Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 67 
Téli éjszaka...
  2018-01-22 20:36:56, hétfő
 
 


Kormányos Sándor :

Téli éjszaka...


Deret virrasztó
nagy fehérség,
vacog a hold
s a csillagok
reszkető fényét
jégvirággá
pislogják lent
az ablakok...







 
 
0 komment , kategória:  Kormányos Sándor  
Mind ami volt...
  2018-01-20 20:58:50, szombat
 
 

Kormányos Sándor:

Mind ami volt...


Tűnik a vágy, vele lép
mind, ami volt, ami szép.
Illan a régi varázs,
halkul a szívdobogás.

Hamvad a tűz, a remény,
hol van a láng meg a fény?
Indulok, ó, de nehéz
nézni, hogy int az a kéz.

Foszlik a vágy, az öröm,
de azt, ami volt: Köszönöm...





 
 
0 komment , kategória:  Kormányos Sándor  
Lásd meg a csodát...
  2018-01-16 19:17:56, kedd
 
 


Kormányos Sándor :

Lásd meg a csodát...


Lásd meg a csodát
fűben,fában
minden apró
kis virágban.

Nyíljon a szemed
szépre,jóra
ne láss mindent
elmosódva.

Csodálkozz rá
a napsugárra,
fű közt alvó
kis bogárra.

A szemeddel együtt
nyílik lelked,
s a világ ezer
csodát felfed.

S ha szíved majd minden
szépre dobban,
keresd a csodát
önmagadban!





 
 
0 komment , kategória:  Kormányos Sándor  
Újra otthon...
  2017-12-15 20:45:14, péntek
 
 


Kormányos Sándor:

Újra otthon...


Lebben az idő köd-ruhája,
már nem szab határt a képzelet,
s a múltba néző gondolat most
szabadon száll a rét felett.

Mind ami elmúlt itt maradt, hisz
az eltűnt gyermekkor nyarát
még ott ringatják ágaik közt
a göcsörtös, vén almafák.

A dűlőutak homokjában,
ha keresnél süppedt lépteket,
majd oldalba bök a régi lány,
és csilingelve rád nevet.

Megfoghatod a kezét újra
szaladhatsz vele a réteken,
tűzhetsz hajába vadvirágot,
hogy mosolya még szebb legyen.

Mind ami elmúlt megmaradt, hisz
az eltűnt gyermekkor nyarát
még itt ringatják ágaik közt
a göcsörtös, vén almafák.






 
 
0 komment , kategória:  Kormányos Sándor  
Tél van újra...
  2017-12-08 18:35:23, péntek
 
 


Kormányos Sándor:

Tél van újra...


Még álmodnék, színt és illatot,
bíborló alkonyt őszi égen,
de csüggedten állnak kint a fák
ernyedt karokkal, hófehéren.

Még álmodnék hangot, fényeket,
de álmaimat a hó befújja
ha jégvirágos ablak mögött
suttog a csend, hisz tél van újra.






 
 
0 komment , kategória:  Kormányos Sándor  
Messzeség...
  2017-12-03 19:29:51, vasárnap
 
 



Kormányos Sándor:

Messzeség...


Megnémul a pillanat
ha a porrá őrölt szenvedély
súlya nyom és rám feszül
a körém rajzolt furcsa éj.

Az elmúlt és az eljövendő
csend is itt van, bennem ég...
Két pont közti hallgatásban
én vagyok a messzeség.
 
 
0 komment , kategória:  Kormányos Sándor  
Csak addig…
  2017-12-02 20:27:32, szombat
 
 


Kormányos Sándor:

Csak addig...


Nem maradhatok sokáig,
csak addig lehetek itt veled
míg szemeimbe ég az arcod,
arcomba ég a két szemed.






 
 
0 komment , kategória:  Kormányos Sándor  
Vártalak...
  2017-11-23 21:34:22, csütörtök
 
 



Kormányos Sándor:

Vártalak...


Tekintetekbe szőtt varázs,
csodás,igéző pillanat,
nézni egymást,hosszan tűnődve:
eddig miért nem láttalak?

Dobbanó szívek ritmusán
reszkető vágy,ha átszalad,
rájönni édes kábulatban:
Én mindig téged vártalak!

csodás,igéző pillanat,
nézni egymást,hosszan tűnődve:
eddig miért nem láttalak?

Dobbanó szívek ritmusán
reszkető vágy,ha átszalad,
rájönni édes kábulatban:
Én mindig téged vártalak!







 
 
0 komment , kategória:  Kormányos Sándor  
Láttál, és én láttalak...
  2017-11-12 18:33:43, vasárnap
 
 


Kormányos Sándor:

Láttál, és én láttalak...


Kimondatlan
konok szavak,
a némaságban
vágy feszül,
szemed tükrén
harmatozva
késő őszi
bánat ül.

Kéz a kézben
reszketés,
én mindig
téged vártalak,
s szerelmünk
ma annyi csak,
hogy láttál,
és én láttalak.
 
 
0 komment , kategória:  Kormányos Sándor  
Hiába futsz…
  2017-11-07 19:23:50, kedd
 
 


Kormányos Sándor:

Hiába futsz...


Elrejtőztél, mint
fák a ködben
késő őszi alkonyon,
s a döbbent hiány
könnye reszket
tűnődve az arcomon.

Elbújsz, hogy szíved
meg ne kössék, ki szabad
koloncot nem visel,
de mondhatsz bármit,
önmagától, az ember
sohasem bújhat el.






 
 
0 komment , kategória:  Kormányos Sándor  
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 67 
2018.01 2018. Február 2018.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 480 db bejegyzés
e év: 1215 db bejegyzés
Összes: 12818 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 332
  • e Hét: 2428
  • e Hónap: 27203
  • e Év: 78408
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.