Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 104 
Kovács Daniela: Ha nem volna igaz . . .
  2017-09-04 06:19:34, hétfő
 
  Kovács Daniela:

Ha nem volna igaz . . .


Lehet, hazudnék, hogy jól vagyok, vidám,
akkor is, ha éppen könnyû láz ver le,
s ha bánat leng szívemen, mint kendő leng a fán;
akár egy tojáslopó, fészekdúló gyerek
hazudnék, hogy nincs baj, de sosem mondanám,
ha nem volna igaz, hogy Téged szeretlek!

Lehet, hazudnék, hogy nem félem a halált,
válladat lesném: rándul-e vagy remeg,
s ha torkomra öklendene, hogy pokolian bánt,
visszanyelném mindazt, mi élő kínná dermedt,
és mosolyt hazudnék, de sosem mondanám,
ha nem volna igaz, hogy Téged szeretlek!

Lehet, hazudnék, ha csönd rontana rám,
hogy lelkemből kitépve, épp versbe temetlek,
és pogány módra, édesszájú szókkal tagadnám,
hogy vágyam néz utánad, s épp némán követlek,
közönyt hazudnék, de sosem mondanám,
ha nem volna igaz, hogy Téged szeretlek!

Lehet, hazudnék, hogy sorsom alkonyán
szép emlékedből ácsolnék síromra keresztet,
bár hol lennél Te akkor? Tán másról, kacagván
új verset faragsz majd, a mieinknél szebbet,
s én örömöt hazudnék, de sosem mondanám,
ha nem volna igaz, hogy Téged szeretlek!

 
 
0 komment , kategória:  Vörös Liliom/Kovács D/  
Vörös Liliom: Ki engem szeret
  2017-05-29 06:30:52, hétfő
 
  Vörös Liliom:

Ki engem szeret


Ki engem szeret, tudja mi a kín,
mégsem viszonozza soha tagadásom,
léptemet követi a világ árkain,
lelkét eladja, csak mosolyogni lásson.

Ki engem szeret, belőlem zokog
nem is sejtve, hogy könny az, amit ejt,
nevetve hiszi, hogy amitől borzong
rossz álom csak, mit hamar elfelejt.

Ki engem szeret, sosem áll odább,
ha retteg sem tudja, mi a félelem,
a semmiből teremt milliónyi csodát,
és kézen fogva visz sorson, életen.
 
 
0 komment , kategória:  Vörös Liliom/Kovács D/  
Vörös Liliom: Nélküled
  2017-05-22 06:03:07, hétfő
 
  Vörös Liliom:

Nélküled


Hűvös a ház. Hiányod faltól falig
nyújtózik, akár a sűrű árnyék.
Elvonszolom magam az ablakig,
s e halott csöndben, mintha csodát várnék.

Könnyes az est is. Panaszolni kerget
az orv magány, mely rám les mindenütt.
Nézd, lelkem is halkan sírni kezdett,
majd reád várva a küszöbre feküdt.

Fázom. Ez a régi, meghitt kis szoba
most egyre szoktat a zord hideghez,
s e megdermedt csöndben, én ostoba,
egyre csak várom, hogy szólj a szívemhez.
 
 
0 komment , kategória:  Vörös Liliom/Kovács D/  
Vörös Liliom: Ha egyszer elmegyek...
  2017-05-17 08:13:54, szerda
 
  Vörös Liliom:

Ha egyszer elmegyek...


Ha eljön majd az a nap, amikor az iszonyú sötétség
ejt rabul engem, esküdj meg, Kedves, hogy velem
temeted el életem minden szent emlékét... s amikor
az első éjszakára ágyazik be ligetünk, Te kisétálsz,
és nevemet oly rémülettel, és oly vad erővel üvöltöd
ki majd magadból, akár egy világgá szállt siralmat.

Hallani vágyom, hogy Te továbbra is élsz...

Akkor lenyugszom, és úgy szállok majd alá, mint
egykoron szállt gyermekségem kendőlengetése.
Visszajövök, hogy elmeséljem, mi van odaát, hogy
száz elejtett jó szavadat keresem ott is, akár csak
itt tettem, amikor egyre vadabb volt mélyemben
a szomorúság. Hogy elmondjam, hogy ott sem
vagyok boldog, mert itt Édesapám hiányzott, ott
pedig Te. Ilyenek vagyunk mi emberek, semmi
sem jó nekünk... délibábokat kergetünk minduntalan.

Tanulj belőle, és élj boldogan!

Ne gondolj rám többet, csak akkor az egyszer, utólszor.
Bánatodat bízd a piros vadszőlőlevelekre, azok szebben
véreznek minden ősszel, ezerszer kiejtett nevemet
hagyd ott, a hős márványlapon, majd a bozontos indák
magukhoz ölelik hallgatagon... retinádra égett arcképemet,
bízd a gazbafúlt utakra, azok majd felisszák azt, akár csak
a hajnali harmatkönnyeket. Gyásznehéz hangomat bízd a
szélre, az majd messze viszi el, hogy többé ne is halld.
A fülledt magány súgta verseimet, még egyszer öleld át,
mert benne vagyok én mindegyikbe, majd bízd azokat
is a másvilágra nyúló árnyékokra.
S ha már másra bíztad mindazt, ami én voltam valaha
benned, én majd a szívedre bízom magamat.
 
 
0 komment , kategória:  Vörös Liliom/Kovács D/  
Vörös Liliom: Ha közelemben tudlak...
  2017-04-09 08:06:53, vasárnap
 
  Kovács Daniela:

Ha közelemben tudlak...

