Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 59 
Jövendö napok
  2018-08-13 21:30:45, hétfő
 
  Faludy György

Jövendö napok

A történelmet nem tudni előre.
A leányok a múltnál sokkal szebbek,
a fiúk sportolók, vidámak,
és egyre műveletlenebbek.

Hét nemzet gyárt atombombákat,
mint régen gépfegyvert meg ágyút.
Ha kérdezed megvígasztalnak:
Azért gyártjuk, hogy ne használjuk.

Egymilliárdnál jóval többek
a kínaiak. Mi nem törődünk
velük. Dolgoznak s hallgatnak.
Mi lesz, ha egyszer kérnek tőlünk?

A sarki tenger roppant jégtáblája
kiolvad a jegesmedvék alatt.
Elég-e a növekvő tenger ellen
imákból szőni védfalat?

A Nagyalföld sivatag lesz,
porfelhő, szikkadt, piszkosszürke.
Csak az Úr hangja segíthetne,
de Isten sosem fú a kürtbe
 
 
0 komment , kategória:  Faludy György versei  
A nagy kékség
  2018-06-29 01:51:50, péntek
 
  Faludy György

A nagy kékség

A nagy kékség, másként Földközi tenger.
A Lidón s Cannesnál selymes, hosszú fények.
Gibraltár partján halványzöldbe játszik,
beljebb lila és feketésen kékebb.
Cadiz körül színezüst. Nauplionnál
hajnaltájt friss narancslé. Kardamíle
mellett rosé alkonykor. Kalamáta
táján est felé kadarka a színe.
Záránál Windsor-kék. Acél hullámok
telente Málta sziklái alatt,
tarajaik mocskos ingnyak-fehérek,-
de fejünkben a tenger kék marad.

Egy filmet is A nagy kékség-nek hívnak.
Ámorgoszon született, rokonszenves
fiú száz méter mélyre tud merülni
a sodrony mentén, úgy, hogy maszkot sem vesz.
Szeretik, híres, szép a felesége.
Gyereket várnak. Egy nap, hirtelen
kifut a vízhez. Beleles a mélybe.
Az asszony jajgat, de ő nem felel.
A bárkánál kiáll a sodrony vége,
a tenger alvóban már szürke-kék.
A nő tudja: nem akar visszatérni.
Aztán nem jön, csak néhány búborék.

Az angol, német vagy osztrák azt tartja:
hitvány film, semmit se mond és sótlan,
viszont hellén s olasz fiúk naponta
tízszer teszik TV-re a diszkókban.
Áhítattal, némán, hunyorgás nélkül
lesik a hőst, ki hűtlenül meglépett
s nem kívánt hírt, nőt, örömet vagy áldást.
Delfinekkel játszik most a nemlétben,
áramlatok s halfarkak símogatják
s a kékség könnyű terhét vállra vette.
Azt képzelem: ezért ugrott a vízbe,
de az is lehet, hogy más miatt tette.

Mert a fehér faj technikája győzött.
Nem lesz elég kenyér, víz, levegő.
Minél gyorsabban haladunk előre,
annál közelebb a dögtemető.
Megbukott minden eszme, elv, elmélet.
Vezéreink tolvajok vagy betyárok.
Múlt és jövő nélkül szemét az élet.
A kultúra romjain varjú károg.
A hit vakhit. A bölcselet képzelgés.
Eldorádó felé nem indul csónak.
Talán ő tudta ezt s nem kért belőle.
Pár búborékot küldött búcsúzónak.
 
 
0 komment , kategória:  Faludy György versei  
Pillangók
  2018-06-28 22:50:37, csütörtök
 
  Faludy György

Pillangók

Lámpám körül nagy éji lepke
rázta az árnyat hajdanán.
Az utcán kék színű pillangó
jött és pihent egy pillanatra
a lenszőke leány haján.

Ki emlékszik ma még ezekre?
Hova lett a hajnal csodás
frissessége, a víz jó íze,
s az éji csend mit nem zavart meg
csak néha egy lódobogás?

Ki kormányozza az időt?
Ki hozza nyáron a telet?
Grönland jégpáncélját ki olvasztja
tarkónkra? A kikelet báját
s az őszi időt ki ölte meg?

A benzinszagú nagyurak
minden részvételt letagadnak.
Hiába harcolsz ellenük,
egy lépést sem juthatsz előre.
Maradj meg csendben önmagadnak.

Uradnak vedd a végzetet,
ne küzdj hiába és bután.
Csak annyit kérj, mit még lehet;
csücsülj szépen a TV mellett,
vagy koslass szép csajok után!
 
 
0 komment , kategória:  Faludy György versei  
Kalkuttai Teréz
  2018-06-19 00:41:22, kedd
 
  Faludy György:

Kalkuttai Teréz

Hogy Krisztus szenvedését látja minden
haldoklóban,vagy csak az emberi
lét nyomorát,s a dogmák szövedéke
közt mint teremtett ilyen mennyei

rendet magában,titok,de csak így
tudta Káli kolera -sújtott papját
roskadó,öreg vállára felvenni
a kalkuttai pocsolyából,másként

rég megtört volna India ezernyi
borzalma s kínja közt -és máshogyan
nem törölgetné szemsarkát mindenki

e tőle olyan idegen,sovány
albán vénasszony láttán,ki a jóság
szépségét hordja ezüst homlokán.
 
 
0 komment , kategória:  Faludy György versei  
Mióta hallgatlak…
  2018-06-01 22:21:28, péntek
 
  Faludy György

Mióta hallgatlak...

