Regisztráció  Belépés
bordat.blog.xfree.hu
--A jó sors szerzi;a balsors próbára teszi a barátokat-- A szorgalom hatalmas támasz a középszerű tehetség részére is borda tibor
1951.11.12
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 67 
Szupernehéz és szupersűrű szuperföldet találtak
  2018-02-09 18:15:22, péntek
 
  A bolygó 100 fényévnyi távolságra, a Halak csillagképben lévő GJ 9827 jelű csillaghoz tartozik. A felfedezés segítheti a csillagászokat abban, hogy jobban megértsék az ilyen bolygók kialakulásának folyamatát.


A szuperföld olyan exobolygó (Naprendszeren kívüli bolygó), amelynek tömege nagyobb a Földénél, de könnyebb, mint a Naprendszer legkisebb óriásbolygói (ezek tömege körülbelül 15 földtömeg), emellett csillaguktól elég sugárzást kapnak, hogy a légkörük gáztartalmának nagy része belátható idő alatt el tudjon párologni, így ne váljanak gázóriásokká. A GJ 9827 csillaghoz három bolygó tartozik, amelyeket a NASA Kepler/K2-es missziója fedezett fel. Mindhárom planéta kicsit nagyobb, mint a Föld. Ez az a méret, amely a Kepler-misszió kutatásai szerint a leggyakoribb a galaxisban. Meglepő módon azonban a Naprendszerben nem létezik ilyen méretű bolygó. Ez kíváncsivá tette a tudósokat: az érdekelte őket, hogy milyen körülmények között alakulnak ki és fejlődnek - írja a Science Daily.

Egy bolygó történelmének megismerésében kulcsfontosságú az összetételének meghatározása. Fontos tényező, hogy ezek a szuperföldek sziklásak-e, mint a Föld, vagy szilárd maggal rendelkeznek-e, amelyet nagy, gázzal telt atmoszféra vesz körbe. Annak megértéséhez, hogy miből áll egy exobolygó, a tudósoknak meg kell határozniuk az égitest tömegét és sugarát, ezáltal tudják megállapítani a sűrűségét. A bolygók ilyen módon történő meghatározásakor a csillagászok megállapították, hogy azoknak a bolygóknak, amelyeknek sugara nagyobb, mind a Föld sugarának 1,7-szerese, gázzal teli külső burka van - mint a Neptunusznak -, míg azok, amelyeknek sugara ennél kisebb, sziklásak, mint a Föld is.

Egyes kutatók szerint a különbséget a fotoevaporáció okozza. Ez az a folyamat, melynek során egy bolygó elveszíti légkörének egy részét (vagy egészét) a központi csillaga felől áramló nagy energiájú fotonok és más elektromágneses sugárzás miatt. Az elmélet alátámasztásához azonban még további információra van szükség. A GJ 9827 három bolygója azért különleges, mert méretük alapján a sziklás szuperföldek és a gázos bolygók közti határmezsgyén találhatók.

A Carnegie Tudományos Kutatóintézet munkatársa, Johanna Teske vezette kutatás során a szakértőknek rendelkezésükre álltak a megfelelő információk, mivel már 2010 óta monitorozták a fényes GJ 9827 csillagot a Planet Finding Spectrograph (PFS) segítségével. Megfigyeléseik szerint a b-jelű bolygó tömege nagyjából nyolcszor nagyobb a Földénél, ezáltal ez lehet a legnagyobb tömegű és legsűrűbb szuperföld, melyet eddig felfedeztek. A másik két (c- és d-jelű) bolygó tömege nagyjából 2,5-szerese, valamint négyszerese a Földének, bár utóbbi két meghatározás egyelőre bizonytalan.

Ezen információk alapján a szakértők azt feltételezik, hogy a d-jelű bolygó jelentős illékony burokkal rendelkezik, de nyitott marad a kérdés, hogy a c-jelű bolygó vajon rendelkezik-e ilyen burokkal, vagy sem. A b-jelű bolygóról a tudósok úgy gondolják, mintegy 50 százaléka vas. A kutatók kifejtették, hogy további megfigyelésekre van szükség a három bolygó összetételének meghatározásához. De nagyon úgy tűnik, hogy ezek a legjobb jelöltek annak tesztelésére, helytállóak-e a szuperföldek kialakulására és fejlődésére vonatkozó elméletek.
 
