Regisztráció  Belépés
venci76.blog.xfree.hu
A ruha teszi az embert - a gyűjtemény a gyűjtőt. Szalvéta Gyűjtő
1976.04.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
Érdekes teória és magyarázata Jézus és a szalvéta kapcsán:
  2014-01-23 20:53:04, csütörtök
 
  Hogy ez mennyire komoly vagy nem, azaz mennyire szavahihető, nem tudom, mindenesetre érdekes.És erről valaki még ilyen felvételt készít. Ezt érdekességként tettem be a blogomba, nem tudom ki veszi hülyeségnek és ki lát benne valamit.

Why Did Jesus Fold the Napkin? Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2014-01-23 20:47:39
feltöltő: venci76
nézettség: 666
szavazatok: 0
kommentek: 0
kulcs: Napkin, Jesus, Christ, (Deity), Why,
kategória: felnőtt
leírás: Why Did Jesus Fold the Napkin? This is one I can honestly say I have never seen circulating so if this touches you, you may want to forward it. Why did Jesu...

URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!


 
 
0 komment , kategória:  Az egyház és a szalvéta :  
A Teremtés könyvét mintázó szalvétámhoz:
  2013-02-15 11:32:56, péntek
 
  Németországból kaphattam ebből a csodaszép szalvétából csereszalvétaként 3 darabot, mivel ez igen ritka témájú szalvéta, szeretnék most a blogomban ennek egy bejegyzést szentelni, mert biztosan nem fog mostanában újabb darabja a Bibliának így papírszalvétamintaként a kezembe akadni, s ez egy egyedi darabja lesz a gyűjteményemnek , s annak az embernek is, akivel a két cseredarabbá lett plusz darabokat a 3-ból továbbcserélhetem:



Link

Mózes első könyve vagy a Teremtés könyve, másként a Genezis a Biblia, a keresztény Ószövetség, valamint a Tóra első könyve.

Neve, szerkezete, tartalma :

Elnevezése :

A Kr.e. 3. században készült Septuaginta, az Ószövetség görög fordításának címe szintén a könyv tartalmára utal: Geneszisz = teremtés, eredet, kezdet). Ezt az elnevezést vette át a Vulgáta, a 4-5. századi latin bibliafordítás Genesis néven, majd a nemzeti fordítások is. Így a katolikus bibliakiadás a Teremtés könyve (Ter) nevet használja. A protestáns kiadásokban viszont Mózes első könyveként szerepel (1Móz).

Szerkezete :

A Genezis könyve a bibliai őstörténettel kezdődik, amely leírja a világ teremtését és az emberiség történetének kezdeteit (teremtés, bűnbeesés, vízözön, bábeli torony; 1-11. fejezet). Az üdvtörténetet magyarázó és megindokoló fejezet célja, hogy a pátriárkák és Izrael népének történetét beiktassák az emberiség történetébe. A Genezis további fejezetei (12-36.) Izrael ősatyáinak - Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak -, azaz a pátriárkáknak történetét beszéli el. A könyvet a József-történet zárja (37-50), amelynek az is a célja, hogy a pátriárkai kort és Izrael egyiptomi tartózkodását összekapcsolja. A felsorolt egységek meghatározzák a könyv szerkezetét is.

1-11. fejezet: A világ őstörténete a teremtéstől a Bábel tornyáig (a nyelvek kialakulása)
1. fejezet: A világ teremtése
2. fejezet: Az ember teremtése
3. fejezet: A bűnbeesés története
4. fejezet: A bűn növekedése a történelemben
5. fejezet: A vízözön előtti ősatyák nemzetségtáblája
6-9. fejezet: A vízözön és Noé története
10. fejezet: A népek táblája
11,1-9: A bábeli torony és a nyelvek kialakulása
11,10-32: A vízözön utáni ősatyák nemzetségtáblája
12-36. fejezet: Pátriárkák története
12-25. fejezet: Ábrahám
26 (27). fejezet: Izsák
(27) 28-36. fejezet: Jákob
37-50. fejezet: József története

Tartalma :
A bibliai őstörténet (1-11) :

Johannes Gutenberg nyomtatott Bibliájának egy lapja. Mózes első könyve vagy a "Teremtés könyve", másként a "Genezis" első oldala. A göttingeni 42 soros Biblia azon kevés hiánytalanul megmaradt példány közé tartozik, melyet pergamenre nyomtatott Gutenberg 1450 és 1455 között Mainzban.

A Biblia első könyve két teremtéstörténettel kezdődik: Ter 1,1-2,4a és Ter 2,4b-2,25. Az elsőt egy feliratnak tekinthető kijelentés vezeti be: ,,Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet". Ezután a teremtéstörténet himnikus, emelkedett hangvételű stílusban hat napra osztva elbeszéli a világ teremtését, amely a bevezető ünnepélyes kijelentés - mindent Isten teremtett - részletezése, kibontása, ábrázolása. Ami a világban található, minden Isten alkotása. A teremtés eseményeit a hetedik nap, a nyugalom napja (sabbat, szombat) zárja.
1. nap: Világosság és sötétség 4. nap: Az égitestek teremtése
2. nap: Az alsó és a felső vizek szétválasztása 5. nap: A vízi és az égi állatok teremtése
3. nap: A szárazföld; a növények teremtése 6. nap: A szárazföldi állatok és az ember teremtése
7. nap: Az Úr megpihent

Ezt követi a második teremtéstörténet, amely a teremtés előtti állapot, a semmi, képszerű leírásával kezdődik. Itt Isten elsőként az embert teremti meg, aki az egész teremtés középpontja, koronája és célja: Isten mindent érte teremt. Isten a föld porából alkotja az embert, majd kertet telepít Édenben, és az embernek adja, hogy azt őrizze és művelje. Minden az övé a kertben, csupán a jó és a rossz tudásának fájáról nem szabad ennie. Isten megteremti az állatokat is, és az ember elé vezeti, hogy nevet adjon nekik, amivel meghatározza létüket, valóságukat. Társat azonban nem talál köztük. Ezért Isten álmot bocsát Ádámra, oldalbordájából megteremti az asszonyt, és felismeri benne, hogy ,,Ez már csont a csontomból és hús a húsomból", azaz hozzá hasonló, és egy a lényegük: ember. Az asszony és a férfi között fennálló élet- és szeretetközösség alapja az embert teremtő isteni akarat: ,,Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz".

