Belépés
bordat.blog.xfree.hu
--A jó sors szerzi;a balsors próbára teszi a barátokat-- A szorgalom hatalmas támasz a középszerű tehetség részére is borda tibor
1951.11.12
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 75 
Különös dologra bukkant a NASA űrszondája
  2018-09-05 22:04:57, szerda
 
  van egy "fal" a Naprendszer végén.
A NASA New Horizons űrszondája egyelőre még távol van a Naprendszer szélétől, de a műszerei már most egy igen érdekes jelenség nyomaira bukkantak.
Fél éven át néma volt a Naprendszer szélén szolgálatot teljesítő New Horizons űrszonda, míg nem a nyár elején újra "felébresztették" őt a NASA kutatói. A cél akkor az volt, hogy a Kuiper-övben található Ultima Thule égitestet tanulmányozza, most azonban egy sokkal érdekesebb dologra bukkant az érzékelőivel. Egy "falra".
A Science News beszámolója szerint az űrszonda segítségével a kutatók végre tanulmányozhatják a Naprendszer szó szoros értelmében vett határát, amely 100-szor messzebb van a Naptól, mint a Föld. Ez az a hely, ahol a Napból érkező töltött részecskék kölcsönhatásba lépnek a csillagközi térből érkező töltetlen hidrogénnel.


A Napot úgy kell elképzelnünk, mint a Föld mágneses terét. A belőle kiáramló részecskék egyfajta buborékot hoznak létre - ez a helioszféra -, ezek határait pedig (ahol találkozik a csillagközi térből érkező részecskékkel) heliopauzának nevezzük.

A részecskék kölcsönhatása hozza létre a fent említett "falat", amely segít a beérkező ultraibolya sugarakat szétszórni. A Voyager-1 és a Voyager-2 30 évvel ezelőtt már detektálta a "falat", ám egészen mostanáig kellett rá várni, hogy egy újabb mérőeszközzel meg tudják vizsgálni.
A New Horizons Alice nevű eszköze tíz éven át, 2007 és 2017 között észlelte a Lyman-alfa vonal UV-sugárzását. Ez az a terület, ahol a Napból származó részecskék a hidrogénnel ütköznek. Ezt az UV-sugárzást az egész Naprendszerben "látni", ám a jelek szerint a heliopauzánál lévő hidrogénfal további UV-sugárzást bocsát ki.
A szakemberek azonban egyelőre még nem vetették el azt sem, hogy a galaxisban van egy erősebb UV-forrás, ami ezt a további sugárzást okozhatja. Hogy megbizonyosodjanak egyik vagy másik állításról, a New Horizons a jövőben évente kétszer további vizsgálatokat végez majd el.

A végső bizonyítékot az adhatja majd a fal létezésére, ha az űrszonda áthalad rajta. Ebben az esetben ugyanis az UV-sugárzásnak csökkennie kell, ami a fal jelenlétét támasztja alá. A Voyagerek már átlépték ezt a falat, a New Horizons viszont nagyjából 12 év múlva tenné meg mindezt. A kutatók bíznak benne, hogy akkor lesz még benne annyi energia, hogy vizsgálatokat tudjon végezni
 
 
0 komment , kategória:  Tudomány &Technika..   
Folyékony vizet találtak a Marson
  2018-07-25 20:22:17, szerda
 
  Először találtak folyékony víztestet a Marson.
A kutatók szerint a körülbelül 20 kilométer átmérőjű tó a bolygó déli jégsapkája alatt fekszik.

A mostani felfedezés azért nagyon érdekes, mert a tudósok már régóta kerestek most is folyékony halmazállapotú vizet, de eddig csak folyómedrek és üledékek utaltak arra, hogy évmilliárdokkal korábban víz folyt a felszínén.


A vizet az Európai Űrügynökség Mars Express nevű űrhajója fedezte fel, pontosabban a Marsis nevű radarszerkezet. Az Olasz Nemzeti Asztrofizikai Intézet kutatói Roberto Orosei vezetésével azonosították a víztestet, a felfedezés évtizedeken át tartó vitának vet véget arról, vajon van-e víz a bolygón.A szakértők úgy vélik,
évekig tarthat annak kiderítése, hogy él-e valami ebben a vízben,
mely a Földön megtalálható szubglaciális (jég alatti) tavakra hasonlít. Egy jövőbeli misszió során fúrásokat végezhetnek, hogy a jégen át vegyenek vízmintákat.

