Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 66 
Fűben, virágban, dalban, fában...
  2018-01-10 20:01:43, szerda
 
 

Wass Albert:

Fűben, virágban, dalban, fában...


Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben Ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.

De jaj annak, ki meglátásra vak,
s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:

Ítéletes, Zivataros,
villám-világos éjszakákon.
 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert  
Szép gondolatok...
  2017-12-23 21:27:37, szombat
 
 


"Ha van okunk, hogy a karácsonyfa gyertyáit meggyújtsuk, az csak az lehet, hogy emlékeztessük magunkat a szeretet fontosságára az emberi létben. A szeretetre, ami ragyogó fényként munkál a bennünket körülvevő sötétben, ahol ez a mi világunk telve van az ember kitalálta rémek ijesztő árnyaival, melyek a gyűlölködés és a szenvedés egyazon tengelye körül forognak. Ezek a karácsonyi fények kell emlékeztessenek bennünket, legalább egyszer az évben, hogy nincs más kiút ebből a végzetes örvényből, mint a szeretet."


Wass Albert







 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert  
Szép gondolatok...
  2017-12-22 21:11:10, péntek
 
 


"Megtanultam tisztelni az ünnepet. Az ünnep Isten ajándéka, mint a többi nap, s arra való, hogy hétköznapi mivoltunkból kivetkőzve tiszteljük önmagunkban az embert. Sajnálom azokat, akik nem tudnak ünnepelni. Az ünnep önmagunk fölemelése. Tiszta ünnepi ruhában és tiszta ünnepi gondolatokkal lehet csak ünnepelni, fölemelkedve a hétköznapokon s apró küzdelmeinken. Csak az ünneplőbe öltözött ünneplő ember tudja megérteni annak a kijelentésnek a nagyságát, hogy Isten az embert a saját képére teremtette."


Wass Albert: Az én titok-karácsonyom...






 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert  
Szép gondolatok...
  2017-12-21 22:10:27, csütörtök
 
 


"Egy tiszta kis lélek meglepett fölismerése: hogy az emberek jók. Hogy mindazon sok rossz mellett, ami a világban történik, az emberek mégis jók. Valahol mélyen bent. Csak éppenhogy ritkán mutatják meg azt, ami ott bent van."


Wass Albert








 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert  
Szép gondolatok...
  2017-12-18 19:10:04, hétfő
 
 



"Akármilyen a világ,
Igyekezni kell megszépíteni.
A gyerekekért elsősorban,
De magunkért is
Mert ha nem, akkor miért él az ember?"


Wass Albert






 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert  
Szép gondolatok...
  2017-12-07 21:07:54, csütörtök
 
 


" Gondolj arra: föl kell építeni a békességet ezen a világon.
És békességet építeni csak jóindulatból lehet..."


Wass Albert






 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert  
Szép gondolatok...
  2017-11-26 19:41:35, vasárnap
 
 



"Az ember együtt kell éljen elkövetett hibáival egy életen át.
Ez a büntetése, amiért nem ismeri fel idejében az emberi élet legfontosabb törvényét.
Hogy felelősek vagyunk minden kimondott szavunkért és minden ki nem mondott szavunkért is, felelősek vagyunk ezeken a kimondott vagy elhallgatott szavainkon keresztül úgy a magunk, mint a körülöttünk lévők jövendőjéért."


Wass Albert






 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert  
Őszi szerelmi dal...
  2017-11-17 21:47:55, péntek
 
 


Wass Albert:

Őszi szerelmi dal...
Drága feleségemnek, Elizabethnek


Menjünk sétálni, add kezed,
hadd lám a nap, amint lemegy
.
Elmúlt a nyár s félig az ősz,
s e zsenge alkony elidőz,

gyönyöre most nekünk közös:
nyírfa arany s juhar vörös.

Munkánknak sok jó emléke van:
nevelt sarjunk mind bajtalan.

Utunkon volt elég öröm
s tapostunk sok kemény rögön,

s néha botlottunk ostobán,
könyörültünk kóbor kutyán,

segítve lustát és ravaszt,
adtunk, nem kérve vissza azt.

Ó mennyi csodás, mesés emlék:
szerető élet, édes, gyengéd.