Az Istentől teremtett harmonikus állapot azonban felborul. Ezt meséli el a bűnbeesés története (Ter 3,1-24). Az ember egy külső erő, a kígyó indítására megszegi az isteni parancsot. Az asszony hallgat a kígyó szavára, eszik a tiltott fa gyümölcséből, majd késztetésére a férje is. Szemeik megnyílnak. Azonban a kígyó szavai hazugságnak bizonyultak: az így szerzett tudás nem tette őket Istennel egyenlővé, hanem csak arra szolgál, hogy felismerjék mezítelenségüket és gyengeségüket, vagyis ki vannak szolgáltatva a külvilág és saját belső ösztöneik gyilkos erejének. Isten felelősségre vonja őket a kígyóval együtt. A bűn következményei beláthatatlanok. Az ember szembekerül Istennel, és a férfi és a nő között is megbomlik a harmónia. Szembekerülnek a természettel is: az asszony fájdalommal szüli gyermekeit, és a férfi uralkodni fog rajta. A férfi munkája gyötrelmes lesz, és eredménytelenségével kell számolnia, mert a föld is átkozott lesz bűne miatt. Élete halállal végződik, visszatér a földbe, amiből lett. Isten azonban egy titokteljes ígéretet ad az ember számára: folytonos harc lesz az asszony és a kígyó, az asszony ivadéka és a kígyó ivadéka között, azaz a jó és a rossz közötti küzdelem végig fogja kísérni az ember egész történelmét, de ez a történet majd mégis üdvösséges véget fog érni, és végül a jó kerekedik felül. Az embernek viszont el kell hagynia az Isten ajándékaként kapott kertet.

A következő eseménysor, a bűn növekedése a történelemben (4,1-16.17-24), szorosan kapcsolódik a bűnbeesés elbeszéléséhez: az élet kibontakozása a jó és a rossz irányba, amelynek első láncszeme Káin és Ábel története (4,1-16). A bűnbeesés után az emberi élet tovább megy, Évának gyermekei lesznek. Elsőszülötte Káin, aki földműves, majd újabb gyermeke születik, Ábel, aki pedig juhpásztor. Mindketten áldozatot mutatnak be Istennek terményeik zsengéjéből, de Káinban felébred a féltékenység. Isten Ábel áldozatát elfogadja, az övét nem. Nem tud uralkodni ellenséges indulatán és megöli testvérét. Isten számon kéri Ábel vérét Káintól, de őrködik a gyilkos élete felett is: Káint nem ölheti meg senki.

A bűn nem akadályozza meg az emberi kultúrtevékenység kibontakozását (4,17-24). A Káintól származó nemzedékek alatt felvirágzik a kultúra és civilizáció, kibontakoznak a művészetek, de megsokasodik a bosszú és a gyilkosság is.

Ádámtól Sét nevű gyermekén keresztül azonban a nemzedékek egy másik sora is ered, amelynek egyes tagjai Isten kiváló emberei lesznek (Hénok, Noé). Ezt a sort írja le a vízözön előtti ősatyák nemzetségtáblája (5.f.), amely áthidalja az emberiség vízözönig tartó őstörténetét. A nemzetségtábla végén áll Noé. Akinek neve az áldást idézi az Istentől megátkozott földön (5,29).

Ezt követi a vízözön leírása (6-8. fejezet). Ez szerint, az Istenek fiai az emberi nőket vonzónak találták és ezért gyerekeket nemzettek velük, akikből a titánok lettek. Ezt Isten lázadásként fogja fel és ezért elhatározza az emberiség elpusztítását a vízözön által. Noé azonban igaz ember, ezért Isten megmenti őt és családját a pusztulástól. A vízözön végén Isten ígéretet tesz, hogy a föld az ember minden rosszra való hajlandósága ellenére megőrzi az élet fenntartásához szükséges törvényeket, szövetséget köt Noén keresztül az emberiséggel, s ünnepélyesen megígéri, hogy nem lesz többé vízözön. Ennek a szövetségnek és ígéretnek jele a szivárvány (9,1-17), ,,Isten szögre akasztott íja". Noé szőlőt termeszt s egyszer lerészegül a szőlőből csinált bortól , s a sátrában meztelenül fekszik részegségében. Legkisebb fia Kánaán ezt meglátja s elmondja bátyjainak akik a sátorba érve háttal letakarják apjukat egy pokróccal , hogy ne lássák férfiasságát. Másnap Noé a történteket megtudva megátkozza legifjabb fiát tettéért. Ebből magyarázza a Teremtéstörténet Hám ivadékainak alávetettségét.

Az őstörténetnek az utolsó része a népek története címen foglalható össze (9,18-11,32). A népek táblája (10,1-32) Noé három fiától származtatja az emberiséget.

A bábeli torony építésének elbeszélése (11,1-9) leírja az emberiség egységes összefogását egy égig érő torony építésére. A torony jelképe annak az emberi törekvésnek, hogy saját határait átlépve az eget, Isten világát is uralja: az emberiség összefog Isten ellen. Isten azonban összezavarja az építkezők nyelvét, és szétszórja őket a földön. Ezután következik a vízözön utáni nemzetségtábla Szemtől Ábrahámig (11,10-32), ami átmenet az őstörténetből a pátriárkák történetébe. Ábrahám atyja, Terach, a káldeus Urból családjával együtt Háránba vándorol és ott telepedik meg.

A pátriárkák története (12-50) :

Ábrahám története (12,1-25,11) :

Ábrahám új kezdet az emberiség történetében. Isten most egyetlen személyt választ ki arra, hogy az ember örök boldogságának tervét végrehajtsa. Ábrahám isteni felszólítást követve feleségével, Sárával, és unokaöccsével, Lóttal, elhagyja hazáját, és Kánaán földjére, majd Egyiptomba vándorol. Isten megígéri, hogy az ő utódai nagy néppé lesznek, és általa áldásban részesül a föld minden nemzetsége (12. f.).

A nyájak szaporodása miatt szűk lesz a legelő, ezért Ábrahámnak és Lótnak el kell válnia. Elválásuk után Ábrahám az isteni ígéret újabb megerősítését kapja, majd Hebron mellett, Mamre terebintjénél telepedik le (13. f.).

