Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 18 
Bényei József: Mozdulat
  2012-01-23 19:08:25, hétfő
 
  Bényei József:

Mozdulat


Hiányzik nagyon a kezed
szürkén hullámzó hajnalokban
Felsír a hű emlékezet
sugárzik arcod valahonnan

Mi őrizte az álomig
Jutalma megkövült magánynak
Az önzés sunyin rávonít
s a Hold árnyéka belesápad

Milyen is volt a mozdulat
arcomra hullott négy-öt ujjad
s a gödrök árkok ó-kutak
dombok nagy csöndjévé simultak

Egyszervolt csókok jóíze
keseredik némuló számon
Volt ugye volt kettőnk hite
hát miért miért hogy nem találom

Hiányzik valami nagyon
Ki hagyta el Milyen viharban
Szikkad az idő arcomon
a félelemtől kitakartan

Már csak az emlék melegít
pihegve reszket tenyeremben
A magány lassan bekerít
s hideg idő szárnyára fekszem
 
 
0 komment , kategória:  Bényei József  
Bényei József: Magányos cédrus
  2011-02-28 18:03:45, hétfő
 
  Bényei József:

Magányos cédrus


A fának emberarca van,
ráncokkal, szemgödörrel.
Ha szél lendíti ágait,
meztelen csontja zörren.

Az ágnak emberkarja van,
kinyújtja, mintha kérne.
Jaj, egyedül van, nincs hite,
nincs egy száraz levél se.

Fogódzna földbe szép gyökér
s a homok elbocsátja.
A szem határa végtelen,
a magány színe sárga.

Mert fáj a fának ez a sors,
a kín görcsökbe rándul,
előtted koldus könyörög,
koncot vár tíz kitárt ujj.

Adj neki jószót legalább,
szólj hozzá, mint a vakhoz.
Óh, hogy repülne innen el,
tört szárnya egyre csapdos.

Nem nyúl az égig, szétterül,
mint porfelleg a földön.
Szólítsd meg, szétroncsolt keze
üresen le ne törjön.

A fának emberarca van,
magányos emberarca.
Szívedhez ér, - milyen hideg,
milyen sovány a karja...
 
 
0 komment , kategória:  Bényei József  
Bényei József: Mozdulat
  2011-02-22 17:29:24, kedd
 
  Bényei József:

Mozdulat


Hiányzik nagyon a kezed
szürkén hullámzó hajnalokban
Felsír a hű emlékezet
sugárzik arcod valahonnan

Mi őrizte az álomig
Jutalma megkövült magánynak
Az önzés sunyin rávonít
s a Hold árnyéka belesápad

Milyen is volt a mozdulat
arcomra hullott négy-öt ujjad
s a gödrök árkok ó-kutak
dombok nagy csöndjévé simultak

Egyszervolt csókok jóíze
keseredik némuló számon
Volt ugye volt kettőnk hite
hát miért miért hogy nem találom

Hiányzik valami nagyon
Ki hagyta el Milyen viharban
Szikkad az idő arcomon
a félelemtől kitakartan

Már csak az emlék melegít
pihegve reszket tenyeremben
A magány lassan bekerít
s hideg idő szárnyára fekszem
 
 
0 komment , kategória:  Bényei József  
Bényei József: Köszönöm
  2011-01-26 13:43:49, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Bényei József  
Bényei József: Máglya
  2010-11-10 20:07:17, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Bényei József  
Bényei József: Alkalom
  2010-08-13 18:02:27, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Bényei József  
Bényei József: Kifent kardok
  2010-08-11 16:55:16, szerda
 
  Bényei József:

Kifent kardok


Ahányszor felébredek
annyiszor megriadok
kifent pengéjű kardok
lesnek: a hétköznapok

zakatolnak a tárgyak
sírva eléjük esek
száguldanak a sínen
négyszögek és kerekek

Száguldó szél kavarog
arcomat ráncba veri
testemen felizzanak
az ember öt sebei
 
 
0 komment , kategória:  Bényei József  
Bényei József: Ecce homo
  2010-08-10 19:33:35, kedd
 
  Bényei József:

Ecce homo


Hányszor futottál hittel
fejet csóvált az isten
sokallta fura lázad
kihűtötte a szádat
- hiába

Hányszor kezdtél kudarcot
megtiportak a harcok
karddal melléd ki állott
gyöngekarú virágok
- hiába

Hányszor mondtad - azért is
láttad talán a célt is
de mások meg se látták
neked égtek a máglyák
- hiába

Te indig újra kezdted
aludt az asszony nemzet
függöny mögött az ember
szeretkezett a csenddel
- hiába

Te mondtad újra újra
intett a holtak ujja
mutattak példa-gödröt
a föld is feldübörgött
- hiába

közöny restség makacsság
porhatárú magasság
Golgoták karók máglyák
arcod csak megalázták
- hiába
 
 
0 komment , kategória:  Bényei József  
Bényei József: Megfáradtak
  2010-08-09 18:44:29, hétfő
 
  Bényei József:

Megfáradtak


Békét a megfáradtaknak
szelíd nyugalmat
Ha nyitva marad egy ablak
kaput tár jajnak zajnak
s a lárma sért
lakatot rakjatok a földre
nehogy a fáradtak szemét
e hang-robbanás összetörje

Sokan 
az idő ablakaiban
- fehér hajuk parázslik -
szövik az emlék
szalmasárga kis glóriáit
fújják asztmás tüdővel
léggömbjét sok régi percnek
a közeledő halál
biccenő lépéseire
föl-fölfigyelnek
Hol jártak? Merre?
Életük ez a század
sárral és vérrel elkeverte
elfáradtak a félelembe
rohanásba
belebújnának a gyenge-
illatú ibolyákba
bele minden sugárba
a tavaszba
ha szívük fölött a sebet
zsongásaival beragasztja

Vannak sokan
magányosak árvák esettek
élnek a csönd búráiban
gyűjtenek száraz virágot
ajtajuk alól az egyedüllétű
szelíden szétszivárog

Békét a megfáradtaknak
szelíd nyugalmat
Fények
hulljanak fejükre
amíg csak élnek
és meg nem halnak
 
 
0 komment , kategória:  Bényei József  
Bényei József: Egyszerű
  2010-08-07 08:39:03, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Bényei József  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 18 
2017.04 2017. Május 2017.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 8 db bejegyzés
e hónap: 226 db bejegyzés
e év: 1356 db bejegyzés
Összes: 27792 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4554
  • e Hét: 29838
  • e Hónap: 115693
  • e Év: 595160
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.