Kéz kézben, míg a nap leszáll,
minket köszönt, de meg nem áll,

alkony, hol hajnal s élet új,
erőnk is új munkába hull.

Add hát kezed, szép asszonyom,
nap hintse színét hajadon!

S míg fenn az őszi ég követ,
kéz kézben sétálok veled!

békés léptekkel csendesen
megyünk, s az est már fénytelen.






 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert  
Elkésett szerelmeslevél.
  2017-10-23 20:01:09, hétfő
 
 


Wass Albert:

Elkésett szerelmeslevél...


Bocsásd meg, hogy csak ma írom
hozzád e régvárt levelet,
mikor az elfutott időt
már visszahozni nem lehet,
mikor lassan hajlott lett vállunk,
hajunk deres, kedvünk nehéz...
Bocsásd meg, hogy ily nagyot késett,
Szinbád, a vidám tengerész.

Hajómat hullámok dobálják,
ringattak színes tengerek,
tündérek, sellők, boszorkányok
bűvöltek a vizek felett.
vihar tülkölt olykor, s vérszínű
tornádó csalta ki merész
birokra kedvem... s ment, dalolt
Szinbád, a vidám tengerész.

Nem gondol Rád? Ki tudhatja,
mire gondol a csönd a mélyben,
míg fönt orkánok orgonálnak
és bőg a szél, s a gyilkos szélben
árbóc ropog, vitorla reccsen,
az élet olcsó, úr a vész...
Így élte életét bolondul
Szinbád, a vidám tengerész.

De olykor, ha leszállt az éj,
hullám pihent s a szelek álltak,
csönd volt s a csillagok feredni
korallos szűz mélységbe szálltak:
mint kit titkos varázslat vert meg,
szíve üres lett és nehéz,
s korlátnak dőlve messze nézett
Szinbád, a vidám tengerész.

S tenger fölött, idő fölött
mint halvány, messzi csillagot,
a csillagpárás éjszaka
egy álomarcot ringatott.
Az arcodat. S felzajlott távol
egy emlék, édes, mint a méz...
Rád gondolt és nagyot sóhajtott
Szinbád, az árva tengerész.

S ma vén hajómon elborongva
ím látod: Rád emlékezem.
Tépett vitorlám rongyait
búcsúkendőként lengetem.
Oly rengeteg sok, amit érzek,
s amit mondhatok, oly kevés:
Csak téged hordott szíve mélyén
Szinbád, a hűtlen tengerész.

Te voltál én, és én Te voltam.
Menekültem, s jöttél velem.
Te voltál, kedves, legelső
s a legutolsó szerelem
S mint koldussá lett vén kalóz,
prédált kincsére visszanéz:
úgy gondol ma Rád búcsúzóul
Szinbád, az öreg tengerész.

Mondják: talán még élünk egyszer,
- Ki tudhatja az igazat?
De ha így lesz, új életében
örökre melletted marad.
Vitorlát bont majd, színeset,
illatos víg szelet idéz,
s dalolva száll tengerre Véled
Szinbád, az örök tengerész.






 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert  
Miért?
  2017-09-27 21:46:58, szerda
 
 

Wass Albert:

Miért?


Miért kell nekem könnyes szemmel megállni
minden viharvert, árva tölgy előtt,
mért kell nekem az őszi csendre vágyni,
ha minden csalfa álmom összedőlt,
mért kell nekem a dombokat bejárni
s bujkálni mint az üldözött gonosz,
mért kell nekem a hegytetőre állni
mikor az orkán fákat ostoroz.

Mért kell nekem elvágyni messze, messze,
bűvös csókkal ha jő az alkonyat,
mért kell, hogy halljam, álmaimban egyre,
búcsú-szavaktól fátylas hangodat,
és mért kell nekem minden szép emléket
fájó betűkkel a szívembe írni,
mért kell olyan nagyon szeretni téged,
csak vágyni el, s csak sírni, egyre sírni?







 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert  
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 66 
2017.12 2018. Január 2018.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 347 db bejegyzés
e év: 347 db bejegyzés
Összes: 11989 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1013
  • e Hét: 6954
  • e Hónap: 31605
  • e Év: 31605
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.