Szodoma és másik négy város harcba száll Kedor-Lamoerrel, Elám királyával és szövetségeseivel, de vereséget szenvednek. Elviszik Szodoma és Gomorra minden vagyonát, sőt Lótot is, aki Szodomában lakott. A hír hallatára Ábrahám 318 szolgájával üldözőbe veszi a győzteseket, megveri őket, és visszaszerzi az elrablott zsákmányt, kiszabadítva Lótot is a fogságból. A győztes Ábrahámot Melkizedek, Sálem királya, aki a ,,magasságbeli Isten papja", áldással fogadja (14. f.).

A történtek után Jahve látomásban számtalan utódot ígér Ábrahámnak, amit a pátriárka hittel fogad, bár idős korára még nincs gyermeke (15. f.). Ábrahám felesége, Sára meddő, ezért szolgálóját, Hágárt, feleségül adja Ábrahámnak, hogy majd a születendő gyermeket adoptálja. A gyermeket váró Hágár lenézi Sárát, aki ezért sanyargatni kezdi őt. Emiatt Hágár megszökik, de Jahve angyala visszavezeti Ábrahámhoz. Itt megszüli gyermekét, akit Ábrahám Izmaelnek nevez (16. f.).

Jahve ismét megjelenik Ábrahámnak, és kijelenti, hogy szövetséget köt vele, újra nagyszámú utódot és Kánaán birtoklását ígéri a pátriárkának. A szövetség jele a körülmetélkedés, amelyet minden nemzedéken át meg kell őrizni (17. f.).

Három férfi jelenik meg - Jahve két angyalával - a Mamre terebintjénél táborozó Ábrahámnak, akiket Ábrahám megvendégel. A vendéglátás közben hangzik el az ígéret, hogy egy év múlva fia lesz Sárának. Az öregsége miatt hitetlenkedő Sárának Jahve megismétli az ígéretet, amely egy esztendő múltán fog beteljesedni (18. f.).

Ábrahám látogatói Szodoma felé távoznak, és útközben Isten feltárja tervét Ábrahámnak, hogy a bűnös Szodoma és Gomorra elpusztítására készül. Kérésére Isten kegyelmet ígér a városnak, ha legalább tíz igaz embert talál benne (18. f.). a Szodomába érkező angyalok Lótot feleségével és két leányával kimenekítik a városból, Isten pedig kén és tűzeső által elpusztítja Szodomát és Gomorrát. Lót felesége, aki az angyalok parancsa ellenére visszatekint, sóoszloppá változik, míg Lót két leányával a hegyek közé menekül s azok lerészegítik apjukat s hálnak vele. (19. f.).

Isten ígérete szerint megszületik Izsák, s ezután Sára kérésére Ábrahám elűzi Hágárt Izmaellel együtt. Isten azonban kinyilvánítja Hágárnak, hogy Izmael is nagy nép atyja lesz (21. f.). Isten próbatétel elé állítja Ábrahámot. Fiának, az ígéret gyermekének, Izsáknak a feláldozására szólítja fel őt. Ábrahám kész engedelmeskedni, Isten azonban csak Ábrahám hitét és engedelmességét akarja próbára tenni. Megújítja ígéretét, hogy Ábrahám utódai megsokasodnak, és általuk nyer áldást a föld minden népe (22. f.).

Sára meghal Hebronban (23. f.). Ábrahám elküldi szolgáját, Eliezert régi hazájába, hogy rokonai közül hozzon feleséget fia, Izsák számára. Eliezer elhozza Izsáknak feleségül Betuel lányát, Rebekkát, Lábán testvérét (24. f.). Ábrahám másik feleséget vesz, Keturát, akitől több gyermeke születik. 175 éves korában hal meg és Sára mellé temetik el (25,1-18).
Izsák és Jákob története (25,19-36,40; 38)

Rebekka meddő, ezért Izsák Istenhez imádkozik, aki teljesíti kérését, felesége fogan és ikreket szül. A fiatalabbik Jákob, Izrael népének ősatyja lesz. Az idősebb, az elsőszülött Ézsau, az edomiták ősatyja. Ézsau, aki vadász, egy alkalommal éhesen jön haza a mezőről, és az éppen ételt készítő öccsének, Jákobnak, egy tál ételért eladja elsőszülöttségi jogát (25. f.).

A kitört éhínség miatt Izsák lakóhelyet változtat. Gerárban, Abimelek filiszteus király városában tartózkodik, ahol Isten megígéri neki is utódainak megsokasodását és Kánaán földjének birtoklását. Izsák felesége, Rebekka, Abimelekhez kerül. Miután kiderül, hogy Rebekka Izsák felesége, a király biztosítja Rebekka érintetlenségét. Izsák pásztorai és a gerári pásztorok között állandó viszálykodás támad a Gerár és Beerseba közötti kutak birtoklásáért. A viszálynak Abimelek és Izsák szerződése vet véget (26. f.).

A megöregedett Izsák elsőszülöttségi áldásban akarja részesíteni Ézsaut. Amíg Ézsau távol van, Rebekka tanácsára Jákob Ézsau ruháiba öltözve beviszi Izsákhoz az elkészített ételt. Becsapva az idős embert, aki már nem lát, megszerzi az áldást. Ézsau bosszúja elől a szülők a mezopotámi rokonokhoz, Lábánhoz, Rebekka testvéréhez küldik Jákobot (27,1-28,5).

A Mezopotámiába menekülő Jákob Bételben álmában egy égbe nyúló létrát látott, amelyen föl és le angyalok járnak. Felette áll Jahve, aki megújította az Ábrahámnak és Izsáknak tett ígéretét: Jákob utódai megsokasodnak, Kánaán földjének birtokosai lesznek, neki pedig oltalmat ígér vándorútján (28,10-22).

Jákob elérkezik Háránba nagybátyjához, Lábánhoz, akinek szolgálatába szegődik. Lábán fiatalabb leányáért, Ráchelért, akit megszeretett, hét évig szolgál. Lábán azonban csellel idősebbik leányát, Leát adja Jákobnak, aki Ráchelért újabb hét évet kénytelen szolgálni. Lea szolgálója Szilpa és Ráchel szolgálója Bilha, Jákob mellékfeleségei lesznek. A feleségek gyermekei lesznek Izrael 12 törzsének ősatyjai. Lea gyermekei: Ruben, Simeon, Lévi, Juda, Isszachár, Zebulon és egy leány, Dina. Szilpa gyermekei: Gád és Áser. Ráchel gyermekei: József és Benjámin. Bilha gyermekei: Dan és Naftáli (29,1-30,24).

