Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/14 oldal   Bejegyzések száma: 137 
312 éve végezték ki Béri Balogh Ádám kuruc brigadérost
  2023-02-07 19:30:35, kedd
 
 




312 ÉVE VÉGEZTÉK KI BÉRI BALOGH ÁDÁM KURUC BRIGADÉROST


A Habsburg udvar parancsára 1711. február 6-án végezték ki Budán Béri Balogh Ádám (Hegyhátkisbér, 1665 körül - Buda, 1711. február 6.) kuruc brigadérost, akit előző év októberében, Szekszárd mellett fogtak el a Habsburgok oldalán harcoló rác határőrök.

Béri Balogh Ádám 1665 körül látta meg a napvilágot a Vas megyében található Hegyhátkisbéren. A brigadéros családja generációk óta fontos szerepet játszott a végvári harcokban, így a legendás katona szintén az oszmánok ellen, a Szent Liga 1684-ben kezdődő felszabadító háborújában kezdte meg pályafutását. A fiatalember hosszú ideig Csobáncon szolgált, majd Sopron és Vas vármegyében tevékenykedett mint főszolgabíró. Béri Balogh Ádám származása ellenére igen előnyös házasságot kötött, ugyanis 1690 körül a később hercegi rangig emelkedő Festeticsek leányát, Juliannát vezethette oltár elé.

A frigy eredményeként a Rákóczi-szabadságharc első időszakában Béri Balogh kétkulacsos politikát folytatott, ugyanis szíve a kuruc táborba vitte volna őt, apósa azonban mindannyiszor visszatérítette őt az udvar hűségére. 1703-05 között a Dunántúl számos alkalommal gazdát cserélt, ezzel összefüggésben pedig a férfi is többször pártot váltott; részben ez vezetett odáig, hogy Bécsben árulóként tartották őt számon, és 1710-es elfogása után kivégzése mellett döntöttek.

Egészen 1705-ig tartott, mire Béri Balogh Ádám végleg határozott jövője felől, ezután azonban Rákóczi egyik legkitartóbb és leghűségesebb katonája lett. Hadszervező kvalitásairól és bátorságáról híven tanúskodik az 1706 novemberében, Győrvár és Egervár között vívott ütközet, ahol a győztes lovasroham élén három fejsérülést szenvedett. A férfi 1707-ben Rabutin felvonuló csapatai felett is diadalmaskodott, sikerei és parancsnoka, Esterházy Antal kérése ellenére azonban a kuruc hadvezetés nem járult hozzá brigadérosi előléptetéséhez. Ennek fő oka valószínűleg Béri Balogh korábbi tétovázása volt, az ezredes azonban újra és újra tanúbizonyságot tett hűségéről, így például az 1708. évi trencséni kudarc után is kitartott Rákóczi mellett.

Miután a vereséget követő hónapokban a kuruc tisztikarból többen átpártoltak I. József (ur. 1705-1711) oldalára, Béri Balogh előléptetése ,,időszerűvé" vált, így 1708 szeptemberében a férfi már brigadérosként aratott győzelmet Kölesdnél az északra törő rácok ellen.

Más hadvezérekhez hasonlóan azonban a későbbiekben Béri Balogh Ádám számára sem termett sok babér a labancokkal szemben: Esterházy Antal főseregeivel együtt ő is kiszorult szűkebb pátriájából, az 1710 őszén indított utolsó kétségbeesett dunántúli hadjárat pedig szintén nem hozott számára szerencsét. Szekszárd környékén a brigadéros egy főként rácokból álló hadoszloppal került szembe, miután pedig híres lova, Murza összerogyott, ő maga is a labancok fogságába esett.

Amikor elterjedt a hír, hogy a híres brigadéros az ellenség kezére került, a kuruc vezérkar minden követ megmozgatott azért, hogy kialkudja a katona szabadságát; maga Rákóczi is kísérletet tett a Pálffy Jánossal folytatott vajai tárgyalások során Béri Balogh Ádám megmentésére, ám ebben az ügyben sem a császári főparancsnok, sem a bécsi udvar nem volt hajlandó kompromisszumra. A brigadérost a budai hadbíróság esküszegés és dezertálás vádjában bűnösnek találta, a fejére kiszabott halálos ítéletet pedig 1711. február 6-án végre is hajtották. Az azóta eltelt 300 évben Béri Balogh Ádám legendává, az egyik leghíresebb kuruc brigadérossá nőtt, akinek emlékét a nép ajkán - és esetleg Thaly Kálmán tollából - született költemények, a róla elnevezett közterek és különféle intézmények mellett A Tenkes kapitánya című televíziós sorozat is megőrizte.







Rajta Kuruc Rajta ( Dériné filmből)
/Manapság is aktuális kuruc nóta - Az igazság, gazság és a hazafiság.

Rajta kuruc, rajta,
Ne nézd, ki az apja.
Rajta kuruc, rajta,
Ne nézd, ki az anyja.
Mind egy szálig, mindhalálig,
Mint vihar a habnak,
Neki a labancnak,
A kutya labancnak.

A labanc, a labanc
Csak a zsoldért harcol.
De az igaz kuruc
A hazáért harcol.
A labancság gazság,
Velünk az igazság.
Isten a Vezérünk,
Zászlónk a szabadság.







Simándy József - Rajta kuruc, rajta (Czinka Panna dallamára)

Link



Kurucok csatája

Link



BÉRI BALOGH ÁDÁM A VÉRTANÚHALÁLT HALT KURUC BRIGADÉROS

Link



Balogh Ádám nótája

Link










 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Az ő születési helyük már nem Magyarország
  2023-02-06 19:45:45, hétfő
 
 




AZ Ő SZÜLETÉSI HELYÜK MÁR NEM MAGYARORSZÁG


Egy nem kimerítő lista azokról, akik valaha Magyarországon születtek,
de szülőhelyük már nem Magyarországhoz tartozik:


Ady Endre (Érmindszent)

Andrássy Gyula (Oláhpatak)

Áprily Lajos (Brassó)

Aulich Lajos (Pozsony)

Bakócz Tamás (Erdőd)

Arany János (Nagyszalonta)

Balassi Bálint (Zólyom)

Bartók Béla (Nagyszentmiklós)

Batthyány Lajos (Pozsony)

Blaha Lujza (Rimaszombat)

Báthory István (Szilágysomlyó)

Beke György (Uzon)

Benedek Elek (Kisbacon)

Benyovszky Móric (Verbó)

Bercsényi Miklós (Temetvény)

I. Béla király (Dévény)

II. Béla (Szakolca)

Bethlen Gábor (Marosillye)

Bethlen István (Gernyeszeg)

Bocskai István (Kolozsvár)

Bolyai János (Kolozsvár)

Bolyai Farkas (Bolya Szeben megye)

Budai Nagy Antal (Bodonkút)

Czuczor Gergely (Andód)

Csanády György (Székelyudvarhely)

Csontváry Kosztka Tivadar (Kisszeben)

Damjanich János (Sztáza)

Dessewffy Arisztid (Ósvacsákány)

Dózsa György (Dálnok)

Dsida Jenő (Szatmárnémeti)

Frangepán Ferenc Kristóf (Bosiljevo)

Gábor Áron (Bereck)

Görgey Artúr (Toporc)

Herczeg Ferenc (Versec)

Hunyadiak

Hunyadi János (Kolozsvár)

Janus Pannonius (Csázma)

Jávor Pál (Arad)

Jedlik Ányos (Szímő)

Jókai Mór (Révkomárom)

Jurisics Miklós (Zengg)

Kassák Lajos (Érsekújvár)

Kazinczy Ferenc (Érsemjén)

Kádár János (Fiume)

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva)

Kinizsi Pál (Temeskenéz)

Kiss Ernő (Temesvár)

Kittenberger Kálmán (Léva)

Klapka György (Temesvár)

Knezic Károly (Nagygordonya)

Kosztolányi Dezső (Szabadka)

Kós Károly (Temesvár)

Kölcsey Ferenc (Sződemeter)

