Regisztráció  Belépés
skorpiolilike.blog.xfree.hu
"A szeretet és a bizalom elválaszthatatlanok! Egyik sem létezik a másik nélkül." Pné Marika
2016.01.12
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
Rainer Maria Rilke: Éjjel
  2018-02-25 15:22:20, vasárnap
 
  Rainer Maria Rilke:
ÉJJEL

Prága fölött megnyílt az éj,
hatalmas kelyhét szertetárva:
a nap-pillangó ragyogása
hűvös ölén nyugodni tér.

A hold, a huncut gnóm nevet,
ravasz vigyorral, kötekedve,
ezüstforgácsot hullat egyre
a Moldva habjai felett.

De mint akit megbántanak,
sugarát gyorsan visszarántja,
mert égre lobbant versenytársa:
a fényes toronyóra-lap.

Fodor András fordítása

 
 
0 komment , kategória:  Rainer Maria Rilke  
Rainer Maria Rilke: Minden dologból ideleng...
  2012-11-14 17:28:07, szerda
 
  Rainer Maria Rilke: Minden dologból ideleng...

Minden dologból ideleng az érzés
s minden fordulatból ez: Ne feledd!
Olyan nap, melynek nem láttad a fényét,
idővel ajándékként int neked.

Ki méri termésünket? És a rég
elmúlt évek búcsuját, mondd, ki osztja?
Mi mást tanultunk meg a kezdet óta,
mint azt: mi él, csupán egymásban él

s hogy melegünk átsüt a közönyön.
Ó ház, lejtős rét, ó alkonyi fény,
közel jössz szinte arcunkhoz, elénk
és mellénk állsz ölelve s ölelőn.

A létezőket egy tér fogja át:
belső világtér. A madarak ott,
bennünk suhannak. Nőni akarok:
kinézek és bennem nőnek a fák.

Gyötör a gond, és bennem áll a ház.
Mentem magam s bennem a menedék.
Én, szerető... rám hajtja szép fejét
a teremtés, hogy kisírja magát.

 
 
0 komment , kategória:  Rainer Maria Rilke  
Rainer Maria Rilke: A LABDA
  2012-10-20 17:12:46, szombat
 
 

Rainer Maria Rilke: A LABDA

Te Gömbölyű, mely két kéz melegét
tovább adod, röpülve, úntalan,
mint a sajátod; az suhant beléd,
mi illanó s a tárgyba súlytalan,

még nem dolog, de már elég dolog,
hogy innen, a formákba öltözött
földből a testbe át nem párolog:
te röpülés és leesés között

még tétovázó, ami, hogyha száll,
mint hogyha vinné ernyedetlenül
föl a dobást - s ha hullik és ha áll,
a játszóknak helyet mutat felül
s egyszerre ő lesz a csoport urává.
mely átalakul új táncfigurává,

majd várva, vágyva olthatatlanul,
a röpte hirtelen elül
s magas kezek mély csészéjébe hull.

Kosztolányi Dezső fordítása

 
 
0 komment , kategória:  Rainer Maria Rilke  
Rainer Maria Rilke:ŐSZI NAP
  2011-11-17 06:28:01, csütörtök
 
 
Rainer Maria Rilke:ŐSZI NAP

Készülj, Uram. Nagy nyáridőd letelt.
Napóráinkra jöjj el árnyvetőnek,
s a mezőket szélbe borítva szeld.

Késő gyümölcsöt sürgessen szavad;
add, még két napjuk délszakibb lehessen,
s amit kezdtél velük, kiteljesedjen,
csöpp el ne vesszen dús fürtből zamat.

Nem épít már, ki most hajléktalan.
Hosszú magányra vár, ki most magányos.
Virraszt: olvasáshoz, levélíráshoz,
és az allékat járja nyugtalan,
mikor a szél hullt lombot hajt a fákhoz.

(Tandori Dezső fordítása)


 
 
0 komment , kategória:  Rainer Maria Rilke  
Rainer Maria Rilke: A FIÚ
  2011-11-17 06:26:16, csütörtök
 
 
Rainer Maria Rilke: A FIÚ

Olyan szeretnék lenni mint azok,
kik vad lovakkal szállnak át az éjen,
fáklyákkal s hajzatuk szél fujja széjjel,
a vad-vad vágtatás sodorta szél.
Elől én állanék, mint csónak orrán,
nagy lennék s összegöngyölt mint egy zászló -
és sötét. De fejemen parázsló
aranysisak. S némán mögöttem áll
tíz férfi majd sötéten s jelre vár,
és rajtuk is oly nyugtalan sisak,
mely fénylik olykor s olykor régi, vak.
És mellém dobban egy, ajkán a kürt
villan, rikolt s térséget fú elénk,
fekete, vak magányt fuvall körénk
s mi gyors álomként dúljuk át az ürt:
mögöttünk minden ház féltérdre hull,
nekivágunk a megdőlt utcasornak,
egy tér elugrik: megfogjuk vadul,
és ménjeink mint eső úgy suhognak.

