Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 50 
Ősz van
  2017-09-18 12:30:24, hétfő
 
  Gárdonyi Géza

Ősz van

I.
Tiz éve mult, mikor először láttam:
fehér hattyú, fekete gyászruhában.
Csak megjelent és bámult énreám.
...Szép álom-emlék! Szép fehér leány!

S most ujra látom. Szebb mint valaha.
Mint a fehér-virágú orgona.
Még mindig lány! És ő is olyan árva!
Vendégként szállt-e az égből e tájra?

Mért nem járunk mi együtt jó leány?
Csodákat vársz az élettől talán?
Őszszel nem nyit már a tavasz virága.
Fülemüle nem száll a deres faágra...

A legnagyobb jó mit az élet ad:
egy meleg kéz mely kezünkben marad
s nem is hagy el, velünk jő mind a végig,
ahol ágyunkat ásóval kimérik.

II.

Hámor van-e itt? vagy kallós malom?
Remeg a föld is.
Vagy csak én gondolom?
A szivem mozdult meg? Hát él még bennem?
Azt hittem, régen eltemettem.

Bolond szív mit akarsz? Mit álmodtál?
Tavaszt?
Rég elmult! Virág sincs már!
Az én országomban a boldogság-remény
határkövön űlő bús vándorló-legény.
 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza versei  
Bordalok
  2017-09-17 16:00:21, vasárnap
 
  Gárdonyi Géza

Bordalok

I.

Hidd el pajtás nem érdemes búsulni
Sötét éjjel temetőbe indulni,
Holnap is nap, virágok még teremnek,
Igyál pajtás! Vess ágyat a kedvednek!

Nekem is volt szép szeretőm vagy három!
Hál'istennek nem lett egy sem a párom,
Nem is adtam nyakamat a kötélnek,
Inkább mentem mindegyikhez vőfélynek!

Hidd el pajtás nem érdemes szeretni,
Boldogságot leányszívben keresni.
A szerelem bánattenger hajója
Pokol partján köti ki a hajtója.

II.

Azért teremtett az Isten venyigét,
Hogy könnyebben megérthessük az igét.
Lám a pap még az oltárnál is iszik,
Mert különben az ördögök elviszik.

Aki iszik azt az Isten szereti,
Menyországi szőlőjébe vezeti,
Csakhogy ezt a feleségem nem hiszi,
Ha berugok, a szűrömet kiteszi!
 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza versei  
Gyöngy volna
  2017-09-17 15:58:00, vasárnap
 
  Gárdonyi Géza

Gyöngy volna

- Gyöngy volna, de inkább gyémántnak vélhető.
Nem gyémánt mégse: fénylőbb drágakő.
Fénylőbb és tisztább, s gyémántnál keményebb.
Mázsás pörölylyel sujts rá: belemélyed.
Méreg nem fogja. Tűzben meg nem ég.
Örök? valami ez a kicsiség.
- Örök? Mi örök a nagy ég alatt?
- A gondolat.
 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza versei  
Tél és tavasz
  2017-09-04 16:37:57, hétfő
 
  Gárdonyi Géza

TÉL ÉS TAVASZ.

Künn hóvihar csatáz;
szél rázza ablakom;
s én a kályha mellett
májusról álmodom.

Gyöngyvirágot szedünk
a Zugliget ölén.
"Uram" - így szólít ő;
"Kisasszony" - mondom én.
Furulyáz a rigó;
méhek hegedülnek;
kék plüs-kalapjára
pillangók repülnek.

Gyöngyvirág, ibolya, -
szédít az illata.
Én mondom: "Irénke".
Ő azt mondja: "Maga".
Szállton száll a nap is.
Aludni menőbe'
aranyfátyolt terít
a lombos erdőre.

A rét sóhajtása
halk esti fuvalom...
Ő mondja: "Kedvesem".
Én mondom: "Angyalom".
 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza versei  
Hét vezér
  2017-08-30 12:57:57, szerda
 
  Gárdonyi Géza

Hét vezér

Kék fekete bársony az ég teteje.
Abba ragyog a nagy Göncölszekere.
Nótát mondok a nagy Göncölszekérről,
Vagyis inkább a hét magyar vezérről.

Árpád volt az első vezér, a legfőbb.
Szeme mint az oroszláné rettentő.
Kardja, mint az istennyila úgy vágott!
Ki is vágott minekünk egy országot.

Árpádnak az öregapja Előd volt,
De biz abban sámsoni nagy erő volt.
Rezes kopja száz esztendős kezébe.
Unokáját üstökösként kísérte.

Kendé-nek is fehér volt már a feje.
Mint ősszel a vén havasok teteje.
De nagyokat rikoltott a csatában.
Fiatalság, ezt csináld meg utánam!

