Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/16 oldal   Bejegyzések száma: 157 
Hát elváltunk mi is...
  2017-10-18 22:13:12, szerda
 
 

Kun Magdolna:

Hát elváltunk mi is...


Hát elváltunk mi is, mint oly sokan még mások,
kik hagyták kihűlni azt a forró parázslángot,
melynek szív-szított tűzcsóvája oly erővel égett,
hogy felszáradt minden könny, mely útja elé tévedt.

Hát elváltunk mi is, szótlan, csendesen,
nem vádolva egymást, mint ki idegen,
mert tudtuk, együtt megélt éveinket nem másíthatja
meg nem történt búcsúzásunk fájó sikolya.

Hát induljunk most két irányba, ahogy tették mások,
hisz néhanap úgyis lesznek nagy találkozások,
ott mélyen benn legbelül, hol az emlék megpihen,
s ahol a szív is némán haldoklik sós könnyeiben.







 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Megbántani nem akarlak...
  2017-10-18 21:21:40, szerda
 
 

Kun Magdolna:

Megbántani nem akarlak...


Megbántani nem akarlak,
hát megálljt intek minden hangnak,
melynek mélyről jövő panasz-szava,
szíved falán áthatolna.

Megbántani nem akarlak,
hát csendbe fojtom fájdalmamat,
hogy meg ne érezd, meg ne tudjad,
hallgatásom sírig sorvaszt.

Mert minden rejtett bánatszóban,
számolatlan tengerkönny van.
Könny, amely egy hervadt napon,
gátat tör a túloldalon.







 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Sárguló ősz...
  2017-10-17 20:04:59, kedd
 
 


Kun Magdolna:

Sárguló ősz...


Lassan elillan a nyár, s a varázslatos ősz
ránk köszön kedvesen egy napos délelőtt,
hogy tudassa velünk, mily boldog lehet az,
aki a sárguló őszben még párként sétálhat.

Mert a sárguló ősz is lehet melengető nyár,
ha van olyan ki féltett kincsként karjaiba zár.
S hazavár akkor is, ha szél rázza a fákat,
és fagy dermeszti kékre a fáradt léptű lábat.

Hisz amíg van kit ölelnünk, eshet fehér hó,
és átlengheti álmainkat deres takaró,
benn a szívben akkor is örök nyár marad,
még ha kemény jég roppan is talpaink alatt.






 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Tegyél boldoggá...
  2017-10-08 19:53:06, vasárnap
 
 



Kun Magdolna:

Tegyél boldoggá...


Tegyél boldoggá, mert látod, életem
csupa-csupa gyász, könny és félelem.
Félelem, mely kísérti a mindennapokat,
mindaddig, míg ölelésed új erőt nem ad.

Tegyél boldoggá, mert minden perc és óra,
kiszabott lét-időmnek halálkörét rója,
azt a halálkört melynek véges útiránya,
a ,,nélküled nincs élet" boldogtalansága.






 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Melléd szegődve...
  2017-10-03 20:02:25, kedd
 
 


Kun Magdolna:

Melléd szegődve...


Hozzád sodor képzeletem színes lepkeszárnyon.
Melléd bújik félénk lelkem, ha jön az alkonyat,
mert nálad vagyok biztonságban szemed tüze az,
Mitől rád simuló szelíd vágyam vulkán tüzet kap.

Halkan melléd lépek,
S Hold csókjának bársonyából puha ágyat vetek.
Rád sóhajtom szerelmét a vadillatú földnek,
Melyben ott virul az élet minden szépségével,
És virágszirmot rejtenek a rég elárvult könnyek.

Álmot hintek rád.
Felparázsló gondolatként magamhoz ölellek.
Testünkben lángformát lobbant a tüzes éjszaka,
S míg egymásba olvadunk a feltörekvő hévtől,
Szerelmünket ékként őrzi két szív mosolya.






 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Megtorpanás...
  2017-09-21 20:40:27, csütörtök
 
 


Kun Magdolna:

Megtorpanás...


Van úgy, hogy a szavak helyén,
csak hatalmas űr marad,
s abban a hatalmas űrben hal el a gondolat,
melyből kiszaladt már régen
minden beleékelt féltés,
mi valaha tudatta,
hogy élt benne egy érzés.