Kőrösi Csoma Sándor (Csomakőrös)

Kríza János (Nagyajta)

Kubinyi Miklós (Deménfalu)

Lahner György (Necpál)

Lázár Vilmos (Nagybecskerek)

Leövey Klára (Máramarossziget)

Liszt Ferenc (Doborján)

Majthényi Flóra (Novák)

Makkai Sándor (Nagyenyed)

Maléter Pál (Eperjes)

Marschalkó János (Lőcse)

Márai Sándor (Kassa)

Mátyás király (Kolozsvár)

Mikes Kelemen (Zágon)

Mikszáth Kálmán (Szklabonya - Mikszáthfalva)

Márai Sándor (Kassa)

Mihalik Kálmán (Oravicabánya)

Munkácsy Mihály (Munkács)

Nagysándor József (Nagyvárad)

Oláh Miklós (Nagyszeben)

Orbán Balázs (Lengyelfalva)

Pósa Lajos (Radnót)

Prohászka Ottokár (Nyitra)

Rákosi Mátyás (Ada)

II. Rákóczi Ferenc (Borsi)

Reményik Sándor (Kolozsvár)

Révay Miklós (Német-Nagy-Szent-Miklós)

Sajó Sándor (Heringer - Ipolyság)

Schweidel József (Zombor)

Somogyváry Gyula (Füles)

Sütő András (Pusztakamarás)

Szabó Ervin (Szlanica)

Szapolyai János (Szepesi vár)

Szálasi Ferenc (Kassa)

Szép Ernő (Huszt)

Szilágyi Domokos (Nagysomkút)

Tamási Áron (Farkaslaka)

Teleki Sámuel (Sáromberke)

Than Mór (Óbecse)

Thököly Imre (Késmárk)

Tildy Zoltán (Losonc)

Tompa Mihály (Rimaszombat)

Tóth Árpád (Arad)

Trefort Ágoston (Homonna)

Vámbéry Ármin (Szentgyörgy)

Wass Albert ( Válaszút)

Zelk Zoltán (Érmihályfalva)

Wesselényi Miklós (Zsibó)

Zrínyi Ilona (Ozaly)

Zrínyi Miklós költő, hadvezér (Csáktornya)

id. Zrínyi Miklós (Zrin)

És még néhány száz hol van csak Erdélyből... és még sokan mások...

Folytasd a listát!







KÉRVÉNY


Alulírott magyar állampolgárságot kérek.
Nem vagyok szerb, román sem német,
Itt Erdély szívében, Marosvásárhelyen élek
Itt ahol nap mint nap fogy a magyar lélek.

Valamikor régen, amikor születtem
Magyarország volt a szülőhazám nékem.
Mások döntötték el hovatartozásom
Egy Párizs melletti béketárgyaláson.

Átjöttek a hegyen sunyi, szolga népek,
Kik a magyar földön piócaként éltek,
S amikor legutóbb csatát vesztettünk
Áruló férgekként fordultak ellenünk !

Így került szép hazám tolvajok kezébe,
Az árulóknak ez lett búsás fizetése !!
Szeretnének minket ma is kiirtani !
Mert az ellopott javakat vissza kéne adni !

Remélem és hiszem, fordul majd a világ !?
Fog még nyílni nekünk sok-sok színes virág !
Nem lehet, hogy a Sors mindig verjen minket,
S állandóan nyaljuk vérző sebeinket !

Százszor megfizettük a reánk rótt adót,
Amit a balsors vállainkra rakott !
Nem voltunk nem leszünk szolganemzet soha!
Eljött az idő végre : mostan vagy soha !

Mély álomból lassan felébred a nemzet,
Vezéreink ezért nagyon sokat tesznek !
Egyszer, majd egy napon feleszmél a világ
Hogy kinek jár a tövis kinek a virág !?

Vár reánk a szép, nagy, közös Európa;
Határait védjük évszázadok óta !
Nyugodtan élhettek benne a nemzetek;
Megvédték őket vitéz magyar kezek !

Te szép Erdély ország, mikor leszel szabad?
El kéne már űzni a kakukkmadarakat !!!
Te aki egykor sasok fészke voltál
Ily szomorú sorsra miért is jutottál ?

Te vagy a magyarok igazi bölcsője,
A magyar nemzetnek voltál megmentője !
Elkerült minket a török veszedelem,
Itt mindig magyar volt minden fejedelem !

Nem kedvezett nekünk a huszadik század,
Elorozták tőlünk gyönyörű hazánkat !
Egy kakukknemzetség sunyi, lusta népe
Árulásért kapta hazámat cserébe !!

Lett is üldözése itt a magyar szónak,
Sokan letagadták, hogy magyarok voltak.
Mások meg elmentek új hazát keresni,
Idegen hazában sorsunkat siratni.

Én aki maradtam nagyon szépen kérem !
Magyar állampolgárságom adják vissza nékem !
Ígérem az leszek aki eddig voltam,
Én magyar maradok - itt az ősi honban !!











 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
145 éve hunyt el Deák Ferenc
  2023-01-28 15:30:49, szombat
 
 





145 ÉVE HUNYT EL DEÁK FERENC


145 éve hunyt el Deák Ferenc (Söjtör, 1803. okt. 17.--1876. jan. 28.), a Batthyányi-kormány igazságügy-minisztere, országgyűlési képviselő, a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb államférfija, a 19. századi magyar politikai és jogi gondolkodás legjelentősebb alakja.

Deák Ferenc - Nem jegyzetelt, mégis mindent megjegyzett ,,a haza bölcse"

Deák Ferenc 1803. október 17-én született Söjtörön, a ,,haza bölcse". Egy Zala megyei köznemesi família hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot, de családi élete mégis szerencsétlenül alakult, édesanyja, Sibrik Erzsébet ugyanis belehalt a szülésbe, ő pedig nagybátyja házához került.

Ötéves korában édesapját is elveszítette, így testvérei és Hertelendy György gyámsága alatt nevelkedett és tanult.

Deák 1823-ban oklevelet szerzett a győri jogi akadémián, majd szűkebb pátriájában ügyvédként praktizált, és alügyészként, illetve jegyzőként a vármegye közéletében is komoly szerepet vállalt.

Karrierje 1833-ban ívelt fel, miután bátyja váratlanul megbetegedett, és maga helyett öccsét küldte követnek a pozsonyi országgyűlésre.

Deák 1833 májusában csatlakozott az alsóház politikai küzdelmeihez, és a jobbágyfelszabadítás, a lengyel kérdés, valamint a vallás- és szólásszabadság ügyében tartott szónoklataival hamarosan az ellenzék egyik vezéralakjává vált.


(Fotó: Wikipedia.org)





A politikus az 1839-40. évi diétán aztán még nagyobb tekintélyt szerzett, ugyanis elérte, hogy a Budán raboskodó Kossuthot és a Lovassy-per elítéltjeit végre szabadon engedjék, ezzel együtt pedig véget vessenek a még zajló felségsértési pereknek.

Deák aktivitása nyomán 1841-ben tagja lett a magyar büntető törvénykönyv tervezetének megalkotására létrehozott országgyűlési bizottságnak, ám a kor szellemében megfogalmazott jogszabályokat a főrendi tábla később leszavazta.

A politikus karrierje 1842 után más szempontból is törést szenvedett, ugyanis az 1843-44-es diéta előtti követválasztás a Deák ellen uszított bocskoros nemesek zavargása nyomán véres eseményekbe torkollott, a ,,haza bölcse" pedig ilyen áron nem kért a politikai szereplésből.

Végül 1848 márciusában visszatért a politikába, majd az első felelős magyar kormányban igazságügy-miniszter lett.


(Fotó: Wikipedia.org)





Miután szeptember 11-én Jellasics csapatai átlépték a határt, Deák belátta erőfeszítései hiábavalóságát, ezért távozott miniszteri székből, ugyanakkor képviselői helyét továbbra is megtartotta.

