Regisztráció  Belépés
eszter721.blog.xfree.hu
A vers valami éteri magány, amit mégis meg lehet osztani. Egyetlen pont, melyben benne csillog a világegyetem, mint pupillán a könny." (Gyurkovics Tibor) Kovács Eszter
2011.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 69 
Néhány év
  2016-06-08 08:57:57, szerda
 
  Fuchs Éva :
NÉHÁNY ÉV


Néhány év!
A legszebb,
mit még megérhetek. -

Néhány év.
Melyekért
Már ötven elveszett.

Néhány év
Rengeteg remény,
mindenre még.

Néhány év
szeretni
élni, s élni tudni.

Néhány év,
s azután
végleg elmegyek.

Néhány év
érezni, akarni
messzire jutni.

Néhány év?
Mi mindent kell
tenni még...

Néhány év...
Túl sok is lesz,
mégis mindenre kevés!







 
 
0 komment , kategória:  Fuchs Éva  
Álmok
  2015-06-04 22:45:00, csütörtök
 
  Gyóni Géza :
ÁLMOK


Ha a robotban kimerülve
Párnámra hajtom bus fejem,
Lelkemre mintha galamb ülne,
Te édes képed megjelen.

A fényes álmok a tiéid
Azokat mind neked adom -
Álmodja bár a lelkem végig
Selyempárnán vagy kőpadon.

És álmodom selyemhajaddal,
Karod szeliden átölel...
De virrad. Ujra itt a hajnal.
Varázsos kép, búcsúzni kell!

Elűzlek, mint a nap az égről
A fényes hajnalcsillagot -
Habár a fájdalom terhétől
Napestig összeroskadok.







 
 
0 komment , kategória:  Fuchs Éva  
Nem véletlen
  2015-04-07 17:11:30, kedd
 
  Fuchs Éva :
NEM VÉLETLEN


Miért szép?
- és miért nem?
Mert nem vagy itt velem,
de szorítod két kezem,
mert édes fejed súlyát,
ölembe mégis érezem.
Mert hajnal van, két óra,
szemem kinyílt hívó szódra.
Hiszed vagy sem, itt vagy
akkor is, ha nem vagy.
Bár a távolság mérhetetlen,
mégis itt vagy, s ez nem véletlen...








 
 
0 komment , kategória:  Fuchs Éva  
"Femis" idea
  2015-04-07 16:57:47, kedd
 
  Fuchs Éva :
"Femis" idea


Szeretnék hinni és hittel élni
Szeretnék mindig remélni
Szeretném, ha boldogság venne körül
S látni azt, hogy minden ember örül
Szeretnék segíteni a bajban lévőknek,
S pénzt adni a kéregetőknek
Szeretnék örülni más örömének
S tapsolni a más sikerének
Szeretném, ha béke lenne mindenütt
Robbanás helyett hallani hegedűt
Szeretnék csak örömömben sírni
A búslakodókat megvigasztalni.
Szeretnék mindig nevetni, kacagni
Másokat is mosolyogni látni.
Szeretném, ha mindez így lenne,
Más is ugyanígy hinne benne,
Ha tetteinket a szeretet vezérelné,
S ha ez így maradna mindörökké.







 
 
0 komment , kategória:  Fuchs Éva  
Csak a szépre emlékezem
  2015-03-08 19:53:37, vasárnap
 
  Fuchs Éva :
CSAK A SZÉPRE EMLÉKEZEM


hiszek a szélben,
ha illatodat hozza
utcák szürke porán,
hiszek az esőben,
ha múlt perceket kopogva
ablakomon élni
kezd a magány,
s miközben a csendet
színesre festik
halkan koppanó
tavasz illatú percek,
emlékeim délibáb-táncát
puhán megöleli
a vörös est
néha fa árnyékához
támaszkodva, közös
perceket számolok
s hajnalban
meglesem arcod
mi a függönyben maradt.
Talán.





 
 
0 komment , kategória:  Fuchs Éva  
A csend
  2014-10-17 19:23:41, péntek
 
  Fuchs Éva :
A CSEND


Mélyet lélegzik a csend,
és torony iránt, víz alatt
átússza az Atlanti-óceánt.
A gesztenyében lakó csend
meg sem moccan,
ha fájáról a gesztenye
földre pottyan.
Dobj követ a kútba,
s a csend csak nevet,
mert álmodik, és álmát
össze nem törheted.






 
 
0 komment , kategória:  Fuchs Éva  
Nem ez voltam
  2014-06-26 09:45:06, csütörtök
 
  Fuchs Éva :
NEM EZ VOLTAM


Rejtőzködő reménység,
villanj felém, egyszer még
fényednél láthassam,
a hit volt-e, mire vágyódtam.

