Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/13 oldal   Bejegyzések száma: 124 
162 éve született Benedek Elek, a nagy mesemondó
  2021-09-30 08:50:43, csütörtök
 
 










162 ÉVE SZÜLETETT BENEDEK ELEK, A NAGY MESEMONDÓ


Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. - Kisbacon, 1929. augusztus 17.)

Az idén ünnepeljük Elek apó születésének 162. és halálának 92. évfordulóját.
Sorsa olyan kerek, mint meséi: Kisbaconból indult, és ott is zárta le földi útját örökségül hagyva számunkra a minden ajtót megnyitó varázsszót, az igazság legyőzhetetlen kardját és az örök ifjúság forrását: a mesét.

Kisbacon nagy szülöttét meséi tették halhatatlanná, de regényeket, elbeszéléseket, verseket is írt, és Cimbora néven igényes gyermeklapot szerkesztett.


"Jézus tanítványa voltam
Gyermekekhez lehajoltam
A szívemhez fölemeltem
Szeretetre így neveltem"


Benedek Eleket a legtöbben csak úgy ismerik, hogy ő a nagy mesemondó, esetleg még tudnak róla, hogy gyermeklapokat is szerkesztett, például a Cimborát. Nem kevésbé jelentősek Benedek Elek korai regényei, hírlapírói, -szerkesztői tevékenysége sem.



Benedek Elek élete

Benedek Elek székely nemesi családban született 1859. szeptember 30-án, a Magyar Királysághoz tartozó Kisbaconban. Az első világháborút követően hazatért kisbaconi birtokára, a romániai Kisbaconba, itt halt meg kilencven éve, 1929. augusztus 17-én.

Az utolsó fénykép Benedek Elekről




Iskoláit Kisbaconban, Székelyudvarhelyen és Budapesten végezte.

A diákévei alatt méprajzi gyűjtést is folytatott, ebből jelent meg első munkája a Magyar Népköltési Gyűjtemény 1882-es évfolyamában, Székelyföldi Gyűjtés címmel. A Budapesti Hírlapnál volt első állása, újságíróként. Itt jelentek meg cikkei a székely népköltészetről, a székelyföldi népszokásokról, és néhány meséje is. Önálló mesekönyvei 1885-től kerültek kiadásra.

Kormánypárti képviselőként 1887-ben bekerült a Parlamentbe. A képviselői munkát 1892-ig folytatta, abban csalódva hagyta abba politikai pályafutását.

Számos lapnak volt főszerkesztőként, szerkesztőként, újságíróként munkatársa (például: Magyarság (1901-02); Magyar Világ (1902-03); Magyar Kritika (1897-99); Nemzeti Iskola (1890-1905); Néptanítók Lapja (1907-09), időnként álnéven is publikált. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Sorra jelentek meg mesekönyvei, mesefordításai.

Nagy vállalkozásba kezdett bele 1905-ben, a magyar történelem és szellem nagyjainak 18 kötetre tervezett életrajzi gyűjteményébe. A Nagy magyarok életéből 13 kötet jelent meg 1905 és 1914 között, de a világháború megakadályozta a további kötetek elkészülését.

Trianon után, 1921-ben végleg hazaköltözött Kisbaconba. Legnagyobb erdélyi vállalkozása, a ma már legendás hírű Cimbora gyermeklap szerkesztése volt. Ebben olyan szerzők írtak, mint például Áprily Lajos, Dsida Jenő, Kós Károly, Reményik Sándor, Szentimrei Jenő, Tamási Áron, Karácsony Benő, Sipos Domokos. A világgazdasági válság csődbe vitte a lapot, Benedek Elek agyvérzést kapott és augusztus 17-én meghalt. Két nappal később felesége, Fischer Mária mérget vett be, és ő is meghalt. Kisbaconban temették el őket.

Benedek Elek több leszármazottja írói pályafutást választott, vagy főtevékenysége mellett írással is foglalkozott. Legismertebbek közülük Benedek Marcell, Benedek István, Lengyel Dénes és Lengyel László.







"Ne félj, ne szégyelld szeretni a hazát!
Ma a világpolgárság a divat, de te ne hódolj e divatnak.
Inkább légy "vad magyar", mint "szelíd hazafi".
Mennél jobban szaporodnak a szelíd hazafiak,
annál inkább lesz szükség a vad magyarokra."


Benedek Elek: TESTAMENTUM







DAL A SZERETETRŐL


Hol ringott bölcsőd: palotában,
Vagy kis kunyhóban, sose kérdem,
Itt vagy ott, egy az valójában,
Ez nem szégyen, az meg nem érdem.
Más, amit kérdek tőled, gyermek,
Nézz a szemembe s úgy felelj meg:
Van-e szívedben szeretet?
Köztünk barátság így lehet.

Igaz szívvel ha tudsz szeretni,
Jöhetsz velem kéz-kézbe térve,
Csöpp szeretetért én tengernyi
Szeretetet adok cserébe.
Nincs gyűlölség, ahol én járok,
Be van temetve minden árok,
Mely embert s embert valaha
Egymástól elválaszt vala.

Ahol én járok, gazdag ember
Nincs, ámde szegényt sem találtok;
Kedve és tudás kit hova rendel,
Ott dolgozik, s nem hallasz átkot.
Erős a gyengét gyámolítja,
Senki a másét nem áhítja:
Kinek munkán a tenyere,
Mindég puha a kenyere.

Ahol én járok, teste, lelke
Tiszta öregnek s ifjú népnek;
Nagy és kicsiny versenyre kelve
Munkára minden jónak s szépnek.
Gyűlölség szennyét kisöpörvén,
Szeretet itt a legfőbb törvény:
Egyetlen lánc, mely megmaradt - -
Nyomán egy csöpp vér sem fakadt.

Szeretet lánca! Kössed egybe
Szívét nagyoknak s gyermekeknek!
Gyűlölség! Légy úgy eltemetve,
Hírét se halljuk létednek!
Ez országnak minden lakója
Egymást szeresse, védje, ójja:
Naggyá ország csak így lehet - -
- Csudát művel a Szeretet.







KIS FALUMON NÉMA CSEND ÜL


Kis falumon néma csend ül,
De a mezőn kasza csendül,
Otthon csak a beteg maradt,
A többi mind búzát arat.

Merre nézek, kalásztenger,
Mindenfelé dolgos ember:
Hull a földre verejtéke,
S szaporodik, gyűl a kéve.

Még a földön harmat csillog
A sarló, a kasza már ott villog.
Napfölkeltét meg se várva,
Kint van a nép a határba.

Csillagok tán földre szálltak?
Búzakeresztekké váltak?
Ahány csillag nyári éjjel,
Annyi kereszt szerteszéjjel.

Itt is, ott is csendül a dal,
S nincs vége az alkonyattal,
Együtt dalol ember, madár,
Daltól zeng az egész határ.

Hej, ez a dal! Nincs szebb ennél!
Mintha mennyországban lennél,
Nincsen ez kótára szedve,
Csak úgy terem a szivekbe.

Szivben terem, szivhez talál,
Minden szava az égbe száll
Hozzá, ki mindnyájunk atyja,
Ki az áldást osztogatja.

Száll az ének, száll az égbe,
A végtelen mindenségbe:
"Uram, kitől minden ered,
Áldott legyen a te neved!"







SZERESD A FÁT




Szeresd a fát, hisz ő is érez,
Gyengéden nyúlj a leveléhez.
Ágát ne törd, lombját ne tépjed
Hagyd annak ami, épnek, szépnek --
Szeresd a fát !

Ő is anya, minden levele
Egy-egy gyermek, gonddal nevelve,
És gyermek minden ágacskája,
Szeretettel tekints föl rája --
Ne bántsd a fát !

Édes gyümölcsét várva várod
S te mégis letörnéd a virágot?
Szegény virág gyorsan elszárad
S te bánkódnál majd -- késő bánat --
Ne bántsd a fát!



Megtépett fának nincs virága,
Mint a vak, úgy néz a világba,
Oly bús a fa, a tördelt, tépett,
Mint anyád, ha elvesztene téged --
Szeresd a fát!

Falombok közt, viharba', vészbe',
Lám meg sem ring a madárka fészke;
Fáradt ha vagy leülsz alája,
S elszenderít madár danája -
Ne bántsd a fát!

Mind, akik ásóval ültetének,
Sírjukra szálljon hálaének:
Ásóval is költők valának,
Szép, lombos fákról álmodának -
Szeresd a fát!












 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
1122 ÉVE volt a Brenta menti csata
  2021-09-25 20:15:32, szombat
 
 







1122 ÉVE VOLT A Brenta menti csata


899. szeptember 24-én a magyarok a Brenta menti csatában legyőzik Berengár itáliai király seregét.

Ennek nyomán születik ,,A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!" ima.

899-ben a magyarok elhatározták Itália meghódítását, melynek előkészítése érdekében tárgyalást folytattak Arnulf császárral, aki engedélyezte a magyar csapatok átvonulását országa területén, így 899 márciusában 5000 magyar lovas indult el Itália felé.

A magyar csapatok egész Lombardiát elárasztották, egészen az Alpokig elfoglalták a településeket.

