Regisztráció  Belépés
ametiszt54.blog.xfree.hu
" Amíg az embernek dolga van a földön, él. " (Márai Sándor) Pné Szabó Mária
2012.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
Szilágyi Domokos: Ősz
  2017-10-02 12:28:05, hétfő
 
 



Szilágyi Domokos:
Ősz

Szivárványló bánat
földre költözött.
Tarló őszre szállnak
birkanyáj ködök.

Dér dereng, halálos,
dermedt förgeteg
hódítja a várost,
erjedt földeket.

Már a tél villámlik
láthatatlanul.
Hallgat a világ, míg
tavaszul tanul.

1966
 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos  
Szilágyi Domokos: Őszi táj
  2016-09-22 20:20:54, csütörtök
 
 



Szilágyi Domokos:
Őszi táj


reszketnek a szélben a fák
őszi világ őszi világ
szerelmüket vesztik a fák
őszi világ őszi világ
szerelmet vall ma az avar
őszi vihar őszi vihar
a csók úgy is teremt ha fáj
őszi világ szép őszi táj
 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos  
Szilágyi Domokos: Őszirózsák
  2015-09-25 14:00:22, péntek
 
 

Szilágyi Domokos:
Őszirózsák


Tegnap még szégyenlős növendéklányként
szemérmesen mosolyogtak az alig-hamvas
szilvák, barackok, riadt-kicsi almák,
hajladozó búzatáblák alig sejtették
szőkeségük élet-adó hatalmát,
a napok tüzes-arany csöndjébe
bele-belecsattant egy zápor,
a mezőn lesunyt füllel ázott a jószág,
és látod, kedves:
ma, a kert egyik zugában,
orgonabokrok szoknyája alatt
fölfedeztem néhány lapuló őszirózsát.
Remegtek, mikor tetten értem őket,
hogy szirmaikon cipelik már az őszt,
hisz jóformán még nyár se volt - hát mit akarnak,
de csak hallgattak makacsul,
és benne volt e hallgatásban,
hogy maholnap a faleveleken
dérré kegyetlenedik a harmat,
hogy a sarkon hancúrozó kölykök kezében
labda helyett ott-szomorkodik a szamárfüles irka,
az utcák megtelnek lebarnult emberekkel,
s a siető, álmos arcokat
piros-vidámra csipkedi a reggel;
a sétatéren fiók-festő-gigászok
lesik el a fáktól a pazar színkeverést,
s szerelmes kamaszok verses vallomásra ihletődnek;
lomhán csurognak a méz sugarak
s érett-gyümölcs-illata lesz az anyaföldnek,
és szemed parazsában
föllobban újra a szerelem, a gyöngédség, a jóság.
Szerettem volna neked adni a virágokat.
De aztán csak ez a vers maradt.
Mert mire hozzád érnek:
elhervadnak a remegő őszirózsák.
 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos  
Szilágyi Domokos: REGGELI VERS
  2013-10-29 21:08:01, kedd
 
  Szilágyi Domokos: REGGELI VERS

Álmos a, morcos a képe az égnek:
Szunnyad a sokszemű, távoli menny.
Rajta a csillagok már alig égnek,
Hold koma, menj te is, hogy lepihenj.

Ballagok. Arcomon még ül az álom,
Fújja a hajnali friss fuvalom.
Megbújik ajkamon és szempillámon,
S ottmarad, bárhogy is zavarom.

Utcai villanyok fénye kialszik,
Ébred a város is mind hamarabb,
Gépkocsi távoli-halk zaja hallszik,
S már hunyorogva föl is kel a nap.

Szép ez a reggel, az új nap az égen,
Elhagy az álom, friss a szemem.
Indulok is. Kövön dobban a léptem --
Tárt kapuval fogad az egyetem.
 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos  
Szilágyi Domokos: Karácsony
  2012-12-25 09:28:33, kedd
 
 
Szilágyi Domokos: Karácsony


A puha hóban, csillagokban,
az ünnepi foszlós kalácson
láthatatlanul ott a jel,
hogy itt van újra a karácsony.

Mint szomjazónak a pohár víz,
úgy kell mindig e kis melegség,
hisz arra született az ember,
hogy szeressen és szeressék.

