Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 31 
Béres temető
  2017-09-25 13:05:29, hétfő
 
  Illyés Gyula

Béres temető

A legelőn túl négy akác között,
licium védi a kis temetőt,
márvány nem fénylik benne,semmi jel,
kötésig érő gaz,fű veri fel.

Csalán veri fel ezt a temetőt,
mitha a holtak lelke még a föld,
a sír mélyén is rejtené magát,
fortyogna,égne,kínlódna tovább.

Itt nyugszanak az ősök,a magos
gazban az ifjú utas rátapos
néha egy dombra,rajt még a kereszt,
azon egy szép név:Énekes Ferenc.

Itt nyugszik minden őse,légy dönög,
arréb a törpe lícium mögött
csorda konog,ritkás kolomp szava,
mintha egy mély álomból hangzana.

Az ott az élet,tompa,hangtalan,
ez itt a múlt,néha egy nyugtalan
tehén betéved a sírok közé,
szaglász és felbőg a nagy ég felé.

 
 
0 komment , kategória:  Illyés Gyula versei  
Csak veled teljes
  2017-07-31 15:07:04, hétfő
 
  Illyés Gyula

Csak veled teljes

És jó volt érezni ujjaidnak
Finom súlyát, melegét, titkát.
Nézni arcod, mint harmatesőn...
A virágok, ahogy kinyitják

Szirmukat fényesen, fehéren,
Tavasz estén, a holdvilágon,
S néha egy csepp úgy harmatosan
Tovapergett a szempilládon.

Jó volt érezni csókjaidnak
Ízét, s e csókban, amit vártam,
Azt kaptam én, fürdött a lelkem
Csókjaidban, leánycsodákban.

Jó volt érezni, hogy szívemben
Versek nyíltak, csodásak, szépek,
S szemeimben újra ragyogtak
Hulló alkonyok, messzeségek.

S véremben, hogy zengett az élet
Akarása, csodás erője,
S érezni, hogy szavaid most már
Finomságokkal teleszőttek.
 
 
0 komment , kategória:  Illyés Gyula versei  
Ajándék
  2017-07-28 19:05:46, péntek
 
  Illyés Gyula

Ajándék

Tudom, mi szolgának a jó szó,
fogolynak séta, nap,
egy kézfogás a hontalannak,
egy korty, szíves falat,
sokat próbáltam. Köszönöm,
hogy megtaláltalak.

Se jobb, se rosszabb, csak a rossztól
tán jobban szenvedett,
hálás vagyok csak és köszönni
véletlent is merek,
szerelmet, ezt az éjt, szerelmed;
ne bánjad sose meg.

Egy szót se szóltam, ajkaidra
nyomtam öt ujjamat
lefogni győztesen megindult
boldog sikolyodat:
őrizd egy életre, mit eztán
ad még e pillanat.

Tudom, szegénynek percnyi jókedv
örök nagyon lehet,
engem melenget, hogyha rád ím
mosolyt melengetek,
játékom, díjam, büszkeségem,
hogy fényesítelek.

Szerelem volt ez? Azt tudom csak,
hogy mi a meggyötört
szívnek a munka elbutító
két ocsmány napja közt
emberré válni s bár egy éjre
vállalni a jövőt.

Dől künn a hó, végy két harisnyát,
elmentem, dolgozom,
ha csöngve felriaszt az óra,
derítsen kis dalom,
itt rögtönöztem, itt hagyom
az asztalon.
 
 
0 komment , kategória:  Illyés Gyula versei  
Minden mi elválaszt
  2017-07-28 17:47:38, péntek
 
  Illyés Gyula

Minden mi elválaszt

Elváltunk s minden, mi elválaszt:
éppen az egyesít;
ahány akadály, azt emeli,
szép foglalatként csak, amit
elzár előlem: kebledet, szemed,
jövőm tündöklő kincseit.

Mint lég a hangot, víz a fodrot:
a távolság szerelmemet
úgy sokszorozza, villogtatja,
erejét most mutatja meg,
torló dühét, mit nem éreztem,
míg együtt lehettem veled.

Áruló utat, anyagot
ez a messzeség ad neki,
áthatóvá, mindenütt-mindég
jelenvalóvá, ez teszi,
mint a bujkáló, észrevétlen
szellőt a fák levelei.