Augusztus-szeptember folyamán Treviso, Vicenza, Verona, Brescia, Bergamo és Milánó környékén jártak, s egészen Paviáig, az Itáliai Királyság és Berengár fővárosáig nyomultak.

Innen a római Via Postumián csakhamar megkezdték a világtörténelem legtehetségesebb - szándékos - futását az üldöző Berengár - az itáliai források szerint is a magyarokénál legalább háromszor nagyobb (15 000 főnyinek mondott) közép- és észak-itáliai serege elől.

A magyar utóvédet Veronánál megverték, majd a továbbra is páni félelmet mímelő sereg a Via Postumián a mai Cittanova városába vezető hídon átmenekülve megállapodott a Brenta folyó túlpartján.

Időközben Berengár király összeszedett 15 000 lovast, melyekkel a magyarok nyomába eredt.
A szétszórt magyar csapatok az utolsó pillanatban egyesültek, majd mielőtt az itáliai hadseregnek sikerült volna bekeríteniük őket, a Brenta folyó irányába vonultak.

Berengár katonái nem lendültek azonnal támadásba, s ez okozta vesztüket.

A jobb parton ugyanis letáboroztak, s vesztükre szekértábort hoztak létre, vagyis szekereikkel vették körül táborukat. Ezenkívül a folyó rendes őrizetéről sem gondoskodtak.

Időközben a magyarok azonban csendben csatarendbe hozták magukat, majd a folyó legsekélyebb részén átkeltek a túlsó partra, s két oldalról nyílzápor alá vették a tábort.

Az itáliaikat teljesen meglepte a támadás, melyet betetőzött a magyar derékhad két oldalról jövő rohama.

Megkíséreltek a magyarokkal szemben kellő ellenállást kifejteni, de az hamar összeomlott és így a magyarok pár óra alatt tönkreverték az egész itáliai sereget, Berengár is csak egyszerű katonának öltözve tudott elmenekülni.


Képek:

Felsö 1. - Árpád fejedelmünk ábrázolása a Feszty-körképen
Felső 2. - A brentai csata magyar lovasíjászai
Alsó - Berengár király portréja





 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
230 éve született a legnagyobb magyar, Széchenyi István
  2021-09-21 21:45:18, kedd
 
 




230 ÉVE SZÜLETETT A LEGNAGYOBB MAGYAR, SZÉCHÉNYI ISTVÁN


Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. - Bécs, Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere - akit Kossuth Lajos a ,,legnagyobb magyarnak" nevezett.

Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Számos intézmény alapítója és névadója.







SZÉCHENYI ISTVÁN A LEGNAGYOBB MAGYAR

Link



A Hídember - színes, magyar történelmi film, 2002 - Részlet
Rendező, forgatókönyvíró: Bereményi Géza
Szereplő(k):
Eperjes Károly (Széchenyi István gróf)

Link



Barabás Miklós: Széchenyi István (1836)





,,Én szavazattal nem bírok, én nem vagyok országnagy, de földbirtokos. Ha egy intézet álland fel a magyar nyelv kifejlesztésére, mely polgártársaim nevelését is elősegíti, ugy felajánlom egy évi egész jövedelmemet, mely 60.000 forintból áll, s az a felállítandó magyar tudós társaság alapjához csatoltassék."


Széchenyi István felajánlja birtokainak éves jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (litográfia)





Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele (1864)





Széchenyi lánchíd





Széchenyi István Döblingben (korabeli litográfia)





Végső nyughelye Nagycenken, a családi sírboltban





Széchenyi szobra Budapesten, a róla elnevezett téren, az MTA palotája előtt





A Széchenyi István javaslatára megvalósított első pesti lófuttatás 1827-ben - Johann Erdmann Gottlieb Prestel (1804-1885) szinezett litográfiája

















 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
150 éve született Heltai Jenő
  2021-08-11 19:45:43, szerda
 
 





150 ÉVE SZÜLETETT HELTAI JENŐ


Heltai Jenő (Pest, 1871. augusztus 11. - Budapest, 1957. szeptember 3.) - A mosolygó bölcs

Heltai Jenő 1871. augusztus 11-én született, 139 éve /pont 69 évvel korábban, mint én/. Ő azonban komoly életművet hagyott maga után, mintegy 70 éven keresztül ontotta magából verseit, novelláit és színpadi műveit. Szinte egész életében népszerű volt, még az ellenfelei is szerették. Mosolygó bölcs volt élete végégig.

A könnyedség és komolyság, az enyhe irónia és az enyhe szorongás, a kritika és a megbocsátás szellemes egybeötvözője. Nem mellesleg a századfordulón született pesti kabaré oszlopos tagja, ez időben lopta be magát a pesti közönség szívébe.

86 éves korában, 1957. szeptember 3-án hunyt el.

"Megbízhat-e az író abban, hogy adatai ennyi idő elmúltával is hitelesek-e még, hiszen a világ azóta többszörösen fölfordult, sok minden elértéktelenedett, romba dőlt, elpusztult. Hatvan évig ide-oda csapongó újságíró, szerkesztő, könyvkiadó, színházigazgató, író, drámaíró, kabaréköltő, francia, angol, olasz és német színdarabok és versek fordítója voltam. Éltem Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Konstantinápolyban. Beszélni nem szerettem. Irtóztam a hangzatos szavaktól, ömlengéstől és az olcsó gyöngédség fitogtatásától. Barátaimat jobban szerettem, mint ők engem. Nem értettek meg, nem is fáradoztak azon, hogy megértsenek. A humoristán nincs áldás. Annak az a fontos, hogy nevessenek rajta."







Ma 150 éve 1871. augusztus 11-én született A néma levente szerzője, Heltai Jenő író, költő, A néma levente és a Kató-dalok szerzője. Számtalan novellája, regénye és drámája mellett a mozi szót is neki köszönhetjük.

Az iró önéletrajzában írt a pályakezdéséről.

,,Apám azt szerette volna, hogy ügyvéd legyek, de én kedv nélkül jártam az egyetemre. Az első, nem nagyon dicsőséges alapvizsga után abbahagytam a meg sem kezdett jogi tanulmányaimat és tagja lettem az akkor született Magyar Hírlap szerkesztőségének. Szemérmes, félénk és ügyetlen fiú voltam, eleinte semmi hasznomat nem látták és a harmadik héten ki akarták tenni a szűrömet. Ez annyira elkeserített, hogy rettenetes cselekedetre szántam el magam, fölcsaptam humoristának."

Heltai Jenőt könnyed és szellemes írásai, a nagyvárosi lét jellegzetes alakjait és hangulatát megörökítő romantikus és ironikus versei hamar népszerűvé tették. 1892-től A Hét című lap munkatársa volt, itt honosította meg a verses publicisztikát. Az 1890-es évek végén több budapesti lap tudósítójaként Párizsban élt, majd a Vígszínház művészeti titkáraként dolgozott. A századfordulótól kezdve jelentek meg novelláskötetei, köztük a Lou, a Scherzo, az Írók, színészek és más csirkefogók, a Színes kövek, és A tündérlaki lányok.

Történeteinek szereplői többnyire bohémek, gödröcskés állú, gömbölyű színésznők, kokottok, ártalmatlan kalandorok, reménytelenül szerelmes ifjak, komikus nyárspolgárok és vidám fiatalok.

Ugyanezek az alakok tűnnek fel regényei, Az utolsó bohém, a Family Hotel, a VII. Emmanuel és kora, valamint a Jaguár kisregényei lapjain is.

1902-ben tartalékos tisztként szolgált, 1903-ban a Pesti Hírlap munkatársa lett. Az író érdeklődése viszont egyre inkább a színpad és a kabaré felé fordult. A szerelem, a megcsalás és a kalandok témáit körüljáró vígjátékait, amelyek Az asszony körül, Az édes teher, a Naftalin és A masamód címet viselik, több színház is műsorára tűzte. Kabaréjeleneteivel és dalaival a könnyű műfaj mestere lett. Ezenkívül az ő egyik úgynevezett kupléjának köszönhetjük a mozi szót, amely a nehézkes mozgófényképszínház átalakítása. Nagy sikert aratott továbbá Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékához írt szövegeivel. A Kék tó, tiszta tó kezdetű dalt például mindenki ismeri.

Egy ideig a Modern Színház Cabaret művészeti vezetője, majd a Vígszínház dramaturgja volt. Az I. világháborúban haditudósítóként hosszabb időt töltött Isztambulban. A háború után a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke és az Athenaeum Könyvkiadó igazgatója volt. 1927-ben műfordítói munkásságáért megkapta a francia becsületrendet. 1929-ben a Belvárosi Színház, majd három év múlva a Magyar Színház élére került.

A fasizmus erősödése aggodalommal töltötte el, ezért a mesék világába menekült. Így született meg máig legtöbbet játszott darabja, A néma levente, amelyet 1936-ban mutattak be.

A második világháború alatt bujkálnia kellett, rövid időre fogságba is esett. 1945-ben a Magyar PEN Klub elnökévé választották. 1949-ben ismét hosszabb időt töltött külföldön, elsősorban Londonban. 1955-ben mutatták be utolsó mesejátékát, a Szépek szépét. 1957-ben Kossuth-díjjal jutalmazták, de a kitüntetésnek nem sokáig örülhetett, mivel még abban az évben, szeptember 3-án meghalt Budapesten. Halála után jelentek meg töredékes visszaemlékezései Színes kövek címmel.