A Lábánnál töltött évek után Jákob Isten felszólítására vissza akar térni Kánaánba. Szerződést köt Lábánnal, amelynek alapján megkapja szolgálatának bérét. Jákob cselt alkalmaz, és hatalmas vagyonhoz jut (30,25-43). Lábán és fiai azonban féltékenyek lesznek Jákobra, aki ezért titokban kénytelen feleségeivel, gyermekeivel és vagyonával elmenekülni. Lábán üldözőbe veszi Jákobot, de isteni intés figyelmezteti, hogy ne merjen Jákobnak ártani. Találkozásuk Gileád hegyénél ezért békés kimenetelű és szövetséget kötnek egymással (31,1-32,1).

Jákob Kánaán földjéhez érve félelmében követeket küld Ézsauhoz, ajándékokkal akarja bátyját kiengesztelni. Istenhez fordul támogatásért. A Jabbok folyó gázlójánál Jákob hajnalig tusakodik egy férfivel, aki megbénítja lábát. Jákob csak akkor engedi el, amikor megáldja őt, és ekkor kapja az Izrael nevet, amelynek jelentése: ,,Istennel viaskodó". Jákob a küzdelemben erősnek mutatkozva biztosítékot kap, hogy Ézsau elől megmenekül. A viaskodás helyét Penuelnek nevezi, jelentése: ,,szemben az Istennel" (32. f.). Jákob találkozik Ézsauval, s a testvérek kiengesztelődnek egymással. Ézsau Szeirbe, Jákob pedig Szukkot felé vonul, majd Szichem környékén telepedik meg (33. f.). Szichem fejedelmének fia elrabolja Jákob leányát, Dinát, és erőszakot követ el ellene. Feleségül akarj venni Dinát, ezért Szichem fejedelme megegyezik Jákobbal, de Dina testvérei, Lévi és Simeon bosszút állnak Szichem lakóin. Tettük Jákob rosszallásával találkozik (34. f.).

Isten felszólítja Jákobot, hogy menjen Bételbe és építsen ott oltárt, ígérete szerint. Bételben oltárt épít, ahol Isten megjelenik, megújítja neki Ábrahámnak és Izsáknak tett ígéreteit. Elvonulnak Bételből. Efráta mellett Ráchel szülés közben meghal, s itt temetik el, a megszületett gyermeket Benjaminnak nevezik. Jákob elérkezik Izsákhoz Hebronba, aki 180 éves korában meghal (35. f.).

József (37. 39-50. f.). :

Jákob Józsefet szereti a legjobban gyermekei közül. Kivételezik vele, József pedig beárulja testvéreinek hibáit, akik emiatt gyűlölik őt. József két álmot lát, amelyekből világosan kitűnik, hogy uralkodni fog testvérei felett s ezt elmondja nekik, ezért még jobban meggyűlölik. Egy alkalommal Jákob leküldi Józsefet a nyájat legeltető testvéreihez. Bátyjai, akik most megfelelőnek látják az alkalmat öccsük elveszítésére, először meg akarják ölni, de Ruben tanácsára elállnak a gyilkosságtól és egy üres ciszternába dobják. Ruben valódi szándéka az, hogy később kimenti öccsét. Végül úgy határoznak - Juda tanácsára, aki szintén kerülni akarja a gyilkosságot - , hogy az Egyiptomba haladó izmaelita (másik hagyomány szerint midiánita) kereskedőknek rabszolgának eladják. A később visszatérő Ruben már nem találja öccsét a ciszternában. Testvére, József köntösét állat vérébe mártva Jákobhoz küldik, s ezzel megtévesztik, hogy a fiút állat tépte szét.

A midiániták eladják Józsefet Potifárnak, a fáraó hivatalnokának (37. f.). Egyiptomban Józsefet mindenben Isten segítsége kíséri. Potifár háza élére kerül, aki megbízik benne és vagyona kezelőjévé teszi. Potifár felesége el akarja őt csábítani, de József ellenáll, ezért az asszony álnokul csábítással vádolja, mire börtönbe kerül. Isten azonban itt is Józseffel van, s a börtönfelügyelő jóindulatába fogadja (39. f.). Nem sokkal ezután a fáraó börtönbe veti sütőmesterét és pohárnokát, ahol mindketten álmot látnak. József megfejti álmukat, amely szerint a sütőmestert kivégzik, a pohárnok pedig visszakerül méltóságába. Az események beigazolják József szavait (40. f.).

A fáraó egy alkalommal két álmot lát: a Nílus mellett hét kövér tehén legelészik, amelyeket a folyóból kijövő hét sovány tehén felfal. Ezután hét szép kalász nő, amelyeket hét száraz kalász elnyel. Álmát Egyiptom bölcsei nem tudják megfejteni. Előhozatják Józsefet a börtönből, aki megfejti a fáraó álmát: hét gazdag, termésben bő esztendő jön, amelyeket hét ínséges esztendő követ, ezért a hét bő esztendőben kellő mennyiségű gabonát kell elraktározni a szűkös évekre. A fáraó kitünteti Józsefet, Egyiptom élére állítja. József Egyiptomban megházasodik, és két fia születik: Manasszé és Efraim. A termékeny és ínséges esztendők bekövetkeznek, nemcsak Egyiptomban, hanem Kánaánban is, Egyiptom azonban nem szenved hiányt az előre begyűjtött gabona miatt (41. f.).

A Kánaánban kitört éhínség miatt Jákob Egyiptomba küldi tíz fiát gabonáért, csak Benjamint, József öccsét nem engedi. József felismeri testvéreit, ők azonban nem ismerik fel őt, és leborulnak előtte, mint a fáraó képviselője előtt. József álma beteljesedett. Mielőtt felfedné kilétét, előbb próbára teszi őket, kémkedéssel vádolja meg testvéreit és ennek megfelelően bánik velük. Amikor bátyjai elmondják, hogy egy közülük otthon maradt, József Simeont Egyiptomban tartja. A többiek hazamehetnek, de hozzák el otthon maradt legfiatalabb öccsüket és akkor elhiszi, hogy igaz emberek. A testvérek ennek hallatára egymás között tanakodva elismerik bűnösségüket József elveszítésében. Hazaérve elbeszélik Jákobnak a történteket, aki azonban nem hajlandó Benjámint velük elengedni (42. f.).