A kutatás vezetője szerint valószínűleg nem lehet túl nagy a tó, illetve a vastagságában sem biztosak, de valószínűleg nem lehet több egy méternél. Hőmérséklete fagypont alatt van, de folyékony maradt többek közt magas sótartalmának köszönhetően. Orosei becslései szerint a víz hőmérséklete valahol mínusz 70 és mínusz 10 Celsius-fok között lehet.
A következőkben további felszín alatti vízraktárak után kutatnak annak kiderítésére, hogy az újonnan felfedezett tó egyedülálló jelenség-e a Marson. Ha más tavakat vagy felszín alatti tóhálózatot találnak, az arra utalhat, hogy folyékony víz már évmilliókkal, vagy akár 3-0,5 milliárd évvel ezelőtt is létezhetett a bolygón, amikor a Mars még lakható planéta lehetett.

Ez alapján felvetődhet a kérdés, hogy vajon az élet bármely, a Marson oly régen kifejlődött formája képes volt-e életben maradni mostanáig
 
 
0 komment , kategória:  Tudomány &Technika..   
Félelmetes jelenségre figyeltek fel a tudósok
  2018-07-24 19:19:51, kedd
 
  valami kivonja a vasat a földkéregből
A csillámló, egyben a leggyakoribb mélységi magmás kőzetről még a szakértők sem gondolták, hogy ilyesmit okozhat.

Belegondoltál már, hogy voltaképpen miért is vörös a Mars? Az alacsony gravitáció miatt az oxigén tetemes része beépült a sziklákba, ami rozsdásodást eredményezett, és ez adja a vöröses kinézetet.Hasonló folyamatok végbemennek a földkéregben is, ami megközelítőleg 4,8% vasat tartalmaz különböző vegyületek formájában. A tudósok évtizedek óta vizsgálják, mi a felelős a vaskészlet megcsappanásáért, most pedig úgy tűnik, végre közelebb kerültek a válaszhoz.Magmás kőzetek A jelenség már régóta szemet szúrt a kutatóknak, de csak nemrégiben leltek rá a feltételezett okára. Sokáig úgy vélték, hogy a magnetit, azaz a legfontosabb vasércásvány, mely több magmás képződésű kőzet kőzetalkotó ásványa, a felelős, a legújabb elméletek szerint viszont a gránit.

A kutatást a Science Advances tudományos szaklapban publikálták 2018. május 16-án, a texasi Rice Egyetem munkatársainak közreműködésével. "A magnetit keletkezése során jelentős mennyiségű vasat von ki a földkéregből, még a láva felforrósodása és a vulkán kitörése előtt. Ez jellemzi a kontinensek alatti kontinentális kérget, ahol vastag gránitöv alakult ki" - mondja Ming Tang, a tanulmány vezető szerzője.Ezek után az ember joggal hinné, hogy a földkéreg vastagsága összefügg a magnetit szintjével, a valóság azonban merőben más, tudniillik a gránit mennyisége van kölcsönös viszonyban a földkéreg vastagságával. Megfigyeléseiket elsősorban vulkanikus területeken végezték, ahol akár több ezer kilométer hosszúságban is hozzáfértek a gránitos-üledékes szárazföldi kéreghez.Kőzetzárványokat is vizsgáltak A kőzetzárványok - egy más összetételű sziklába bezárt sziklák - értékes információkkal szolgálhatnak a képződésről: Cin-Ty Lee, a Rice Egyetem geológusa és munkatársai Dél-Arizonából gyűjtöttek kőzetzárványokat, elemzésük során pedig kimutatták, hogy a sziklák magnetit helyett gránittal voltak töltve.
 