 
0 komment , kategória:  Tudomány &Technika..   
Minden nap 40 percre megvakulsz
  2017-12-12 14:09:37, kedd
 
  Bármennyire is hihetetlennek tűnik, minden napra vakok leszünk, összesen kb. negyven percre. Mindez az ún. “szakkád mozgásnak" köszönhető! Ez a gyors szemmozgás akkor következik be, amikor a szemünk fókusza egyik tárgyról egy másikra kerül át.

A másodperc törtrésze alatt bekövetkező mozgás során a szemünk nem lát semmit, annyira elhomályosodik a gyors mozgásnak köszönhetően! Ezeket a homályosodásokat agyunknak meg kell valahogy szüntetnie, hiszen máskülönben állandóan szédülnénk.
Az agy ennek érdekében a lehető legegyszerűbb megoldás választja: simán “kitörli" őket a memóriánkból, a keletkezett “lyukat" pedig megtölti az első tárgy (amiről átfókuszál a másikra) képével. Így “maszkolva" el az apró lyukat az időben - Ezt a jelenséget hívjuk szakkád maszkolásnak.
 
 
0 komment , kategória:  Tudomány &Technika..   
Íme a magyar tervezésű repülőgép
  2017-12-10 21:34:21, vasárnap
 
  amire még a NASA is felfigyelt

A hibrid meghajtású Urban Liner igazi áttörést hozhat a személyi légiszállításban, amit mi sem jelez jobban, mint hogy Varga Soma és két hallgatótársa nemrég megnyerte vele a NASA Design Challenge versenyét, így Langleyben prezentálhatták a tervüket az amerikai űrügynökség mérnökeinek.
A magyar, osztrák és német repülőmérnök-hallgatókból álló csapat (Varga Soma, Daniel Metzler, Christian Decher) feladata nem volt egyszerű, hiszen a kiírás szerint olyan gépet kellett tervezniük, ami mind károsanyag-kibocsátás, mind pedig zajterhelés szempontjából jóval környezetkímélőbb, mint a mai repülőgépek.


A győztes csapat tagjai a Zunum Aeróhoz hasonlóan hibrid megoldásban gondolkodtak, ám maga a koncepció egészen más, hiszen míg a Zunum Aero esetében egy benzinmotor termeli az áramot az elektromos motoroknak, addig az Urban Lineren található egy hagyományos, gázturbinás hajtómű, amit összesen hat elektromos motorral egészítettek ki.



Emellett az Urban Linernek a formaterve sem megszokott, a szuperkönnyű, kompozit anyagokból készült repülő már a törzs kialakításával is jelentős felhajtóerőt generál, így összességében nagyjából 60%-kal kevesebb üzemanyagra van szüksége, mint egy hagyományos gépnek, miközben akár 300 utast is képes szállítani.

Az biztos, hogy a figyelemreméltó megoldások nem maradnak észrevétlenek, hiszen az Urban Liner tervezői megnyerték a NASA és a Német Repülés- és Űrügyi Kutatóközpont által kiírt Design Challenge-et, így a terveiket az amerikai űrügynökésg főhadiszállásán, Langley-ben is bemutathatták egy egésznapos konferencia keretében.
 
 
0 komment , kategória:  Tudomány &Technika..   
Megoldódhat a rejtély
  2017-11-09 16:46:21, csütörtök
 
  ez az anyag keltett életre mindent a Földön.
A kutatókat és mindenki mást is régóta foglalkoztat a kérdés, hogy hogyan jelent meg Földünkön az élet. Most megoldást találhattak a rejtélyre.
Egy új, a Nature Chemistry folyóiratban megjelent tanulmányban a szerzők olyan vegyületet mutatnak be, amely elindíthatta az élet kialakulásához vezető folyamatot. Az érintett anyag egy foszforiláló foszfor-nitrogén vegyület, a diamidofoszfát.

Mai tudásunk szerint a biológia létrejöttéhez három építőelemre van szükség: a peptidekre, a lipidekre és a nukleotidokra. Az életnek csak akkor van igazán esélye kialakulni, ha a három elem egyszerre van jelen. Egyéb esetben a sejtek nem működnek megfelelően.



A kutatók egy ideje már keresik a választ arra, hogy hogyan bukkanhattak fel egyszerre egy helyen az élet alapjai. A Scripps Kutatóintézet munkatársai most egy sor kísérlet után arra jutottak, hogy a diamidofoszfát indíthatta el a biológia megjelenéséhez vezető folyamatot.

