Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
1955.05.17
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 24 
Szerelmes minden alakban
  2017-03-16 14:25:14, csütörtök
 
  Goethe

SZERELMES,
MINDEN ALAKBAN

Bár volnék fürge hal,
mely táncol és nyilall.
Ülnél a horognál,
Engemet kifognál.
Bár volnék fürge hal,
Mely táncol és nyilall.

Bár volnék drága ló,
Kisasszonynak való,
Vagy hintód, mely ölében
Útra vinne szépen.
Bár volnék drága ló,
Kisasszonynak való.

Bár volnék én arany,
Szolgád untalan.
Kiadnál s mindig újra
Visszatérnék gurulva.
Bár volnék én arany,
Szolgád untalan.

Volnék hű, szüntelen,
S újulna kedvesem.
Igéretem kötözne,
Otthon ülnék örökre.
Volnék hű, szüntelen,
S újulna kedvesem.

Bár volnék öreg,
Ráncos és hideg;
Bármit megtagadnál,
Az se volna baj már.
Bár volnék öreg,
Ráncos és hideg.

Bár volnék majom,
Mókás, víg nagyon;
Fájna valami néha;
Elűzné azt a tréfa.
Bár volnék majom,
Mókás, víg nagyon.

Volnék bárányszelíd,
Oroszlán, büszke szív;
Hiúz-szemmel figyelnék,
Szereznék róka-elmét.
Volnék bárányszelíd,
Oroszlán, büszke szív.

Volnék bármilyen,
Tiéd volnék, szivem,
Királyi adománnyal
Adnám magam által.
Volnék bármilyen,
Tiéd volnék, szivem.

De én csak én vagyok,
Vedd, amit adhatok!
És ha tán kevesled,
Fess magadnak te szebbet.
Mert én csak én vagyok,
Vedd, amit adhatok.

(Nemes Nagy Ágnes)
 
 
0 komment , kategória:  Johann Wolfgang Goethe versei  
A kedvelőknek
  2017-03-11 20:14:19, szombat
 
  Johann Wolfgang von Goethe

A kedvelőknek

Költő nem tud néma lenni,
Szeret nyilván megjelenni,
Gáncs is, taps is vonzza őt.
Gyónni bajos prosa-nyelven,
De sokat kivallunk csendben
Hallgatag Muzsák előtt.

Mi jót, gyarlót cselekedtem,
Mit élveztem, mit szenvedtem,
Egybeköti e füzér.
Mert öregség és ifjúság
És bölcsesség meg hiúság
Dalban szépen összefér.
 
 
0 komment , kategória:  Johann Wolfgang Goethe versei  
Káröröm
  2017-02-11 21:34:08, szombat
 
  Johann Wolfgang von Goethe

Káröröm

Pillangó formában én
Szállok, síromból kikelve,
A sok édes órát látott
Ismeretes játszó helyre,
Hol az ér fut s száz virágot
Rejt a csalit hűs ölén.

Boldog párt lesek meg itt.
A turbékoló szerelmet
A lány csokrából szemlélem
S mindazt, mit halálom elvett,
Viszont látom - újra élem
Boldog múltam napjait.

Míg a lány átkarolá,
És az ifjú vágygyal telve
Csapong, a jó perczczel élve,
Az ajakról a kebelre,
A kebelről le a kézre,
Én is szállok fel s alá.

S a hogy meglát a leány,
Kedvese tüzétől félve
Felszökik - én messzibb szállok:
Édes, jer, fogjuk meg élve...
Fussunk, addig meg sem állok,
A szép pillangó után!
 
 
0 komment , kategória:  Johann Wolfgang Goethe versei  
Szélcsend a tengeren
  2011-07-10 12:49:59, vasárnap
 
  Goethe

Szélcsend a tengeren

Néma csöndben áll a tenger,
fodra, ránca mind megállt,
s a hajós szorongva nézi
a tükörsík láthatárt.

Semmi nyoma semmi szélnek!
Csönd, halálos rémület!
Az iszonyú messzeséget
egy hullám se töri meg.
(Ford.: Szabó Lőrinc)
 
 
0 komment , kategória:  Johann Wolfgang Goethe versei  
A Villikirály
  2011-07-08 17:06:16, péntek
 
  Johann Wolfgang Goethe

A Villikirály

Ki nyargal a szélben, az éjen át?
Egy apa az, ő viszi kisfiát.
Karjába szorítja gyermekét,
átadja teste melegét.

- Fiam, miért bújsz az ölembe, ki bánt?
- Apám, nem látod a villikirályt?
Koronája fehérlik, uszálya suhan.
-A köd gomolyog, csak a köd fiam!