A Digitális Irodalmi Akadémia 2020-ban posztumusz tagjává választotta.







SZABADSÁG
. . . . .



Tudd meg: szabad csak az, akit
Szó nem butít, fény nem vakít,
Se rang, se kincs nem veszteget meg,
Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,
A látszatot lenézi, meg nem óvja,
Nincs letagadni, titkolni valója.

Tudd meg: szabad csak az, kinek
Ajkát hazugság nem fertőzi meg,
Aki üres jelszókat nem visít,
Nem áltat, nem igér, nem hamisít.
Nem alkuszik meg, hű becsületéhez,
Bátran kimondja, mit gondol, mit érez.
Nem nézi azt, hogy tetszetős-e,
Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse,
Nem bámul görnyedőn a kutyabőrre
S embernek nézi azt is, aki pőre.

Tudd meg: szabad csak az, aki
Ha neve nincs is, mégis valaki,
Vagy forró, vagy hideg, de sose langyos,
Tüzet fölöslegesen nem harangoz,
Van mindene, ha nincs is semmije,
Mert nem szorul rá soha senkire.
Nem áll szemébe húzott vaskalappal,
Mindég kevélyen szembenéz a Nappal,
Vállalja azt, amit jó társa vállal,
És győzi szívvel, győzi vállal.
Helyét megállja mindég, mindenütt,
Többször cirógat, mint ahányszor üt,
De megmutatja olykor, hogy van ökle...
Szabad akar maradni mindörökre.

Szabadság! Ezt a megszentelt nevet
Könnyelműen, ingyen ajkadra ne vedd!
Tudd meg: szabad csak az, aki
Oly áhítattal mondja ki,
Mint istenének szent nevét a jó pap.
Szabad csak az, kit nem rettent a holnap.
Ínség, veszély, kín meg nem tántorít
És lelki béklyó többé nem szorít.
Hiába őrzi porkoláb s lakat,
Az sose rab, ki lélekben szabad.
Az akkor is, ha koldus, nincstelen,
Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen.
Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják,
Hol áldozat nincs, nincs szabadság.
Ott van csupán, ahol szavát megértve
Meghalni tudnak s élni mernek érte.

De nem azért dúlt érte harc,
Hogy azt csináld, amit akarsz,
S mindazt, miért más robotolt,
Magad javára letarold,
Mert szabadabb szeretnél lenni másnál.
A szabadság nem perzsavásár.
Nem a te árud. Milliók kincse az,
Mint a reménység, napsugár, tavasz,
Mint a virág, mely dús kelyhét kitárva
Ráönti illatát a szomjazó világra,
Hogy abból jótestvéri jusson
Minden szegénynek ugyanannyi jusson.
Míg több jut egynek, másnak kevesebb,
Nincs még szabadság, éget még a seb.
Amíg te is csak másnál szabadabb vagy,
Te sem vagy még szabad, te is csak...
Gyáva rab vagy.


Heltai Jenő: SZABADSÁG MIHI 2018

Link



Heltai Jenő: Szabadság

Link












 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
95 éve először úszta át a 19 éves amerikai nő az Angol-csato
  2021-08-06 21:15:39, péntek
 
 




95 ÉVE ELŐSZÖR ÚSZTA ÁT AMERIKAI NŐ, A 19 éves GERTRUDE EDERLE AZ ANGOL- CSATORNÁT


Útlevél ellenőrzéssel fogadták a sós víztől beszélni sem tudó hősnőt, aki átúszta a La Manche-csatornát


,,Az emberek azt mondták, a nők képtelenek átúszni a Csatornát, bebizonyítottam, hogy tévednek" - mondta az amerikai Gertrude Ederle (1905-2003), aki 1926. augusztus 6-án 14 óra 34 perc alatt jutott át úszva Franciaországból Angliába, amivel két órát vert az addigi legjobb férfi időre. Teljesítménye azért is példaértékű, mert első próbálkozása kudarccal zárult, ám nem adta fel, és második nekifutását ragyogó siker koronázta. A világszerte ismertté váló nő útja azonban korántsem volt zökkenőmentes.

Gertrude Ederle 1925-ben - ebben az évben még nem, de a következőben sikeresen végrehajtotta a történelmi tettet, első nőként rekordidővel úszta át a La Manche-csatornát




,,Anglia vagy a fulladás" - állt a New York Daily News első oldalán 1926. augusztus 6-án, amikorra ki volt tűzve a dátum, hogy az amerikai Gertrude Ederle átússza a La Manche-csatornát. A gyorsan változó árapályokkal tarkított, kétméteres hullámokkal, különösen hideg vízzel és rendkívül sok medúzával színesített, extrém nehéz, 34 kilométeres kihívást azt megelőzően csupán öt férfi tudta teljesíteni.

Ederle 1905 októberében német szülők gyermekeként látta meg a napvilágot New Yorkban. A helyi nyilvános úszómedencében teljesítette az első karcsapásokat, majd New Jersey strandján tökéletesítette a mozdulatokat. Olyannyira a szívéhez nőtt az úszás, hogy otthagyta az iskolát, hogy versenyzőnek álljon. A Női Úszó Szövetséghez csatlakozva már 16 évesen megnyerte első komolyabb díját, három évvel később pedig már az 1924-es olimpián vett részt. A Párizsból egy arannyal és két bronzzal hazatérő lány igen csalódott volt, hogy csupán csapatban tudott a dobogó legfelsőbb fokára állni (4x100 méteres gyors váltóban). Még Franciaországban volt, amikor szöget ütött fejében a gondolat, hogy átússza az Angliát és Franciaországot elválasztó La Manche-csatornát.


Ederle versenyszerűen is úszott: az 1924-es párizsi olimpiáról érmekkel tért haza





1925-ös kísérlete kudarccal zárult, ugyanis edzője, Jabez Wolffe, aki a csatornát 22 alkalommal kísérelte meg átúszni, azt hitte, hogy az éppen pihenőt tartó lány rosszul van, ezért segítséget küldött neki, a britek pedig diszkvalifikálták. A szabályok szerint nem érinthette meg senki a vízben úszó sportolót, ám ételt és italt természetesen adhattak neki. Egyes vélemények szerint a féltékeny britek lihegték túl az egészet, és nekik köszönhető, hogy végül nem tette meg a teljes távot, és kénytelen volt beszállni a hajóba. Mások szerint egyértelműen az edző hibázott.

Aznap valóban küzdelmes lett volna teljesíteni a távot, a dagály elég heves volt és a felkészülése sem volt megfelelő. Az öt-hat óránként esedékes árapályváltozás miatt nem is lehetett egyenesen úszni, csak cikkcakkban, hogy az ár is segítse az úszót. Következő edzője, Bill Burgess, a második személy, aki átúszta a csatornát (mégpedig 1911-ben), mondta neki, hogy adja fel, ha úgy érzi, hogy túl küzdelmes és a hullámok is ellene dolgoznak, mert akkor idő előtt kifárad.

Gertrude a következő évben újra nekiveselkedett. Plusz motivációt jelentett, hogy az édesapja megígérte, hogyha teljesíti a távot, kap tőle egy tűzpiros sportkocsit. 20 évesen tehát újra megpróbálta, ezúttal jobban felkészült a hullámokra és az árapállyal történő haladásra. Korábban használt hagyományos úszódresszét is lecserélte egy általa tervezettre.

A női fürdőruhák akkoriban még csupán egy gyapjúdresszből, harisnyanadrágból és cipőből álltak. Sokan érveltek amellett, hogy ezek a ruhák túlságosan nehézkesek és cseppet sem biztonságosak, azonban a legtöbb nő ezt hordta, ugyanis a testre tapadós változat még tabunak számított. 1907-ben például a bostoni parti őrség letartóztatta Annette Kellerman ausztrál úszónőt, mert a lábát mezítelenül hagyó dresszt viselt. Ederle első kísérleténél nagyon megszenvedett a hagyományos változattal, ugyanis az megszívta magát vízzel, ezzel növelve a súlyt, ráadásul a hidegtől sem védett. 1926. augusztus 6-án azonban már egy jóval könnyebb szerelésben jelent meg, testét pedig jó vastagon bekente zsírral.

Második nekirugaszkodása már sikeres volt, 14 óra 34 perces ideje ráadásul két órával jobb volt, mint az addigi leggyorsabb férfié. A franciaországi Cape Gris-Nezből indult és utazása az angliai Doverben ért véget. A motorkerékpáros védőszemüvegben úszó, útja közben csirkecombot, narancsot és zöldséges csirkelevest majszoló Gertrude-ot az Elzász nevű vontatóhajó kísérte, ahol családtagjai és az őt szponzoráló New York Daily News és Chicago Tribune újságírói kaptak helyet. Ez volt az első sportközvetítés, amelynek híreit vezeték nélkül tudták közvetíteni. Egészen pontosan a hajóról Londonba ért a jel, ahol az újságok friss információkat szerezhettek a lány hollétéről, haladási sebességéről és erőnlétéről. Ennek is köszönhető, hogy az angolok pontosan tudták, mikorra várható a lány felbukkanása a tengerparton, így óriási tömeg verődött össze érkezésekor.