Az éhínség ismét Egyiptomba kényszeríti Jákob fiait gabonát vásárolni. Miután Juda személyes biztosítékot vállal, Jákob hajlandó velük elengedni Benjámint. Egyiptomba érve ismét Józseffel találkoznak, aki szabadon engedi Simeont, és testvéreivel közös lakomát rendez (43. f.). József még nem fedi fel kilétét, hanem még egyszer próbára teszi őket. Titokban Benjámin gabonás zsákjába rejti ezüst poharát, s amikor Jákob fiai eltávoznak, József visszahozatja és lopással vádolja őket: akinek a zsákjában az ezüst poharat megtalálják, rabszolga marad Egyiptomban. Mivel a pohár Benjáminnál volt, Juda könyörög Józsefhez atyjáért, akit Benjámin elvesztése sírba vinne, és magát ajánlja fel rabszolgának Benjámin helyett (44. f.). Ennek hallatára József felfedi kilétét. Nem vádolja testvéreit: Isten az ő bűnüket használta fel arra, hogy megmentse Jákob házanépét. Nem testvérei küldték, Isten vezette őt Egyiptomba. Jákobbal együtt idehívja őket, hogy ellátásukról gondoskodjon. József bőséges ajándékokkal Kánaánba küldi testvéreit atyjukért, aki kész Egyiptomba menni, hogy még egyszer lássa kedves fiát (45. f.).

Jákob Egyiptomba menet Beersebában áldozatot mutat be, Isten pedig látomásban segítségéről biztosítja. József atyja elé megy Gósenbe, majd a fáraó is fogadja Jákobot fiaival együtt. Az izraeliták Gósen földjén, Ramzesz vidékén telepednek le (46,1-47,12). A hosszú ínséges esztendők alatt, a gabona fejében József Egyiptom egész lakosságát a fáraó rabszolgájává teszi (47,13-26).

Halálához közeledvén, Jákob megesketi Józsefet, hogy halála után Kánaán földjén, atyái sírboltjában temeti el őt (47,27-31). Ezután Jákob adoptálja Manasszét és Efraimot, József két fiát, és megáldja őket (48. f.). Jákob összehívja fiait és rövid jövendölésekben szól az egyes izraelita törzsekről, akiket ott álló ősatyáik képviselnek, majd megáldja őket. Parancsot ad, hogy ősei sírjába temessék el, ha majd meghal (49. f.). Jákob fiai végrehajtják atyjuk temetésre vonatkozó utasításait. A temetés után József ismét jóakaratáról biztosítja a még mindig bosszútól tartó testvéreit. József 110 évig él. Megesketi Izrael fiait, hogy ha visszatérnek Kánaánba, magukkal viszik csontjait. A Genezis József halálával végződik (50. f.).

(Forrásoldal:hu.wikipedia.org/wiki/Mózes_első_könyve )
 
 
0 komment , kategória:  Az egyház és a szalvéta :  
Nemsokára itt a Hanukka is:
  2011-11-26 16:57:26, szombat
 
  Református lévén, nem vagyok ismerőse ennek az ünnepnek konkrétan, de mivel könyvesboltban dolgozom, s forgalmazunk vallási könyveket is, valami kis fogalmam már van erről az ünnepről, s meglepetéssel konstatáltam,hogy ehhez az ünnephez kötődően is nagyon sok szép papírszalvéta van már forgalomban,igaz sajnos nem itthon, Magyarországon, s amit nagyon sajnálok az, hogy az én szalvétagyűjteményemben sajnos egy sincs még meg ezek közül emiatt is, pedig a maguk nemében ezek is nagyon szépek, nagyon egyediek:






Link



Link

Az ünnepről:

A hanukka a fények ünnepe, egy zsidó ünnep. A Makkabeusoknak a szíriai görögök feletti győzelmére (i. e. 165.), a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára emlékezik. Azon zsidó ünnepek közé tartozik, melyek nem a Tórán alapulnak (ilyen még például Purim), abban egyedi, hogy egy hadi eseményt örökít meg a nép emlékezetében. Jézus Krisztus is rendszeresen feljárt megünnepelni a hanukkát (János ev. 10/22). Ezt az ünnepet ismerik leginkább a nem zsidók körében.

A szentély újjáavatásának ünnepe :

Az i. e. 2. század közepén a Júdeát kormányzó görög uralkodó, IV. Antiokhosz az eddig vallási önállóságot élvező Júdeában korlátozó intézkedéseket vezetett be, hogy elősegítse a hellenizmus térhódítását. Elhelyezte Zeusz szobrát a Szentélyben, megszentségtelenítve azt, és arra kötelezte a zsidókat, hogy a Tóra szigorú tilalmát megszegve boruljanak le a városokban körülhordozott bálványok előtt. Ennek hatására egy Modiin nevű kisvárosban a Hasmoneus családból származó Mátitjáhu felkelést robbantott ki, majd fia, Júda Mákábi vezetésével egy maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a túlerőben lévő szír-görögök felett, megtisztították a szentélyt és újból felavatták azt. Ennek emlékére nevezték el az ünnepet hanukkának, ami héberül ,,felszentelést" jelent.

A hanukka a judaizmusban az egyistenhívő zsidó vallás diadalát ünnepli a hellenizmus szinkretizáló, minden vallást összemosni igyekvő törekvései felett.

A fények ünnepe:

Hág háórim: a fények ünnepe. Miután a Makkabeusok megtisztították a szentélyt, csupán egy napra elegendő kóser olajat találtak, amellyel meggyújthatták a szent gyertyatartót, a menórát. Új olaj előállítására nyolc napra volt szükség, de ekkor a hagyomány szerint csoda történt: az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett. Ennek emlékére a hanukka első napjától kezdve minden este eggyel több gyertyát gyújtanak meg a zsidó családok, és olyan helyre teszik őket, ahol hirdethetik az isteni csodát. A gyertyatartót, amelybe a gyertyákat helyezik, Hanukkijának hívják.