A szakértők szerint a vegyület nagy valószínűséggel jelen volt a korai Földön. A vizsgálat alapján az anyag különböző hőmérsékleten és körülmények között egy egyszerű katalizátorral kombinálva a vízben képes kialakítani az élet építőelemeit.

Ramanarayanan Krishnamurthy, a kutatást végző csoport vezetője szerint megfelelő körülmények között a diamidofoszfát lehetőséget teremt arra, hogy a peptidek, lipidek és nukleotidok együtt jelenjenek meg és interakcióba lépjenek egymással.

A tanulmány szerzői kiemelik, hogy nehéz több milliárd év távlatából bizonyítani, hogy a vegyület valóban fellelhető volt a Földön az élet kialakulása előtt. Az mindenesetre biztos, hogy foszforiláló foszfor-nitrogén vegyületeket korábban azonosítottak már a csillagközi por- és gázfelhőkben is. Ez alapján elképzelhető, hogy az anyag régóta jelen van bolygónkon - és akár más égitesteken is.

A csapat azt tervezi, hogy a jövőben elkezdi kutatni a diamidofoszfát lehetséges forrásait. Emellett olyan további foszforiláló foszfor-nitrogén vegyületeket is keresni fognak, melyek szintén segíthették az élet létrejöttét
 
 
0 komment , kategória:  Tudomány &Technika..   
Űrhajók fekszenek az óceán mélyén
  2017-10-25 09:59:47, szerda
 
  Legalább 260 űreszköz pihen a Csendes-óceán mélyén, távol a szárazföldtől.
Amikor a különböző űreszközök ,,élettartama lejár", és már nincsenek hasznára az emberiségnek, rendszerint visszazuhannak a Földre. A kisebb objektumok nem érik el a felszínt, még a légkörben elégnek, a nagyobbak ezzel szemben becsapódhatnak bolygónk valamely pontján. Ezt a helyet egyszerűen csak űreszköztemetőnek hívjuk.

Minimálisan ugyan, de megvan a veszélye annak, hogy az égből aláhulló roncsok valakit eltalálhatnak. Ugyan erre szerencsére még nem volt a példa, az űrügynökségek igyekeznek a maradványokat olyan helyre irányítani, ami a lehető legmesszebb esik a szárazföldtől és így a lakott területektől. Ez a régió az úgynevezett Nemo-pont, amely a déli Csendes-óceánon található, 2688 kilométerre a legközelebbi szárazföldtől.

A pont körül csak víz található 22 405 411 négyzetkilométeren, amely nagyobb kiterjedésű, mint az egész volt Szovjetunió. Az óceán itt 4000 méter mély, az egyenlítőtől 5420 kilométerre található



A legutóbbi becslések alapján a Nemo-pont legmélyén legkevesebb 260 űreszköz nyugszik, a roncsok nagyjából 1500 négyzetkilométernyi területen vannak szétszórva. A Földbe csapódott űrroncsok száma ráadásul drasztikusan megugrott az elmúlt két évben: 2015 óta 161 maradvány pottyant az égből a hullámsírba.

Nem csupán szatellitek találhatók meg a tengerfenéken:
számos európai és orosz teherűrhajó mellett itt rejtőznek a legendás Mir űrállomás maradványai is.


Az egyik legjobban dokumentált visszatérés a Jules Verne ATV teherűrhajóé. Az űreszköz célja az volt, hogy ellátmányt juttasson el a Nemzetközi Űrállomásra. Feladata végeztével 2008 szeptemberében visszatért a Föld légkörébe, és elégett a Csendes-óceán felett. Megsemmisülését két repülőgép figyelte az ESA és a NASA műszereivel a látható-, az infravörös- és az ultraibolya-spektrumban.Ahhoz, hogy az űrszemét pontosan a kívánt térségben érjen földet, az űrügynökségeknek muszáj a legutolsó pillanatig kontroll alatt tartani a halálra ítélt űreszközöket. Ez persze nem mindig lehetséges.

