Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Nyári lágy esőben....
  2018-06-07 20:56:29, csütörtök
 
 


Vincze Erika:

Nyári lágy esőben....


Lehajtott fejjel szomorkásan lépkedek,
s nem látja most senki sem, ahogy
könnyezik most a két szemem,
s zokogva sajog lelkem idebent.

Pár perce sincs, hogy búcsúztam,
kezemben rózsát szorongattam.
Mondtam egy odaillő verset, s
bánatos szívvel néztem fel az égre.

Te már indultál messzi idegenbe,
ismeretlen titokzatos rengetegbe.
Nyugalmat, békét megtalálni,
angyalként odaföntről reám vigyázni.

Lehajtott fejjel szomorkásan lépdelek,
csak az eső esik szépen csendesen.
Nézem a zöldellőn pompázó tájat,
de szívem nyugalmat most nem találhat.

Talán majd ha felszáradnak az esőcseppek,
s napsugár ragyog ott fent a magas égen,
akkor már tudni fogom Te is megérkeztél,
sebzett szívemen egy szál rózsát elültettél.






 
 
0 komment , kategória:  Vincze Erika  
Lelkemmel tavaszt várok...
  2018-03-09 21:06:57, péntek
 
 


Vincze Erika:

Lelkemmel tavaszt várok...


Surranó kis árnyak az ablak előtt,
ahogy a napsugár a szemembe tűz.
Tavaszi virág illatát hordja a szél,
szívem kitárom, lelkemmel tavaszt várok,
s ahogy nyiladozó bimbóból virág lesz,
kivirulok én is reménnyel, szerelemmel.

Ó! Jönne már! Hozzon rigófüttyöt,
gyermeki víg kacajt, erdő mélyén bújó
zöldellő cserjés bokrokat, kanyargó
hűs patakban csobbanó kis halat,
virágba boruló égre néző lombokat,
friss selymes fűben ölelkező párokat.

Arcomat fújja majd lágy tavaszi szellő,
mikor bárányfelhők úsznak fent az égen.
Valahol egy-egy esőcsepp hull az ágra,
s megrázza szomjazó levelének bársonyát.
Őzgidák szökellnek a végtelen határban,
s, fürge nyúl rója a virágos tarka mezőt.

Ó jönne már! Erről álmodom új év hajnalán,
mikor odakint hó leple ül a csupasz ágakon.
Mikor szánkó csúszik a szemközti domboldalon,
s hirtelen sirályok rebbennek a fagyott tó vizén.
Néma csend ül most még a kietlen, zord tájra,
de szívem, s lelkem is egyre csak a tavaszt várja.






 
 
0 komment , kategória:  Vincze Erika  
Talán most még....
  2017-11-26 18:20:50, vasárnap
 
 


Vincze Erika:

Talán most még....


Kavarognak bennem a gondolatok,
talán most még elmondhatnám,
amit nem mondhattam el Neked,
s itt rekedt a szó, s bennem
kavarog ez az érzés kedvesem.

Papírlapra írt kusza gondolatok,
folytatnám is, de csak hagyom.
Lelkemet nyomja csak szüntelen,
hogy miért, magam sem érthetem,
érzem elemészt ez a szerelem.

Mondhatják mások, mit szabad,
az eszem az, mi nekik szót fogad,
de a szívem egyre csak kalapál,
hisz még mindig utánad kiált,
talán most még elmondhatnám.

Elmondhatnám,de nincs rá szó,
hiába kezdem el újból és újból,
pedig még itt hallom a hangod,
érzem ujjaidnak bársonyát,
vágyakozva magányos éjszakán.
 
 
0 komment , kategória:  Vincze Erika  
Csodás illatot hord...
  2015-06-02 16:51:09, kedd
 
 
Vincze Erika:

Csodás illatot hord...


Csodás illatot hord a nyári szél,
arcodat borzolja, lelkedet cirógatja.
Nézed a hatalmas végtelen határt,
lelked szabad, s a szíved se fáj.

Elmerengsz a tarka-barka mezőn,
őzikék szökellnek az erdő sűrűjébe.
Távolodó vonat kattogása csak,
mi néha mégis felveri a csendet.

Kezedben fűszál, ajkadon a nóta,
gyermeki önmagad visszakacsingat.
Madarak röppennek messze-messze,
lágy szellőn ringó táncot lejtve.

Átölelnéd most az egész nagy világot,
oly boldog most a szíved, szárnyal a lelked.
Behunyod a szemed, s arra gondolsz csendben,
Ó! Ez a csodás pillanat ne érjen soha véget!
 
 
0 komment , kategória:  Vincze Erika  
A csoda Te vagy Magad...
  2015-01-13 19:15:27, kedd
 
  Vincze Erika:

A csoda Te vagy Magad...


A csoda Te vagy Magad ott legbelül
lelked zegzugaiban ott az a sok titok.
Sokszor évek telnek el, mikor újra
rádöbbensz, hát ez is én vagyok?

Lehet gyengének és félénknek
születtél, sápadt arcú, halk szavú
felnőtté lettél ,s már nem is álmodoztál,
milyen is lenne, ha nem ilyen volnál.

Megszoktad hogy félre löknek, hogy
Veled nem törődnek, mi jó is érhetne
ebben a zűrzavaros szomorú életben,
ha nincs egy társad, ki rád vigyázna.

Bolyongsz magányosan egyedül,
s bárki rád tekint,elfordítod arcod,
hogy ne érjen megvetés vagy szánalom,
ne lássák, hogy Neked ez fáj nagyon.

A csoda pedig Te vagy Magad ott legbelül,
csak nyisd meg szívednek kapuját, hogy
tudd megérezni a melengető nap sugarát,
hogy lelked is fényt kapjon, s újra hinni tudjon.






 
 
0 komment , kategória:  Vincze Erika  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 3724 db bejegyzés
Összes: 15213 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 275
  • e Hét: 5593
  • e Hónap: 16736
  • e Év: 372044
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.