Ónod vezér akkor sem állt leghátul,
Ha ész kellett, még pedig a javábul.
Ónod vezér süvegében elég volt,
Mikor az a süveg Ónod fején volt.

Tas vezér is gyöngy hírt hagyott magárul.
Marót királyt nadrágolta pogányul.
Ő volt apja a dicső nagy Lehelnek.
Kinek kürtjét Jászberényben emeld meg!

Várak ellen Huba vezér járt hadat.
Vaskosokkal döntögette a falat.
A cseheket kidobálta Nyitrából.
Coki bratye, az Atilla várából!

Vezérek közt Tétény volt a hetedik.
Arannyal kék felírni a tetteit!
Mint Erdélyért nem harcolt úgy sehol se.
Azóta se veszett abból egy hold se!

Kék fekete bársony az ég teteje.
Hét fényes kard a nagy Göncölszekere.
A hét vezér, mikor oda feltérült.
Beleszúrta a bársonyba emlékül.
 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza versei  
Bölcseség a hullámokon
  2017-07-26 13:51:17, szerda
 
  Gárdonyi Géza

Bölcseség a hullámokon

Egy vén révésznek ócska csónakán
ült hat tudós. És azt beszélgeték,
hogy nincs Isten, s mily bárgyú a nép!

A csónak roppant. Szólt a vén:
- No lám! ... Ha tudnak úszni, hát most ússzanak!
- Jaj Istenem! - kiáltott mind a hat.
 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza versei  
Harangszó az éjben
  2017-07-26 13:50:33, szerda
 
  Gárdonyi Géza

Harangszó az éjben

Fehér kis kápolna erdő sűrűjében.
Valami remete lakja réges-régen.
Valami kis remete, kit senkise ismer.
Azt se lehet tudni angyal-e vagy ember?

Mikor az erdőre éj homálya száll,
s a benne tévelygő aggódva megáll,
s remegve, habozva kérdi: Jobbra? balra?
Megszólal a kicsi kápolna harangja.

Embertársam! vészes, sötét uton járó,
sötét uton járó, habozva megálló,
hallgass a titkosan megcsendülő hangra:
a szivedben hangzó angyali harangra!
 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza versei  
Gyászoló anyának
  2017-07-21 12:16:05, péntek
 
  Gárdonyi Géza

GYÁSZOLÓ ANYÁNAK.

Tudom, hiába mutatok az égre,
ön csak a földre néz:
a mélybe,
ahol szívének kincse van elásva.
Tudom, nem hallgat a vígasztalásra.

De ha majd szűnik lelke vihara,
mondja ki e szót térden:
"Mi Atyánk!"
S nézzen az égre. Csillagok raja
ragyog örökös fénnyel mireánk.

S érezni fogja Isten szellemét,
érezni fején atyai kezét.

S hallani fog egy halk hangot az éjben
- Anyám ne búsulj értem!
 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza versei  
Mikor téged látlak...
  2017-04-25 14:19:39, kedd
 
  Gárdonyi Géza

Mikor téged látlak...

Mikor téged látlak, mindig azt gondolom;
nem vagyok én ébren, csak szépet álmodom.
És hogy el ne röpülj, itt ne hagyj engemet,
azért fogom mindig gyönge kis kezedet.
 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza versei  
Április végén
  2017-03-31 20:21:02, péntek
 
  Gárdonyi Géza

Április végén

A nap letette arany-koronáját,
s tüzet rakott a Mátra tetején.
Ott piheni ki égi fáradalmát
az erdő Mátra kéklő közepén.

A lomb nem mozdul. A fűszál is áll.
Kertemben ér az estéli homály.
Alant a völgyben csöndbe halt a lárma.
Érzem az álmot, mint száll fűre, fára.

S tengerként árad, nő a lágy homály.
Fölötte csak az Est-csillag áll.
Az tartaj az ég barna fátyolát,
a földnek égi árnyéksátorát.

Álmodom-e, hogy itt van a tavasz?
A kályha mellett róla álmodunk,
pedig a tél künn csendesen havaz,
s pelyhes a hótól minden ablakunk.

De nem, én mostan mégsem álmodom:
ibolya van a kerti asztalon,
enyhe az est: illatos a virág:
virágzó fák közt kél a holdvilág.

A földön az éj sötét fátyola,
s a fák az éjben mind fehérlenek:
ruhájuk talpig csipke-pongyola,
s a csipkék közt ezer gyémánt remeg.

Fehér erdőn fehérlő holdvilág,
fehéren égő örök csillagok,
mi szép vagy te fehér álomvilág!
Öledben én is csak árnyék vagyok.
 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza versei  
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 50 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 261 db bejegyzés
e év: 1932 db bejegyzés
Összes: 8336 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 206
  • e Hét: 3063
  • e Hónap: 60992
  • e Év: 618270
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.