Az előbb említett két lap tudósítóin kívül más újságírót nem engedtek fel a fedélzetre. A hoppon maradt zsurnaliszták egy másik hajót béreltek (a Morinie-t), amely állítólag többször is túl közel ment az úszóhoz, veszélyeztetve a sikerét. Ugyanakkor a brit sajtóban olyan vádak is megjelentek, hogy a két vontatóhajó gyakorlatilag megvédte Trudyt a nagy hullámoktól, ezért tudta lényegesen könnyebben teljesítenie a távot. Egyébként a 12. óra környékén edzője annyira aggódott a feltámadó szél miatt, hogy azt kiáltotta oda Trudynak, hogy jöjjön ki. A lány felemelte a fejét, és csak annyit kérdezett, ,,miért?", majd folytatta útját.


Óriási tömeg ünnepelte New Yorkban, hónapokon keresztül címlapokon szerepelt Gertrude Ederle





A 20 éves sportolónőt az angol partoknál egy brit bevándorlási tiszt fogadta, aki - a szabály az szabály - legelőször az útlevelét kérte el. A beszámolók szerint a ,,hullámok királynője" - ahogyan a sajtó nevezte a lányt - a partra érve alig tudott lábra állni, és úgy nézett ki mint egy bokszoló, hiszen arca kissé felpüffedt a hullámoktól. A nyelve bedagadt a sok sós víztől, alig tudott beszélni emiatt, ráadásul számos medúzacsípése volt.

A világrekordert hazatérésekor kétmillióan ünnepelték a New York utcáin tiszteletére rendezett parádén. Calvin Coolidge elnök ,,Amerika legjobb lányának" nevezte, és az édesapjától is megkapta a hőn áhított sportautót. Néhány hónapig ő volt a legismertebb személy a világon. Teljesítményével bebizonyította, hogy a szebbik nem nem feltétlenül a gyengébb is. 14 óra 34 perces rekordját csupán 1950-ben tudták megdönteni hölgy társai, amikor Florence Chadwick egy órával javított idején.


Link



Sikertelen kísérletei után a legnépszerűbb franciává ,,emelkedett" a La Manche légi meghódítója

Link








 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Az évszázad esküvője, ami egy rémálom kezdete volt
  2021-07-31 23:00:42, szombat
 
 




AZ ÉVSZÁZAD ESKÜVŐJE, AMI EGY RÉMÁLOM KEZDETE VOLT


40 éve kötött házasságot Lady Diana és Károly herceg


A nyilvánosság mesébe illő történetnek hitte azt a házasságot, amely már az elején tele volt gondokkal. Lady Diana az utolsó pillanatban le is akarta mondani az esküvőt, ám erre már nem volt idő. Negyven éve ezen a napon 750 millió néző követte élőben, ahogy kimondja az igent Károly hercegnek.

1981. július 29-én házasodott össze Károly walesi herceg és Diana Spencer a londoni Szent Pál-székesegyházban. A menyegzőt az évszázad esküvőjeként emlegették, 750 millióan nézték világszerte. Ám amekkora szenzáció volt maga az esküvő, annyira volt problémás a házasság, amely végül 1996-ban válással végződött. Diana hercegnő a következő év augusztusában tragikus körülmények között, autóbalesetben hunyt el Párizsban, két herceggyermeket, Vilmost és Harryt hagyva hátra.

Az évforduló alkalmából összegyűjtöttük a legérdekesebb tényeket a ceremóniáról a Smithsonian cikke nyomán.

Tizenhárom találkozás a házasság előtt

Diana még 1977-ben, a nővére, Sarah révén ismerkedett meg Károllyal, ugyanis a testvére és a herceg abban az időben egy párt alkottak. A brit királyi család szakértője, Penny Junor szerint a herceg 1980 nyarán kezdett el gyengéd érzelmeket táplálni az akkor 19 éves Diana iránt. A kezét végül 1981 februárjában kérte meg, annak ellenére, hogy nem sokszor találkoztak azelőtt.

Tizenháromszor találkoztunk, mielőtt egybekeltünk. Legtöbbször családi vagy baráti összejöveteleken futottunk össze, szóval nem igazán ismertük egymást

- árulta el egy 1992-es interjújában Diana. Házasságuk elején tehát mégcsak ismerkedtek egymással, pedig a sajtóorgánumok úgy festették le őket, mint egy tökéletes, mesébe illő hercegi párt.

Károly exe miatt Diana visszatáncolt volna, de már késő volt

Károly herceg csak akkor kérte meg Diana kezét, amikor az apja figyelmeztette, ha nem teszi meg, lépjen tovább. Problémákra utaló jelek már az eljegyzésük kapcsán készített televíziós riportban is voltak. Mikor megkapták a kérdést, szeretik-e egymást, Diana azt felelte, természetesen, ezzel szemben Károly csak annyit mondott: bármit is jelentsen a szerelem. Állítólag nem ez volt az egyetlen eset, hogy Károly fakó érzelmeket mutatott Diana iránt.

A frigy hetében Diana megtudta, hogy Károly ajándékot adott Kamillának. A menyasszony elpanaszolta a nővéreinek, hogy le akarja mondani az esküvőt, ám ők azt válaszolták,

túl késő, hogy visszalépjen.

Károly herceg órákkal a ceremónia előtt állítólag azt mondogatta a barátainak, hogy zavart és szorongó lelkiállapotban van. Azt hajtogatta, hogy azt akarja tenni, ami a hazája és a családja szerint helyes, de a szíve mélyén tudta, hogy semmi közös nincs bennük.

1660 óta Diana volt az első brit állampolgár, aki feleségül ment egy brit trónörököshöz

A királyi házasságok évszázadokon keresztül valamiféle célt szolgáltak, legyen szó szövetségkötésről, egy új korszak kezdetéről, vagy egy új terület bevonásáról a királyságba. A szerelem ritkán szerepelt a folyamatban, bár voltak kivételek: IV. Edward például titokban feleségül vette Elisabeth Woodville-t, meghiúsítva ezzel a tanácsadók reményeit egy diplomáciailag előnyös házasságra, majdnem 70 évvel később pedig unokája, szakítva a katolikus egyházzal, feleségül vette Anna Boleynt.

Az utóbbi időben a szerelemből köttetett házasság egyre gyakoribb lett a királyi családban, de Dianáék idejében egy polgárt elvenni - külföldi királyi sarj helyett - példátlan volt. Több mint 300 éve nem történt olyan, hogy egy brit állampolgár trónörököshöz menjen. Az utolsó nő, aki ilyet tett, Anne Hyde volt, II. Károly angol király tanácsadójának a lánya. A jövendőbeliével - Charles öccsével, II. Jamesszel - Hollandiában találkozott, és 1660-ban, titokban házasodtak össze. Ő azonban elég népszerűtlen volt.


Fotó: Pa / Northfoto





Károly és Diana esküvője volt az első a székesegyházban 1501 óta

Szakítva a hagyományokkal, 1501 óta Diana és Károly házassága volt az első királyi esküvő, amely nem a westminsteri apátságban, hanem a Szent Pál-székesegyházban köttetett. A székesegyház vonzereje állítólag a nagy befogadóképesség volt, az épület kapacitása 3500 fő, 2200 helyett. Dianáék esküvőjét megelőzően 1501. november 14-én tartottak házasságkötést a Szent Pál-székesegyházban, amikor Artúr walesi herceg megnősült.

Fogadalmukkal hagyományt szegtek

Diana Károly herceg támogatásával azt kérte, hogy hagyják ki az ,,engedelmeskedik" szót a fogadalmából, amire királyi esküvőn korábban nem volt példa - írta Tracy Borman a History Extrának. 1981-ben a New York Times vezető hírében ez úgy szerepelt, Lady Diana nem fog engedelmeskedni Károlynak. Állítólag komoly megbeszéléseket folytattak, mielőtt úgy döntöttek, azt teszik, amit a modern angol párok. A nagy napon mind a menyasszony, mind a vőlegény összezavarta kissé a fogadalmát. Diana idegessége abban mutatkozott meg, hogy összekeverte a herceg neveit - Károly Artúr Györgynek hívta Károly Fülöp helyett -, míg Károly herceg a javak említésénél kavarodott össze.

Nézettségi rekord

Nem ez volt az első királyi esküvő, amelyet élőben közvetítettek a televízióban: II. Erzsébet királynő húga, Margit snowdoni grófné 1960-ban ment feleségül Anthony Armstrong-Joneshoz, azt a ceremóniát a becslések szerint világszerte 300 millió ember nézte. 1973-ban a királynő lánya, Anna hercegnő is kimondta az igent, Mark Phillips felesége lett, az ő esküvőjüket több mint 500 millióan kísérték figyelemmel. Diana és Károly tündérmesébe illő menyegzője rekordot döntött:


74 országból több mint 750 millió embert ültetett a televíziók elé.
A becslések szerint 135 millió dollárba került


Link



Károly és Diana menyegzője a történelem egyik legdrágább királyi esküvőjének számít, a becslések szerint megközelítőleg 48 millió dollárba (mai árfolyamon 137 millió dollárba, több mint 40 milliárd forintba) került. Rengeteget költöttek arra, hogy biztonságban tudhassák az ifjú párt és a vendégeket, ez volt a legnagyobb költség, nagyjából 600 ezer dollárt szántak erre. Úgy tudni, a helyszínen több mint ötezer rendőr volt jelen, akik közül több tiszt gyalogosnak álcázta magát, és úgy kísérte a brit királyi családot, akik lovas kocsival haladtak végig London utcáin.

