Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 34 
Hajlik a nyír …
  2017-11-22 02:48:24, szerda
 
  Illyés Gyula

Hajlik a nyír ...

November van, torlódnak a fellegek,
sejteni csak, a déli nap hol lebeg:
hályogosan meg-megvilágul az ég,
mint mikor vak nyitja-hunyja holt szemét.

Csuklik, felsír a nyírerdő, elcsitul,
tanít dalra már engem is magyarul.
Morog a tó, hab-fogait felfedi,
a dühödt szél visszafelé tereli.

Hajlik a nyír, meghajol és visszavág,
úgy tagolja az ősz konok ritmusát.
Arra lépek, meg-megállva s hirtelen
nekifutva, mikor nem is tervezem.

Száll kiáltva, száll az égre, visszaszáll
s felcsap újra, lecsap újra, írja már
az ős baj lázvonalát a láthatár
sötétszürke táblájára a madár.
 
 
0 komment , kategória:  Illyés Gyula versei  
Két régi vers egy kutyáról
  2017-11-20 13:19:38, hétfő
 
  Illyés Gyula

Két régi vers egy kutyáról

1

Dícsérjék mások háladó
lélekkel tanítójukat,
az élet felé nékem egy
kutya mutatta az utat.

Vele indultam legelőször
az udvarból ki a világba.
Szaglászva cikázott előttem,
tanulékonyan én utána.

Futott az úton és a réten,
és hogyha valamit talált,
csahintott egyet. Szinte intett,
ahogy vígan kétlábra állt.

Egy ürgeluk itt - magyarázta,
itt meg egy róka fekhetett.
Félmétert szökkent, hogy elkapja
a fölrebbenő fürjeket.

Kavicsot dobtam a folyóba -
úszott máris. A közepén
szemrehányóan vakkantott és
fejcsóválva lépdelt felém.

Elébe térdeltem, fejét
magamhoz öleltem zavart
szívvel és néztem hű szemét,
de ő vígan arcomba nyalt.

Elugrott, rázta a vizet,
fröcskölte a virágokat -
így kellene már nékem is
lerázni minden gondomat.

És megbocsátani neked,
játékaidat, istenem
és játszani, míg fejemet
át nem öleled hirtelen.


2

Völgyeken át és dobogó
hidakon át és hűvös kertek
mentén futottam lángvető
porban a zörgő kocsi mellett.

Futottam, fuldokoltam,
bordáim közül víz szakadt,
a porba-fénybe lógó nyelvvel
hullattam izzadságomat.

Senki sem hívott, senki nem
küldött, nem is nézett reám,
fent részegen dalolt a gazda,
futottam a gazda után.

Ugrottam, bukfenceztem is,
a szekér felhők között dörgött -
szóltam volna: jaj! - s újra: jaj!
torkom rekedten hörgött.

Zihálva, futva tértek
udvarba végre a lovak,
leszállt a gazda és megindult
az árnyékos tornác alatt.

Léptem dülöngve én is, végre
lábához hullni boldogan -
lehullni és felugrani,
ha csak egy kívánsága van.

Nyíva röpültem ki az ajtón,
ahogy vadul belémrugott -
zuhant szívem az éjszakában,
akár ti, hulló csillagok
 
 
0 komment , kategória:  Illyés Gyula versei  
Lombtalan
  2017-10-03 13:54:57, kedd
 
  ILLYÉS GYULA

Lombtalan

Jobban hullatom leveleimet én, mint te, őszi tölgy!
Panaszló csörgés fakadt minden léptem után, ahogy
A sűrű völgyből feléd jöttem e dombra -
Híg levegő borzolja itt hajam, a halál lehelete.

A völgyben
Még láttam egy rózsát; hogy leszakítottam
Szirmai habzón ömöltek lábam elé -
Egy leányt is megszólítottam.

Kezem érintésére ijedten rezzent, megdidergett,
Lezizzent a mosoly ajkáról, elköszöntem tőle,
Jöttem tovább felfelé s mintha a sűrü év
Völgyeiből léptem volna egyre magasabbra, kifelé.

November magaslatán megállok itt, érzem, a csendben
Hogy' lengedez belőlem az utolsó levél -
Szólj, kemény tölgy hozzám! feléd indultam én, kezemben
Szikkadt koponyájával az utmenti virágnak.
 