Deák 1848-49 fordulóján aztán másodszor is kísérletet tett az ellentámadásba lendülő Habsburgok megbékítésére, Windischgrätzcel folytatott január 3-i tárgyalásai azonban eredménytelenül zárultak, így hazatért zalai birtokaira.

Jól felszerelt műhelyében bútorokat és más felszerelési tárgyakat készített. Mindennek nagy szerepe lehetett kivételes emlékezőképességének és képzelőerejének ébrentartásához.

Deák Ferenc soha nem nősült meg. Ifjúkori szerelme kikosarazta, és a csalódás mélyen érintette. Az anekdoták szerint a házasságról és a szerelemről szinte elutasítóan beszélt.

Kehidai remetesége ellenére Deák Ferenc a szabadságharc leverése után a magyar közélet vezéralakja lett, amit zsenialitása mellett hitelessége és következetessége indokol leginkább.

Deák 1854-től a főváros zajára cserélte fel a vidék nyugalmát, és a pesti Angol Királynő Szállóban bérelt lakosztályában gyűjtötte maga köré a neoabszolutista korszak magyar értelmiségét.


(Fotó: Wikipedia.org)





Deák az országgyűlésben 1861-től a Felirati Párt vezéralakjaként követelte az 1848-as törvények helyreállítását. Felismerte viszont, hogy egyedül a Béccsel való kiegyezés a járható út, s ennek adott hangot később a Pesti Naplóban 1865. április 15-én megjelent ún. húsvéti cikkében, a birodalmi és magyar érdekek egyeztetésének szükségességét hangsúlyozva s feladva a perszonáluniós terveket.

Magyar részről ő vezette az 1867-es kiegyezéshez vezető tárgyalásokat, amely Magyarország belső önkormányzatát a külügy, a hadügy és ezek fedezését szolgáló pénzügyek közössége mellett rögzítette. Deákot ekkor kezdték a haza bölcsének nevezni. Az Osztrák-Magyar Monarchia új rendszerében már nem vállalt hivatalos megbízatást, inkább a háttérből figyelte a fejleményeket.

Az életművével az egész későbbi magyar történelmet döntően befolyásoló Deák magánemberként csöndes, visszahúzódó, majdhogynem magányos volt. Évtizedeken át egy Duna-parti szállodában lakott, családot nem alapított, hű barátjának, Vörösmartynak árván maradt gyerekeit nevelte.

Egyre többet betegeskedett, korábban sem túl erős egészségét a megfeszített munka, a támadások visszaverése megviselte. Külön nehézséget jelentett számára, hogy pártjának oszlopait, legmeghatározóbb tagjait is nélkülöznie kellett: báró Eötvös József 1871-ben meghalt, gróf Andrássy Gyula pedig a közös külügyminiszteri hivatal élére távozott.

A parlamenti erőviszonyok is megváltoztak:

egyre többször fordult elő, hogy leszavazták reformjavaslatait.

Deák Ferenc 1876. január 28-án hunyt el, érdemeit az országgyűlés törvényben ismerte el és előírta, hogy emlékére országos adakozásból szobrot állítsanak fel.


Deák Ferenc temetési gyászmenete 1876. február 3. Budapest



Síremléke






Deák Ferenc emlékműve 1896


 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
A Magyar Kultúra Napja
  2023-01-21 08:30:49, szombat
 
 










A MAGYAR KULTÚRA NAPJA


Ne legyen kultúra magyarság
és magyarság kultúra nélkül."
(Kodály Zoltán)



A Magyar Kultúra Napja - A Himnusz születésnapja január 22.


A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát.

A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, s több mint száz év után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába.

A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT.

Minden népnek van nemzeti himnusza, de ilyen, Istenhez szóló, védelmet kérő nincs több. Ezért is nevezzük Kölcsey Himnuszát a magyar nép imádságának.

1844-ben Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdetett a Himnusz megzenésítésére, amelyet Erkel Ferenc nyert meg. A vers megírása után 21 évvel hangzott el énekelve. Kölcsey ekkor már hat éve halott volt, így soha nem hallhatta a megzenésített formában.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak.







Kölcsey Ferenc: HIMNUSZ

A magyar nép zivataros századaiból


Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.

Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villámidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkain
Ozman vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Bújt az üldözött, s felé
Kard nyúlt barlangjában,
Szerte nézett s nem lelé
Honját e hazában,
Bércre hág és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger fölette.

Vár állott, most kőhalom,
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virul
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvák hő szeméből!

Szánd meg Isten a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

(1823)


Magyar Himnusz

Link



A magyar kultúra napja 2023. január 22.

Link








 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Egyszerre volt német náci, és szovjet kommunista párttag
  2023-01-20 20:15:25, péntek
 
 




EGYSZERRE VOLT NÉMET NÁCI, ÉS SZOVJET KOMMUNISTA PÁRTTAG


AZ ABWERT ŰGYNÖKÉNEK VÉLTÉK A SZOVJET JAMES BONDOT


Richard Sorge (Sabunçu (Baku), 1895. október 4. - Tokió, 1944. november 7.) német kommunista, a szovjet katonai hírszerzés, a GRU hivatásos munkatársa. A második világháború idején német újságírói fedéssel Japánban kémkedett a Szovjetunió számára. 1964-ben posztumusz a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki. Számos történész szerint tevékenysége alapvetően befolyásolta a német-szovjet keleti front eseményeit.

Sorge az akkor az Orosz Birodalomhoz tartozó Baku közelében született. Apja az olajbányászati munkájából tehetőssé vált, a család 1898-ban Berlinbe költözött. Sorge ott végezte gimnáziumi tanulmányait. Nagyapai nagybátyja, Friedrich Adolf Sorge, Karl Marx harcostársa és az Első Internacionálé alapító tagja volt.



Egyszerre volt német náci, és szovjet kommunista párttag. Imádta a szebbik nemet, egykori egyetemi professzora, továbbá bizalmas barátja, a tokiói német nagykövet feleségét is elcsábította. Mind a Harmadik Birodalom külügyi apparátusa, mind pedig a császári kormány bizalmát bírta, barátai között tudta Konoe herceg japán miniszterelnököt is. Pontos információkat továbbított a Pearl Harbor ellen készülő japán támadásról, valamint a Barbarossa-hadműveletről, a Szovjetunió lerohanásának német tervéről. Richard Sorgét 1941.november 7-én végezték ki Tokióban.


Vilmos császár hadseregétől a szovjet katonai hírszerzésig

Ha van a népszerű filmhősnek, James Bondnak történelmi alteregója, akkor Richard Sorgét, a 20. század leghíresebb mesterkémét mindenféleképpen annak tekinthetjük.


" Lenyűgöző példája a kémkedés briliáns sikerének" - emlékezett meg róla Douglas MacArthur tábornok, aki a második világháború idején az Egyesült Államok csendes-óceáni haderejének volt a főparancsnoka.


Richard Sorge, a 20. század egyik leghíresebb mesterkémje Forrás: Assasincreed.wikia





Sorge életútja olyan, mint egy izgalmas kémregény. Wilhelm Richard Sorge, a tehetős német olajmérnök kilencedik gyermekeként 1895. október 4-én a cári birodalomhoz tartozó Bakuban látta meg a napvilágot.

Apja a cári kormány megbízásából kőolaj-lelőhelyeket tárt fel Azerbajdzsánban, munkája végeztével a család 1898-ban visszaköltözött Berlinbe. 1914-ben, az első világháború kitörésekor önként jelentkezett a német császári hadseregbe. Többször kitüntette magát, megkapta a II. osztályú Vaskeresztet, és tiszthelyettessé léptették elő. Háromszor is megsebesült, utoljára olyan súlyosan, hogy emiatt 1918-ban leszerelték a hadseregtől.


Richard Sorge a német császári hadsereg katonájaként (a kép bal oldalán) az első világháború idejénForrás: Bundesarchiv





Lábadozása alatt kezdte el Karl Marx munkáit olvasni, amelynek hatására meggyőződéses kommunistává vált. 1919-ben a rendkívül intelligens és kiváló képességekkel megáldott fiatalember PhD fokozatot szerzett a hamburgi egyetemen.