27 torta várta a vendégeket

A Szent Pál-székesegyházba mintegy 3500 vendég volt hivatalos, ám az esküvői vacsorán már csak 120 meghívott lehetett ott. A korábbi királyi esküvőkhöz képest Károlyék menyegzőjének menüje sokkal visszafogottabb, egyszerűbb volt. A végén, a desszert elfogyasztásakor a vendégek 27 ínyenc sütemény közül választhattak.

Elmaradt az első csók

Miután mindketten kimondták a boldogító igent, történt egy kis malőr az oltár előtt. Károly herceg idegességében ugyanis elfelejtette, hogy ezt követően meg kellene csókolnia Dianát. Ez sokak szerint előrevetítette a kapcsolati válságukat.

Az elszalasztott csókot később a Buckingham-palota erkélyén pótolták.

Ikonikus erkélycsókjuk a későbbi hercegi párokat is inspirálta: András yorki herceg és Sarah Ferguson 1986-ban, az Egyesült Királyság majdani uralkodója, Vilmos cambridge-i herceg és Katalin hercegné is hasonlóan tettek, amikor 2011 áprilisában összekötötték életüket.


GettyImages-517198282 - Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary





Rekorder a menyasszonyi ruha

A krémszínű, széles puffos ujjakkal, fodrokkal és nagy szoknyával ellátott selyemtaft esküvői ruhát, amelyet Diana a nagy napon viselt, David és Elizabeth Emanuel tervezőcsapata készítette el. A kivételes öltözékre több mint tízezer gyöngyszem került, melyeket kézzel varrtak fel. Hét és fél méternyi anyagot húzott maga után, amely így a leghosszabbnak számít a királyi esküvői uszályok között, ráadásul a Szent Pál-katedrális folyosójának szélességéhez igazították.

Nagy volt a felhajtás a ruha körül, az volt a cél, hogy Diana egy mesebeli hercegnőként álljon az oltár elé

- mondta korábban Elizabeth Emanuel divattervező a Vogue magazinnak.

Lópatkó a szerencséért

Miután a ruhatervezők egy életre szóló megbízást kaptak, az Emanuel házaspár mindent megtett annak érdekében, hogy mindent úgy alakítsanak az öltözéken, ahogy az megfelel Diana elképzeléseinek. A grandiózus ruhával kapcsolatban egyvalami azonban az esküvő napjáig titokban maradt: a címkéhez egy 18 karátos, fehér gyémántokkal kirakott, arany lópatkót is odavarrtak, hogy meghozza a szerencsét Dianának. A ruhatervezők később azt nyilatkozták, Dianát meglepte a dolog, de megérintette a figyelmesség, hiszen alapvetően ragaszkodik a hagyományokhoz.

Parfümillat lengte be a menyasszonyi ruhát

Barbara Daly volt, aki Diana esküvői sminkjét készítette. A hercegné fontosnak tartotta, hogy a ceremónia napján is illatozzon, ám amikor be akarta fújni a csuklóját, a parfümből a ruhára is került, és foltot hagyott. Daly azt tanácsolta a hercegnének, hogy a folt eltakarása érdekében tartsa meg éppen ott a ruhát, ahol összekenődött.


tk3s pa-3367383 - Fotó: Pa / Northfoto





Valami régi, valami új, valami kék, valami kölcsön

Egy angolszász tradíció szerint minden menyasszonynak viselnie kell valami régit, valami újat, valami kéket és valami kölcsönholmit is. Diana hercegné maga is betartotta. A régi holmi egy antik, kézzel készített csipke volt, amelyet korábban Teck Mária brit királyné, II. Erzsébet királynő nagymamája birtokolt. Diana tiarája egyszerre volt régi és kölcsönbe kapott holmi is, amely már generációk óta a Spencer család birtokában állt. Az új holmi a selyem volt, amelyből a ruha készült. A ruhatervezők ezenkívül egy kis kék masnit varrtak a ruha derékpántjára.

Diana később azt nyilatkozta, ez volt élete legrosszabb napja

Diana nem tagadta, hogy Károly herceggel való kapcsolata menthetetlen volt. 1992 és 1993 között több alkalommal is kendőzetlen őszinteséggel vallott házasságáról, ezeknek egy részét egy 2017-ben megjelent dokumentumfilmben hozták nyilvánosságra. A hercegnő akkor kimondta, megbánta, hogy hozzáment Károlyhoz.

,,Ez volt életem legrosszabb napja.

Ha újraírhatnám a történteket, akkor hagytam volna, hogy Károly elmenjen ezzel a nővel [Kamillával], és soha többé nem tért volna vissza hozzám" - magyarázta a hercegné, aki nem egyszer beszélt így gyermekei apjáról.

Fülig szerelmes voltam a férjembe, egyszerűen nem tudtam betelni vele. Úgy hittem, én vagyok a legszerencsésebb lány a világon. Arra számítottam, hogy gondoskodni fog rólam, de később kiderült, hogy nagyot tévedtem

- fogalmazott korábban.


Link











 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
565 éve a pápa ezen a napon rendelte el a déli harangozást
  2021-06-29 21:30:47, kedd
 
 







565 ÉVE III. KALLIXTUS PÁPA 1456. JÚNIUS 29-ÉN RENDELTE EL A DÉLI HARANGOZÁST


A magyar és nyugati hagyomány szerint a déli harangszó az 1456. július 22-i, nándorfehérvári diadallal függ össze, amikor a Magyar Királyság déli kapujának tartott végvárat Hunyadi János megvédte a muszlimok támadásától.

III. Kallixtus pápa "Imabullá"-jában rendelte el a déli harangozást és a győzelemért esdeklő imát, miután Európa uralkodóinak közömbössége miatt nem tudott keresztes hadjáratot szervezni a mindinkább előrenyomuló török ellen. Elrendelte, hogy minden templomban mondjanak imát a pogányok ellen, délben pedig háromszor kongassák meg a harangokat, amellyel "jel adassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak".

1500. augusztus 9-én VI. Sándor arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg.








Elkésett harangszó, avagy miért harangoznak délben?


1456. június 29-én indult útjára imaként a déli harangszó a nándorfehérvári védők tiszteletére, akik július 22-én a mai Belgrádot védve visszaverték II. Mehmed török szultán csapatait. Az Országgyűlés 2011. július 4-én ezt a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.


A török félhold hódítása

A déli harangszóra mindenki felkapja a fejét. Sokaknak eszébe juthat, hogy ez az a pillanat, amikor összeül a család a hétvégén az asztal körül, és jön az ebéd. Vagy az a történelmi háttértudás is felbukkanhat, hogy valójában Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári diadalát ünnepeljük. De ez az ismeret annyira hibás, mint Dugovics Titusz hősies ugrása a törökkel a mélybe.

Hunyadiék hősök voltak mind, és a pápa pont arra kívánta felszólítani a világ keresztényeit, hogy imádkozzanak a védőkért.

Pár évet még visszalépve, 1453. május 29-én az oszmánok huszonéves uralkodója, II. Mehmed (1451-1481) elfoglalta a ,,városok városát", a Bizánci Birodalom fővárosát, Konstantinápolyt (korábbi nevén Bizánc, majd később Új Róma), amely a Keleti-római Birodalom egyik leggazdagabb városává nőhette ki magát központi feladatköréből adódóan, sőt idővel a történelemben további fontos szerep hárult rá.

A fiatal szultán felvette a Hódító megnevezést, és a várost megtette fővárosává.

1453 után gyakorlatilag már Isztambulnak nevezték a települést, ám hivatalosan csak 1930-ban nevezték át.


Déli végen déli harangszó

A Hódító szultán nem várt sokáig. Az egykor még Nagy Lajos (1342-1382) magyar királlyal kötött fegyverszüneti megállapodások már lejártak, ennek következményei már láthatók voltak Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) király uralkodása alatt, amikor Nikápolynál vereséget szenvedtek a francia-magyar összevont erők.

A törökök hosszú ideig próbáltak betörni az ország területére, de a déli határvonalon épült végvárrendszer ezt mindig megállította. Ennek a vonalnak volt az egyik központja Nándorfehérvár, amelyet Szilágyi János és emberei hősiesen védtek a betörő oszmánok ellen.

A pápa, III. Kallixtusz (1455-1458) a hódítók ellen keresztes hadjáratot hirdetett, majd 1456. június 29-én kiadott imabullájában elrendelte, hogy

napi háromszori harangszó szólítson imára minden hívőt a kereszténység védelmében, így buzdítsák mindazokat, akik a hódítók ellen küzdenek.


III. Kallixtusz Fotó: Ipsumpix / Corbis / Getty Images Hungary





A pápa kérésének eleget téve 1456 nyarán - zömében németekből és csehekből álló - nagy keresztes sereg gyűlt össze Bécs mellett Hunyadi János és Kapisztrán János vezetésével.