 
0 komment , kategória:  Tudomány &Technika..   
Felnyitották a titokzatos fekete szarkofágot,
  2018-07-20 21:35:56, péntek
 
  Napokon át lázban tartotta a világot egy több mint 5 méter mélyen talált, és még érintetlen, fekete szarkofág. Mérete miatt a szakértők megrémültek, azt gyanították, valamilyen fontosabb személy feküdhet benne, nem is merték felnyitni. Aztán csak belekukucskáltak.
A régészeti leletek mindig izgalommal tölti el a szakértőket, ám az a szarkofág, amelyet az északkelet-egyiptomi Alexandria közelében levő Szidi Gaber körzetben találtak meg, csaknem elborzasztotta őket. A régészek ugyanis egy hatalmas, gránitból faragott kősírra bukkantak, mely ráadásul teljes egészében fekete, súlya pedig 30 tonna.

Szokatlan mérete és helyzete miatt a tudósok napokig hozzá sem mertek nyúlni, attól tartottak, olyan dolog van benne, amely komoly hatássa lehet a régészeti szakmára. Olyan teória is felmerült a The Guardian beszámolója szerint, hogy maga Nagy Sándor nyughelyét fedezték fel, de mint kiderült, erről szó sincs. Igaz, a lelet ettől függetlenül is rendkívül különleges, ugyanis három, bomlásnak indult múmia csontjait, illetve koponyáját rejtette.


A legérdekesebb az egészben, hogy a csontokat vörös színű, szinte vérhez hasonló folyadék vette körül, de utóbbit is viszonylag hamar sikerült tisztázni: észrevették, hogy a koporsó egyik részén egy kisebb repedés van, a vörös színű folyadék pedig nem más lehet, mint szennyvíz.LinkA 185 cm magas, 265 cm hosszú és 165 cm széles faragvány a Ptolemaida-dinasztia idejéből (Kr. e. 305 - Kr. e. 30) származik, így az alexandriai térségben ezidáig felfedezett szarkofágok legnagyobbika. A fedelet az aljhoz ragasztó, malterszerű kötőanyag sértetlensége arra utal a szakértők szerint, hogy a koporsó két évezreden át háborítatlanul nyugodott a földben.

Shaaban Abdel Amonem, a szakorfágot vizsgáló specialisták egyike úgy véli, a koponyák tulajdonosai mindhárman katonák lehetettek. Ezt abból gyanítja, hogy az egyikből egy nyílvessző állt ki.
 
 
0 komment , kategória:  Tudomány &Technika..   
Ilyen a víz alatti robogó
  2018-03-17 16:36:18, szombat
 
  A víz alatti világot sokan imádják, és kétségtelenül van valami földöntúli abban, ahogyan az ember felfedezi magának a tengerek és óceánok titkait. Pláne, ha azt egy olyan egészen futurisztikus járgánnyal teheti, mint a H2 AquaJet Dive.


A Hoverstar legújabb fejlesztése több szempontból is kifejezetten izgalmas. Egyrészt egészen különleges a dizájnja, hiszen a leginkább talán egy rájához hasonlít.

Két ,,szárnya" egyszerre biztosítja a stabilitást, az egyensúlyt, a jobb oldali a sebességet, a baloldali pedig a tolóerőt szabályozza. Az exkluzív járgány háromféle sebességet tud (leggyorsabban 10 km / órával mehetünk, ami azért a víz alatt nem kevés), egy 800 wattos akkumulátor hajtja, és a gyártó szerint egyetlen töltéssel 100 percet bír.

Nem csak a víz alatt, de víz tetején is használhatjuk az egyelőre csak prototípusként létező vízirobogót, amit kék, fekete és fehér színben lehet előrendelni 900 dollárért (225 ezer forintért)
Link
Lehet hogy veszek én is ilyet
 
 
0 komment , kategória:  Tudomány &Technika..   
A kozmológus imája – Stephen Hawking halálára
  2018-03-15 14:00:20, csütörtök
 
  Néha eltűnődöm: vajon a betegségem miatt vagyok híres, vagy a felfedezéseimért?" - ismerte el Stephen Hawking jóval azelőtt, hogy első felesége memoárjából díjnyertes film készült.