(Radnóti Miklós fordítása)
 
 
0 komment , kategória:  Rainer Maria Rilke  
Rainer Maria Rilke: ÉJJEL
  2011-11-17 06:24:08, csütörtök
 
 

Rainer Maria Rilke: ÉJJEL

Prága fölött megnyílt az éj,
hatalmas kelyhét szertetárva:
a nap-pillangó ragyogása
hűvös ölén nyugodni tér.

A hold, a huncut gnóm nevet,
ravasz vigyorral, kötekedve,
ezüstforgácsot hullat egyre
a Moldva habjai felett.

De mint akit megbántanak,
sugarát gyorsan visszarántja,
mert égre lobbant versenytársa:
a fényes toronyóra-lap.

(Fodor András fordítása )
 
 
0 komment , kategória:  Rainer Maria Rilke  
Késő ősz Velencében
  2011-11-17 06:22:17, csütörtök
 
 
Rainer Maria Rilke: Késő ősz Velencében


A város nem a felbukó napoknak
vízszínen sodródó csalétke már.
Az üvegpaloták csengése zordabb
tekintetedre. S úgy lóg ki a nyár
a kertekből, mint fejjel le, unottan,
legyilkolt bábok halmaza.
De a mélyben, vén csontvázvadonokban
akarat támad: mintha éjszaka
éber arzenálban az admirális
gályáit megduplázná hirtelen,
hogy a hajnalt kátrányszag töltse máris,
míg evezve torlódik a hajóraj,
mely most virradva lengő lobogókkal,
nagy széllel fut ki, fénylőn s vészesen.

(Kálnoky László fordítása)
 
 
0 komment , kategória:  Rainer Maria Rilke  
Rainer Maria Rilke: ŐSZI NAP
  2011-11-14 12:23:12, hétfő
 
 



Rainer Maria Rilke: ŐSZI NAP


Készülj, Uram. Nagy nyáridőd letelt.
Napóráinkra jöjj el árnyvetőnek,
s a mezőket szélbe borítva szeld.

Késő gyümölcsöt sürgessen szavad;
add, még két napjuk délszakibb lehessen,
s amit kezdtél velük, kiteljesedjen,
csöpp el ne vesszen dús fürtből zamat.

Nem épít már, ki most hajléktalan.
Hosszú magányra vár, ki most magányos.
Virraszt: olvasáshoz, levélíráshoz,
és az allékat járja nyugtalan,
mikor a szél hullt lombot hajt a fákhoz.

(Tandori Dezső fordítása )
 
 
0 komment , kategória:  Rainer Maria Rilke  
Időnként késő éjszakán...
  2011-11-14 12:19:47, hétfő
 
 

Rainer Maria Rilke: Időnként késő éjszakán...


Időnként késő éjszakán,
mint gyermek, ébred tétován,
jön a fasoron át a szél,
halk-csendesen falunkba tér.

A tópartig kuszik, matat,
fülelve szimatol.
Állnak a házak sápatag,
hallgat a tölgyfasor.

(Fodor András fordítása)
 
 
0 komment , kategória:  Rainer Maria Rilke  
Késő ősz Velencében
  2011-08-14 14:40:32, vasárnap
 
  Rainer Maria Rilke: KÉSŐ ŐSZ VELENCÉBEN

A város nem a felbukó napoknak
vízszínen sodródó csalétke már.
Az üvegpaloták csengése zordabb
tekintetedre. S úgy lóg ki a nyár

a kertekből, mint fejjel le, unottan,
legyilkolt bábok halmaza.
De a mélyben, vén csontvázvadonokban
akarat támad: mintha éjszaka

éber arzenálban az admirális
gályáit megduplázná hirtelen,
hogy a hajnalt kátrányszag töltse máris,

míg evezve torlódik a hajóraj,
mely most virradva lengő lobogókkal,
nagy széllel fut ki, fénylőn s vészesen.

Kálnoky László fordítása
 
 
0 komment , kategória:  Rainer Maria Rilke  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 75 db bejegyzés
e év: 2070 db bejegyzés
Összes: 54820 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 837
  • e Hét: 14446
  • e Hónap: 43421
  • e Év: 815762
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.