Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 30 
Balázs Béla: Országúton
  2016-10-18 06:32:19, kedd
 
  Balázs Béla:

Országúton

I.

Az erdőben szövődik az este,
Megyek haza, mert anyám keresne.
Eressz el, eressz el.

Alkony vére csurog a mezőre,
Véres lesz a cipőd sarka tőle.
Ne menj el, ne menj el.

Halavány hold süt az éjszakába,
Édes anyád öltözködik gyászba.
Eridj már, eridj már.

Az erdőben hálót szőtt az este,
Nem megyek el innen ha küldesz se,
Mindegy már, mindegy már.


II.

Fehér vizirózsát fontam a hajadba
Mert sötét éjszaka fekete hajad
Kiviszlek a tóra barna ladikomba.
Mert olyan szomorú, néma vagy magad.

Nem kérdem meg ki vagy, nem kérdem meg mid fáj,
Ma leltelek, holnap eleresztelek
Ülj szembe és nézz rám. Mint búvár a gyöngyöt
Fekete szemedben könnyet keresek.

Behajtunk a nádba. Várj míg feljő a hold,
Akkor majd add ide halovány kezed,
Ha az ezüstrózsa kinyílik a tóba
A legszebb mesémet mesélem neked.


III.

Csókold meg és gyerünk tovább.
Nem fogod soha többet látni
Lehet, hogy ő volt neked szánva
Vele tudnál te csak megváltva
Az élet tetejére hágni
Csókold meg és gyerünk tovább.

Az enyim nem sir - halovány.
Azt kérdezte csak, hogy mért megyek
Nem volt-e szép amit itt éltem?
Én meg homályos vágyakról beszéltem
Országokról amiket keresek.
Az enyim nem sir - halovány.

Csókold meg és gyerünk tovább.
Szép volt. Gyere ne nézzünk vissza értük.
Úgyis vágyunknak délibábja
Emlék tengerből száll fel nemsokára
És el nem érjük soha, mert már éltük.
Csókold meg és gyerünk tovább.
 
 
0 komment , kategória:  Balázs Béla  
Balázs Béla: Tudom
  2016-08-27 08:35:35, szombat
 
  Balázs Béla: 

Tudom

Régóta jössz mögöttem
Lábujjhegyen mögöttem
Tudom.
Zörgött a fű is néha
Ajtó csapódott néha
Emlékek borzolódtak
Mint gyenge fű a réten
Mögöttem
Szoknyád szelében.

Én múltam múlni hagytam
Dúlttá lakottan hagytam
Tudom.
És fénylik fényességgel
Sohsemvolt fényességgel
Óh takarító tündér
Valaki jár ott csendben
Mögöttem
S tisztogat benne.

Én múltam múlni hagytam
Lerongyolódni hagytam
Tudom.
És mégis itt van minden
Hímes ruhámul minden
Óh szép palotahölgyem
Valaki hordja vágyát
Mögöttem
Múltam palástját.

Nyugat 1916.
 
 
0 komment , kategória:  Balázs Béla  
Balázs Béla: Tavi nokturno.
  2016-05-28 07:33:07, szombat
 
  Balázs Béla:

Tavi nokturno.


Most elhallgattatok
Te és a tó és a nagy éjszaka.
Most összefogtatok
És köztetek most egyedülmaga
Van a szívem.

A szemeid úgy f eke téllenek,
Mint hogyha az éj nézne rajtuk át.
Nem értelek. -
Te asszony, mondd, hol van a te hazád,
Mit akartok?

Nézd, nézd a tó, hogy szívja fel
Az egész, bomló éjszakát magába,
A kemény hegyek árnya oly puhán
És feketén borul az árba,
Beléhajol a karcsú fűzfaág
Bús megadással. És a nyárfa
Fáradtan ejti lombját le a tóba
És nézd, hogy ezüst leveleket hullajt
A hold, a hold - és elhalóba
Ezüst levelet ringat minden hullám,
Ringatja bágyadt, titokzatos mámor
S a néma, sötét vízen végigborzong
A violaszín, csendes csillagzápor. -
Nézd, nézd, hogy szívja fel az éjszakát a tó.

És szív és hív sötét szemed.
És tudom, hogy a tó néz rajta át
És rám mered. -
Te asszony, mondd, hol van a te hazád,
Mit akartok? ! -

Oldd el a csolnakot.
Fázik a szivem egyedülmaga.
Az örvény megfogott -
Megyek, megyek. - Szédül az éjszaka. -
Evezz be halkan.

Vigyél magaddal el.
Bágyadtán fekszem. Szivem védtelen.
Nézz rám, nézz rám, míg halkan evezel:
Sülyedjek mindig, mindig csendesen
A szemed után.

Vasárnapi Ujság 1909.
 
 
0 komment , kategória:  Balázs Béla  
Balázs Béla: Rég volt.
  2016-05-28 07:23:36, szombat
 
  Balázs Béla:

Rég volt.

