Regisztráció  Belépés
eszter721.blog.xfree.hu
A vers valami éteri magány, amit mégis meg lehet osztani. Egyetlen pont, melyben benne csillog a világegyetem, mint pupillán a könny." (Gyurkovics Tibor) Kovács Eszter
2011.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
Egyszerűen
  2016-08-19 18:41:42, péntek
 
  Káli László
EGYSZERŰEN


Szeretlek.
Csak így, egyszerűen.
Mindenféle
hasonlatok, képek,
és rímek nélkül.
Tudom, megérted
így is. Mert végül
nem a szó a fontos.
Hanem ami legbelül,
mindvégig ott lapul,
kimondatlanul.
Ahogyan a víznek
senki sem mondja,
anélkül is tudja:
lefele kell folynia.
Ahogyan a parazsat
izzítja a fuvallat.
Oly természetes éppen,
miként szeretlek Téged.
S ahogyan a tengerek
hullámai mindig
a parthoz sietnek,
éppen úgy igyekszem
én Hozzád, Kedvesem!
Szeretlek.
Csak így. Egyszerűen.
De túl mindenen.
Tűzön és vízen.
Így érdemes.
Így hiszem.








 
 
0 komment , kategória:  Káli László  
Százezer
  2015-10-08 23:04:03, csütörtök
 
  Káli László :
SZÁZEZER


Százezer éve szeretlek, és szeretlek
még százezer évig!
kifordult szemed sarkából a Világ
könnyeid gyöngyfüzére
Tenyerembe temetem el gyönyörű
arcod és minden egyes értem
nőtt barázdát. Belőled emelek oltárt,
templomot, sáncot. Talán így
megóvsz majd gonosz önmagamtól,
leszel sorsvonalam, míg élek.
Égig érő kazlakba raktuk álmainkat,
tetejébe boldogságunk.
Súlya alatt rogyott térdre álom-létünk,
térden csúszva, százezer
sebből vérezve azt játsszuk, élünk.








 
 
0 komment , kategória:  Káli László  
Álomsziget
  2015-10-05 15:55:38, hétfő
 
  Káli László :
ÁLOMSZIGET


A Szigeten már az ősz sétált lábujjhegyen a vén fák alatt.
Séta közben találomra sárga, vörös, vagy barna színt festett
a levelekre, mint pajkos gyerek, kinek kezébe a véletlen
ecsetet csent. És e szivárványszín fák alatt lépdeltél velem,
a mellettünk elsétáló bokrok s kopott, álmos padok között.
Az ódon kápolna jött elénk, s tán magába is zárt volna
bennünket, ha nyitva az ajtó. És itt, résnyire nyitott ajkaid
csókom szomjazták. A vérem lüktetett, mintha harci dobok,
vernék az ütemet. Megcsókoltalak. Vagy Te engem?
Meg nem mondanám. Mindörökre őrzik azok a vén falak
s én, az első csókod ízét, mámorát, mint aranyló óbor édes
illatát. A lombok szégyenlősen borultak fölénk, és halk
dalt susogott a szél. Karomban tartottalak. Ó, boldog pillanat!
Aztán kéz a kézben, sétáltunk a réten, mint két boldog
gyerek. Néztük az égen, a Napsugár most nekünk integet.
A Sziget, a fák, az ódon falak őrzik titkon csókod, arcod,
s a mozdulatot, mikor búcsút intettél. És én csak várlak.
Hogy tán' más fák alatt, ismét csókod oltja szomjamat,
s én a Tiéd. Addig életet álmodnak fák, padok, falak...







 
 
0 komment , kategória:  Káli László  
Feltámadás
  2015-04-09 16:16:03, csütörtök
 
  Káli László:
FELTÁMADÁS


És a feltámadás zokog a sír szélén ülve.
(A lehetetlennel szembesülve: valamiképp
talán mégiscsak tenni kellene valami csodát.)
Hogy micsodát? Harmadnapos száraz kenyeret
az éhező testnek, kábulatot hozó bort a vérnek?
Szegény feltámadás, az istenadta, ha csak
sejtette volna, hogy elárulják első kakasszóra!
Csak mégegyszer nekifutni! De jó is volna!
Ám a közöny lábujhegyen végigfut az arcokon,
és minden esélyt eltörölve leordít rólatok:
A feltámadás az érdeklődés teljes hiánya miatt
végleg elmarad. A tétova tekintetek tekintgetnek,
néhányan sírnak, aztán belökik a szélről a sírba...
Hát így múlt el az utolsó esély s a feltámadás.