 
0 komment , kategória:  Illyés Gyula versei  
Béres temető
  2017-09-25 13:05:29, hétfő
 
  Illyés Gyula

Béres temető

A legelőn túl négy akác között,
licium védi a kis temetőt,
márvány nem fénylik benne,semmi jel,
kötésig érő gaz,fű veri fel.

Csalán veri fel ezt a temetőt,
mitha a holtak lelke még a föld,
a sír mélyén is rejtené magát,
fortyogna,égne,kínlódna tovább.

Itt nyugszanak az ősök,a magos
gazban az ifjú utas rátapos
néha egy dombra,rajt még a kereszt,
azon egy szép név:Énekes Ferenc.

Itt nyugszik minden őse,légy dönög,
arréb a törpe lícium mögött
csorda konog,ritkás kolomp szava,
mintha egy mély álomból hangzana.

Az ott az élet,tompa,hangtalan,
ez itt a múlt,néha egy nyugtalan
tehén betéved a sírok közé,
szaglász és felbőg a nagy ég felé.

 
 
0 komment , kategória:  Illyés Gyula versei  
Csak veled teljes
  2017-07-31 15:07:04, hétfő
 
  Illyés Gyula

Csak veled teljes

És jó volt érezni ujjaidnak
Finom súlyát, melegét, titkát.
Nézni arcod, mint harmatesőn...
A virágok, ahogy kinyitják

Szirmukat fényesen, fehéren,
Tavasz estén, a holdvilágon,
S néha egy csepp úgy harmatosan
Tovapergett a szempilládon.

Jó volt érezni csókjaidnak
Ízét, s e csókban, amit vártam,
Azt kaptam én, fürdött a lelkem
Csókjaidban, leánycsodákban.

Jó volt érezni, hogy szívemben
Versek nyíltak, csodásak, szépek,
S szemeimben újra ragyogtak
Hulló alkonyok, messzeségek.

S véremben, hogy zengett az élet
Akarása, csodás erője,
S érezni, hogy szavaid most már
Finomságokkal teleszőttek.
 
 
0 komment , kategória:  Illyés Gyula versei  
Ajándék
  2017-07-28 19:05:46, péntek
 
  Illyés Gyula

Ajándék

Tudom, mi szolgának a jó szó,
fogolynak séta, nap,
egy kézfogás a hontalannak,
egy korty, szíves falat,
sokat próbáltam. Köszönöm,
hogy megtaláltalak.

Se jobb, se rosszabb, csak a rossztól
tán jobban szenvedett,
hálás vagyok csak és köszönni
véletlent is merek,
szerelmet, ezt az éjt, szerelmed;
ne bánjad sose meg.

Egy szót se szóltam, ajkaidra
nyomtam öt ujjamat
lefogni győztesen megindult
boldog sikolyodat:
őrizd egy életre, mit eztán
ad még e pillanat.

Tudom, szegénynek percnyi jókedv
örök nagyon lehet,
engem melenget, hogyha rád ím
mosolyt melengetek,
játékom, díjam, büszkeségem,
hogy fényesítelek.

Szerelem volt ez? Azt tudom csak,
hogy mi a meggyötört
szívnek a munka elbutító
két ocsmány napja közt
emberré válni s bár egy éjre
vállalni a jövőt.

Dől künn a hó, végy két harisnyát,
elmentem, dolgozom,
ha csöngve felriaszt az óra,
derítsen kis dalom,
itt rögtönöztem, itt hagyom
az asztalon.
 
 
0 komment , kategória:  Illyés Gyula versei  
Minden mi elválaszt
  2017-07-28 17:47:38, péntek
 
  Illyés Gyula

Minden mi elválaszt

Elváltunk s minden, mi elválaszt:
éppen az egyesít;
ahány akadály, azt emeli,
szép foglalatként csak, amit
elzár előlem: kebledet, szemed,
jövőm tündöklő kincseit.

Mint lég a hangot, víz a fodrot:
a távolság szerelmemet
úgy sokszorozza, villogtatja,
erejét most mutatja meg,
torló dühét, mit nem éreztem,
míg együtt lehettem veled.

Áruló utat, anyagot
ez a messzeség ad neki,
áthatóvá, mindenütt-mindég
jelenvalóvá, ez teszi,
mint a bujkáló, észrevétlen
szellőt a fák levelei.