Ahogy a nyári föld csak este
ontja a meleget:
most hogy letűntél, én most érzem
lobogni szívemet,
most érzem tikkadtan, hogy akkor
nem is szerettelek.

Elmentél s mindig igazad lesz.
Te leszel mindig már a jobb.
Szolgálóm voltál: sorsomat most
kezedbe markolod
zsarnokin, durván és gyötörve,
ha nem is akarod.
 
 
0 komment , kategória:  Illyés Gyula versei  
Tavasszal
  2017-04-06 16:25:55, csütörtök
 
  ILLYÉS GYULA

Tavasszal

Örül már minden a tavasznak;
már a gyümölcsfák rügyei,
mint szökőkút, ha ömleni
készül: kövéren dagadoznak.

Nyomja az élet, az ős tartály
a mélyből nedvét, illatát
millió hajszálcsövön át -
Meglesz minden, amit akartál.

Meglesz minden, amit akartam,
mégis tűnődve, hallgatag
járok a nyíló fák alatt
ebben az országos zuhanyban.

Nem szoktam meg még a telet sem,
s már újra rügy - nem csak vigasz,
nekem nem csak fény vagy, tavasz:
döbbenet is vagy: megöregszem.

Beh gyors már, be hamari minden!
Kétszer is megsimogatom
az almát, míg szétharapom;
hosszan rágódok minden ízen.

Aki szeret, gyorsan szeressen
s aki kérdezne valamit,
gyorsan kérdezze meg, amíg
nem csak árnyékom szól helyettem.
 
 
0 komment , kategória:  Illyés Gyula versei  
Játszottam…
  2017-04-05 13:03:48, szerda
 
  Illyés Gyula

Játszottam...

Játszottam; azt hittem, velem
játszol, Uram, vidám vagy.
Nevettél. S hirtelen a menny
eltorzult, fényes szájad.

Horkanás hallott - fogaid,
villámaid ragyogtak -
Néztem cikázó sorait
hánytorgó homlokodnak.

...Az apám szegény, ha ivott -
karba kapott, becézvén.
Egyszerre szemefénye ott
röpdelt a balta élén.

Lefogták. Téged senki sem!
Mi részegít? Hiába
nevetsz már. Félve figyelem,
hogy jársz, dülöngsz a Házban.

Az anyánk tisztította ég -
csattan, törik, mint ablak!
Lámpa hull, hó száll, tollpihék;
a gyermekek zokognak.

Megismerem már lehedet,
rossz apa őszi szélben.
Rámhajolsz? Még rejtelmesebb
arcod; mint tükörképem.

Csönd van mostan, tél; összetört
erdők; mezők letépve.
Hallgatsz. Neked is harc között
adatik már csak béke?

És szeretet csak elhalón,
ha könny közt vall, dadog már?
Mint nékem? Ki vagy, nem tudom,
csak azt, fiad vagyok már.
 
 
0 komment , kategória:  Illyés Gyula versei  
Gyors tavasz
  2017-04-05 13:01:08, szerda
 
  Illyés Gyula

Gyors tavasz

Egy perc csak a tavasz minálunk.
Tél van s utána nyár.
Tetszik ez a havat virágra
cserélő gyors határ.

Tegnap didergett, ma ingujjban
szánt kint a földmíves.
Fölötte reggel jég fütyült és
délben csíz zöngedez.

Nincsen tavasz Magyarországon.
Nem lassú fakadás:
buja zsendülés jő azonnal,
szikrázás, robbanás:

lombjuk sincs és virágban állnak
a körte- s almafák.
Bimbók kis bombái lövelnek
életet - nem halált!

Dudva és búza araszonként
szökken, ahogy kikel.
Pihegnek szinte a vetések:
sietni kell.

Tegnap fejüket nyomta s mára
tetőtlen tág az ég.
Tornyokig lépne el az ember,
ahogy a faluból kilép.

Ozora hegyét járom újra:
mint rég, hajdanta rég:
A Sió völgy elémbe nyújtja
Simontornyát, Cecét.
 