Kétségkívül van valami hátborzongató abban, hogy egy magatehetetlen test börtönébe zárt elme az univerzum végső kérdéseit kutatja. (Kollégája, Martin Rees szerint nem is vált volna ikonná, ha földhözragadtabb területen, például a genetikában jeleskedik.) E képért ő is sokat tett: interjúiban gyakran rejt el jól idézhető, ütős mondatokat; tévéműsorok - például A Simpson család és az Agymenők - visszatérő szereplőjeként rendszeresen ad ízelítőt öniróniát sem nélkülöző szellemességéből. Ki hallott ellenben Roger Penrose-ról, akivel első felfedezéseit tette, Kip Thorne-ról, akivel szemben két tudományos fogadást is elveszített, vagy a legnagyobb élő fizikusnak tartott, háromszor idézettebb Edward Wittenről?
Hawking két nagy felfedezéssel is beírta nevét a tudománytörténetbe. Ezek megértéséhez el kell képzelnünk a gravitációs szingularitás fogalmát: a téridőnek olyan tartománya ez, ahol végtelen a téridő görbülete és a gravitáció. Szingularitás jön létre például, amikor egy csillag a gravitációs összeomlás során egy kritikus értéknél kisebb térfogatba tömörül - így születnek a fekete lyukak. Hawking ezt az elvet az egész univerzumra kiterjesztette: ha annak tágulását időben visszavezetjük, az ősrobbanásnak szintén egy szingularitással kellett elkezdődnie.

Másik nagy felfedezése a Hawking-sugárzás. A gravitációs szingularitások körül a tömegvonzás olyan erős, hogy bizonyos sugarú környezetükből semmi, még a fény sem szökhet el (ezért fekete a fekete lyuk). Hawking azonban rájött, hogy hő még a fekete lyukakból is párolog. Mi ebben a nagy szó? A felfedezéshez egyszerre merített az elemi részecskék viselkedését leíró kvantummechanika törvényeiből és a gravitációt leíró relativitáselméletből. Ezt előtte senki sem tette meg, így a Hawking-sugárzás fontos lépés volt e két, inkompatibilis elméletet kibékítő ,,nagy egyesített elmélet" felé vezető úton.


Hawking az ismeretterjesztésben is nagyot alkotott: 1988-as, 35 nyelven 10 millió példányban eladott könyve sok laikus érdeklődését keltette fel a kozmológia iránt. Az idő rövid története a filmben is főszerepet kap: Hawking zárómondatával még egy utolsó gesztust gyakorol istenhívő felesége felé. Az egyesített elmélet megtalálása ,,az emberi értelem leghatalmasabb diadala lesz - mert akkor megismerjük Isten gondolatait" - áll a kötetben.

,,Mi a kozmológia?" - kérdezi a Hawking-filmben ismeretségük elején Jane. ,,Vallás intelligens ateistáknak" - szól a válasz. A valóságban azonban sokáig inkább az agnosztikus jelző illett a tudósra. ,,Nincs szükség Istenre az univerzum kezdeti feltételeinek beállításához, de ez nem bizonyítja, hogy nincs Isten, pusztán azt, hogy a fizika törvényein keresztül cselekszik" - mondta egy 1993-as interjúban. A Nagy Terv című, 2011-es kötetében viszont a legújabb kozmológiai elméletek alapján már az ateizmus irányába mozdul: ,,Az univerzum létre tudja hozni és létre is hozza saját magát a semmiből. A spontán teremtődés az oka annak, hogy a semmi helyett valamit találunk, annak, hogy a világegyetem létezik, és mi is létezünk benne." Végül egy 2014-es interjúban nevezte magát először ateistának.
Paradox módon ugyanakkor Hawking munkássága elvileg vonzó is lehet az egyház számára. Pályája kezdetén ugyanis az ősrobbanás csak egy volt az univerzum eredetére vonatkozó modellek közül, és ő is segített beverni a szögeket a rivális elméletek koporsójába. Márpedig ,,sokan nem kedvelik az elképzelést, hogy az időnek van kezdete, mert istenibeavatkozás-ízűnek érzik" - ismerte el a Big Bangről. A katolikus egyház már bizonyítása előtt, 1951-ben felkarolta az ősrobbanásmodellt, amit egy belga pap-fizikus, Georges Lemaître vetett fel először. Szovjet tudósok még az 1960-as években is előálltak alternatív, ám hamar visszavont világegyetem-modellekkel.