Még ugyanebben az évben belépett Németország Kommunista Pártjába.

A jóképű és megnyerő modorú Sorge igen népszerűnek számított hölgytársaságban, és nem is bizonyult különösen gátlásosnak, hiszen még egyetemi oktatója, Gerlach professzor feleségét is elszerette.


Forrás: Bundesarchiv





Német páncélos alakulat valahol a Szovjetunióban, 1941 nyarán, a Barbarossa-hadművelet idején A történészek álláspontja szerint Sorge hírszerzési információinak komoly szerepe volt abban, hogy a Szovjetunió túlélte a moszkvai csatát

Meggyőződéses kommunistaként részt vett az 1923-as Ruhr-vidéki puccskísérlet előkészítésében, majd 1924-ben Moszkvába emigrált.

A Szovjetunió Kommunista Pártjába 1925-be vették fel az ,,ambiciózus német elvtársat", aki először a moszkvai Marx-Engels Intézet munkatársa lett, és a Komintern apparátusába dolgozott. A kalandvágyó Sorge az irodai munkát azonban nem tartotta túl izgalmasnak, ezért 1929-ben belépett a szovjet katonai hírszerzés, a GRU hivatásos állományába. Világhíressé vált karrierje ekkortól vette kezdetét.


A Távol-Kelet vonzásában

A katonai hírszerzésnél a legjobbaktól kapott kiképzést. A lett származású Jan Karlovics Berzin, a GRU alapítója volt legfőbb mentora, de a másik híres szovjet mesterkém, Szemjon Petrovics Urickij is részt vett a nagyreményű ügynök képzésében.

1929 novemberében visszaküldték Németországba. Az ekkor már forrongó weimari köztársaságban az igen erős kommunisták mellett egyre többen tekintettek úgy Adolf Hitlerre illetve a Nemzetiszocialista Német Munkáspártra (NSDAP), mint a jövő megváltójára.

Sorge 1929 végén az NSDAP tagja lett, náci párttagságának később komoly hasznát vette.

Moszkvai kapcsolataival egyeztetve, 1930-ban a Távol-Keletre küldték. Az 1930-as évek elején Sanghaj, az egyszerre dekadens és egzotikus lüktető dél-kínai metropolisz számított az európai, amerikai, és japán hírszerző szolgálatok első számú ázsiai rezidentúrájának. Sorge mint a német hírügynökség, a DPA, és a Frankfurter Zeitung munkatársa lépett színre a kínai nagyváros társadalmi életének porondján. Rövid idő alatt kitűnő és széleskörű kapcsolatrendszert épített ki.


Forrás: Wikimedia Commons





Mao Ce-tung kínai kommunista vezetőt (a képen középen, papírlappal a kezében) a 30-as években Sztálin komoly támogatásban részesítette. Sorge egyik feladata a kínai kommunisták segítése volt, hírszerzési eszközökkel.

Az 1930-as évek elején egyre feszültebbé vált a hódító szándékú Japán Császárság, és a Kuomintang, a Kínai Köztársaság kormánya közötti viszony.

Sorge feladata a háborús készülődéssel kapcsolatos adatgyűjtés, és a kínai kommunisták támogatása volt.

Link









 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
200 éve született Madách Imre
  2023-01-19 14:45:37, csütörtök
 
 







200 ÉVE SZÜLETETT MADÁCH IMRE (1823 - 1864)


"Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál."
/Az ember tragédiája 15. szín/


MADÁCH IMRE (Alsósztregova, 1823. január 20. - Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja.


Petőfivel egy évben, egy hónapban született, de míg annak alkotópályája és élete hamar lezárult, addig Madách, a "sztregovai remete" folytathatja írói pályáját még a szabadságharc bukása után is. Bár sok művet írt, mégis egykönyvű, egy műfajú szerzőnek nevezzük. 1859-ben kezdi el írni intellektuális problémákkal küzdő, különös művét, Az ember tragédiáját. Ezzel a drámai költeménnyel irodalmunkat az európai színvonalhoz emelte, Byron, Goethe, Ibsen neve és jelentősége mellé. Olyan világdrámát alkotott, amely minden korra érvényes mondanivalót hordoz.

Magyar középnemesi családba született, felmenői között több neves személy is volt. Az 1600-as években élt Madách Gáspár tisztelt tudós-poéta, valamint a költő nagybátyja, Rimay János a korszak egyik legjelesebb magyar költője. Élete nagy részét Alsósztregován töltötte, és még ifjú volt, amikor apja meghalt, de a családi birtok jövedelme biztosítani tudta taníttatását. Húszévesen már királyi táblabíró volt Nógrád vármegyében. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt a közigazgatást szervezte. Tevékenyen részt vett a nemzetőrség felállításában, bár egészségi állapota miatt katonai szolgálatot nem tudott vállalni. A szabadságharc leverése után egy évre börtönbe zárták Kossuth Lajos titkárának rejtegetéséért.

Magyarul, latinul, németül és franciául is olvasott, korának irodalmát és költészetét jól ismerő, művelt ember volt. 1840-ben jelent meg első verseskötete Pesten. A kötetet - anyja anyagi támogatásával - Lantvirágok címmel jelentették meg. A lírai darabokat Lónyay Etelka iránti szerelme ihlette. Verseket egész élete folyamán írt, de életében nem jelent meg több verseskötete.

A magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja lett, aki első drámai művét még 16 éves korában írta meg. A novellaírásba is belefogott, de novellái kevésbé jelentősek. Fő műve, Az ember tragédiája előtt hat tragédiát és egy szatirikus vígjátékot is magáénak tudhatott, de ezek egyike sem volt jelentős irodalmi alkotás. 1852-ben Pozsonyban, majd később Pesten raboskodott, a fogság után egy ideig magányosan élt Sztregován, és ekkoriban főleg gondolati költeményekkel foglalkozott. Írói kedve azonban lassan visszatért, és 1859-ben írt egy komédiát, A civilizátort. Mózes című drámáját pedig 1860-61-ben írta.

Íróként fő műve AZ EMBER TRAGÉDIÁJA, mindmáig a legnagyobb magyar dráma, amelyet 1859-60-ban írt. Az 1862-ben megjelent mű sokakat felzaklató kérdései azóta is életben tartják a költeményt, a darabnak számos feldolgozása létezik. A születésétől eltelt mintegy százötven évben a Tragédia egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak, talán a legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon.







Küzdés az élet, nyugvás a halál;
Ha nyári égen fergeteg is áll,
Mit féltek ! Igy virul fel a vidék,
S ha itt-ott fujt is, nem nagy veszteség.

(Madách Imre: Csak béke béke)


"A célt, tudom, még százszor el nem érem.
Mit sem tesz. A cél voltakép mi is?
A cél, megszünte a dicső csatának,
A cél halál, az élet küzdelem,
S az ember célja e küzdés maga."

(Madách Imre: Az ember tragédiája)







A Tragédia, e halhatatlan remeklés szinte ,,ránő" az életműre. A nagy mű az emberiség és a történelem, az ember és a világmindenség viszonyát járja körül.

A Tragédiát egyébként a világ számos nyelvére lefordították, igazi világdrámaként tarthatjuk számon. A drámát Arany Jánosnak küldte el Madách. Arany egy-két verselési és nyelvi problémán javasolt javítást; majd a Kisfaludy Társaság figyelmébe ajánlotta, így lett Madách is tagja e nemes egyletnek.

Az írónak így még életében elhozta a régóta áhított Kisfaludy Társaság, majd a Magyar Tudományos Akadémia tagságát, ám a színpadi ősbemutatót már nem érte meg. Az ember tragédiájának ősbemutatója ugyanis 1883. szeptember 21-én volt. A mű azóta egymástól gyökeresen eltérő színpadi feldolgozásokat ért meg, a legutóbbi változatot 2002. március 12-én, a Nemzeti Színház nyitó előadásán mutatták be.

