Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/13 oldal   Bejegyzések száma: 128 
Az igazoló könny
  2018-06-19 00:48:15, kedd
 
  Áprily Lajos

Az igazoló könny

Ha jött a vers,
jött ismeretlen utakon
és kereste a kiteljesedést,
hogy eljusson lelkemtől lelkekig
mellettem egy halk női lélek állt
az első hallgató
S ha igaz volt és emberi
és mélyből jött - egy könny csillant szemén
Igazoló könny - így neveztem el.
 
 
0 komment , kategória:  Áprily Lajos versei  
Északi rózsák
  2018-06-18 21:10:56, hétfő
 
  ÁPRILY LAJOS

Északi rózsák

Nem álmodtam: szín, illat volt, valóság,
bár észak adta, nem csodás kelet.
Már őszutó volt s nyíltak még a rózsák
Saint-Andrewsnál, a tengerpart felett.

A Golf - mondotta egy tudós kisérő -,
az itt a skót parthoz közel vonul.
A pázsitunk is attól frissen-élő,
a rózsánk is Golf-klímában virul...

Ha most, mikor betegség, baj megintett,
s a lelkünk nagy, komor fagytól remeg,
mint azt a partot, úgy becézne minket
egy hervadástól védő Golf-meleg.

Hogy egy-egy színt lobbantsunk, elmulóban,
s virággal várjunk zúzmarát, telet,
pompázva - mint a rózsák őszutóban
Saint-Andrewsnál, a tengerpart felett
 
 
0 komment , kategória:  Áprily Lajos versei  
Kalács, keddi kalács
  2018-05-26 12:52:33, szombat
 
  Áprily Lajos

Kalács, keddi kalács

Már szombat este megsütötte
anyám. És reggel már adott.
Az aranya besugarazta
a harangos vasárnapot.

Vasárnap estig nem fogyott el,
fénye áthullt az ünnepen.
Még hétfőn is jutott belőle.
És kedden is. De csak nekem.

Ma sem tudom, hol rejtegette,
melyik fiókból jött elő,
de olyan áldott volt az íze,
olyan hétköznap-szentelő.

Az asztalkendőből kibukkant
szép sárga fénnyel: Itt vagyok.
Nagy árnyékok, fekete gondok,
még várjatok, maradjatok.

Igénytelen polgár-kalács volt,
olyan egyszerű, mint falum.
És mégis úgy megnőtt azóta,
mint úrvacsora-szimbólum.

Száguldó évek távolából
megérzem néha jószagát:
a tűzhely tájáról elindul
s betölt szívet, betölt szobát.

Lelki kenyér ínség-időkben,
verőfényes vigasztalás...
Pedig tudom: a keze föld már.
És nincsen több keddi kalács.
 
 
0 komment , kategória:  Áprily Lajos versei  
A fáklya éneke
  2018-05-08 23:27:18, kedd
 
  Áprily Lajos

A fáklya éneke

Meggyújtottak s azóta égek
tüzijátékul? Őr-jelül? -
Félelmetes feketeségek
tolongtak tűz-övem körül.

Farkasszemeknek rém a fényem,
bolyongóknak bíbor remény.
A vándor megállott az éjben
és szólt: Nem félek, ott a fény...

Indul a tűz-király, üzenve
testem hajnalszél rázza meg.
Ő sujtott így fogyó tüzembe,
hogy annyi mámorral liheg?

Már-már alig több vézna testem,
mint egy arany fenyőszurok.
S cikázó láng ropogja vesztem,
mohón lobogva pusztulok.

De míg a test üszökre válna,
míg még lihegve éghetek,
a lassan foszló éj-homályba
sustorgó lángokat vetek.

 
 
0 komment , kategória:  Áprily Lajos versei  
Virág helyett
  2018-05-08 23:19:06, kedd
 
  Áprily Lajos

Virág helyett

Elváltoztál - mint aki hegyre ment,
s nem hallja már a völgyek bús neszét.
Sirassalak? Sugaras csendedet
mért árnyékolja búcsuzó beszéd?

A hősi gyásszal hogy köszöntselek
én, élni induló: Ave, Halott -
mikor lelkemben még a szörnyü súly:
csendet parancsoló ravatalod.

Viszlek magammal, mindig, mindenütt.
Viszem a szenvedést s viszem a dalt,
a tornyosuló virágok szagát,
s a koszorúkba fulladt ravatalt.
Viszem a reggelt, melyen néztelek...