Mióta hallgatlak, fülem fövény lett:
beszívja minden szavadat; szemem
kettős teleszkóp, álmomban is téged
tart fókuszban; indának tekerem

köréd karom; bevéslek az érzékek
fakó tükrébe; nem is kérdezem,
hogy mit akarsz, mert tudom, mi kell néked;
ha jókedved van, hőmérsékletem

fölmegy kissé; minden gondod és gondom
együtt párolgott el; lényedből folyton
iszom s nem kapok soha eleget;

kifaraglak, megírlak és lefestlek,
hogy képtárad vagy börtönöd legyek;
száz járatot vájtam beléd; a tested

külön van még; fejünk már egyveleg.
Jelenléted s hiányod egyremegy.
 
 
0 komment , kategória:  Faludy György versei  
Gyermekszobámról nem beszéltem
  2018-04-14 13:31:28, szombat
 
  Faludy György

Gyermekszobámról nem beszéltem

Gyermekszobámról nem beszéltem néked.
Mindig azt hittem, hogy az ablakok,
a kőerkély, hol varjak raktak fészket,
a tükör, hol egy kisfiú lakott,

a vén koldus a falrepedésekben
ágyam felett, mackóm, száján a sok
mocsokkal (többször kásával etettem),
s a rolóban selkődő farkasok: -

hogy mindez nem tűnt el, mint többi múltam,
de a felrobbant házban most is ott van,
s meglátod, mihelyst kinyitod az ajtót,

a kisfiút a tükörben, a mackót,
mindent, mi volt s mi most is kitart csendben
az idő dühödt hullámai ellen.
 
 
0 komment , kategória:  Faludy György versei  
A tér mélykék árnyéknak...
  2018-02-05 18:26:56, hétfő
 
  Faludy György

A tér mélykék árnyéknak...

A tér mélykék árnyéknak nőtt bokádhoz
s a mindenség határa is te vagy.
A pálmák mélyzöld, dermedt robbanások
vállad mögött. S az óra elakadt.

Az ablakban a fény balettje táncol,
a nap járását arcodról tudom,
a májust hónod jázminillatából;
szomszédunk nincs, csak túl a Tejúton.

A bútorok, mint súlytalan trapézek
hintáznak köztünk. Olykor visszanézek:
az öt világrészt piszkos por veri,

és nincs, csak lényed isteni hatalma,
meg lenn a tenger csacsogó nyugalma
s fenn a hold ezüst piruettjei.
 
 
0 komment , kategória:  Faludy György versei  
Mire vagyok büszke?
  2018-01-25 14:46:08, csütörtök
 
  Faludy György

Mire vagyok büszke?

Hogy a macskák sosem szerettek,
hogy nincs kutya, mely megugat,
hogy hozzám szaladnak s térdemhez
szorítják hosszú állukat,
hogy sokvirágú tőről tépek
le egyetlen szál ibolyát,
s hogy, ha netán hangyára lépek,
meghallom szörnyű sikolyát.

És mire még?

Hogy rágalmazni, rúgni,
lecsukni, szidni, verni
tudtak, de megalázni
nem tudott soha senki,
hogy, bár tévedtem sokszor,
de helytálltam a bajban,
s nem élt e földön ember,
kinek én talpat nyaltam.
 
 
0 komment , kategória:  Faludy György versei  
Ha nézlek
  2017-11-29 01:54:14, szerda
 
  Faludy György

Ha nézlek

Ha nézlek, háttér nélkül látlak,
ha hallgatsz, senki mást nem hallok.
Szépséged elfed minden tárgyat,
szépséged elnyel minden hangot.

Kimégy vagy elfordulsz, ha hosszan
lesem az arcod. Megtanultam,
hogy egyetértesz Plótinosszal,
aki pirult, hogy teste is van.

Ne szégyelld. És ne féltékenykedj
külsődre. Lényedért szeretlek.
A többi díszlet. Járj kabátban,

fürdőköpenyben vagy mezítlen,
mit félsz? Úgyis kiabsztrahállak
szép testedből szonettjeimmel.
 
 
0 komment , kategória:  Faludy György versei  
Szépség, boldogság
  2017-11-27 22:47:46, hétfő
 
  Faludy György

Szépség, boldogság

Szépség, boldogság - csak négy éves voltam,
amikor télen kivittek egy este
s a Ligetben, éjfekete faágak
közt ragyogott a hold mezítlen teste;

tíz évvel később az evangélikus
gimnázium könyvtárából kivettem
Shakespeare Összest, olvastam és lihegtem -
mind közt legjobban a Vihart szerettem;

később megláttam Kosztolányi Éva
kis mellbimbóját, mely skárlát zománc volt,
miközben ruhája egy pillanatra
meglebbent mellén, mikor velem táncolt;

majd a veres mauretán sivatagban
a gyönyörű gazella, mely szerényen
megállt előttem, nem félt és csak nézett
halványkék fényű, vágyódó szemével;

s Új Guinea borzalmas, déli partján
ahogy a sziklák közé csúszott térdem
a halványan hajlongó és narancsszín
halakhoz a Korál tenger vizében;

vagy amikor az éhségtől remegve
a recski sötétzárkában megálltam
s a kulcslyukon egy sugár tört be hozzám
mint a tébolyult napfény Számoában; -

a huszadik század véres borzalma
közt mennyi boldogság s gyönyörűség volt:
könyv, állat, ember, szó, virág, kép, szobrok,
míg nem borult hitvány ködbe az égbolt.

Most nyolcvannyolc éves lettem és tél van
s Karácsony és még éjszaka felettem
a hold fagyott, ezüst gyümölcse fénylik,
melyet az ősz kertjében itt feledtek.
 
 
0 komment , kategória:  Faludy György versei  
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 59 
2018.07 2018. Augusztus 2018.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 97 db bejegyzés
e év: 1656 db bejegyzés
Összes: 10737 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 141
  • e Hét: 9111
  • e Hónap: 31069
  • e Év: 667880
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.