Ez az ünnep a téli estéken különösen meghitt és sok vidámsággal teli. A gyerekek trenderlivel (hanukkai pörgettyű) játszanak, olajban sült finomságokat kapnak és hanukkai dalokat énekelnek, a nők pedig Hannára és hét fiára emlékeznek, akik inkább a mártírhalált választották, mintsem hogy megszegjék Isten törvényét és leboruljanak az idegen istenek előtt.

A középkortól kezdve ezen az ünnepen ajándékot is kapnak a zsidó gyerekek, mert a karácsonyt megünneplő keresztényekkel szemben rossz érzés lenne nekik, ha ők nem lennének megajándékozva. Korunkban előfordul, hogy a hanukka minden napján ajándékkal kedveskednek a gyermekeknek, ezzel is erősebbé téve a vallási hovatartozás érzését.

Hanukkija :

A hanukkijának, azaz a hanukkai menórának kilenc ága van, nyolc normál gyertyatartó és - középen - egy ,,szolga" (sámás vagy sámesz). A ,,szolga" segítségével kell meggyújtani a nyolc gyertyát vagy mécsest. Első nap egyet, másodikon kettőt és így tovább. Az ünnep végén minden láng ég (nyolc plusz a szolga), így szimbolizálva, hogy az olaj kitartott nyolc napig. (Ne feledjük, hogy a zsidó naptár szerinti napok napnyugtával kezdődnek, tehát az első gyertyát az ünnepi dátum előtti este kell meggyújtani.)

A pörgettyűzés :

A hanukka fontos kelléke egy speciális négy oldalú pörgettyű, a trenderli. A jiddis eredetű szó héberül szevivón, de dreidel, dradel, kreisel, trompo néven is ismerik egyes országokban.

A trenderlivel gyerekek játszhatnak hanuka alatt csoportban. A pörgettyű négy oldalán egy-egy betű olvasható, és ezek a betűk határozzák meg a játékosok által teendő továbbiakat.


A játék addig zajlik ameddig az egyik játékos mindent el nem visz.

A zsidó karácsony? :

Nem. A Hanukka, mint fent olvashattuk, a fények, illetve a szentély újjáavatásának ünnepe, és semmi köze karácsonyhoz.

A karácsony a keresztény vallás egyik nagy ünnepe, míg a hanukka a zsidó ünnepek közül a kevésbé jelentősek közé tartozik. Az ok, hogy úgy gondolják, hogy a két ünnepnek van egymáshoz köze, hogy nagyon közel van egymáshoz és ilyenkor az emberek hajlamosak azonosítani a két ünnepet, illetve azt a hasonlóságot fedezték fel benne, hogy mind a két ünnepkor a gyerekek ajándékokat kapnak. Talán még az is szerepet játszhat benne, hogy ez egy nem bibliai ünnep (Tórán kívüli).

(hu.wikipedia.org/wiki/Hanukka)





Link



Link



Link



Link

A hanukka időpontja :

A zsidó naptár szerint:

kiszlév 25 - tévét 3.

A Gergely-naptár szerint:

5766: 2005. december 26. - 2006. január 3.
5767: 2006. december 16-23.
5768: 2007. december 5-12.
5769: 2008. december 21-29.
5770: 2009. december 12-20.
5771: 2010. december 2-10.
5772: 2011. december 21-29.
5773: 2012. december 9-17.
5774: 2013. november 28-6.
5775: 2014. december 17-25.
5776: 2015. december 7-15.
 
 
0 komment , kategória:  Az egyház és a szalvéta :  
Pörgettyűmintás szalvéta:
  2011-11-26 16:36:49, szombat
 
 

Link



Sajnos még nem saját darab, majd remélem ezért valahogy szert tehetek ilyen szalvétára is, idehaza nincsenek ilyenek forgalomban, sajnos, mondom én mint szalvétagyűjtő ember.De van is így minden gyűjtő valamivel, hogy valamihez nehezen, kuriózumként tud hozzájutni csak.:
 
 
0 komment , kategória:  Az egyház és a szalvéta :  
Lepsényben Családi nap volt :
  2011-10-19 07:59:01, szerda
 
  Lepsény Családi nap az Assisi Szt. Ferenc R.K. Karitász Csoporttal 2011.09.24.

Assisi Szent Ferenc R. Katolikus Karitász Csoport Családi napja a
lepsényi Római Katolikus Templom kertben
Lepsény 2011. szeptember 24. 10.00 -- 18.00-ig

Ez volt a program

Bográcsban pincepörkölt főzés,
sütemények, üdítők, édességek (mind ez ingyen)
kézműves foglalkozások, rajzverseny
Egészség sátor,

Gyűjtőknek kiállítás: szalvéta, képeslap, kendők-sálak, gyöngyfűzött ékszerek
képes gyermek Bibliából felolvasás,
játékok, ügyességi versenyek,
majd a nap zárásaként 16.00 órakor Szentmise, az enyingi Papsajt Dalárda kórusával.

A nap vidáman telt, öröm volt látni a Szülőket és Gyermekeiket együtt. Mindenki jól érezte magát, és a Szentmise alatt a meghatottság könnyei is előjöttek némelyekből. Jó volt, szép volt, és reméljük jövőre újból meghívhatjuk a Családokat egy ünnepi napra.

A Család a legszorosabb és a legfontosabb egység, amit létrehozhatunk, óvhatunk és megtelíthetünk Szeretettel.

Béke Veletek N. Györgyi

(www.youtube.com/watch?v=Mrtv4wcG7uY)

Assisi Szent Ferenc R. Katolikus Karitás Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2011-10-19 07:52:38
feltöltő: venci76
nézettség: 908
szavazatok: 0
kommentek: 0
kulcs: szalvéta, atolius,
kategória: felnőtt
leírás: Assisi Szent Ferenc R. Katolikus Karitász Csoport Családi napja a


URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!