Az ember tragédiája örökké a magyarság legnagyobb drámai költeménye lesz, mindaddig, amíg az iskolában tanítják; mindaddig, amíg olvassák; mindaddig, amíg színpadra viszik, és mindaddig, amíg megtanuljuk belőle, és örökre eszünkbe és ,,áldozni tudó" szívünkbe véssük végső intelmét, tanítását:

,,Ha elbukunk, ha százszor elbukunk; akkor százegyedszer is kell erőnknek lennie, hogy ismét talpra álljunk és újrakezdjük!"

Javaslom, mindenki olvassa el újra és ismét e művet, és adja tovább a gyermekeinek, unokáinak mindazt, amit belőle leszűrt magának.







Madách lírai költeményeket is írt, első ilyen kötete Lant-virágok címmel jelent meg... Bennük Madách szerelmeinek többsége megjelenik.


KERTBEN ETELKÉHEZ


Rózsakertben testvérek közt
Ültél, lányka, nyári reggel.
Szent imát rebegtek ajkid
Buzgalommal, hű reménnyel.

Jöttem, édes ajkaidnak
Szent imáját csókolám le,
Mint virágidnak harmatját
Forró napnak lángszerelme.

Így folyjon bár végig élted:
Testvérek közt játszi csendben,
S ajkadon olvadjon össze
Hit, reménység és szerelem!











 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
115 éve született Wass Albert
  2023-01-08 20:15:46, vasárnap
 
 














115 ÉVE SZÜLETETT WASS ALBERT


115 éve született Wass Albert erdélyi magyar író és költő (Válaszút, 1908. január 8. - Astor, Florida, 1998. február 17.) ősi arisztokrata családba, amely 1047-ig vezeti vissza eredetét.

Teljes Nevén: Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert. A Wass család eredete az Árpád-korig vezethető vissza, és egyike Erdély legrégibb nemesi családjainak. A család 1744-ben, Mária Teréziától kapott grófi címet. Nagyapja, Wass Béla országgyűlési képviselő majd Szolnok-Doboka vármegye főispánja volt. Apja Wass Endre (1886-1975), anyja losonczi báró Bánffy Ilona (1883-1960). Kolozsvárott, Debrecenben, majd a németországi Hohenheimben és Párizsban, a Sorbonne-ontanult. 1932-ben visszatért Erdélybe. 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Nicolae Ceausescu elnökségének éveiben Romániában könyveit betiltották. Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt. Magyarországon szélesebb körben csak halála után fedezték fel. Ismert könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet saját ősi nemzetségének történetén szűrve, 1050-től egészen a jelenkorig. A funtineli boszorkány című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották.

Lelkes vadász volt, szülőföldje hegyeihez mindig hű maradt. Az itt élő embereket rendkívüli módon szerette és tisztelte, ami kitűnik munkáiból is. Korán elkezdte írói karrierjét, első könyve, egy verseskötet 19 éves korában jelent meg. Az irodalmi sikert az 1934-ben megjelent A farkasverem című regény hozta meg számára, aminek köszönhetően Baumgartner- díjban részesült.

A háború szörnyűségei őt is érintették, mint alhadnagy Ukrajnába került a 9. Magyar Királyi Lovassággal. A hadseregben különböző beosztásokat látott el. A II. világháború utolsó szakaszát katonatisztként élte át. Nem várta meg Észak- Erdély újbóli román elfoglalását, 1945 tavaszán átlépte a nyugati határt, az emigrációt választotta. 1951-ig Németországban élt, majd az Amerikai Egyesült Államokban.

Magyarországon csak halála után fedezték föl, műveit a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban szinte ismeretlen volt. Leghíresebb könyve a Kard és kasza. 2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult, A Funtineli boszorkány című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.

Wass Albert a trianoni magyarság nagy nemzedékének nagy személyisége, nagy idők koronatanúja - az Erdélyi Világszövetség volt Társelnöke - Írói, költői munkásságának minden értéke a Magyar Örökség része.

Kiállt és küzdött a magyar érdekért, nyíltan elmondta a véleményét minden érdekcsoportról és mindenféle hatalomról, ugyanakkor képes volt a felülemelkedésre is.

"...egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete vagyok."
(Albert Wass de Czege - 1979)







Wass Albert: A BUJDOSÓ IMÁJA


Uram, ki fönt az égben
lakozol a fényességben,
gyújtsd föl szent tüzedet
az emberek szívében.

Az emberek agyára
áraszd el bölcsességed.
Értsék meg valahára
mi végből van az élet.

Arasznyi kis idő csak,
mely ajtódig vezet.
De előre csak a jó visz,
a gonosz vissza vet.

Legyen megint az ember
képedre alkotott!
Utálja meg már egyszer
mit maga alkotott.

Romlandó kincsekért
ne törje magát senki.
Igyekezzék helyettök
jobb kincseket szerezni.

Jó tettek nyugalmát.
Derűt és békességet.
Mit el nem fúj az orkán
s rontó tűz meg nem éget.

Gőgből és gyűlöletből
mindent, mit föltalált:
vedd ki Uram kezéből
a keserű pohárt.

Rémségek éjszakáját
váltsad föl virradatra.
Az emberi világot
szebbre és igazabbra.

Hogy törvények közt az első
a szeretet legyen.
Üljön jóindulat
a kormányszékeken.

Az igazság előtt
hajoljon meg a fegyver
s élhessen szabadon
e földön minden ember.

És legyen egy akol.
És egy legyen a pásztor.
Növelj pásztorbotot
virágzó rózsafából.

S ha mindeneket szépen
elrendeztél ekképpen:
a népek közt, Uram
nekem is van egy népem.

Ha érdemét kegyednek
a szenvedéssel méred,
úgy egynek sincsen annyi
szent jussa, mint e népnek.

Mások bűnéért is
őt verte ostorod.
Sok súlyos nagy keresztet
szó nélkül hordozott.

Legjobb fiait vitte
mindég a Golgotára
s jótettének soha,
csak bűnének volt ára.

Uram, adj békességet
a Kárpátok között!
Sehol még földet annyi
könny s vér nem öntözött.

Sehol még annyi színes
nagy álom nem fakadt
s árvábbak prófétáid
sehol sem voltanak.

Sehol annyi virág
és sehol annyi bánat.
Szeresd jobban, Uram,
az én szegény hazámat!

Bár megtagadta tőlem
a békét s kenyeret:
engem sújtasz, Uram,
amikor őt vered.

Mert népem. Fajtám. Vérem!
Fájdalma bennem ég!
Szánd meg Uram Isten
Attila nemzetét.

Adj békés aratást
sok vérvetés nyomán.
Nyugodjék meg kezed
gondverte otthonán.

S ha áldásod e földön
elért kicsinyt, nagyot:
jussak eszedbe én is,
ki bujdosó vagyok.

A Kárpátok alatt,
ahol apáim éltek,
rendelj ki nekem is
egy csöndes menedéket.

Csak akkora legyen, hogy
elférjek én s a béke.
Nézzen az ablakom
patakra, fára, rétre.

Kenyér mellé naponta
jusson egy szál virág
s láthassam, amint Téged
dicsér egy új világ...

Uram, ki fönt az égben
lakozol fényességben,
hallgasd meg kegyesen,
hallgasd meg könyörgésem.

(Bajorerdő, 1947)







Wass Albert: MIT JELENT MAGYARNAK LENNI




Wass Albert erdélyi magyar író 1908. január 8-i születésének 115. és a költő 1998. február 17-i halálának közeledő 25. évfordulóján emlékezzünk meg róla sok szép idézete közül az egyikkel. Talán a legszebbel.


A hazaszeretetről szól.