A szívemben búvó jégkristály százai
Elolvadni látszanak, felmelegszem
Amikor hozzám érkeznek gyönyörű szavaid
Ízét érezteti velem, a csodás szerelem.

Nincs bűnöm egy sem, csak vágylak
Vágyom egyetlen finom érintésed
A szavad, a felém közeledő lépted
Hogy megpihentesd rajtam gyönyörű tekinteted.

Simulj oldalamhoz, derekam ölelve
Hadd érezzem értem lüktető véred
Ha közelemben tudlak, nem zaklat félelem
Nem kínoz a tudat, hogy elveszíthetlek.
 
 
0 komment , kategória:  Vörös Liliom/Kovács D/  
Vörös Liliom: Emelj fel
  2017-04-02 08:31:52, vasárnap
 
  Vörös Liliom:

Emelj fel


Ha szeretlek, miért zokogok,
miért nyomasztanak a köznapi gondok,
miért úgy járok-kelek, mikor sötétül,
mint ki görnyedt háttal jön egy temetésről?

Hát nem érted? Valahányszor hanyatlik a Nap,
én minduntalan látom a sírhalmokat,
és cipelem magammal a világ kínjait
s a lét másvilágra nyúló árnyékait.

S amikor fellobbannak kinn a lámpa-lángok,
képzelt utakon koldusokat látok,
szeretetre éhes, bánatos szemeket,
a semmit markoló embertenyereket.

Magányukat érzem. Átok ez vagy áldás,
hogy másnak vakság, ami nekem látás?
Akár az éj sötétlő gyászszíne,
olyan a világ keserű szíve.

Látszat-életnek halottjait látom.
Mint holt levelek ringnak a lefagyott ágon,
kényszerből élnek egyabban a házban,
de sok éve nem égnek egyforma lázban.

Árva gyermekeket. Iszonyú. Iszonyú,
értelmetlen halál, gyilkos háború,
angyalok danáját hallom mindörökkön,
ringatják, ringatják a sok üres bölcsőt.

Majd hallom az éj homályán át
egy meg nem született magzat sikolyát,
a világ négy sarkából dől, dől a vér,
harc, szégyen, hála egy falat kenyérért.

Látod? Látod? Isten átka rajtam,
csókold hát meg kíntól vérző ajkam,
emelj fel, ölelj szorosan, szeress,
talán így az átokból egyszer áldás lesz.

Légy Te az egyetlen, ki szelíden fogad,
általad illanjon a kínzó gondolat,
egyetlen légy, ki örömhöz emel,
ki helyettem sír, ha mégis sírnom kell.
 
 
0 komment , kategória:  Vörös Liliom/Kovács D/  
Vörös Liliom: Ki engem szeret
  2017-03-02 07:40:20, csütörtök
 
  Vörös Liliom:

Ki engem szeret



Ki engem szeret, tudja mi a kín,

mégsem viszonozza soha tagadásom,

léptemet követi a világ árkain,

lelkét eladja, csak mosolyogni lásson.



Ki engem szeret, belőlem zokog

nem is sejtve, hogy könny az, amit ejt,

nevetve hiszi, hogy amitől borzong

rossz álom csak, mit hamar elfelejt.



Ki engem szeret, sosem áll odább,

ha retteg sem tudja, mi a félelem,

a semmiből teremt milliónyi csodát,

és kézen fogva visz sorson, életen.
 
 
0 komment , kategória:  Vörös Liliom/Kovács D/  
Vörös Liliom: Ugye, jössz majd?
  2017-02-26 08:22:04, vasárnap
 
  Vörös Liliom:

Ugye, jössz majd?


A vén liget felett sűrű pára lebeg,
nagy-messze döng a kávéházak alja,
a néma végtelenbe sóhajtom neved,
de csak a kihalt semmi s annak csöndje hallja.

Hiányzol! Nézd, egymagamba rogytam!
A nélküled-tudatban ezer halál tombol,
egy-egy éles jaj sikolt bánatomban,
míg felzokogó vágyam közelembe gondol.

Ugye, jössz majd? Mint vidám szerelmesek.
Bennem épült oltárodat csókkal hinted szét,
s míg csókod rajzik bennem, szívem belereszket,
majd tenyeredhez simítja aranykilincsét.
 
 
0 komment , kategória:  Vörös Liliom/Kovács D/  
Vörös Liliom: Édes-keserű
  2017-02-20 06:51:24, hétfő
 
  Vörös Liliom:

Édes-keserű


A bent rekedt szó, mint félrenyelt morzsa
halálra gyötör. Belém sírja vágyát...
De én, aki tudja, mi lesz a sorsa,
mélységeimben vetem be az ágyát.

Nem nyugszik meg. Át csöndviharon, vészen
kipréseli magát. Hozzád menekül.
Bár maradt volna. Most zokogva nézem,
hogy félúton hal meg árván, egyedül.
 
 
0 komment , kategória:  Vörös Liliom/Kovács D/  
Vörös Liliom: Vajúdó magány
  2017-02-17 08:32:28, péntek
 
  Vörös Liliom:

Vajúdó magány


Valami mély, istentelen csend
szövetkezik örömöm ellen,
s mint egy vérengző, vad szörnyeteg
tépi szét a mellem.

Nem nyílik meg a kőrengeteg,
álom sem jön, mely hozzád emel.
Már itt zsibbad számon a neved,
de senki sem felel.
 
 
0 komment , kategória:  Vörös Liliom/Kovács D/  
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 104 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 204 db bejegyzés
e év: 2746 db bejegyzés
Összes: 29175 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3693
  • e Hét: 33518
  • e Hónap: 114011
  • e Év: 1506228
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.