1979-ben a NASA 77 tonnás Skylab űrállomása például teljesen irányíthatatlanná vált, és a nyugat-ausztráliai Perth közelében ért földet. Hasonlóan járt az 1982-ben indított Szaljut-7 nevű szovjet űrállomás is, amely a Koszmosz-1686 kísérleti modulegyüttessel közösen, 1991. február 7-én lefékeződve, irányítás nélkül tért vissza a Föld légkörébe, ahol szétesett, és darabjai Chile és Argentína lakatlan területeire zuhantak.
Hasonló sors vár a kínai Tienkung-1-re is. A 8,5 tonnás kínai űrlaboratórium már darabokra szakadt az atmoszférában, és mivel a kapcsolat teljesen megszakadt vele,
nem világos, pontosan hol és mikor fog becsapódni a földfelszínbe.
Számítások alapján az esemény valószínűleg 2017 októbere és 2018 áprilisa között fog bekövetkezni.
 
 
0 komment , kategória:  Tudomány &Technika..   
Önnek vajon ízleni fog? Elkezdődött a szintetikus hús kora
  2017-10-22 11:27:36, vasárnap
 
  Hatalmas víz- és földigénye miatt fenntarthatatlan a hústermelés a világon, miközben globálisan nő a hús iránti kereslet. Megoldás lehet a laboratóriumi körülmények között tenyésztett csirke- vagy marha, ha elnyeri a fogyasztók tetszését.

Winston Churchill már 1931-ben azt jósolgatta, hogy fél évszázadon belül csak a csirke ehető részeit - így a mellét, a combját és a szárnyát - fogják ,,tenyészteni". Abszurdnak tartotta ugyanis az egész csirke felnevelését, hiszen annyi más részét eldobják. Willem van Eelen holland kutató már 1940-ben elkezdte a kísérleteit, hogyan lehetne húst készíteni állatok levágása nélkül. Bár Eelent tartják a ,,lombikhús" keresztapjának, a dicsőség mégis a honfitársáé, Mark Posté, aki a Maastrichti Egyetem kutatócsoportja élén hosszú évek kísérletei után 2013-ban elkészítette a világ első műhamburgerét. Ha a néhai brit miniszterelnök tévedett is valamennyit az idővel, a prognózisa bevált. Idén augusztusban ugyanis Bill Gates amerikai és Richard Branson angol milliárdos 17 millió dollárral szállt be a kaliforniai Memphis Meat nevű startupcégbe, amely őssejtekből tenyészt húst. Kétségtelen tény, hogy a szintetikus hús kora elkezdődött.Mi történik a laboratóriumban?A holland Post kétfajta marhából, a fehér-kék belgából és az akvitániai szőkéből vett őssejtekből néhány hét alatt 20 ezer izomrostot készített, pontosabban meg nem határozott eljárással. A pogácsányira összepréselt masszát céklalével színesítették, majd ízesítették, és Londonban közönségnek tálalták. A kóstolóknak állítólag bejött. A Gates és Branson figyelmét kiérdemlő Memphis Meat tavaly került a címlapokra azzal, hogy laboratóriumi marhahúsgolyót készített, amelynek íze a hírek szerint alig tért el az eredetiétől. Az amerikai cég aztán ,,tiszta" csirkét és kacsát is készített, így nevezve a saját műhúsát. Az eljárás hasonló a hollandokéhoz: állatokból vett sejtmintát látnak el tápanyagokkal, majd az növekedésnek indul. Ráadásul állításuk szerint olyan eljárást dolgoztak ki, hogy a sejtek határozatlan ideig képesek magukat reprodukálni, vagyis nem kell folyamatosan biopsziákat végrehajtani az élő állatokon.A szintetikus hús készítésének másik módja, hogy növényből - leginkább szójából vagy borsóból - sajtolnak ki proteint, és azt keverik össze vízzel és egyéb anyagokkal. Majd az így kapott tésztát magas nyomáson felmelegítik, és az eredmény hús, de legalábbis rostszerű textúra lesz. Ebbe a második kategóriába tartozó és a technológiájukról ugyanúgy titkolózó vállalatok azt állítják, hogy az ő módszerük egyszerűbb. Tény, hogy a növényből húst varázsoló cégek - például a nevüket nem kis iróniával kitaláló kaliforniai Beyond Meat és az Impossible Foods, vagy a hollandiai The Vegetarian Butcher - már a piacon vannak. Márpedig a Markets and Markets kutatócég szerint a műhúspiac 2020-ra közel 5 milliárd dolláros lesz. A The Vegetarian Butcher harminc termékét - köztük csirkerudacskákat és marhagolyókat - 13 országban árulják már, köztük Belgium és Hollandia 3 ezer élelmiszerboltjában. A vállalat éves forgalma 10 millió euró, és azt a nagyra törő célt fogalmazta meg, hogy a világ legnagyobb ,,hentesévé" váljék Drága húsnak...A műhús terjedését kétségkívül segítheti, hogy az elkészítése egyre olcsóbb. A Maastrichti Egyetem 2013-as hamburgere - a kutatásokat is beleszámolva - 250 ezer euróba került, ez a költség 2015-re már majdnem a tizedére, 30 ezer euróra csökkent. Jelenleg pedig már 9 euró körül mozog egy műhambi ára, ami még drágább ugyan, mint az igazi, de az iparágban szentül hiszik, hogy versenyképesek lesznek. A Memphis Meat majdnem félkilós műmarhahúsának adagja még 2 ezer eurót kóstál, de a vállalat úgy véli, 2021-re piacra léphet.

