Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 42 
Áldott legyen
  2017-11-08 16:12:09, szerda
 
  Baranyi Ferenc

Áldott legyen

Áldott legyen az asszonyok között,
ki asszonynév nélkül is bátran asszony.

Áldott legyen az asszonyok között,
aki eloldja béklyód, hogy marasszon.

Áldott legyen az asszonyok között,
kit otthonossá tett a hontalanság.

Áldott legyen az asszonyok között,
kinek lefokozás emeli rangját.

Áldott legyen az asszonyok között,
kit a "törvényes" asszonynép kiátkoz.

Áldott legyen az asszonyok között,
aki csupán társaságban magányos.

Áldott legyen az asszonyok között,
kit végigmér a szállodai portás.

Áldott legyen az asszonyok között,
ki hol cseléd, hol istennő-hasonmás.

Áldott legyen az asszonyok között,
ki asszonyok között félénk, esetlen -

áldott legyen az asszonyok között,
áldott legyen, hogy áldássá lehessen.
 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc versei  
Mulasztás
  2017-07-31 14:02:04, hétfő
 
  Baranyi Ferenc

Mulasztás

Nem csókoltalak szájon. Még át se fogtalak.
Kezed se volt kezemben. S jártunk a fák alatt.
Vártad, hogy én, a férfi, derékon kaplak és
magad megadni késztet a férfiölelés.
A támadásra vártál, hogy megadhasd magad.
De mindhiába vártál. Meg nem támadtalak.

Én nem tudom, de nékem oly szép az út a csókig!
Mikor csípődre még csak a képzelet fonódik,
mikor számban csupán még jövendő íz zamatja
édesíti a nyálat, indít meleg szavakra!
Jobb az ajándék-várás, mint maga az ajándék.
Majd holnap megcsókollak. Majd holnap este. Várj még!

Aztán nem láttalak. Nem jöttek csókos esték.
Téged az ágyba döntött a szigorú betegség,
keményen ágyba döntött, aztán a sírba vitt,
s elvitte veled együtt testednek titkait.
És vége, vége, vége. Elmentél csókolatlan.
A csók örök adósság. Míg adhattam, nem adtam.

Ó elszalasztott éjjel, ó bölcsnek hitt lemondás!
Hol már a szád, a melled? A tested puszta csontváz,
tested, mit érintetlen átadtam a talajnak,
a föld ölelt először, rög csókolta az ajkad,
elhódított a vén föld és én azóta folyvást
siratom kora véged s a csóktalan bolyongást.
 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc versei  
Így vagy úgy
  2017-04-27 13:49:38, csütörtök
 
  Baranyi Ferenc

Így vagy úgy

Itt olyan ember költő nem lehet,
kit az árnyékbokszolásban
saját árnyéka üt ki csúfosan
de olyan ember sem lehet itt költő,
aki csak azért nem ijed meg a saját árnyékától,
mert retteg tőle folyamatosan,
és olyan ember sem lehet itt költő,
aki azzal tüntet mindezek után,
hogy mily félelmetes árnyéka van!
Ki itt költő, az tudja biztosan:
az árnyék mindig úgy és ott terül,
ahogy s ahol vetője jár vagy áll,
ki itt költő, az tudja biztosan:
árnyékot vetni ott erény csupán,
ahol fátlan mezőkre tűz a nyár,
ki itt költő, az tudja biztosan,
hogy sohasem lehet árnyéktalan,
aki a napra - így vagy úgy - kiáll.
 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc versei  
Az elhagyott románca
  2017-04-26 21:19:41, szerda
 
  Baranyi Ferenc

Az elhagyott románca

Ha egynek már nem kell az ember,
úgy érzi, a kutyának sem kell,
hideglelősen bújik ágyba,
taszítja ébrenléte, álma,
lepedőn-hánykódása mintha
veríték-hiányjelet írna,
mint árva szívre keserűség:
mellére ül az egyedüllét,
szorongást és nem vágyat érez,
ha hozzáér egy nő öléhez,
ha ölel - magának bizonygat,
bőrén jeges esők kopognak,
a nász utáni halk örömnek
egét elfüggönyzik a könnyek,
ki hozzábújik szánakozva,
csupán csak magányát fokozza,
mert nem segíthet utcalány se
sorsán, se bor és jó barát se,
már önmagát se vallja végül,
nem lép tovább, csak tovaszédül,
mindenkinek kitér az utcán,
halad hideg falhoz simulván,
munkája babrálás csupán, a
beidegzettség gyatra tánca,
s ha véget ér a tánc - csak álmos,
széttárja karját: és hová most?
Hideglelősen bújik ágyba,
taszítja ébrenléte, álma,
lepedőn-hánykódása mintha
veríték-hiányjelet írna,
mint árva szívre keserűség:
mellére ül az egyedüllét,
ha egynek már nem kell az ember,
úgy érzi: a kutyának sem kell.
 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc versei  
Coriolanus
  2017-02-17 16:06:38, péntek
 
  Baranyi Ferenc

Coriolanus

Aki csak szelet vetni bátor
s vihart aratni már erőtlen:
úgy tűnik el, akár a kámfor,
a mindent elsöprő időben.

Ki szelet vet, ügyet se vessen
cirógató, lágy fuvalomra -
nincs dolga azzal, ami lebben.
Ami sodor - azzal van dolga.