Link

További angyalmintás csereszalvétáim az alábbi linkre kattintva tekinthetőek meg:

Link
 
 
0 komment , kategória:  Az egyház és a szalvéta :  
Örömet okozni szalvétával:
  2011-10-17 11:54:04, hétfő
 
  A Csipetnyi só - független evangélikus magazin weboldaláról egy kis bejegyzés:


Jn 13,34-35 - Újjászületés Krisztus által a felebaráti szeretetre
Adminisztrátor, 2008, november 16 - 10:05

Vető István
János evangéliuma
Karácsony 2. napja

Már-már közhellyé vált a mondás: Karácsony a szeretet ünnepe. Ezt sokan emlegetik. Különösen olyanok, akik szomjazzák a szeretetet, akik máskor nem kapnak belőle, csak néha ilyenkor - karácsonykor. Tegnap két szomorú szemű gyerek csöngetett be a lelkészi hivatalba. Kéregettek. Meséltek sorsukról, és - természetesen - pénzt kértek. Kaptak néhány szelet kenyeret - s kaptak abból a frissen sült húsból is, ami nekünk készült ebédre. Amikor megtudták, mit rejt a szalvéta, felcsillant a szemük. Rég ehettek már ilyen ételt... A szeretet ünnepén mindnyájan megpróbálunk adni valamit, aminek örül a másik.

(www.csipetnyiso.hu/cimke.veto_istvan)

Egy egyszerű szalvétába csomagolt kis dologgal is lehet nagy örömet szerezni!!!



Link

Az illusztrációként szereplő fotóról:A képen szereplő kis csomagok általam szalvétába csomagolt kis ajándéktárgyak, s tetszett is nagyon azoknak, akiket megleptem velük, ötletesnek találták nagyon, ha nem is rejtett nagy dolgot egyik csomagom sem!

 
 
0 komment , kategória:  Az egyház és a szalvéta :  
Szalvéta zalai népszokásokban:
  2011-10-17 11:20:07, hétfő
 
  Egykori szokások a halottakhoz kötődően a zalai vidékről, melynek része a szalvéta is:

.....Álmok, látomások, hangok, láthatatlan léptek, állatok és érthetetlenül ,,viselkedő" tárgyak jelzik a halál közelségét. Ha a hozzátartozók elérkezettnek látták az időt, a beteghez papot hívtak, hogy feladja neki az utolsó kenetet. A XVIII. században, nem volt önálló papja Zalavárnak, Zalaapátiból vagy Alsópáhokról kellett hívni. Ha csónakon indult a beteghez, háromórányit utazott, ha a mándi hidat választotta, négy órát.

Az asztalt fehér abrosszal terítették le, kis tányérban sót, pohárba szenteltvizet, annak szájára két búzakalászt vagy puspángágat fektettek. Egy másik pohárba tiszta vizet tettek, hogy ha nehezen nyelné le a haldokló a szentostyát, azzal segítsék. Egy talpas keresztet, két égő gyertyát és kenyérbelet (azután vattát) helyeztek az asztalra, hogy a szent kenet olaját a pap letörölhesse az ujjáról. Az oltáriszentség előtt az asszonyok letérdeltek az utcán, a férfiak kalapot levéve megálltak.

A szertartás végeztével a rokonok, szomszédok bementek a szobába, és közösen imádkoztak. Néha a haragosok is elmentek meglátogatni a beteget, a bocsánatkérést és a megbocsátást jelezve. A nagybeteg kezébe égő szentelt gyertyát adtak, s ha már nem tudta megtartani, a hozzátartozó fogta össze a haldokló ujjait. A régiek a haldoklót ,,égő szentőtt gyertyáva háromszor körükeritették, vagy szentőttvizze meghintették", hogy a gonoszt távol tartsák tőle.

A halál beálltakor a tükröt letakarták, nehogy a halott meglássa magát benne, az órát megállították, az ablakot becsukták. A testet lemosták, haját megfésülték, arcát megborotválták, állát felkötötték, szemét pénzzel vagy fémmel lezárták. A lemosóruhát és a halott szalmazsákját elégették, az állfelkötő kendőt a koporsóba helyezték, mert azzal, ha valaki megszerezte, rontani lehetett.

Mindenkire, életkorának megfelelően, a legszebb ruháját adták fel. Az öregeket sötét árnyalatú vagy fekete ruhába temették, a férfiak mellére ráhelyezték a kalapjukat is. A fiatalasszonyt legcifrább ruhájába, a leányt koszorúban, menyasszonynak, a legényt bokrétásan, vőlegénynek öltöztették. Lábukra harisnyát vagy zoknit, régente sokan cipőt is húztak. Egyesek szerint ezt nem szabad, ,,mer ha a tisztittótüzön megy keresztü, sokárig ott kő lebegni a tűz fölött, amíg a cipő le nem ég a lábáru, zokniban viszont hamar átér".

A gyermekhalandóság az országos átlagnak megfelelően igen magas volt a faluban. A különböző járványok sem kerülték el a települést. 1826-1850 között három nagy epemirigy nyavalya (kolera) söpört végig az országon. A halottkém bejegyzéseiből nem derül ki, hogy itt hány áldozata volt. Csak 1830-ban és 1849-ben emelkedett meg a halálozási arány, amiből a járványra következtethetünk - amint arra Kamondiné rámutat.

A körzeti orvos megjelenéséig Tüttő Gábor asztalos volt egyben a halottkém is, aki kiállította a halotti bizonyítványt, és megcsinálta a koporsót.

A fiataloknak fehérre, a középkorúaknak barnára, az öregeknek feketére festette.

A ravatal az első szobában volt, az egyik ágyon. Három fehér lyukhímzéses, szőttes vagy vándorkereskedőtől vett halottas lepedővel terítették le úgy, hogy egyet-egyet az ágy két végén, egyet pedig a külső hosszú oldalán lógattak le csaknem a földig. Erre terítették azt a fehér lepedőt, amelyre a halottat fektették.

A századfordulón a halottas lepedők még beletartoztak a leány kelengyéjébe, ezért nem szoktak kölcsönkérni. Az elkopott lepedő hímzett szélét levágták, és új lepedőre varrták fel. Valaha szokásban volt, hogy a ravatalon fekvő halottra egy fehér hímzett halottas inget terítettek, amelyet a koporsóba tételkor levettek róla. Hogy ne féljenek a halottól, háttal fordulva megfogták a lábujját. A két estig tartó virrasztásra az előimádkozót, a rokonokat és a szomszédokat hívták meg. Az előimádkozónak szoktak pénzt adni, de ő ezt a templomnak ajándékozta.

1967-ben megépült a ravatalozó, attól fogva az elhunytat oda viszik.