"Abban a percben meg kellett volna érezzem, hogy mit jelent magyarnak lenni. Elsősorban jelent örömet, mindazt az örömet, ami becsületes szándékban s a munkában megterem, meg azt az örömet is, hogy az igazság mindig erősebb a hamisságnál, még akkor is, ha hosszú ideig szemérmesen eltitkolja erejét. Második sorban jelent büszkeséget, hogy bírni tudtuk a szenvedést, amit azért rakott Isten a vállunkra, hogy általa megerősödjünk egyrészt, másrészt pedig tanuljunk belőle és igazságosabbak tudjunk lenni másokkal, mint azok voltak velünk. Jelent még erős és jókedvű elhatározást is, hogy no világ, most aztán csudálkozz, ha újra kezembe veszem a kaszát. De ugyanakkor bánatot is jelent, igaz testvéri bánatot azok miatt, akik számára továbbá is a remény marad magyarságuk egyetlen vigasztalása. Ennyi mindent jelent magyarnak lenni, és éppen az a szép benne, hogy örömet is és bánatot is, büszkeséget is és erős elhatározást is egyszerre jelent."

Wass Albert: Mit jelent magyarnak lenni /Wass Albert: Jönnek/







"Nekem semmim sem volt, csak a hegyeim s egy asszony, akit szerettem. S ez a kettő együtt többet ért, mint a világ valamennyi palotája, vagyona és hivatala. Senki sem vesztett ebben a játékban annyit, mint én."
(Adjátok vissza a hegyeimet!)


Maradnak az igazak és a jók.
A tiszták és békességesek.
Erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!

(Wass Albert:Üzenet haza Bajorerdő, 1948.)


WASS ALBERTRE EMLÉKEZVE - Vangelis

Link



Wass Albert Az erdő

Link



WASS ALBERT OTTHON

Link










 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
175 éve jelent meg a János vitéz, Jancsi és Iluska mesés tör
  2023-01-06 23:00:08, péntek
 
 




175 ÉVE JELENT MEG A JÁNOS VITÉZ, JANCSI ÉS ILUSKA MESÉS TÖRTÉNETE


1845. március 6-án, 175 éve jelent meg a János vitéz, Jancsi és Iluska mesés története

Petőfi alig talált hozzá kiadót, végül 100 forintot kapott érte.

A János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szív verését

- írta a magyar irodalom történetének talán legnagyobb ismerője, a 75 éve fiatal nyilas suhancok által félig agyonvert Szerb Antal a 175 éve megjelent János vitézről. És bár Szerb Antal szerint (sem) a János vitéz a magyar irodalom legnagyobb alkotása, kultúránkra felbecsülhetetlen hatást gyakorolt a nyomtatásban először 1845. március 6-án kiadott elbeszélő költemény.

Vörösmarty Mihály is felső fokon beszélt a János vitézről, de Petőfi Sándornak nem volt egyszerű kiadót találnia hozzá. Miután 1844. novemberében megírta népmesékre emlékeztető műalkotását, hosszas keresgélés után pesti szállásadójához, Vahot Imréhez kellett folyamodnia, hogy meg is jelenhessen.

Nemrég írtam egy nagyobb költeményt, kínáltam már fűnek-fának, s a könyvárus közül egyik sem akarja kiadni, pedig már Vörösmarty is ajánlotta nekik

- így fordult állítólag Petőfi Vahot Imréhez. Ő pedig elsőre felismerte a János vitéz erejét, és igent mondott.

Szeretném látni azt a kéziratot - mondám én - s (Petőfi) azonnal átadta nekem olvasás végett s csakhamar lemorzsoltam én a Kukoricza Jancsit, még akkor az volt a címe, utóbb én kereszteltem János vitézzé

- írta a Pesti Divatlap 1844. december 8-i számában a későbbi kiadó.

A napokban Vörösmarty, Vachot Sándor s e lap szerkesztője előtt olvasá föl Petőfi legújabb nagy költeményét, illy czim alatt: János vitéz, s ezen irodalmunkban még szokatlan modorú népmese szép költői kidolgozása mindnyájunk tetszését nagy mértékben megnyeré. Magas phantázia, sajátos népi elem, meglepő regényes irány bélyegzi az egészet, s ezen kalandoros csodás mesében költő annyira eltalálá a népies nyelvet, s mese-előadás modort, hogy azt mind a mivelt közönség, mind a közép nagy gyönyörrel fogja olvashatni. - Petőfi ez új műve nem sokára sajtó alá kerülend, s biztosan merjük állítani, hogy nagy tetszésben részesülend

- elevenítette fel Vahot Imre szintén a Pesti Divatlapban a János vitéz megszületése után napokat. Állítólag 100 forintot - mai értéken 250 ezret - adott érte a költőnek - és 1845. március 6-án napvilágot látott az első nyomtatás.

Tüzesen süt le a nyári nap sugára
Az ég tetejéről a juhászbojtárra.
Fölösleges dolog sütnie oly nagyon,
A juhásznak úgyis nagy melege vagyon

- szól a mindannyiunk által ismert, meseszép kezdés.

A Vahot Imre által említett siker pedig a történetnek köszönhetően sem maradhatott el, hiszen a királyokat gyűlölő Petőfi belelátott a nép lelkébe: hőséből, az árva juhászból válik Tündérország királya. A művet Kosztolányi Dezső évtizedekkel később a “magyar Odüsszeiá"-nak nevezte.
Jancsi és Iluska alakját festette a vályogházra a karate mester
Szívesen fest magyaros dolgokat, mert az a szíve mélyéről táplálkozik.

A János vitéz pedig újabb - még nagyobb - elbeszélő költeményt ihletett, majd zenéket, filmeket. Jankovics Marcell 1973-ban készített belőle rajzfilmet.

Link


Kacsóh Pongrác 1904-ben írt belőle gyönyörű dalművet:


Egy rózsaszál szebben beszél - Peller Károly

Link


A János vitéz nélkül pedig talán a Toldi sem lenne ugyanaz. Arany János 1846-os elbeszélő költeménye már méltán pályázhatna minden idők legnagyobb magyar irodalmi alkotásának címére. A Toldi már nem mese, itt nincs Óriásország, Tündérország, és India sem határos Franciaországgal, mint a János vitézben.

A kezdés viszont itt is meseszerű, gyönyörű és rokonságra utal az Arany János barátja, Petőfi Sándor által írt János vitézzel.

Ég a napmelegtől a kopár szík sarja,
Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta;
Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben,
Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben.

- olvashatjuk a Toldi Első énekének első négy sorában.
Íme az első kiadás eredeti borítója

A kiadó Vahot Imre volt, a kőmetszetet Grimm Vince készítette, ahogy a mű többi rajzait is - Fotó:





175 éve jelent meg a János vitéz, Jancsi és Iluska mesés története

Link



Petőfi Sándor: János vitéz - Hangoskönyv

Link








VISSZATÉR A MOZIKBA KUKORICA JANCSI ÉS LELKÉNEK ILUSKÁJA


A zenés rajzfilm eredetije 1973-ban, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült el.


Digitálisan felújítva tér vissza szeptember 19-től országszerte a mozikba Jankovics Marcell 1973-ban bemutatott rajzfilmklasszikusa, a János vitéz, közölte a Magyar Nemzeti Filmalap az MTI-vel.

Az alkotás teljes körű, 4K felbontású restaurálása a Filmarchívum és Filmlabor együttműködésében valósult meg. A felújított animációs klasszikust a világ legrégebbi filmarchívuma és filmmúzeuma, a párizsi Cinématheque Francaise fesztiválján tavasszal vetítették először.

Jankovics Marcell 1973-ban bemutatott nagyszabású János vitéz feldolgozásával indult a magyar egész estés animációs filmek gyártása. A néphagyományt, a szecessziót és a pop artot egyedi módon ötvöző zenés rajzfilm Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült el, Jankovics Marcell és Richly Zsolt tervezésében. A kápráztatóan színes képi világa és a road movie-szerű cselekménye miatt a János vitézt az 1968-ban berobbant, kultikus Beatles-animációval, A sárga tengeralattjáróval állították párhuzamba

- olvasható a közleményben.