Hawkingot nem is lehet egy kalap alá venni olyan harcos ateista tudósokkal, mint Richard Dawkins. Inkább olyan ember, aki egy életen át próbált választ találni az Isten létét firtató kérdésre az univerzum törvényeiben, és végül a nem felé billent. Vannak persze, akik úgy vélik, eleve rossz helyen keresgélt: szerintük ugyanis az a tény, hogy a betegsége diagnosztizálásakor jósolt kettő helyett ötven évig kutathatta a világegyetem rejtélyeit, már önmagában isteni csoda.
 
 
0 komment , kategória:  Tudomány &Technika..   
Nagy mennyiségben bukkantak a víz nyomaira
  2018-03-06 17:42:05, kedd
 
  nyomaira a Naprendszeren kívül.Nagy mennyiségű víz nyomaira leltek a NASA kutatói a Földtől 700 fényévnyire lévő nagy, forró exobolygó légkörében a Hubble és a Spitzer űrteleszkópok segítségével.A kutatók számítottak rá, hogy víz nyomaira bukkanhatnak a WASP-39b jelű exobolygó légkörében, de arra nem, hogy ilyen nagy mennyiségben.

A WASP-39b jelű bolygó tömege nagyjából megegyezik a Szaturnuszéval, de háromszor annyi víz található a légkörében.

A kutatók bolygó légkörén átszűrődő csillagfényt alkotóelemeire bontották, így találtak bizonyítékot a nagy mennyiségű vízpára jelenlétéreA felfedezéssel a szakemberek betekintést nyerhetnek abba, hogyan és hol fejlődnek ki bolygók egy csillag körül.

 
 
0 komment , kategória:  Tudomány &Technika..   
Szilárd és folyékony emberi ürülékből készül majd az űrhajós
  2018-02-24 19:06:21, szombat
 
  kajája . A kevésbé finnyás űrhajósoknak a távolabbi jövőben a hosszú űrutazásokon sem kell aggódniuk: lesz mit enniük.
Legalábbis abban az esetben, ha sikerrel járnak a Pennsylvaniai Állami Egyetem kísérletei, ahol mikrobiológiai bioreaktorok sorozatával próbálnak meg szilárd és folyékony emberi ürülékből élelmet előállítani, miközben minimalizálni igyekeznek a kórokozók szaporodását. A kutatás vezetője elmondta, hogy a biztonsági aggályokat szem előtt tartva próbálják az űrhajósok ürülékét mikroorganizmusokkal közvetlenül vagy közvetve táplálékként fogyasztható anyagokká alakítani. Elismeri, hogy az ötlet meglehetősen szokatlan, a keletkező anyagot azonban párhuzamba állítja azokkal a mikrobiológiai úton termelt, egyes országokban kenyérre kenve fogyasztott masszákhoz, amelyeket a sörgyártás melléktermékéből állítanak elő

A kutatás célja, hogy hozzájáruljanak a Marsra és azon túlra indítandó, hónapokig vagy évekig tartó űrutazások problémáinak megoldásához. Ha az űrhajósok élelmezését kizárólag a Földről magukkal vitt ételekkel oldanák meg, akkor az ételek jelentős helyet foglalnak el, emellett tömegük megnöveli a szükséges üzemanyag mennyiségét. Kísérleteznek tápfolyadékokon történő (hidroponikus) növénytermesztéssel is, az ezekhez szükséges energia és víz biztosítása ugyancsak értékes helyet foglal el.

A pennsylvaniai tudósok elképzelésük működőképességét olyan mesterségesen előállított szilárd és folyékony ürülékekkel ellenőrizték, amilyeneket a hulladékkezelési módszerek ellenőrzésére használnak. Kísérleteikhez 120 cm hosszú, 10 cm átmérőjű, henger alakú rendszert építettek, amelyben megfelelően kiválogatott mikroorganizmusok lépnek érintkezésbe az ürülékkel. A mikrobák ugyanolyan anaerob emésztéssel bontják le az ürüléket, mint ahogyan az emberi szervezetben működő mikroorganizmusok megemésztik az ételt.