De miért akarják ezek a cégek, hogy a világ húsevői áttérjenek kedvenc ételeik szintetikus változataira? Többen erkölcsi okokból vágtak bele a kutatásokba, mert a nagyüzemi állattartás kegyetlensége, a jószágok leölése taszítja őket. A Memphis Meat vezetője, Uma Valeti közölte, ők csak az ipari hústermelést ellenzik, a családi farmokat nem. A szintén amerikai IndieBio viszont a teljes élelmiszercélú állattartás megszüntetését szeretné elérni. De még a halászatot is, és szenzációként jelentették be idén, hogy a ,,sörfőzéshez hasonló környezetben" halsejtkultúrát sikerült gyártaniuk, két éven belül pedig árulni szeretnék a termékeiket.

Számos érv hangzik el arról is, hogy a műhús egészségesebb, mint az igazi. Közülük az egyik legtöbbet hangoztatott, hogy például az amerikai antibiotikum-fogyasztás több mint 70 százalékát a nagyüzemi állattenyésztés használja fel. Sőt az USA-ban bizonyos növekedési hormonokat is kapnak az állatok, ami az EU-ban 2000-től már tilos. Továbbá számos húsféle tartalmaz egészségtelen telített zsírokat, káros anyagokat, fertőző baktériumokat, például szalmonellát, lisztériát. Sokszor egész farmok állatállományát ki kell irtani a járványok - például sertéspestis, marhavész, madárinfluenza - miatt. Nyilvánvaló, hogy a mértékletes fogyasztás, a megfelelő tárolási és elkészítési - hőkezelési - eljárás jelentősen csökkenti az egészségügyi kockázatokat, mégis: az USA-ban az élelmiszertől kapott fertőzések 29 százalékáért a húsok felelnek.
Jól fogy a hús.
Közben a húsfogyasztás szakadatlanul nő. Az OECD becslése szerint 2011-től 2020-ig Ázsiában - főként a kínai és indiai középosztály erősödésével - 56 százalékkal emelkedik a kereslet, de még a húsimádó USA-ban is 8, az EU-ban pedig 7 százalékkal nő az igény. Ráadásul egyesek úgy vélik, hogy például a marhahús nem annyira hatékony táplálék, amennyiben 100 gramm növényi proteinre van szükség 15 gramm ehető állati fehérje előállításához. Mindezt figyelembe véve alig elképzelhető, hogy a jelenlegi demográfiai trendek szerint a 2060-ban a jelenlegi 7,5-ről 9,5 milliárdra növekvő globális népesség húsigényét miként lehet hagyományos módon kielégíteni.
Az, hogy a műhús lesz-e a megoldás, nagyban függ a fogyasztóktól. Fog-e ízleni, és sikerül-e elkerülni, hogy a laboratóriumi marhát, csirkét vagy pulykát eleve rossznak tekintsék.
 
 
0 komment , kategória:  Tudomány &Technika..   
Már nyeli a szemetet az óceánon úszó különleges lefolyó
  2017-10-12 14:49:14, csütörtök
 
  Akár 20 ezer műanyag palackot képes összegyűjteni egy év alatt. Rengeteget írtunk már az élővizek szennyezettségéről, és hát fontos is a tájékoztatás, de fontosabb lenne valamit tenni a műanyag hulladékokkal, olajjal, és minden egyéb vízi szeméttel. Így gondolta az a két ausztrál srác is, aki kitalált egy végtelenül egyszerűen működő szerkezetet.