A történet

A közismert történetben Kukorica Jancsi, az egyszerű juhászbojtár szerelmes a gyönyörű árvába, Iluskába, és egy nap ahelyett, hogy a rábízott nyájat őrizné, inkább párját öleli a patakparton. Emiatt hamar összetűzésbe kerül Iluska gonosz mostohájával. Tetézi a bajt, hogy mire lemegy a nap, szétszélednek a rábízott juhok, így Jancsinak büntetésből el kell bujdosnia.
Jancsi és Iluska alakját festette a vályogházra a karate mester
Szívesen fest magyaros dolgokat, mert az a szíve mélyéről táplálkozik.

Útja során számtalan veszélyes és izgalmas kalandban lesz része, zsiványokkal verekszik, beáll katonának és bejárja Tatárországot, Taljánországot, Lengyelországot, Indiát és Franciaországot, majd onnan a törököket kiverve dicsőségben és gazdagságban tér haza szerelméhez. A faluban azonban szörnyű hír fogadja: drága Iluskája meghalt, már csak a sírhantját láthatja. Felkerekedik hát újra az immár János vitézzé érett Kukorica Jancsi, hogy újabb ezer veszélyben, boszorkányokon, óriásokon és egy hatalmas sárkányon is áttörve megkeresse szíve szerelmét, Iluskát.

A felújított rajzfilmklasszikust Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Művész moziban, a Corvin moziban és a Pólus moziban vetítik, emellett országszerte számos további helyszínen, többek között Szegeden, Pécsett, Szombathelyen, Szolnokon, Miskolcon, Sopronban, Szentesen, Cegléden, Gyöngyösön, Nagykőrösön, Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Füzesgyarmaton és Jászberényben is látható lesz, a Pannonia Entertainment forgalmazásában

- olvasható a közleményben.


Link









 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
200 éve született Petőfi Sándor
  2023-01-01 18:30:44, vasárnap
 
 










200 ÉVE SZÜLETETT PETŐFI SÁNDOR


Petrovics Sándor néven született Kiskőrösön. Az egyik legismertebb magyar költő, a márciusi ifjak egyik vezetője, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőse.

Rendkívül gyorsan dolgozott, mindössze nyolcéves költői pályafutása alatt közel 1000 verset alkotott, János Vitéz (1845) című verses meséjét alig hat nap alatt írta meg. Tucatnyi nyelvre fordították le, művei a világ szinte minden táján ismertek. Diákévei alatt Friedrich Nietzsche, a német filozófus több Petőfi-verset is megzenésített.

Felesége Szendrey Júlia volt, aki elsőként fordította le magyarra Andersen, a dán meseíró történeteit. 1848-ban született gyermekük, Petőfi Zoltán apja hírnevének árnyékában élő, lázadó természetű fiú volt. Az iskolát kerülte, és színésznek állt, bohém életet élt. Mindössze 21 éves volt, amikor tüdőbajban meghalt.

Petőfi Sándor 1849-ben, a segesvári csatában tűnt el, de holtteste soha nem került elő. Az 1980-as és 90-es években több pletyka is felröppent arról, hogy Petőfi a csata után orosz fogságba, majd Szibériába került, és több kutatócsoport is alakult annak érdekében, hogy holttestét megtalálják, ezek a kísérletek azonban a tudomány mai állása szerint mind sikertelenek voltak.

Csupán 26 évet élhetett nagy költőnk, az ,,istenek magyar kedvence"

"Petőfi Sándor a magyar romantika korának egyik legjelentősebb életművét hozta létre. Irodalmunkra mindeddig a legnagyobb hatást gyakorolta, nevét, legalább néhány versét minden magyar ismeri. Művészete a romantika kiteljesedését , de egyben annak meghaladását is jelentette. Új irodalmi ízlést honosított meg, kitágítja a líra témakörét, új műfajokat teremt. Jellemző értékrendje, életének két mozgatórugója, célja kapcsolódik tömör egyszerűséggel a Szabadság, szerelem c. versében. Életénél becsesebb a szerelem, a szerelemnél is értékesebb a szabadság.

Költészetében összekapcsolódik a hazafiság, szerelem, a táj és a népi élet ábrázolása.

Külföldön Petőfi a legismertebb magyar költő mindmáig. Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában. "

Az Országgyűlés tavaly nyilvánította a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi Sándor-emlékévvé a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja születésének 200. évfordulója alkalmából.










Petőfi Sándor: EGY GONDOLAT BÁNT ENGEMET...


Egy gondolat bánt engemet:
Ágyban, párnák közt halni meg!
Lassan hervadni el, mint a virág,
Amelyen titkos féreg foga rág;
Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál,
Mely elhagyott, üres szobában áll.
Ne ily halált adj, istenem,
Ne ily halált adj énnekem!
Legyek fa, melyen villám fut keresztül,
Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül;
Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe
Eget-földet rázó mennydörgés dönt le...
Ha majd minden rabszolga-nép
Jármát megunva síkra lép
Pirosló arccal és piros zászlókkal
És a zászlókon eme szent jelszóval:
"Világszabadság!"
S ezt elharsogják,
Elharsogják kelettől nyúgatig,
S a zsarnokság velök megütközik:
Ott essem el én,
A harc mezején,
Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül,
S ha ajkam örömteli végszava zendül,
Hadd nyelje el azt az acéli zörej,
A trombita hangja, az ágyudörej,
S holttestemen át
Fújó paripák
Száguldjanak a kivivott diadalra,
S ott hagyjanak engemet összetiporva.
Ott szedjék össze elszórt csontomat,
Ha jön majd a nagy temetési nap,
Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével
És fátyolos zászlók kiséretével
A hősöket egy közös sírnak adják,
Kik érted haltak, szent világszabadság!

(Pest, 1846. december.)


Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet - előadja Stohl András

Link











Petőfi Sándor: NEMZETI DAL


Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

(Pest, 1848. március 13.)


Petőfi Sándor - Nemzeti dal : Előadja . Sinkovits Imre

Link



Hová tűnt Petőfi Sándor?

Link


Születésnapra - 200 éve született Petőfi Sándor - 1. rész

Link


Világszabadságot akart, magyar forradalmat csinált

Link
















 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Elbúcsúzott a világ II. Erzsébet királynőtől
  2022-09-19 20:00:33, hétfő
 
 







ELBÚCSÚZOTT A VILÁG II. ERZSÉBET KIRÁLYNŐTŐL


Nagyszabású katonai pompával, a világ vezetőinek és tisztelők millióinak részvételével végső búcsút vettek II. Erzsébet brit királynőtől a szigetország fővárosában. A szeptember 8-án, 96 éves korában elhunyt uralkodót a windsori kastély egyik kápolnájában temették el.

Szinte az egész világ összegyűlt Londonban a királynő iránti tisztelet és megbecsülés megnyilvánulása képpen. Talán még soha nem volt ekkora szükség tiszteletre és megbecsülésre a világon, mint a mostani időkben



II. ERZSÉBET KIRÁLYNŐ


2022. szeptember 8-án hunyt el II. Erzsébet királynő, az Egyesült Királyság uralkodója. II. Erzsébet, 96 éves korában hunyt el hagyományos nyári rezidenciáján a skóciai Balmoralban. Erzsébet a leghosszabb életű és leghosszabb ideig trónoló brit uralkodó volt, a legidősebb és leghosszabb ideig hivatalban lévő államfő, és a világtörténelem második leghosszabb ideig regnáló szuverén uralkodója. II. Erzsébet hetven éven át uralkodott, 1952 óta volt az Egyesült Királyság királynője és további 14 nemzetközösségi állam, valamint az anglikán egyház feje.


ERZSÉBET GYERMEKKORA


1926. április 21-én császármetszéssel jött a világra anyai nagyapja mayfairi házában. A királynőt Cosmo Gordon Lang, York anglikán érseke keresztelte meg a Buckingham-palota magánkápolnájában. Édesanyja után Erzsébetnek, hat hónappal korábban elhunyt apai dédnagyanyja után Alexandrának, apai nagyanyja után pedig Marynek nevezték el. Szűk családja ,,Lilibet"-nek nevezte, ahogyan kisgyermekként magát nevezte. Erzsébet egyetlen testvére, Margit hercegnő 1930-ban született. A két hercegnőt otthon nevelték édesanyjuk és nevelőnőjük felügyelete alatt. Tanulmányaikat a történelemre, nyelvre, irodalomra és zenére összpontosították. Winston Churchill kormányfő így jellemezte Erzsébetet kétéves korában: ,,Egy karakter. Olyan tekintélyt sugárzó és elgondolkodtató tekintélye van, ami egy csecsemőnél meglepő." Unokatestvére, Margaret Rhodes ,,vidám, de alapvetően értelmes és jól nevelt kislánynak" írta le. Erzsébet magánórákat kapott alkotmánytörténetből Henry Martentől, az Eton College rektorhelyettesétől és francia nyelvet tanult több anyanyelvű nevelőnőtől.