Szerettem
a tiszta arcokat.
Szépséget s igazat.
Ellenséget, mint testvért,
fénymezők lenge csendjét.
A pirkadat alatt
nyújtózkodó tájakat,
ahogy szél bandukol
remegő harmaton,
sóhajnyi kegyelem
ősz angyal-könnyeken -
S szerettem a szerelmet,
mely feloldoz s elrejthet
sajgó magam elől,
mint féltő anyaöl.
S szerettem igazán,
mélyen, ahogy talán
ellobbanó őrültek,
vagy szentek szerethetnek.
Szerettem a szó ízét,
szagát, ahogy a kétség
tüzeivel teli szív
verssé pörköli.
Szerettem a veszélyt,
s végül a nem remélt
mégis-pillanatot,
az áldó fényt, ahogy
a remény Jézus-ujja
vakságomhoz ér - újra.

Óh,
rejtőzködő reménység,
ki értheti mi történt?
Kit szerettem én?

Miért?

Szememből sugárzik elő
e démoni fekete fény,
titok burokban él bennem,
s tán elemészt..
De ez nem én vagyok!
Nem én táncolok,
félelmek és kétségek
fényív hídján?!
A képzeletem csapong,
nem a szívem,
a vágyak sziklaszirtjén.
Minden lélegzetemmel
új és új sebet tépek fel.
Nem álmodok, nem félek,
s immár kötést se tépek
megbocsátás gyolcsából.
Minden, minden oly távol,
arcok, tervek, emlékek,
árnyán a messzeségnek,
se csoda, se kímélet,
se malaszt, se válasz,
s talán lélek sem,
csak sebek, sebek, sebek...

Félek, talán már nincs is
bennem elég alázat!

(hogy az lehessek, aki voltam,
rejtőzködő szeretet...)






 
 
0 komment , kategória:  Fuchs Éva  
Csak a szépre emlékezem
  2014-06-12 16:35:04, csütörtök
 
  Fuchs Éva :
CSAK A SZÉPRE EMLÉKEZEM


hiszek a szélben,
ha illatodat hozza
utcák szürke porán,
hiszek az esőben,
ha múlt perceket kopogva
ablakomon élni
kezd a magány,
s miközben a csendet
színesre festik
halkan koppanó
tavasz illatú percek,
emlékeim délibáb-táncát
puhán megöleli
a vörös est
néha fa árnyékához
támaszkodva, közös
perceket számolok
s hajnalban
meglesem arcod
mi a függönyben maradt.
Talán.






 
 
0 komment , kategória:  Fuchs Éva  
Sorsod
  2014-04-29 20:27:43, kedd
 
  Fuchs Éva :
SORSOD


A sorsod
élni, mint más -
Élni másképp:
Másra vágyni
S tenni másért
Gyűrt arcok mélyén
Csillogó könnyekben látni
Mitől fájt az éj,
Minden tiszta nevetést
Meghallani, s benne tudni
Holnapunk hitét.

A sorsod
Édes álmokból
Mindig felriadni,
Megízlelt vágyakat
Sírva mind feladni,
Feléd nyújtott
Kezek között
Markolni a légbe,

Ölelő karodat
Kitárni, s könnyeid
Emelni az égbe.

A sorsod
Egyedül viselni, mit
Nem bírsz el magad,
Kutatni a forrást,
Hol megértés fakad,
Mint megváltót
Mindenben, s magadban
Szerelmet keresve
Ezerszer szegeződve
Az áldott keresztre.

A sorsod
Mindig játszani,
és mindig veszíteni,
De mindig Tudni
Újból elkezdeni.
Távoli tiszta
Világra vágyva
Elmenni akarni,
- és kínok között,
Emberré feszülve
Mégis Maradni!









 
 
0 komment , kategória:  Fuchs Éva  
Emlék
  2014-04-28 16:48:30, hétfő
 
  Fuchs Éva :
EMLÉK


hiszek a szélben,
ha illatodat hozza
utcák szürke porán,
hiszek az esőben,
ha múlt perceket kopogva
ablakomon élni
kezd a magány,
s miközben a csendet
színesre festik
halkan koppanó
tavasz illatú percek,
emlékeim délibáb-táncát
puhán megöleli
a vörös est
néha fa árnyékához
támaszkodva, közös
perceket számolok
s hajnalban
meglesem arcod
mi a függönyben maradt.
Talán.







 
 
0 komment , kategória:  Fuchs Éva  
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 69 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 30 db bejegyzés
Összes: 15074 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 997
  • e Hét: 7375
  • e Hónap: 28039
  • e Év: 338254
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.