Későn érkező hír

A többhetes török ostromot megtörő magyar ellentámadás július 22-én fordította meg végérvényesen a csata kimenetelét, amikor Hunyadi János elfoglalta a török ágyúállásokat. Sokan az ima erejének tulajdonították, hogy a túlerőben lévő törökökkel szemben a Hunyadi János és Kapisztrán János vezette sereg győzelmet aratott.

Ezután több mint fél évszázadig nem érte támadás a keresztény Európát délkeletről.

A pápai imabulla-rendelkezése és a nándorfehérvári diadal híre körülbelül egy időben érkezett meg a magyar fővárosba és Bécsbe, ezért ivódott be a köztudatba másként, mint amit eredetileg jelentett. A pápa augusztus 6-án értesült a győzelemről, ezután rögtön elrendelte, hogy azt a napot az egész kereszténység ünnepként tisztelje.

Későbbi visszaemlékezésekben és levelekben az áll, hogy a déli harangszó a nándorfehérvári csata győzelméért szóló hálaadás. VI. Sándor pápa egyik bullájában arról rendelkezett, hogy a harangszó minden délben szólaljon meg a keresztény világban, mert ez mutatja a kereszténység véderejét és az összetartozást.


Nándorfehérvár /Belgrád/ ma












 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Táncoljon a Tánc Világnapján!
  2021-04-29 20:30:47, csütörtök
 
 













TÁNCOLJON A TÁNC VILÁGNAPJÁN





"A tánc a lélek érzéseit a test mozdulataival fejezi ki, és méltó arra, hogy a zenéhez és a költészethez hasonló szerepet töltsön be."

/Cesare Negri/



Volt egyszer egy barátom, még ma is van, akivel Budapest legjobb cukrászdájába jártunk a Paulay Ede utcában. Néha egyedül is elzarándokoltam, nem egyszer kizárólag egy méregdrága francia süteményért metróztam otthonról oda, majd vissza. Egyik alkalommal, amikor bóklásztunk, felfigyeltünk egy jelenetre, vagy inkább érdekes látványra, és onnantól kezdve le nem vettük a szemünket róla. Azt korábban is tudtuk, hogy az utcában tánciskola van, óriási vörös lengőplakát hirdette: nálunk a hölgyek választanak. Ám a cukrászda-idő a délután, és olyankor az emberek még nem igen táncolnak, tudomásul vettük a felhívást, és ettük tovább páratlan édességeinket. Egyszer azonban már sötétedni kezdett, és az ablakokon keresztül beláttunk egy táncórára az utca félhomályából. Azóta sincs fogalmam se, milyen óra lehetett, talán salsa vagy valamilyen latin tánc, de nagyon vicces volt, mert a zenét kintről nem hallottuk,

csak a ringó felsőtesteket láttuk, a színpompás, vidám kavalkádot, az arcokon látható, felszabadult mosolyt és legfőképp azt az önfeledtséget, amit csak a táncoló testek és táncoló tekintetek tükröznek.

Ilyen a tánc látványa kívülről.



Hihetetlen irigység, sóvárgás és tehetetlenségérzés fogott el, milyen kiszúrás, micsoda pech az élettől, hogy nem vagyok bent közöttük, pusztán egy üvegfalon innen, ácsingózva nézem őket. Miért nézője, miért nem szereplője vagyok ennek a jelenetnek?

Aztán gondolataimat valami isteni szikra a megfelelő irányba terelte. Mégis mi lenne, ha bemennél, megkérdeznéd, mi folyik itt, mi ez, hogyan lehet elkezdeni, részesévé válni? Miért sóvárogsz, ha tehetsz is az ügy érdekében?

Aznap még nem merészkedtem be, de a kép, a táncolók önfeledt látványa annyira belém égett, hogy kis idő múlva besétáltam, és bizonyosságot tetetve két szót rebegtem teljes bizonytalanságban: zumba és dzsesszbalett. Mégis inkább dzsesszbalett.

Jött az újabb pofon: dzsesszbalett nincsen. Hosszú hetek választása és önismereti próbálkozása dőlt romba a recepciós kisasszony válaszával. De nem hagytak magamra: van viszont klasszikus balett - mondták. Hát azt nem. Ahhoz alkat kell, izomzat, spárga meg hajlékonyság, hihetetlen légiesség, és különben is, a balettet annyira tiszteltem, volt szerencsém végignézni a húgomnál a járni tudástól a balettintézeti diploma készhez vételéig.

Gyönyörű, komoly műfaj, de egy hivatással nem lehet kacérkodni, nekem hobbi kell.

Újabb hetek következtek, mire újra próbát tettem. Bár nem szokványos, kikönyörögtem, hogy egy órát megnézhessek. Aztán vettem egy próbaóra-jegyet, felszerelést, lesz, ami lesz. Izgulva-várakozva, valójában idegenként álltam a rúdnál, mindenki hajlékonyabb, rátermettebb nálam, a profik nagyjából akkor öregednek ki, mikor én kezdem, most mi lesz?

Még jobbára csak a földön próbálgattuk a megfelelő testtartást laticeleken, s még további negyedévig ez következett, mégis éreztem, itt valami történt velem. Egyetlen óra után szökellve mentem az Andrássy úton, jobb tartással, szilárdabb öntudattal, három centivel a föld felett. Rajtam kívül senki nem tudta, mi történt. Beleszerettem a táncba, ennek immáron nyolc éve. Azóta repülök hetente ötször a terembe, nincs az a program, az a férfi, az a munka, hogy kihagynám, se isten, se ember. (A pandémia persze megtépázta életünket.)

Olyan találkozás ez, ami páratlan, semmivel sem vethető össze. Az ember egyszerre fizikai, szellemi, zenei és művészi élményt él át, közben persze beledöglik, izzad, két percenként innia kell, kiakad, mert sosem tud nemhogy tökéletes, de még elég jó se lenni, de pont ez az, ami örök motivációt nyújt: a remény, hogy önmagunk és fizikai korlátaink, határaink legyőzésével egyre jobb és jobb lesz. És tényleg egyre jobb lesz. Hála ezért minden mesteremnek.

Ha valaki táncol, az felér a világ legnehezebb egyetemével. A tánccal javul az ember ritmusérzéke, fülhallása, elemzőképessége, koordinációja, megtanul izolálni, vagyis a testrészeit egymástól függetlenül, külön-külön mozgatni, javul a memóriája, a térérzékelése, a finom motoros mozgása, az érzelmi és értelmi intelligenciája.

Egy táncóra egyszerre zenei képzés, összhangzattan, tánctörténet, matematika és művészet, kardio és maratonfutás, nyújtás és mélyizom munka, önfegyelmi lecke, verejtékezés, kudarc és önostorozás, testtudatfejlesztés, komoly közösségi élmény és a legfontosabb: találkozás önmagunkkal.

A tánc a kilenc múzsa egyike, a legérzékenyebb, legösszetettebb művészet.

A táncban nincs kor. Abbahagytam a táncot, mert megöregedtem, mondaná egy kívülálló. A mondás a tánc világában azonban így szól: megöregedtem, mert abbahagytam a táncot. Aki egyszer elkezdett táncolni, nem fogja soha abbahagyni. Ha az ember egyszer megtapasztalta azt, hogy a szabályokkal agyonterhelt, évszázados hagyományokon nyugvó műfaj, a balett mindennek dacára tökéletes szabadságot ad, amíg lélegzik, táncolni fog. És igaz ez minden táncra.

Ha az ember átmegy egy szobán vagy bejön egy terembe, a fejtartásán, a járásán, az egész testén látszik, milyen állapotban van, boldog-e, szomorú-e, lelkes vagy épp szorong - a test ugyanis nem tud hazudni. A táncra ez hatványozottan igaz, ám a tánc önmagában is jókedvet ad: a ruha, a fegyelem, a koncentráció és az elhatározás, a munkavágy mind berobban, amikor megszólal a zene. Táncoló embernek nem lehet rossz kedve, vagy ha az van, átalakul. Rosszkedvét, bánatát, fájdalmát is bele tudja tenni a mozdulatokba, ettől megnyugszik és helyreáll a rend. Minden mozdulat egy érzés kifejezése, és ehhez nem kell tökéletesen hajlékonynak, lazának, tágnak vagy szuperizomzatúnak lenni. Ehhez az az elhatározás kell, hogy nem a többieknél akarok jobban táncolni, hanem önmagamnál.

És ha az érzelmek elég erősek, a test engedelmeskedik. Mert a lényeg, hogy én irányítom őt, nem ő engem.



Táncolni lehet fiatalon, idősen, kövéren, soványan, laza vagy merev izomzattal, ép testben vagy kerekes székben. Táncolni lehet betegen, nekem többször elmúlt a komoly fejfájásom tánc közben. A sejtek megtelnek oxigénnel, ami mindenre gyógyír. Amerikában hatvan fölött tömegek táncolnak, sőt balettoznak, a tánc bizonyítottan jó a demencia, az Alzheimer-kór ellen.

A tánc a művészetek között is egyedi. A színház, a film, az irodalom, még az opera is szavakkal operál. A kor, amelyben élünk verbalitáscentrikus. A tánc ősi, szavak, nyelvek, nemzetek, kultúrák fölött átívelő. Óriási élmény és óriási hatalom legfontosabb akadályunk, önmagunk felett.