Ahogy a nyári föld csak este
ontja a meleget:
most hogy letűntél, én most érzem
lobogni szívemet,
most érzem tikkadtan, hogy akkor
nem is szerettelek.

Elmentél s mindig igazad lesz.
Te leszel mindig már a jobb.
Szolgálóm voltál: sorsomat most
kezedbe markolod
zsarnokin, durván és gyötörve,
ha nem is akarod.
 
 
0 komment , kategória:  Illyés Gyula versei  
Tavasszal
  2017-04-06 16:25:55, csütörtök
 
  ILLYÉS GYULA

Tavasszal

Örül már minden a tavasznak;
már a gyümölcsfák rügyei,
mint szökőkút, ha ömleni
készül: kövéren dagadoznak.

Nyomja az élet, az ős tartály
a mélyből nedvét, illatát
millió hajszálcsövön át -
Meglesz minden, amit akartál.

Meglesz minden, amit akartam,
mégis tűnődve, hallgatag
járok a nyíló fák alatt
ebben az országos zuhanyban.

Nem szoktam meg még a telet sem,
s már újra rügy - nem csak vigasz,
nekem nem csak fény vagy, tavasz:
döbbenet is vagy: megöregszem.

Beh gyors már, be hamari minden!
Kétszer is megsimogatom
az almát, míg szétharapom;
hosszan rágódok minden ízen.

Aki szeret, gyorsan szeressen
s aki kérdezne valamit,
gyorsan kérdezze meg, amíg
nem csak árnyékom szól helyettem.
 
 
0 komment , kategória:  Illyés Gyula versei  
Játszottam…
  2017-04-05 13:03:48, szerda
 
  Illyés Gyula

Játszottam...

Játszottam; azt hittem, velem
játszol, Uram, vidám vagy.
Nevettél. S hirtelen a menny
eltorzult, fényes szájad.

Horkanás hallott - fogaid,
villámaid ragyogtak -
Néztem cikázó sorait
hánytorgó homlokodnak.

...Az apám szegény, ha ivott -
karba kapott, becézvén.
Egyszerre szemefénye ott
röpdelt a balta élén.

Lefogták. Téged senki sem!
Mi részegít? Hiába
nevetsz már. Félve figyelem,
hogy jársz, dülöngsz a Házban.

Az anyánk tisztította ég -
csattan, törik, mint ablak!
Lámpa hull, hó száll, tollpihék;
a gyermekek zokognak.

Megismerem már lehedet,
rossz apa őszi szélben.
Rámhajolsz? Még rejtelmesebb
arcod; mint tükörképem.

Csönd van mostan, tél; összetört
erdők; mezők letépve.
Hallgatsz. Neked is harc között
adatik már csak béke?

És szeretet csak elhalón,
ha könny közt vall, dadog már?
Mint nékem? Ki vagy, nem tudom,
csak azt, fiad vagyok már.
 
 
0 komment , kategória:  Illyés Gyula versei  
Gyors tavasz
  2017-04-05 13:01:08, szerda
 
  Illyés Gyula

Gyors tavasz

Egy perc csak a tavasz minálunk.
Tél van s utána nyár.
Tetszik ez a havat virágra
cserélő gyors határ.

Tegnap didergett, ma ingujjban
szánt kint a földmíves.
Fölötte reggel jég fütyült és
délben csíz zöngedez.

Nincsen tavasz Magyarországon.
Nem lassú fakadás:
buja zsendülés jő azonnal,
szikrázás, robbanás:

lombjuk sincs és virágban állnak
a körte- s almafák.
Bimbók kis bombái lövelnek
életet - nem halált!

Dudva és búza araszonként
szökken, ahogy kikel.
Pihegnek szinte a vetések:
sietni kell.

Tegnap fejüket nyomta s mára
tetőtlen tág az ég.
Tornyokig lépne el az ember,
ahogy a faluból kilép.

Ozora hegyét járom újra:
mint rég, hajdanta rég:
A Sió völgy elémbe nyújtja
Simontornyát, Cecét.
 
 
0 komment , kategória:  Illyés Gyula versei  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 34 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 28 db bejegyzés
e hónap: 186 db bejegyzés
e év: 2347 db bejegyzés
Összes: 8747 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3032
  • e Hét: 12964
  • e Hónap: 64671
  • e Év: 793079
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.