Rég volt. - De hogyha hulló este
Múlik a táj s alig emlékezem
Már, milyen volt a völgy,
Ügy fáj, mint elmúlt szerelem
S egy régi arcz, melyet nem láthatok.

Rég volt. - De most is dalolok
És minden dal az első dal marad.
És egyszer régen
Nem tudtam mi fáj, mikor felfakad,
Őt kivánom-e vagy az éneket.

Eég volt. - De hogyha hulló este
Múlik a táj s alig emlékezem
Már, milyen volt a völgy,
Vágyom új dalra fájón, nehezen
És felsajog egy régi szerelem.

Vasárnapi Ujság 1910.
 
 
0 komment , kategória:  Balázs Béla  
Balázs Béla: Találkozás.
  2016-05-27 08:17:27, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Balázs Béla  
Balázs Béla: Nocturno
  2016-02-03 05:55:32, szerda
 
  Balázs Béla:

Nocturno

Kievezünk. - A partok elmaradnak,
Hanyatló bibor bércei a napnak.
Kinyilt az éj. A fényfüggöny levált.
A földhajó kis kikötőből újra
A partatlan sötét vizekre szállt.

A földhajón kigyulladnak a fények,
Millió ablak és millió lélek.
Csókok, dalok, piros lámpásszivek.
Szép izzó díszben száll a föld hajója.
De nem tükröznek a sötét vizek.

Idegen, hűvös, örök ár körül
Feketén, némán, mérhetetlenűl.
A földhajón megkuporog a dal.
És én is kajütablakomba állok
Virrasztani a virrasztóival.

Idegen, hűvös, örök ár körül
Szemem nyílása kerekre feszül,
Haj, csókos, dalos, alvó emberek,
A hajón lék van. - A lelkembe halkan
Zuhognak be szent idegen vizek.

1910.
 
 
0 komment , kategória:  Balázs Béla  
Balázs Béla: Régi könnyek
  2016-01-05 08:38:25, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Balázs Béla  
Balázs Béla: Köszönjük
  2016-01-03 09:30:28, vasárnap
 
  Balázs Béla:

Köszönjük


Köszönjük néked, hogy legelső voltál
Elérhetetlen és hódoltató.
Köszönjük néked, mert hódolni jó
És fáj a mindig-egyenes gerinc.

Fájt hordani terhét a tiszteletnek
S áldozni, melyre rakjuk, nem volt oltár.
Köszönjük néked, hogy oltárunk voltál
És templomunk, kalaplevétető.

Mert ünnep van, ha kit ünnepelni,
Magasság van, ha felnézni lehet.
Ki leborulhat, felemelkedett,
De fáj a tető sívár árvasága.

És köszönjük, hogy testvérek lehettünk.
Mert meghajolván, mind összehajoltunk,
Egy-kupoládba békült ívek voltunk,
Mi fájva-dacos templomkeresők.

Most felszeghetjük árva fejeinket.
Meredek gőggel égnek borzadott,
Szálkás árbócok fogunk állni ott,
Vad fejfa-erdő, a sírod körül.
 
 
0 komment , kategória:  Balázs Béla  
Balázs Béla: A szavak sírnak
  2015-11-30 05:46:48, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Balázs Béla  
Balázs Béla: A mi éjszakánk
  2015-08-01 06:39:33, szombat
 
  Balázs Béla:

A mi éjszakánk


Nappali út a mi életünk útja
Holnapunk látjuk s a holnaputánt is,
Hanem mi ketten, mi mégis várunk,
Jelentett nekünk a találkozásunk
Jövendő csodákat.

Nappali útunknak mentén az éjek,
Óriás csillagos barlangok állnak,
Mélyükbe nem látunk. Csodaigéret
Dalol a sötétben engem és téged
És mi betérünk.

Kalandor kincsásók indulunk ketten
Beljebb meg beljebb a barlangos éjbe.
Dobogó szivünkben lobog a lámpa,
Lelkünket legyinti denevér szárnya,
Csoda fog jönni.

Szemünk már tűkrös az ajakunk száraz
Szomjunk és szavunk már elfogyott régen.
Halkuló kocsmában fárad a vágyunk.
Beljebb még beljebb. Még virrasztunk, várunk.
Valami lesz még.

Elhajtott álmunknak kísért a lelke,
Valahol elmentünk valami mellett.
Túlnan már piroslik barlangunk szája,
Csendesen, dacosan köszöntünk rája:
Üdvözlégy hajnal.
 
 
0 komment , kategória:  Balázs Béla  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 30 
2017.04 2017. Május 2017.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 9 db bejegyzés
e hónap: 271 db bejegyzés
e év: 1401 db bejegyzés
Összes: 27837 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2701
  • e Hét: 15477
  • e Hónap: 144083
  • e Év: 623550
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.