A kísérleti berendezés továbbfejlesztésével az ürülékben lévő szén és nitrogén 85%-a lenne kinyerhető és fehérjékké alakítható anélkül, hogy hidroponikus tenyésztőrendszerre vagy mesterséges megvilágításra lenne szükség, ami óriási távlatokat nyit a távoli világűrbe indítandó űrutazások számáraA kutatók megállapították, hogy az emberi ürülék anaerob emésztése során könnyen előállítható metán, amely viszont a következő lépésben egy másik, Methylococcus capsulatus nevű mikroba előállítására használható, amelyet állati táplálékként már ma is használnak. Arra a következtetésre jutottak, hogy egy ilyen baktériumtenyészet a hosszú időtartamú űrrepülések során felhasználható lenne magas tápértékű anyagok előállítására. A Life Sciences in Space Research című folyóiratban arról számoltak be, hogy az általuk tenyésztett M. Capsulatus 52% fehérjét és 36% zsírt tartalmazott, vagyis alkalmas az űrhajósok élelmezésére.

A zárt, nedves környezetben működő baktériumtenyészetek esetében fennáll a különböző kórokozók elszaporodásának veszélye, ezért a kutatók megvizsgálták a baktériumok szaporodását lúgos és magas hőmérsékletű környezetben. A rendszer pH-ját 11-ig növelték, és meglepve tapasztalták, hogy az egyik baktériumtörzs (Halomonas desiderata) ebben a környezetben is jól fejlődött, a baktérium 15% fehérjét és 7% zsírt tartalmazott. A legtöbb kórokozót már elpusztító, 70 °C-os hőmérsékleten 61% fehérjét és 16% zsírt tartalmazó Thermus aquaticus baktériumot tenyésztettek.

A kísérletek során 13 óra alatt a szilárd anyagok 49-59%-át tudták felhasználni, ami sokkal gyorsabb a szennyvízkezelésben alkalmazott módszereknél, ahol ugyanez több napig tart. Egyelőre azonban a rendszer egyes alkotóelemeit csak önállóan vizsgálták, teljes rendszerré összeépítve még nem, így rendszerük még nem áll készen a tényleves bevetésre.

Jelenleg a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén az űrhajósok a felhasznált víz egy részét vizeletből nyerik, azonban a módszer energiafelhasználása jelentős. A szilárd ürülék hasznosítása még nagyobb problémát jelent, ezért azt egyelőre a teherűrhajókba pakolt egyéb hulladékkal együtt a Föld légkörében megsemmisítik.

A Pennsylvaniai Állami Egyetemen folyó kutatást a NASA finanszírozta, de a NASA Asztrobiológiai Intézeten keresztül a Penn State Asztrobiológiai Kutatóközpont is hozzájárult.
 
 
0 komment , kategória:  Tudomány &Technika..   
Szupernehéz és szupersűrű szuperföldet találtak
  2018-02-09 18:15:22, péntek
 
  A bolygó 100 fényévnyi távolságra, a Halak csillagképben lévő GJ 9827 jelű csillaghoz tartozik. A felfedezés segítheti a csillagászokat abban, hogy jobban megértsék az ilyen bolygók kialakulásának folyamatát.


A szuperföld olyan exobolygó (Naprendszeren kívüli bolygó), amelynek tömege nagyobb a Földénél, de könnyebb, mint a Naprendszer legkisebb óriásbolygói (ezek tömege körülbelül 15 földtömeg), emellett csillaguktól elég sugárzást kapnak, hogy a légkörük gáztartalmának nagy része belátható idő alatt el tudjon párologni, így ne váljanak gázóriásokká. A GJ 9827 csillaghoz három bolygó tartozik, amelyeket a NASA Kepler/K2-es missziója fedezett fel. Mindhárom planéta kicsit nagyobb, mint a Föld. Ez az a méret, amely a Kepler-misszió kutatásai szerint a leggyakoribb a galaxisban. Meglepő módon azonban a Naprendszerben nem létezik ilyen méretű bolygó. Ez kíváncsivá tette a tudósokat: az érdekelte őket, hogy milyen körülmények között alakulnak ki és fejlődnek - írja a Science Daily.