 
0 komment , kategória:  Illyés Gyula versei  
A zene szava
  2016-12-11 10:43:14, vasárnap
 
  Illyés Gyula

A zene szava

Egy szót, csak egyet ejtene,
abba vörösödik bele,
azért feszül meg a zene,
azért dadog,
nem leli azt a szót,
egy messzi, még ember-előtti
tiszta szót szeretne kilökni,
azért van emlékkel tele,
szívcsorditásig a zene,
s vált annyi hangra - hasztalan!
mert az a szó, az hangtalan;
aggastyánként azért dohog,
hümmög s morog,
azért sipít úgy, mintha asztma
rohamaiban fulladozna,
nyelve hegyén volt, az imént
majdnem kimondta az igét,
a könnyitőt, az oldozót,
azt az emberfölötti szót! -
azért csillant föl a szeme
s kacagott már-már a zene,
kezét tördelve, fölzokogva,
azért fut hirtelen sarokba,
mert elfeledte azt a szót,
a rend-tevőt, a fényhozót,
attól visít húr-pattanásig,
hogy a hátgerinc belefázik,
attól nyúlik föl s nyaklik össze
s fülel eszelősként a csöndbe -
Hallga, mire is? Hogy ,,Szeress"!?
Mert attól még boldog lehetsz?
Egyszerre olyan önfeledten,
mint boldog nők a szerelemben,
attól sikolt,
majdnem megkapta azt a szót -
attól hörög,
mert aztán mégse jött,
attól fetreng, veti magát,
akár a vajudó anyák,
vagy az ujszülött csecsemők;
attól röhög,
mint vad lovak és tébolyultak
s vad folyamok, ha mélybe hullnak,
mint a megdördült nyári ég
arcán a fénylő hasadék,
ahogy fogát villantja - egy
szót, egy ég-sugallta, egy
távoli, tán még isteni
ős-szót szeretne ejteni,
egy villámfényű hirtelent
arról, hogy mit jelent
annyi vággyal a szívben, annyi
hittel csak embernek maradni -
Ezért törnek egymásra ismét
s ismét futamok, dallamok,
hogy egymásból kikényszeritsék
ezt a szót, ezt a konokot.
Fölsikolt egy-egy még: segítség!
mint ki szivébe tőrt kapott,
aztán görögnek tova ismét,
folyamban birkózó habok,
megannyi hasztalan halott.

Mert kezdődik megint, mert nincs vég,
mert megleli tán az is üdvét,
ki a legfőbbről csak dadog.
 
 
0 komment , kategória:  Illyés Gyula versei  
A szerelem ismerkedés
  2011-06-26 16:28:55, vasárnap
 
  Illyés Gyula

A szerelem ismerkedés

Kevés, kevés, mindez kevés,
várlak, szeretlek! Szeretnélek
át- és átjárni, mint a véred,
mint a levegő, mit beszísz.
A szerelem ismerkedés -
a léleknek? A testnek is!

Nem akarlak, csak megismerni,
csak megismerni, semmi mást,
a titkos azonosulást,
mit egyház és bölcselet hirdet.
Magányomat vágyom levetni,
a magányt rólad, mint az inget.

Benned szeretnék lakni, ott,
hol dolgos, szorgalmas szíved.
Egy szívet szeretnék veled!
Tagjaidban vágyom ezernyi
bajom, kínom egy jó nyugodt,
nagy nyújtózással kiheverni.

A ruhám, a házam, lakásom,
te légy a hazám, világrészem,
Európám, a Mindenségem,
végső kitörésem a vak
szolga-sorsból, a lázadásom,
mielőtt elpusztítanak.

Szégyenem már szó s gondolat -
bőrödön, húsodon keresztül
bocsáss magadba mindenestül,
adj olyan otthont, amilyent
magzatának az anya ad,
adj egy lélekzet végtelent! -
 
 
0 komment , kategória:  Illyés Gyula versei  
Ars poetica
  2011-06-18 12:35:21, szombat
 
  Illyés Gyula

Ars poetica

Dolgozz, munkálj. A szép, a jó, a hasznos,
mihelyt elkészül, az élethez áll.
Minden jó mű egy-egy szabadságharcos.
Légy hű magadhoz, olyanokat alkoss,

ne fogja a halál!
 
 
0 komment , kategória:  Illyés Gyula versei  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 31 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 272 db bejegyzés
e év: 1943 db bejegyzés
Összes: 8347 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 390
  • e Hét: 6808
  • e Hónap: 64737
  • e Év: 622015
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.