Az egyik évzárón táncoltunk egy olyan művet, amelyben szinte mindvégig széken ültünk. Nyolc nő szemben a közönséggel, széken. Az érzelmeket a fej, a nyak, a váll, a fel- és az alkar, a kézfej, a hát és a derék mozdulatai közvetítették, a lábfej, a rüszt, a vádli is mozoghatott, a combok is nyílhattak-záródhattak, de mindvégig a széken kellett maradni. Kivételes élmény volt. Ki-ki azt látott bele, amit akart: önmaga leküzdését, a test és a lehetőségek fókuszának áthelyeződését, a női sors a férfi meglététől függő megélését. Fájdalmasan szép és erős darab volt, drámai erővel.

Szóval Wittgenstein tévedett, amikor azt mondta, hogy amit szavakkal nem tudunk kifejezni, az nincs. Nagyon is van, csak máshol. Nem abban az agyközpontban vagy nem pusztán az agyban: az ember teljes valójában, a zsigerekben, az izomzatban, az izomzat emlékezetében, az egész testben és annak részében, a lélekben.

Aki táncol, boldog ember. És a tánc nem csap be, nem hagy el sosem. Mindig ott van nekünk, minden élethelyzetben.



Ma van a tánc világnapja, e napon született majd háromszáz éve Jean-George Noverre, világhírű francia balett mester, mintegy 150 balett szerzője. Ő vezette be a drámát a balettba az udvari balett merev világával szemben. Mert a tánc nem más, mint színház, a legérzékenyebb színház.

Tisztelegjünk Noverre előtt, és tegyünk egy próbát. Az olvasás végeztével álljanak fel, keressenek egy üres helyiséget, ahol senki nem látja önöket, elég öt-hat szabad négyzetméter. Táncolják el azt, akár egy helyben állva, ülve, térdelve, ahogy most érzik magukat. Bátran, merészen. Ami jön. Nem kell semmiféle előképzettség. Táncolni mindenki tud, maximum, ahogy én hittem anno ott kívülről ácsingózva, nem mer.

Bármilyen lesz is az eredmény, igaz lesz. És ki tudja, lehet, hogy egy titkos megfigyelőnek, aki véletlen meglátja önöket, most változik meg az élete.

/Kozár Alexandra/


Link



A tánc világnapja 2021

Link















 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
A Föld Napja
  2021-04-22 20:45:29, csütörtök
 
 







A FÖLD NAPJA




Mottó

A Földet nem apáinktól örököltük,
hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.



A Föld napja (április 22.) alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte, amikkel felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. A napot a világ 175 országban tartják meg, Magyarországon 1990 óta rendezik meg. 2009-ben Evo Morales bolíviai elnök kezdeményezésére az ENSZ április 22-ét a ,,Földanya Nemzetközi Napjá"-vá nyilvánította.

1970-ben kezdődött

Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban - és az ország határain túl is - fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.

1990-ben világmozgalommá vált

Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit - a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb. - látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.

Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömeg-felvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával. Több mint 140 ország 200 millió környezetért aggódó polgára, civil szervezetek válaszoltak felhívásukra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját szervezésű programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.

Magyarország az elsők között csatlakozott.

A felhívásra Magyarországon környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására.

Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?

Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon évről évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják - és legalább a Föld napján, április 22-én tesznek valamit ennek érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek, valamelyik zöldszervezethez csatlakoznak, vagy saját szervezetet alapítanak. És ez a Föld napja mozgalom legnagyobb sikere: hogy helyi igény szerint, helyi kezdeményezésre szerveződnek a Föld napi programok, és ma már nem csak a Föld napján.

40 éves a világméretű megmozdulás

A kezdettől, 1970-től 2010-ig eltelt 40 évben a Föld napja világméretű megmozdulássá vált: több mint egymilliárd ember vesz részt valamilyen környezeti eseményen ezen a napon. A nemzetközi Föld Napja Hálózat 174 országban több mint 15 000 szervezettel dolgozik azon, hogy kialakítsák "az egyetlen eseményt, amelyet az egész világon egyszerre ünnepelnek, mindenféle származású, vallású és nemzetiségű emberek".







Szent-Györgyi Albert: A FÖLD


Uram!
Azért adtad a Földet, hogy rajta éljünk,
Megmondhatatlan kincseket halmoztál bensejébe,
Képessé tettél rá, hogy értsük alkotásod,
Könnyítsük munkánkat, megfékezzük az éhezést, a kórt.

Mi meg azért ássuk ki a kincseket, hogy
Elherdáljuk félelmes, pusztító eszközökre,
Leromboljuk velük, mit mások építettek,
És végül ellenünk forduljanak.

Isten! Add, hogy a teremtésben társaiddá legyünk,
Hogy megértsük és tovább jobbítsuk tetteid,
Hogy itt, glóbuszunkon biztos otthonra leljen
A jólét, boldogság és a harmónia.







A FÖLD NAPJA HIMNUSZA


Joyful joyful we adore our Earth in all its wonderment
Simple gifts of nature that all join into a paradise
Now we must resolve to protect her
Show her our love through out all time
With our gentle hand and touch
We make our home a newborn world
Now we must resolve to protect her
Show her our love through out all time
With our gentle hand and touch
We make our home a newborn world

/Az Örömóda dallamára/







A FÖLD NAPJA


A kék bolygó már talán nem is kék?
Pedig milyen szép volt nem is oly rég.
Most szürkés, büdös, füstös.
Ezért egyedül az ember a bűnös!
Miért jó ez, s kinek?
A harácsolás minek?
Hol van a józan ész?
EMBER NEM FÉLSZ?
Egyszer csak rájössz,
NEM LESZ, AHOL ÉLSZ!


A Föld Napja 2021 Earth Day 2021

Link








A FÖLD HIMNUSZA


Kék bolygó a naprendszerben, olyan, mint egy ékszer.
Hogy mi vár rá a jövőben, nem mondom el kétszer.
Kínok között most vajúdik, a jövőt szüli éppen.
Gond és bánat majd elmúlik, megoldódik szépen.

A szeretet betölt mindent, bejárja a földet,
Afrikától Ázsiáig, minden hegyet, völgyet.
Boldog lesz majd minden ember, nevet minden gyermek,
Elhallgat majd minden fegyver, bankok tönkre mennek.

És az ember tudatára ébred nemsokára,
Önzőséget cseréli fel, jókedvű munkára.
Rájön, hogy a Földtől kapta, léte minden kincsét,
Nem veheti el tőle már, senki sem bilincsét.

Azt mondja az Öreg Isten: "Küzdj, és bízva bízzál!"
Veled leszek mindörökre, nem kell, hogy Te hívjál!


A FÖLD HIMNUSZA

Link








Lévay József: A FÖLD HYMNUSA


Ne zárj engem kebledbe, fold anyám!
Hymnusodat míg el nem dallanám.
Életem tőled nagy időt kapott,
Ne sajnálj meg egy-két rövid napot.
Egyebem sincs, a mit jóságodért adnék.
Dalom nélkül talán adósod maradnék.

Köszönöm is, hogy látni engeded
E szép világot, isten remekét,
Hol rám oly sok öröm derűje várt
S most is kegyelsz, midőn időm lejárt.
Hűs a lég körültem, de szívem még meleg :
Közelgetek hozzád. hogy megismerjelek.

Kutatgató elmémet ápolod,
Föllebben itt-ott egy kis fátyolod:
De rám újabb nagy titkok intenek,
Szédít a mélység. visszarettenek.
A mi hozzád fordul s nyugtot keres nálad:
Csak remegő sejtes, hódolat, csudálat.

Mi a lényed ? talány már léted is.
Tudósok mondják : csillag vagy te is;
Testvéreid nem ismeretlenek,
Az égboltján felettünk fénylenek
S álmot édesítő derült éjszakákon
Kölcsönös bűbájjal merengtek egymáson.

Sőt tán szövetség is van köztetek.
Érintkezvén, egymást megértitek
S eérzéstek, mozgástok mindannyija
Istent dicsőítő harmónia
S mit halandó elme soha fől nem érhet,
Rezgő sugarakkal folytattok beszédet.

Légy bár csillag; élőlény vagy bizony.
Nyomot hagy az idő vonásidon,
Szárnya alatt növekszel és venülsz,
Napról-napra végczélodra készülsz.
Érezvén magadat ős élő valónak,
Így adhatsz életet annyi milliónak.

Örök társad, szinte férjed a nap,
Szeretetét várod, nyered annak;
Szeretetét ha megvonná tőled,
Bele halnál, elhagyna az élet.
Kettőtök szívének egybeolvadása
Soha meg nem szűnő teremtés forrása.

Ám a családi béke, hasztalan!
Köztetek sem mindig zavartalan,
Haragszik a férj, olykor rád ijeszt,
Fagylal, vagy éget s el kell tűrni ezt.
Meződet pusztítja, szíved' szomorítja,
Tüzes villámit is kebledre hajítja.

Néha pedig titkos kin is gyötör,
A belső láz egészségedre tör;
Megrázkódol, zúzod, rontod magad',
Dörög az ég, hogy szinte rád szakad.
Szörnyű kétségbeesés sújtja az élőket,
Hogy magaddal mindjárt romba döntöd őket.