 
 
0 komment , kategória:  Káli László  
Tudod, Kedves
  2014-05-18 21:12:29, vasárnap
 
  Káli László :
TUDOD,KEDVES


Tudod, Kedves, az éjszaka nem attól szép,
hogy kigyúlnak a fények, és mégis a sötét
telepszik meg halkan a fák sűrű lombjain,
utcák kövén, letűnt hű szerelmek romjain.
Hanem hogy előtte még sugárzó vérvörösbe
öltözik az ég, s a Napot magába ölelve,
mint szerető a kedvesét, a Föld nyugodni tér.
Előtte lángcsókkal elköszön, s milliónyi fehér
csillaglámpást varázsol az égbolt köpenyére.
Tudod, Kedves, nem attól lesz szép az élet,
hogy: mi volt. Hanem, hogy ami jön, hogyan
éled. Az idő-vonat úgyis gyorsan elrohan.







 
 
0 komment , kategória:  Káli László  
Vers utószóval
  2014-01-14 16:14:46, kedd
 
  Káli László :
VERS UTÓSZÓVAL


Ha lennék az, aki nem lehetek...
És ha lennél az, aki nem lehetsz...
Ha tenném azt, amit nem tehetek,
és ha tennéd azt, amit nem tehetsz...
Ha lennék az, akivé Veled lehetnék,
és tenném azt, amit érted tehetnék...
Akkor is az lennél, aki nélkülem lettél,
és én az lennék, akivé magadért tettél?

Hiányod magába zár. Mint éj a nappal
minden zaját. Mint a zaj saját magát.
Mint könnycsepp zárja a fájdalmat,
mint rózsa zárja vérszirma illatát.
Mint esocsepp a zuhanást, mint ahogy
csend fojtja magába a néma sikolyt,
ahogyan anya zárja magába magzatát,
és magzat fogadja magába az anyát...
Úgy ölel magába e gyilkos hiány.

De ha én az lennék?
Te is ugyan az lennél?
Ha én Te lennék, Te meg én...
Ki hiányozna? (Hiszen) Te vagy én?

És tudod, már rég
nem azok az esték
hiányoznak, amikor Veled,
hanem ezek fájnak, most Nélküled...







 
 
0 komment , kategória:  Káli László  
Egyszerűen
  2013-06-04 16:05:26, kedd
 
  Káli László :
EGYSZERŰEN


Szeretlek.
Csak így, egyszerűen.
Mindenféle
hasonlatok, képek,
és rímek nélkül.
Tudom, megérted
így is. Mert végül
nem a szó a fontos.
Hanem ami legbelül,
mindvégig ott lapul,
kimondatlanul.
Ahogyan a víznek
senki sem mondja,
anélkül is tudja:
lefele kell folynia.
Ahogyan a parazsat
izzítja a fuvallat.
Oly természetes éppen,
miként szeretlek Téged.
S ahogyan a tengerek
hullámai mindig
a parthoz sietnek,
éppen úgy igyekszem
én Hozzád, Kedvesem!
Szeretlek.
Csak így. Egyszerűen.
De túl mindenen.
Tűzön és vízen.
Így érdemes.
Így hiszem.








 
 
0 komment , kategória:  Káli László  
Ha kezdhetném...
  2013-03-06 15:44:19, szerda
 
  Káli László :
HA KEZDHETNÉM ...