A halottat mindig lábbal kifelé hozták ki a házból, az udvaron a szenmihállovára helyezve búcsúztatták. Sírját rokonok, komák ásták meg, a koporsóvivőket a családtagok kérték meg, és ezt a megbízatást nem volt szabad visszautasítani. A lányokat, legényeket koszorúslányok és vőfélyek vitték. Valaha ezért a szolgálatukért mindegyikük egy-egy szőttes szalvétát kapott emlékbe, és meghívták őket a torra is.
Ha a gazda halt meg, és már kivitték az udvarból, valakit megkértek, hogy az állatokat eressze ki az istállóból és vigyázzon rájuk, mert a nagykapu egyik szárnyát egy hétig nyitva hagyták éjjel-nappal: ,,hogyha a halott lelke haza akar gyüni, akkor begyühessen."

A temetés után egy hétig nem mostak, nehogy halottjuk vizes ruhában feküdjön a sírjában. Emiatt nem szabad nagyon siratniuk sem.

A temetéséről néha maga a haldokló rendelkezik. Például megmondja, hogy ki vigye a zászlót, a koporsóját, vagy esetleg van valami más kívánsága is. Elől a miniszter gyerek (ministráns) viszi a halálkeresztet. Utána halad a pap a kántorral, majd a zászlóvivő és a két lámpatartó, mögöttük hozzák a sírkeresztet, ezt mindig az elhunyt keresztgyereke viszi, majd a koporsó, a legközelebbi hozzátartozók, a rokonok, ismerősök következnek.


A századfordulón még szalvétát kötöttek a halálkeresztre, s a szalvéta temetés után egyszer a papé, másszor a kántoré lett. Azután e szokást elhagyták, és helyette szalagot kötnek rá. Valaha a koporsót letették a temetőkapu előtt, beköszöntötték, azután léptek be vele.

Akinek a sírjába beleesik az eső, arról azt tartják, hogy üdvözül. Akinek a temetésekor viszont hirtelen förgeteg, forgószél vagy dörgés, villámlás támad, arról azt, hogy rossz, tudálékos volt. Amikor egyik boszorkányosnak tartott idős asszonyt temették, előzőleg egész nyáron nem esett eső. Haldokolva azt ígérte, ha temetik, küld esőt. Hát valóban, olyan eső zúdult alá, hogy a temetést félbe kellett szakítani.

Úgy hiszik, hogy a halott lelke akkor megy föl itéletre, ha a koporsóját a sírba helyezik. A jó lélek galamb formában is elrepülhet, de van, aki álmában látta kedves hozzátartozóját, amint fehér pillangóként száll ki a koporsóból. Egyesek állítják, hogy a halottjuk hazajár vagy sokat álmodnak vele, mert elfelejtették kedves tárgyát a koporsójába beletenni. Az elmúlt években is előfordult, hogy egy imakönyvet s egy kalapot ezért elástak a sírba.

A hagyomány szerint az utolsó halott addig áll őrt a temető kapujában, amíg a következő halott föl nem váltja. Ezért a hozzátartozók elmennek a következő temetésre.

......

(Részlet a www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Zalavar/pages/015_az_ ember_utjanak.htm című weboldalról.)




Link
 
 
0 komment , kategória:  Az egyház és a szalvéta :  
Monoteizmus lényege szalvétán:
  2011-10-16 15:21:56, vasárnap
 
  A monoteizmus lényege szalvétán elmesélve, kicsit leegyszerűsítve, és érthetővé téve mindenki számára, ezért is a szalvéta az alap, hogy mindenki számára elérhető legyen ez a dolog....ebből a "Napkin Theology" -ból a YouTube - on egész sorozat van, én példaként választottam ki ezt, hogy példával említhessem itt meg a blogomban, mi mindenre is használható fel ötletesen a szalvéta az emberek által az élet minden területén:
A monoteizmus lényege szalvétánelmesélve Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2011-10-16 15:17:38
feltöltő: venci76
nézettség: 687
szavazatok: 0
kommentek: 0
kulcs: szalvéta, teológia, prédikáció,
kategória: felnőtt
leírás: A monoteizmus lényege szalvétán elmesélve. A szalvétára leírt-lerajzolt sorozat a dolgok egyszerűségét akarja szimbolizálni.

URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!




Egy komoly prédikáció már viszont szalvétás momentummal, angol nyelven az igaz,mely megtekinthető, ha a linkre kattintasz. A prédikáció címe az: Üzenet a szalvétában:

Link



Link
 
 
0 komment , kategória:  Az egyház és a szalvéta :  
Szalvétán illusztrált teológia
  2011-10-16 15:12:34, vasárnap
 
 

Az Első Egyesült Metodista Egyháznál,Albuquerque -ben készült ez a felvétel,ha a linkre kattintasz, ahol ennyi evőeszköz készlet csomagolása folyik épp, a fő csomagoló Ernest.

Link



Link
 
 
0 komment , kategória:  Az egyház és a szalvéta :  
Mi is a gyülekezet?-Szalvétán
  2011-10-16 14:51:19, vasárnap
 
  Mi is a gyülekezet és mi is a lényege? Mindez szalvétákon elmesélve látható ezen a felvételen.A YouTube-ra volt ez a felvétel,nem saját készítés, én ötletessége miatt tettem be ezt a blogomba, hogy mi mindenre használható fel a szalvéta, én ezt jó megoldásnak tartom nagyon, s nem bántó szándékúnak, remélem más is így nézi és értékeli:


Mi a gyülekezet?-Szalvétákon elmesélve Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2011-10-16 14:48:53
feltöltő: venci76
nézettség: 593
szavazatok: 0
kommentek: 0
kulcs: szalvéta, gyülekezet,
kategória: animáció/videojáték
leírás: Mi is a gyülekezet? Mi is a lényege? Ezt mutatja be ez a felvétel szalvétán elmesélve.

URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!




A felvételhez kötődően egy vallási témájú szalvétám látható ezen a képen, ami egy úrvacsorás csendéletet ábrázol, majdnem egy csomaggal van belőle, bárkivel szívesen cserélek belőle, ha valakinek megtetszik,nem magyar szalvéta, déli szomszédainknál való kirándulásakor kaptam az öcsémtől, itthon én még ezzel a szalvétával nem találkoztam:



Link
 
 
0 komment , kategória:  Az egyház és a szalvéta :  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2017.05 2017. Június 2017.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 3343 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 383
  • e Hét: 2107
  • e Hónap: 40405
  • e Év: 212159
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.