S kinek sodrás az éltetője:
nem lehet meghőkölni annak,
roppant erő feszül mögötte -
halál a hőkölése annak!

Fölötte átrobog, mi tőle
indult el egykor s eltiporja,
nélküle tör tovább előre,
minek elébb ő volt a sodra.

És eltűnik, akár a kámfor,
a mindent elsöprő időben,
aki csak szelet vetni bátor
s vihart aratni már erőtlen.
 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc versei  
Betlehemi csillag
  2016-12-14 12:50:12, szerda
 
  Baranyi Ferenc

BETLEHEMI CSILLAG

Mert jóllehet csak istállót talál,
ki ,,lépremegy" a csillagot követve -
mindig lesz Gáspár, Menyhárt s Boldizsár,
ki újra csak elindul Betlehembe.
A csillag meg nem róható azért,
hogy álmaink egén kétszeresen süt -

nem koronás, felkent királyt ígért,
csak kisdedet, hogy királlyá növeljük.
Ki a jászolnál megcsalatva áld
mert istenfia nem bíborpalástos:
hozzásegíti tétlen is akár
a férfikori töviskoronához.
S nem adja már, csupán Ferója önként
az aranyat, a mirrhát és tömjént.

 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc versei  
Festői kérdések
  2011-07-16 17:25:35, szombat
 
  Baranyi Ferenc

Festői kérdések

Hova, hova tűntek a színek a nyárból?
Hol a ragyogás a mosoly aranyából?
Hol a csók narancsa, hol van a zöld féltés?
Hol a rőt kihívás, hol a kék igézés?
Olyan sötét lett
hirtelen,
kopog a jég
a szívemen,
amit kimondok:
magam se vallom,
amit dalolnék:
magam se hallom,
áttetszők lettünk -
üveg a vízben,
fakult vagy úgy is,
nincs színem így sem.
Hol a rőt kihívás, hol a kék igézés?
Hol a csók narancsa, hol van a zöld féltés?
Titkok tarkasága hol van a szemedből?

Hova, hova tűnt a fény a szerelemből?
 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc versei  
Hétköznapi istenhozzád
  2011-07-08 16:45:13, péntek
 
  Baranyi Ferenc

Hétköznapi istenhozzád

Nincs mit mondanom -
nincs mit mondanod.
Szemed jégvirág borítja -
már mögé nem láthatok.

Nincs mit mondanod -
nincs mit mondanom.
Párosan viselt magányunk
súlya nem megosztva nyom:
egészben a válladon,
egészben a vállamon.

Ne értsd félre, ha kereslek:
rádtalálnom nem öröm,
tűnt ölelés emlékétől
únt öleléshez szököm.

Varázsod szét így töröm.

Válni kell.
A szív nem nézi, mit cipel,
csak éppen már nem bírja el...
 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc versei  
Elfognám szél-szerelmedet
  2011-06-23 11:42:49, csütörtök
 
  Baranyi Ferenc

Elfognám szél-szerelmedet

Mióta biztosan tudod,
hogy létezésed éltet engem:
képzelt fölény duruzsoló
biztonságát se szítja bennem
kétségeid sóhaj-szele-
hamuvá lett lobogó gőgöm,
elfognám szél-szerelmedet,
hogy örökké nálam időzzön
Már gyermekláncfű-bolyhait
lefújtad mind a kétkedésnek,
a ,,szeret - nem szeret" pihék
úgy fogytak el, ahogy remélted;
szeret - vallott a sorsvirág
s lehet: e vallomás a veszte...
Talán szeretlek? - megszeretsz.
Szeretlek! - s talán nem szeretsz te.
Úgy vagyok, mint aki magát
megadta épp a harcmezőkön,
s várja, hogy ellensége most
elfogja vagy szívébe lőjön,
rejtélyességem fegyverét
önként, feladva félredobtam
s hogy foglyul ejts - azt várom én
végleges-kiszolgáltatottan.
 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc versei  
Gyönyörű dráma
  2011-06-23 11:42:02, csütörtök
 
  Baranyi Ferenc

Gyönyörű dráma

Most melletted vagyok
Eláll a szavam,
Mintha templomban
Érezném magam.
Keresztet nem vetek
Mégis aratok,
Ezért egy kicsit
még maradok.
A konyhában
Édesen zokogva,
Halálosan
Egymásért mozogva
Kitört belőlünk
Az ősi hajlam,
Az eszünkre káros,
a testünkre balzsam
Az érzés visszatért,
Vele én is.
Máshol kéne lennem,
Itt vagyok mégis.
Iszonyú élmény,
Gyönyörű dráma,
Megfizetünk érte,
Meg van az ára.
A kimerüléstől
A kifulladásig
A látszat nem csal,
Ez nagyon is látszik.
Csak egymásért,
Bár egymással szemben,
Ha hasad a hajnal
újra kezdem.
A múltunk már a múlt,
Jelen van még a jelen,
A jövőnket olvassák,
Ha nyújtom a kezem.
De én lazán átverem
A jósokat,
Hisz tenyerembe
Magam vésem
A sorsomat...
 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc versei  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 42 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 144 db bejegyzés
e év: 2305 db bejegyzés
Összes: 8707 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1762
  • e Hét: 8364
  • e Hónap: 60071
  • e Év: 788479
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.