"Jöjj hát velem, édes gyermekem!
Játszhatsz gyönyörűen énvelem,
mutatok majd tarka virágokat,
anyám arany ruhákat ad."

- Apám, jaj, apám, mondd, hallod-e már,
mit igér suttogva a villikirály?
- Fiam, csak csitt, nem mozogj, ne beszélj:
a száraz avart zizzenti a szél.

"Most, szép fiu, jó fiu, jössz-e velem?
A lányaim ápolnak majd szeliden.
Már járják az éjben a táncaikat,
s álomba táncolnak, dúdolnak."

- Apám, jaj, apám, nézd, ők azok,
a villi-királykisasszonyok!
- Látom, fiam, ott fehérlenek
a sűrű sötétben a vén füzek.

"Szeretlek, a szépséged ingerel;
eljössz, vagy erővel viszlek el."
- Apám, most bántott, jaj, de fáj!
Megfog, nem ereszt el a villikirály!

Borzongva az apa üget tovább,
karolja nyöszörgő kisfiát,
a ház kapuján bajjal bedobog:
karjában a gyermek már halott.

/Vas István fordítása/
 
 
0 komment , kategória:  Johann Wolfgang Goethe versei  
Talált kincs
  2011-06-06 11:37:22, hétfő
 
  Johann Wolfgang Goethe

Talált kincs

Jártam az erdőt,
csak így magam,
könnyű bolyongás
vitt céltalan.

Egy kis virág nyílt
az útfelen,
mint csillag égett,
mint drága szem.

Már nyúltam érte,
de suttogott:
Ha leszakítasz,
elhervadok!

Erre tövestől
kivettem őt,
virulj kertemben
házam előtt!

Ott jól beástam
gyökereit:
egész bokor már
és úgy virít!
 
 
0 komment , kategória:  Johann Wolfgang Goethe versei  
Májusi dal
  2011-05-03 11:19:19, kedd
 
  Goethe

Májusi dal

A természet mind
fénylik feléd!
Villog a napfény!
Nevet a rét!

Már minden ágból
kitört a rügy,
minden bokorból
ezernyi fütty:

s árad a szívből
öröm, gyönyör.
Ó, kedv, vidámság,
Ó nap! Ó föld!

Ó szerelem! te
csupa arany
hajnali felhőm
ott magasan!

Fényed megáldja
a friss mezőt
s a földet elönti
szirom-ködöd.

Ó lány, leányka,
szeretlek én!
S te hogy szeretsz! Hogy
villansz felém!

Mint dalt pacsirta
s hajnalt szeret,
mint nyíló rózsa
üde szelet,

vérem tüzével
úgy vágylak én,
ki ifjúságot
öntesz belém,

s új dalra, táncra
kedvet adsz.
Szeress örökre
s boldog maradsz.

/Ford.: Hajnal Gábor/
 
 
0 komment , kategória:  Johann Wolfgang Goethe versei  
Remény
  2011-02-22 19:22:00, kedd
 
  Johann Wolfgang von Goethe

REMÉNY.

Add, sors, kedvem ne apadjon,
Add, hogy kezem ne lankadjon,
S napszámom' végig betöltse.

Nem, az álmok nem hazudnak,
Mind e fának, mely ma rúd csak,
Lesz árnyéka, lesz gyümölcse!
 
 
0 komment , kategória:  Johann Wolfgang Goethe versei  
Sajátunk
  2011-02-22 19:20:59, kedd
 
  Johann Wolfgang von Goethe

SAJÁTUNK.

Tudom, hogy nincs az ég alatt,
Mi enyém, mint a gondolat,
Mely lelkemből kipezsdűl,
És egy-egy boldog pillanat,
Melyet a sors élveznem ad,
De testestűl, lelkestűl!
 
 
0 komment , kategória:  Johann Wolfgang Goethe versei  
Jó tanács
  2011-02-22 19:20:05, kedd
 
  Johann Wolfgang von Goethe

JÓ TANÁCS.

Ki nem volt úgy egy napon át,
Hol mást is únt, meg önmagát,
S nem lelte kedvét semmiben?
Hát művész ettől ment legyen?

Ne is erőltesd hát soha,
Ha egy-egy órád mostoha.
Ha ilykor a művész pihen,
A jó percz dupla jót terem
 
 
0 komment , kategória:  Johann Wolfgang Goethe versei  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 24 
2017.02 2017. Március 2017.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 252 db bejegyzés
e év: 506 db bejegyzés
Összes: 7136 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 816
  • e Hét: 2557
  • e Hónap: 64058
  • e Év: 153346
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.