Egy bolygó történelmének megismerésében kulcsfontosságú az összetételének meghatározása. Fontos tényező, hogy ezek a szuperföldek sziklásak-e, mint a Föld, vagy szilárd maggal rendelkeznek-e, amelyet nagy, gázzal telt atmoszféra vesz körbe. Annak megértéséhez, hogy miből áll egy exobolygó, a tudósoknak meg kell határozniuk az égitest tömegét és sugarát, ezáltal tudják megállapítani a sűrűségét. A bolygók ilyen módon történő meghatározásakor a csillagászok megállapították, hogy azoknak a bolygóknak, amelyeknek sugara nagyobb, mind a Föld sugarának 1,7-szerese, gázzal teli külső burka van - mint a Neptunusznak -, míg azok, amelyeknek sugara ennél kisebb, sziklásak, mint a Föld is.

Egyes kutatók szerint a különbséget a fotoevaporáció okozza. Ez az a folyamat, melynek során egy bolygó elveszíti légkörének egy részét (vagy egészét) a központi csillaga felől áramló nagy energiájú fotonok és más elektromágneses sugárzás miatt. Az elmélet alátámasztásához azonban még további információra van szükség. A GJ 9827 három bolygója azért különleges, mert méretük alapján a sziklás szuperföldek és a gázos bolygók közti határmezsgyén találhatók.

A Carnegie Tudományos Kutatóintézet munkatársa, Johanna Teske vezette kutatás során a szakértőknek rendelkezésükre álltak a megfelelő információk, mivel már 2010 óta monitorozták a fényes GJ 9827 csillagot a Planet Finding Spectrograph (PFS) segítségével. Megfigyeléseik szerint a b-jelű bolygó tömege nagyjából nyolcszor nagyobb a Földénél, ezáltal ez lehet a legnagyobb tömegű és legsűrűbb szuperföld, melyet eddig felfedeztek. A másik két (c- és d-jelű) bolygó tömege nagyjából 2,5-szerese, valamint négyszerese a Földének, bár utóbbi két meghatározás egyelőre bizonytalan.

Ezen információk alapján a szakértők azt feltételezik, hogy a d-jelű bolygó jelentős illékony burokkal rendelkezik, de nyitott marad a kérdés, hogy a c-jelű bolygó vajon rendelkezik-e ilyen burokkal, vagy sem. A b-jelű bolygóról a tudósok úgy gondolják, mintegy 50 százaléka vas. A kutatók kifejtették, hogy további megfigyelésekre van szükség a három bolygó összetételének meghatározásához. De nagyon úgy tűnik, hogy ezek a legjobb jelöltek annak tesztelésére, helytállóak-e a szuperföldek kialakulására és fejlődésére vonatkozó elméletek.
 
 
0 komment , kategória:  Tudomány &Technika..   
Minden nap 40 percre megvakulsz
  2017-12-12 14:09:37, kedd
 
  Bármennyire is hihetetlennek tűnik, minden napra vakok leszünk, összesen kb. negyven percre. Mindez az ún. “szakkád mozgásnak" köszönhető! Ez a gyors szemmozgás akkor következik be, amikor a szemünk fókusza egyik tárgyról egy másikra kerül át.

A másodperc törtrésze alatt bekövetkező mozgás során a szemünk nem lát semmit, annyira elhomályosodik a gyors mozgásnak köszönhetően! Ezeket a homályosodásokat agyunknak meg kell valahogy szüntetnie, hiszen máskülönben állandóan szédülnénk.
Az agy ennek érdekében a lehető legegyszerűbb megoldás választja: simán “kitörli" őket a memóriánkból, a keletkezett “lyukat" pedig megtölti az első tárgy (amiről átfókuszál a másikra) képével. Így “maszkolva" el az apró lyukat az időben - Ezt a jelenséget hívjuk szakkád maszkolásnak.
 
 
0 komment , kategória:  Tudomány &Technika..   
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 75 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 35 db bejegyzés
e év: 3396 db bejegyzés
Összes: 32770 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 231
  • e Hét: 13267
  • e Hónap: 49805
  • e Év: 903453
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.