Andrew Turton és Pete Ceglinski két éve kezdett gyűjteni pénzt az IndieGoGón a Seabinre, és most jutottak el odáig, hogy telepítették az első darabot az angliai Portsmouth közelében. A vízen lebegő eszközben egy, a parton üzemelő szivattyú kelti a vákuumhatást, és nem csak a vízen úszó szennyezéseket szippantja be, hanem például az olajat is. A víz visszajut az óceánba, az olaj és a hulladék viszont a gépben marad zacskóban, amit aztán üríteni kell.

A Seabin tengeri élőlényekre nem veszélyes, naponta kb. 1,5 kg hulladékot képes összegyűjteni, ami a számítások szerint 20 ezer műanyag palackot vagy 83 ezer műanyag zacskót is jelenthet évente.Link
Nagyon sok ilyen vízi kuka kellene a világ vizeiben, de talán előbb-utóbb lesz is egyre több.
 
 
0 komment , kategória:  Tudomány &Technika..   
Két férfi sétálgatott a Nemzetközi Űrállomás peremén
  2017-10-12 14:06:00, csütörtök
 
  A NASA felvételein megnézheted az űrsétát.


A NASA TV tegnap közvetítette, amint Mark Vande Hei és Randy Bresnik amerikai űrhajósok a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás külső részén dolgoznak. Az űrhajósok új kezet illesztettek az űrállomás nagy robotkarjára, amit most az is megnézhet, aki lemaradt a videóról, mert a felvételről képek is készültek.

A NASA élőben közvetítette, amint Mark Vande Hei és Randy Bresnik új kezet illesztettek az űrállomás nagy robotkarjára.


Az űrállomás folyamatos bővítés alatt áll. Az állandó személyzet létszáma minden személyzetváltás után eggyel nő.

 
 
0 komment , kategória:  Tudomány &Technika..   
Aszteroida közelít a Föld felé
  2017-10-12 13:59:56, csütörtök
 
  NASA csak most szólt.
Október 12-én egy kisebb aszteroida halad majd el a Föld közelében. A NASA szerint a 2012 TC4 elnevezésű objektum biztonságos, mintegy 42 ezer kilométeres távolságra közelíti meg bolygónkat: ez valamivel nagyobb, mint a Holdtól való távolságunk egytizede, és épp csak egy kicsivel több, mint a kommunikációs műholdak keringési magassága.

A kisbolygó áthaladása remek alkalmat szolgáltat arra, hogy teszteljék, mennyire tud hatékonyan működni az egyre terjeszkedő, összehangolt nemzetközi aszteroidafigyelő hálózat. A rendszer a Föld több pontján elhelyezett radarok és optikai teleszkópok segítségével képes valós időben kommunikálni.
 
 
0 komment , kategória:  Tudomány &Technika..   
A nap, amikor az emberiség átlépett az űrkorszakba
  2017-10-04 19:53:17, szerda
 
  60 évvel ezelőtt, 1957. október 4-én lőtték fel az első műholdat az egykori Szovjetunióban. A mindössze 83,6 kilogrammos, 58 centiméter átmérőjű műszer fellövése jelentette a szovjet űrkorszak kezdetét. Ezt annak idején a nyugati szakemberek is elismerték.



1957. október 4-én a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból, moszkvai idő szerint 22 óra 28 perckor indították útjára az oroszul szputnyiknak nevezett eszközt, amely 1440 fordulatot tett meg a Föld körül és 1958 január 4-én, 92 napi működés után elégett az atmoszférában.


Az október 4-i fellövés után egy hónappal már Lajka kutyával a fedélzetén indult az űrbe 55 évvel ezelőtt a szovjet Szputnyik-2 műhold. A híres eb azonban - mint azt a kísérletben közreműködő tudós 2002-ben elárulta - néhány órával a fellövés után a túlmelegedett kabinban elpusztult.
 
 
0 komment , kategória:  Tudomány &Technika..   
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 67 
2018.01 2018. Február 2018.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 8 db bejegyzés
e hónap: 392 db bejegyzés
e év: 1074 db bejegyzés
Összes: 30448 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1557
  • e Hét: 7044
  • e Hónap: 69493
  • e Év: 182945
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.