 
 
0 komment , kategória:  Áprily Lajos versei  
Két virág
  2018-04-21 12:56:01, szombat
 
  Áprily Lajos

Két virág

Túl a pallón szőke part volt,
szőke parton barka-ág.
Barka-szagra cserje-ölben
felfigyelt a hóvirág.
Szóltam hozzá: part virága,
lepke álma, szűz talány,
hazaviszlek hervadozni
kedvesemnek asztalán.
Sok-sok év múlt.Vízhez értem.
Barna parton sás susog.
Parti ködben hajladoznak
alvilági nádasok.
Fuvalomra írisz ingott
nád között a part során-
barna szirmú sors-virága,
asphodelos, ily korán?
Kedvesem kért:"Hozz virágot!"
Hullám cseng a part falán:
Asphodelos hogy fog állni
kedvesednek asztalán?
Parti ködben lelkek álltak,
árva lelkek, annyian-
Visszanéztem: messze ággal,
barna-ággal, hóvirággal
most indult a kisfiam.
 
 
0 komment , kategória:  Áprily Lajos versei  
A fák
  2018-03-26 23:37:44, hétfő
 
  Áprily Lajos

A fák

Pusztán futunk. Néztél-e hátra,
messze-maradó kerti fákra?

Sokat ültettünk és szerettünk,
gyümölcséből egynek sem ettünk.

Álmodtunk róla csodaszépet,
dédelgettük a csemetéket.

Álltunk viráguk dísze mellett -
dobbantott a sors: menni kellett.

A Maros mellől útrakeltünk,
hegy alatt elmaradt a kertünk.

Kolozsvárt elmaradt a Hója,
másnak hull majd anyám diója.

A besztercei szilva kékje
más asztalának lesz az éke,

másé vajkörte, pónyik-alma,
mienk a sors gyümölcs-tilalma.

Nem tudom én, sok fánk kié lesz,
de legyen a termése édes.

Cukor-ize és ért zamatja
áldását mindig dúsan adja.

Ragyogó őszökön nevetve
hívja új népét új szüretre.

Míg mi futunk és úgy tününk el
gyümölcse-vesztett életünkkel.



 
 
0 komment , kategória:  Áprily Lajos versei  
Az illanó szín
  2018-03-01 20:12:12, csütörtök
 
  Áprily Lajos

Az illanó szín

A derű színe. Eljátszik velem,
finom kék csíkot húz a lelkemen,
múlót, amilyent szajkó szárnya von
völgyünk felett, borongó, hűs napon.
 
 
0 komment , kategória:  Áprily Lajos versei  
Torz március
  2018-02-28 18:30:52, szerda
 
  Áprily Lajos

Torz március

aj - láttam régi szép leányt sokat:
az arcukon ránccá hervadt a báj.
De rajtad látni torzulásokat,
te örök fényhozó, sajogva fáj.

Egykor verőfényed heroldja voltam
s növelted kiránduló-virtusom.
S akiről ős evoéval daloltam,
megcsalsz, - te is megcsalsz, márciusom?

Torzulsz.Hova lett fényed, hőfokod?
Ha így hullt volna régen is havad,
Brutus tán nem ölt volna zsarnokot
s nem hoztál volna forradalmakat.
 
 
0 komment , kategória:  Áprily Lajos versei  
Hóban
  2018-02-10 14:47:53, szombat
 
  Áprily Lajos

Hóban

Az erdőszélen lopva róka jár,
s csapás végén havas bozótba fordul.
Mint holt kastélyon bűvös mese-zár,
a hó a sí alatt halkan csikordul.

A köd mögül rekedten szól a "kár",
jeges bajusszal ballag a favágó,
az útnál megváltó napokra vár
s vércseppeket hullajt a kecskerágó.

Felborzolt tollal ül a hím-pirók,
hózúzmarát szitál az ág le rája,
félálomban lát nyár-illúziót
s olyankor szól althangú fuvolája.
 
 
0 komment , kategória:  Áprily Lajos versei  
     1/13 oldal   Bejegyzések száma: 128 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 203 db bejegyzés
e év: 1417 db bejegyzés
Összes: 10507 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1797
  • e Hét: 1797
  • e Hónap: 58049
  • e Év: 575096
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.