Van úgy, hogy futni vágyunk,
de megtorpan a lábunk,
mert két út közül nem tudjuk,
mely irányba váltsunk,
s míg azon gondolkodunk,
mi lehet a jobbik,
az idő és az élet
föld-rögökre bomlik.







 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Ősz van megint...
  2017-09-16 20:37:29, szombat
 
 

Kun Magdolna.

Ősz van megint...


Csendesen lépkedem a sápadt ősz nyomát,
csendesen, mert eszembe jut sok régi jó barát.
Azok, kik már nem láthatják, hogyan peregnek
az elgyengülő faágakról az aszott levelek.

Minden évnek őszidején elmegy valaki,
akinek már nem nyit tavaszt a télnek havai,
sem vadvirágos tarka mezőt, hol minden kismadár,
színes szárnyat lebegtető pillangókkal száll.

Mikor a deres fákról lehull egy megsárgult levél,
tudom, hogy valahol egy élet véget ér,
hisz a falevél is oly mulandó, mint mi emberek,
kiknek halni kell, azért mert megszülethettek.








 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Szeptemberi ősz...
  2017-09-10 20:54:37, vasárnap
 
 


Kun Magdolna:

Szeptemberi ősz...


Már avarnyomban lépem a szeptemberi őszt,
melynek sápadtságán szemem elidőz.
S míg elmerengve nézem a sárgult levelet,
érzem, hogy a tűnő nyár is búcsút integet.


Te is úgy sodródsz te kicsi őszlevél,
mint felkapott tollpihe, mit messze fúj a szél.
Oly nagyon messze, oly nagy távolságra,
hogy csak ábrándnak tűnik a tavasz virágzása


Mi sem tudjuk, mi sem sejtjük, mikor érkeznek
a kéklő égen átfutó csillagszekerek,
melyek elrepítenek majd az örök nyár honába,
ahol valósággá válik minden ember álma.


Sok őszben felragyog néhány kihullt könnycsepp,
amely a keserű elmúlás érzésétől teljes,
de ezek a fénylő könnycseppek mind felszáradnak,
ha majd az első hóvirág új tavaszt fakaszt.






 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Ha szívedben harag dúl...
  2017-09-06 20:12:43, szerda
 
 

Kun Magdolna:

Ha szívedben harag dúl...


Ha szívedben harag dúl, és lelkedben fájdalom,
dobd félre a sértést, végy erőt magadon,
és bocsáss meg annak, ki szomorúvá tett,
mert hidd el, az is megbánja ki ellened vétett.

Aki szeret, akiben érzés van, mind-mind tudja azt,
egy emberöltő élethossz is csak egy pillanat,
pillanat, amelynek bármelyik nap vége szakadhat,
hisz ismeretlen az-az idő, mit reánk kiszabtak.

Így ne tétovázz sokat, bocsáss gyorsan meg,
hogy ne gyötörjön halálra a lelkiismeret,
ha majd odafenn az égben már nem lesz hallható,
a szívedből kiszökő megbocsátó szó.







 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Vigyázz magadra, kedves...
  2017-08-17 22:35:06, csütörtök
 
 

Kun Magdolna:

Vigyázz magadra, kedves...


Vigyázz magadra, kedves,
amennyire csak lehet,
mert jól tudod, mit jelent
arc-simító kezed,
hisz abból gyűjtök erőt,
mikor megtört ember leszek,
és rájövök arra,
hogy az élet csak egy szerep
a sors forgó színpadán,
hol mindenki egyformán
viseli a felvett jelmezeket.

Én is magam választottam
olcsó fehér ruhám,
melynek férceibe bújt
az a láthatatlan magány,
melyről azt hittem,
benne marad örökre,
de te eljöttél hozzám,
és aranyat futtattál
a foltozott részekbe,
mitől a rongyos ruha széle is
pont úgy ragyogott,
mint születésem percében
gyermekarcú szemem,
mikor az Úr kegyelméből
égi fényt kapott.

Vigyázz magadra, kedves,
vigyázz-vigyázz nagyon,
nélküled nem lennék,
ezt az egyet tudom,
mert világodban érzem,
hogy általad létezek,
s ebben a világban
- élni érdemes.






 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
     1/16 oldal   Bejegyzések száma: 157 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 231 db bejegyzés
e év: 2210 db bejegyzés
Összes: 10664 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 788
  • e Hét: 788
  • e Hónap: 29638
  • e Év: 343479
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.