Ha újra kezdhetném! Ha lenne még egy esély!
Hogy akár az elejétől, mindent! Igen. Mindent
másképpen tennék. Hogy jobban? Nem hiszem.
Hogy rosszabb lennék? Nem. Még csak az sem.
Csak más. Másmilyen jó, és másmilyen rossz.
(A jobbaknak rossz, a rosszakhoz mérten jó.)
S az átlaghoz képest csak hétköznapi. Olyasmi,
mint esőcsepp a tengerben, mint cseppekben
a tenger. Merthogy épp olyan apró az ember.
Ha kezdhetném elölről! Talán azt a régi dalt
másként énekelném, azt a régi utat elkerülném?
Vagy az a régi út! Engem elkerülne? Ilyet vajon
mi végből tenne? S ha így tenne! Abban ugyan
mi jó lenne? S a cél akkor mi lehetne? Nagyon
fura világ lenne, ha mindig mindenki mindent
újra kezdhetne. Egyszer élünk, s ez így van jól.
Mi elszaladt, vissza nem hozható, nem pótolható.
Most kell élni, nincs ismétlés. Egyetlen az ember,
megismételhetetlen. Él, és nem lesz még egyszer.
Igen. Ha lenne esély, s mindent elölről kezdhetnék,
éppen ilyen lennék. Mert ez vagyok, így lettem én!
S ha nem is vagyok olykor büszke magamra,
büszke vagyok lányaimra, fiamra. S ha én, nem én
lennék, vajon amit tettem, az a másik énem hogyan
tenné? Nem! Nem kezdeném újra semmiképpen!







 
 
0 komment , kategória:  Káli László  
Vers utószóval
  2013-02-21 20:39:41, csütörtök
 
  Káli László :
VERS UTÓSZÓVAL


Ha lennék az, aki nem lehetek...
És ha lennél az, aki nem lehetsz...
Ha tenném azt, amit nem tehetek,
és ha tennéd azt, amit nem tehetsz...
Ha lennék az, akivé Veled lehetnék,
és tenném azt, amit érted tehetnék...
Akkor is az lennél, aki nélkülem lettél,
és én az lennék, akivé magadért tettél?

Hiányod magába zár. Mint éj a nappal
minden zaját. Mint a zaj saját magát.
Mint könnycsepp zárja a fájdalmat,
mint rózsa zárja vérszirma illatát.
Mint esocsepp a zuhanást, mint ahogy
csend fojtja magába a néma sikolyt,
ahogyan anya zárja magába magzatát,
és magzat fogadja magába az anyát...
Úgy ölel magába e gyilkos hiány.

De ha én az lennék?
Te is ugyan az lennél?
Ha én Te lennék, Te meg én...
Ki hiányozna? (Hiszen) Te vagy én?

És tudod, már rég
nem azok az esték
hiányoznak, amikor Veled,
hanem ezek fájnak, most Nélküled...






 
 
0 komment , kategória:  Káli László  
Vers utószóval
  2013-01-28 11:28:24, hétfő
 
  Káli László :
VERS UTÓSZÓVAL


Ha lennék az, aki nem lehetek...
És ha lennél az, aki nem lehetsz...
Ha tenném azt, amit nem tehetek,
és ha tennéd azt, amit nem tehetsz...
Ha lennék az, akivé Veled lehetnék,
és tenném azt, amit érted tehetnék...
Akkor is az lennél, aki nélkülem lettél,
és én az lennék, akivé magadért tettél?

Hiányod magába zár. Mint éj a nappal
minden zaját. Mint a zaj saját magát.
Mint könnycsepp zárja a fájdalmat,
mint rózsa zárja vérszirma illatát.
Mint esocsepp a zuhanást, mint ahogy
csend fojtja magába a néma sikolyt,
ahogyan anya zárja magába magzatát,
és magzat fogadja magába az anyát...
Úgy ölel magába e gyilkos hiány.

De ha én az lennék?
Te is ugyan az lennél?
Ha én Te lennék, Te meg én...
Ki hiányozna? (Hiszen) Te vagy én?

És tudod, már rég
nem azok az esték
hiányoznak, amikor Veled,
hanem ezek fájnak, most Nélküled...






 
 
0 komment , kategória:  Káli László  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 30 db bejegyzés
Összes: 15074 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 875
  • e Hét: 6002
  • e Hónap: 26666
  • e Év: 336881
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.