Futó lázzal szűnik gyötrő bajod
S a teremtés munkáját folytatod.
Ünnepled is, öltesz pompás ruhát,
Hő szerelmét a nap csókolja rád
Serdülő tavaszszal, mikor újra ébred
Egész világodon a szendergő élet.

De föld-anyám! gyász a te végzeted,
Hogy a mit szülsz, mind eltemetgeted,
Magadba zárod, a sírt ott lelik
S kebled velők soha meg nem telik,
Rétegekben rejlik ott egymásra hányva
Eltűnt évezredek jelző maradványa.

Örüljek-e, békéljek-e veled,
Hogy az egyént bar végkép elnyeled,
De mindig újul a faj. a család,
Hirdetve az élet diadalát
S hogy nekem is velök újra kell születnem,
Mikor láthatólag rég semmivé lettem?

Oh föld-anyám ! most rám ne is figyelj;
Mulass hazánk harczos vitézivel,
Csak őket lásd, rajtok függön szemed,
Őket segítse vedő szellemed.
Zászlónkat, mely ügyünk szentséget hirdeti,
Már is a győzelem Szellője lengeti.

Lengesd tovább! és kiket a halál
Hazánkért küzdve vérmezőn talál,
Nyisd fől nekik szülői kebeled,
Öleld magadhoz, egyesítsd veled
S hogy hálás utódok sohse felejtsék el,
Koszorúzd nevöket örök dicsőséggel.

Budapesti Szemle. 1914.







EZ AZ OTTHONUNK...

Dalszöveg: Csézy

Volt itt mindig, aki bátran szólt,
mindig voltak nagyot álmodók,
a nincsből is várat építők,
az el nem csüggedők.

Hány nagy gondolat és mennyi szív,
ami századok múltán is tenni hív;
most is új erőt ad és lelkesít,
hogy naggyá légy megint.

Bárcsak értenénk a múlt intő szavát,
az égre vésett jelzést, mit csak szívünk lát!

Jöhet bármi, te mindig tudd, hogy
áldott itt e föld,
a hömpölygő folyók,
az erdők és mezők.

Ez az otthonunk itt kell élnünk,
múltunk és jövőnk,
minden hozzá fűz,
álma bennünk testet ölt.

Így lesz ez örökké.

Mennyi érzelem és szenvedély,
mely a téli fagyban is visszatér,
mindig új tavaszt vár és jót remél,
hogy fel ne add, hogy élj.
Nem a gyűlölet, a gyávaság,
csak a szeretet az, ami visz tovább,
hogy szebb napokban is mindig lásd
mások fájdalmát.

Bárcsak értenénk a múlt intő szavát,
az égre vésett jelzést, mit csak szívünk lát!

Jöhet bármi, te mindig tudd, hogy
áldott itt e föld,
a hömpölygő folyók,
az erdők és mezők.

Ez az otthonunk itt kell élnünk,
múltunk és jövőnk, minden hozzá fűz,
álma bennünk testet ölt.

És ha gyermeked azt kérdezné:
miért vagy büszke rá,
hogy mért szebb e táj bárminél,
tanítsd meg neki holt költőink énekét,
hogy miért él bennünk a hűség
a síron túl is még!

Jöhet bármi, te mindig tudd, hogy
áldott itt e föld,
a hömpölygő folyók,
az erdők és mezők.

Ez az otthonunk itt kell élnünk,
múltunk és jövőnk,
minden hozzá fűz,
álma bennünk testet ölt.

Jöhet ezer új barát,
sose keress új hazát.

Ez az otthonunk... - Videó

Link








A FÖLD DALA
/Éld meg a békét, éld meg a szerelmet, életet adni, mindened ami van, büszkének lenni, hit, bízz bennem. Földanya, ne menj el, végy lélegzetet, és szállj, azért vagy, hogy létezz, kérlek várj, várj reám. Erős és igaz, éltető Nap mindenkinek, légy büszke, maradj, maradj velem. Földanya, ne menj el, végy lélegzetet, és szállj, azért vagy, hogy létezz, kérlek várj, várj reám. Lisa Fisher az előadó/

Link



Kiss Kata: A FÖLD DALA - Videó

Link



Bakó Krisztina: A FÖLD DALA - Videó

Link



Lui Amstrong, Csodálatos Világ

Link



A Föld dala (Michael Jackson) Magyar felirattal

Link



Miénk a Föld minden szépsége!
/Meghívlak egy csodálatos utazásra - két percnyi idill: sétahajóval a Mosel völgyében!/

Link



Csodálatos világ: Koncz Zsuzsa - Bódi László

Link



Csodálatos világ - Képernyő méretben

Link



Virtuális utazás gyönyörű zene szárnyán - PETER HEAVEN

Link



Zenés utazás
/Pihenésképpen látogassunk el szebbnél szebb tájakra, St. Martin csodálatos muzsikájának kíséretében./

Link








Csodálatos felvételek a Föld szépségeiről


Lesújtó állapotot mutat a Föld egészségi állapota a WWF nemzetközi természetvédő szervezet által készített 2010-es Élő bolygó nevű jelentés szerint. Évente 13 millió hektárral csökken a globális erdőterület, naponta 2 millió tonna szennyvizet engedünk bele Földünk vizei.


David Attenborough - Csodálatos Világ
Link



EARTH - One video you NEED to see
Link


Mother Nature - Wonders of Earth HD
Link


Earth- Official Movie Trailer (watch in HD!)
Link














 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
95 esztendős II. Erzsébet: ez a királynő legmagányosabb szül
  2021-04-21 19:00:38, szerda
 
 







95 ESZTENDŐS II. ERZSÉBET: EZ A KIRÁLYNŐ LEGMAGÁNYOSABB SZÜLETÉSNAPJA


A gyász és a járvány mindent felülírt: nem lesz ágyúlövés, fegyveres tisztelgés és fotózás.
2021.04.21.


Ma lett 95 esztendős II. Erzsébet királynő, még sincs oka az ünneplésre. A brit uralkodó férjét, Fülöp herceget szombaton kísérték el utolsó útjára, így a királynő születésnapját is beárnyékolja a gyász.



II. Erzsébet királynő a leghosszabb ideje regnáló brit uralkodó, és egyben a legrégebb óta trónon lévő nő a világon




Erzsébet idén először a hagyományokkal is szakít, és nem ad ki új fotót magáról, pedig a királyi család tagjainak születésnapján ez a szokás.


A tavalyi évhez hasonlóan a “Trooping the Colour" nevű zászlós díszszemle is elmarad júniusban. Erzsébet születésnapja ma van, de 1748 óta a brit uralkodó hivatalos ünnepségét a kedvezőbb időjárás miatt nyáron tartják - AFP





Ahogy tavaly a világjárvány miatt, úgy idén is elmarad a fegyveres tisztelgés, és nem kerül sor az ilyenkor megszokott ágyúlövésekre. A Mirror értesülései szerint a királyi család tagjai nem hagyják magára a királynőt a születésnapján, és egymást váltva, egyenként köszöntik fel őt. A lap úgy tudja, Erzsébet első vendégei Windsorban lánya, Anna hercegnő és Eduárd wessexi gróf felesége, Zsófia grófné lesznek.


Bennfentesek szerint Erzsébet a férje halála után kedvenc menyére, Zsófia wessexi grófnéra támaszkodik, aki elsők között látogatja majd meg őt a születésnapján. - Olyan közel állnak egymáshoz, mintha a lánya lenne - mondta a királynő legkisebb fia, Eduárd feleségéről egy bennfentes az Express brit lapnak - Getty Images





Egyelőre nem tudni, hogy a temetésre Amerikából érkezett Harry herceg felköszönti-e személyesen a királynőt, vagy hazasiet várandós feleségéhez, Meghan Markle-hez és kisfiukhoz. A gyászszertartás után Harry hosszasan beszélgetett bátyjával, Vilmossal és apjukkal, Károly herceggel, de a trónörökösben még maradt tüske a sussexi hercegi pár Oprah-interjúja után.


Harry herceg egy év után tért vissza Angliába, családja nem fogadta tárt karokkal - AFP





95 esztendős II. Erzsébet: ez a királynő legmagányosabb születésnapja

Link



Fagyos pillanatok Fülöp herceg temetésén: egymásra sem nézett Harry és Vilmos

Link



Könnyfakasztó titok: Ezért ült külön férje temetésén II. Erzsébet

Link



Szívfacsaró részletek: A királynő titkos üzenetet rejtett Fülöp herceg koszorújába - ez állt rajta

Link



Megtörte a csendet II. Erzsébet: először szólt népéhez Fülöp herceg temetése óta

Link



II. Erzsébet királynő lemond a trónjáról?

Link



Hatalmas fordulat: Harry herceg nem utazik vissza Amerikába

Link





 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
     1/13 oldal   Bejegyzések száma: 124 
2021.11 2021. December 2022.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 3 db bejegyzés
e hónap: 3 db bejegyzés
e év: 314 db bejegyzés
Összes: 4292 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 8287
  • e Hét: 18096
  • e Hónap: 11719
  • e Év: 566046
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.