S hogy ne a hóban, csillagokban,
ne ünnepi foszlós kalácson,
ne díszített fákon, hanem
a szívekben legyen karácsony.
 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos  
Szilágyi Domokos: Őszirózsák
  2012-10-03 10:11:21, szerda
 
 

Szilágyi Domokos: Őszirózsák


Tegnap még szégyenlős növendéklányként
szemérmesen mosolyogtak az alig-hamvas
szilvák, barackok, riadt-kicsi almák,
hajladozó búzatáblák alig sejtették
szőkeségük élet-adó hatalmát,
a napok tüzes-arany csöndjébe
bele-belecsattant egy zápor,
a mezőn lesunyt füllel ázott a jószág,
és látod, kedves:
ma, a kert egyik zugában,
orgonabokrok szoknyája alatt
fölfedeztem néhány lapuló őszirózsát.
Remegtek, mikor tetten értem őket,
hogy szirmaikon cipelik már az őszt,
hisz jóformán még nyár se volt - hát mit akarnak,
de csak hallgattak makacsul,
és benne volt e hallgatásban,
hogy maholnap a faleveleken
dérré kegyetlenedik a harmat,
hogy a sarkon hancúrozó kölykök kezében
labda helyett ott-szomorkodik a szamárfüles irka,
az utcák megtelnek lebarnult emberekkel,
s a siető, álmos arcokat
piros-vidámra csipkedi a reggel;
a sétatéren fiók-festő-gigászok
lesik el a fáktól a pazar színkeverést,
s szerelmes kamaszok verses vallomásra ihletődnek;
lomhán csurognak a méz sugarak
s érett-gyümölcs-illata lesz az anyaföldnek,
és szemed parazsában
föllobban újra a szerelem, a gyöngédség, a jóság.
Szerettem volna neked adni a virágokat.
De aztán csak ez a vers maradt.
Mert mire hozzád érnek:
elhervadnak a remegő őszirózsák.

 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos  
SZILÁGYI DOMOKOS: Vonaton
  2012-02-17 20:01:37, péntek
 
 

SZILÁGYI DOMOKOS: VONATON

Kattognak a kerekek,
és amint kinéztem,
nagy, fehér futószalag
száguldott az éjben,
és a futószalagon
arcod ezer mása;
- szinte-szinte vakított
szemed csillogása; -

magas, karcsú jegenyék
derekadról szóltak,
kék árnyékuk suttogott:
meglátlak már holnap!
Apró szikra-milliók
szállottak az égnek, -
s robogott a gyorsvonat
a nagy messzeségnek.

(1956)

 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos  
Szilágyi Domokos: "JÁRKÁLJ CSAK, HALÁLRAÍTÉLT"
  2012-02-17 20:00:23, péntek
 
  Szilágyi Domokos:
"JÁRKÁLJ CSAK, HALÁLRAÍTÉLT"

Radnóti Miklós emlékének

I

Lövés csattan, - füstfelleg száll fel,
sáros füvön fekszik a holt.
A fény kihunyt.
Ő, ki dalolt,
hiába volt körötte Bábel,

ahol mindenki ölt, rabolt,
hol őt is ölték és rabolták
gaz és gyilkos vadállat-hordák, -
igen: ő hős - p o é t a volt:

Félnie, rettegnie kellett -
minden perc: új kín - új gyönyör,
minden perc százszor meggyötör:

mert élni: kín, - dalolni: jó
a népének, a népe mellett -
...amíg jött egy gyilkos golyó...

II

Aztán sírján zöld pázsit éledt,
az égen kisütött a nap,
hogy éljenek, harcoljanak,
akiké nem volt még az élet!

És harcoltak. S alulmaradt
a sok-sok gyilkos, semmivé lett,
s a sírján kigyúltak a fények:
új élet kelt a rög alatt:

Ő ez! - és millió torok
- újak és frissek, bátorok -
zengi dalát viharnak, szélnek

- s mindenüvé eljut a dal,
hallja öreg és fiatal -:
é l n e k a h a l á l r a í t é l t e k!

(1956)
 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos  
Szilágyi Domokos: NYÁR
  2012-02-17 19:57:56, péntek
 
  Szilágyi Domokos: NYÁR

Az ég alatt ragyog a nyurga
nyár. Száll
a szőke búzaföld. Az égre föl
forduló nyár száll, gyökereitől
vonják a felhők, alig tartja
pár szál

sugárka ág. A tó zölden üdell,
bárányfelhők legelnek rajta,
kiknek
szigorú őrizői a nap-ikrek:
az egyik lenn, a másik odafel.

Ökörnyállal az ősz előreköpdös.
Búzaszárak alatt viszket a tarló.
Lombok számára ezerszínű köntös

készül. Lassan vénül a nyár, a gyarló.
Száguld a nyurga nyár, és lilaszín
kikericsekben gyűl a kolhicin

(1976)
 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2018.01 2018. Február 2018.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 145 db bejegyzés
e év: 451 db bejegyzés
Összes: 14583 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 889
  • e Hét: 9617
  • e Hónap: 38923
  • e Év: 89319
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.