II. Erzsébet királynő Kép Lisa Sheridan/Getty Images





A TRÓN VÁROMÁNYOSA


Nagyapja uralkodása idején Erzsébet volt a harmadik a brit trónutódlási sorban nagybátyja, Edward és apja mögött. Bár születése közérdeklődést váltott ki, nem számítottak arra, hogy királynő lesz, mivel Edward még fiatal volt, és valószínűnek tartották, hogy megnősül és saját gyermekei lesznek, akik megelőzik Erzsébetet az öröklési sorban. 1936-ban, amikor nagyapja meghalt, és nagybátyja, VIII. Edward lett a trónörökös, ő került a második helyre a trónöröklési sorban. Még ugyanebben az évben Edward lemondott, miután az elvált társasági hölggyel, Wallis Simpsonnal kötött házassága alkotmányos válságot idézett elő, következésképpen Erzsébet apja lett a király, aki a VI. György uralkodói nevet vette fel. Mivel Erzsébetnek nem voltak testvérei, ő lett a trón várományosa. Ha a szülei később fiút nemzettek volna, akkor a fiú lett volna a trónörökös, és Erzsébet fölött állt volna az öröklési sorban, amelyet akkoriban a férfiúi elsőbbség alapján határoztak meg.


II. Erzsébet királynő - Shutterstock-felvétel





A II. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN


Erzsébet 1943-ban vállalkozott első önálló nyilvános szereplésére a Gránátos Gárdaezrednél (Grenadier Guards) tett látogatásán, amelynek ezredesévé az előző évben nevezték ki. 1945 februárjában kinevezték tiszteletbeli második altisztnek a Területi Segédszolgálatba. Sofőrnek és szerelőnek képezte magát, és öt hónappal később tiszteletbeli parancsnok-helyettes rangot kapott. A háború végén, az európai győzelem napján Erzsébet és Margaret inkognitóban elvegyült az ünneplő tömegben London utcáin. Erzsébet hercegnő 1947-ben indult első tengerentúli körútjára, szüleit kísérve Dél-Afrikába. A körút során, a 21. születésnapján a Brit Nemzetközösséghez intézett adásában a következő fogadalmat tette: ,,Mindannyiuk előtt kijelentem, hogy egész életemet, legyen az hosszú vagy rövid, az önök és a mi nagy birodalmi családunk szolgálatának szentelem, amelyhez mindannyian tartozunk."


HÁZASSÁGA


Erzsébet 1934-ben, majd 1937-ben találkozott későbbi férjével, Fülöp görög-dán herceggel, akivel a dán király révén másod-unokatestvérek voltak, Viktória királynő révén pedig harmad-unokatestvérek. Miután 1939 júliusában harmadszor is találkoztak a dartmouthi Királyi Tengerészeti Főiskolán, Erzsébet - bár csak 13 éves volt - azt mondta, hogy beleszeretett Fülöpbe, és levelezni kezdtek. 21 éves volt, amikor 1947. július 9-én hivatalosan is bejelentették eljegyzésüket. Az eljegyzés nem volt ellentmondásoktól mentes; Fülöpnek nem volt megfelelő az anyagi helyzete, külföldi születésű volt (bár brit alattvaló, aki a második világháború alatt végig a Királyi Haditengerészetnél szolgált), és voltak testvérei, akik náci kapcsolatokkal rendelkező német nemesekhez mentek feleségül. Későbbi életrajzok arról számoltak be, hogy Erzsébet anyjának kezdetben fenntartásai voltak a házassággal kapcsolatban, és Fülöpöt ,,a hun" névvel cukkolta. Későbbi életében azonban az anyakirálynő azt mondta, hogy Fülöp ,,egy angol úriember". Erzsébet és Fülöp 1947. november 20-án házasodtak össze a Westminster apátságban. Erzsébet 1948. november 14-én adott életet első gyermeküknek, Károly hercegnek, 1950. augusztus 15-én pedig megszületett Anna hercegnő.


II. Erzsébet királynő - TASR/AP-felvétel





URALKODÁSA


1952 februárjában VI. György meghalt, az akkor 25 éves Erzsébet hét nemzetközösségi ország királynője lett: Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika, Pakisztán és Ceylon, valamint a Nemzetközösség feje. Uralkodói névnek a II. Erzsébetet választotta. II. Erzsébetet 1953. június 2-án koronázták meg. A Westminster apátságban tartott koronázási szertartást a felkenés és az áldozás kivételével először közvetítette a televízió. Erzsébet utasítására koronázási ruháját a Nemzetközösség országainak virágos emblémáival hímezték ki. Erzsébet születése idején a Brit Birodalom folytatta átalakulását Nemzetközösséggé. 1952-es trónra lépésekor a királynő már több független állam vezetőjeként játszott szerepet. Uralkodása során a több száz hivatalos látogatást tett más országokban és körutazásokat a Nemzetközösségben; ő volt a legtöbbet utazó államfő. Ő volt az első brit uralkodó, aki Ausztráliát és Új-Zélandot is meglátogatta. Erzsébet 1960. február 19-én szülte meg harmadik gyermekét, András herceget. Negyedik gyermeke, Edward herceg 1964. március 10-én született. Az 1960-as és 1970-es években felgyorsult Afrika és a Karib-térség dekolonizációja. Több mint 20 ország nyerte el függetlenségét Nagy-Britanniától - a királynő támogatásával. A királynő 1972 októberében Jugoszláviába utazott, és ezzel ő lett az első brit uralkodó, aki a keleti blokkba látogatott. Erzsébet 1977-ben ünnepelte trónra lépésének ezüstjubileumát. Az egész Nemzetközösségben partikra és rendezvényekre került sor, amik újra megerősítették a királynő népszerűségét. Az öbölháborúban aratott koalíciós győzelem nyomán a királynő lett az első brit uralkodó, aki 1991 májusában az Egyesült Államok Kongresszusának együttes ülésén beszédet mondott. 1994 októberében ő volt az első trónon lévő brit uralkodó, aki orosz földre lépett.


II. Erzsébet királyné Hivatalos portréja (1959) - Kép: Wikipedia





MERÉNYLETEK


Az 1981-es Trooping the Colour ünnepségen, hat héttel Károly herceg és Lady Diana Spencer esküvője előtt, hat lövést adtak le a királynőre közvetlen közelről, miközben az a londoni The Mallo-n lovagolt lován, Burmese-en. A rendőrség később kiderítette, hogy a támadó, a 17 éves Marcus Sarjean vaktöltényeket használt. Sarjean-t öt év börtönre ítélték, de három év után szabadon engedték. Még októberben a királynőt újabb támadás érte, amikor az új-zélandi Dunedinben tett látogatásán volt. A 17 éves Christopher John Lewis egy 22-es puskával lövést adott le rá egy, a parádéra néző épület ötödik emeletéről, de nem talált.


NEHÉZ ÉVEK

1992. november 24-én, trónra lépésének rubinjubileuma alkalmából tartott beszédében Erzsébet 1992-t annus horribilisnek (szörnyű évnek) nevezte. Márciusban második fia, András herceg elvált feleségétől, Sarah-tól, és Mauritius eltávolította Erzsébetet az államfői tisztségéből. Lánya, Anna hercegnő áprilisban elvált Mark Phillips kapitánytól, októberben Drezdában dühös tüntetők tojásokkal dobálták meg a királynőt egy németországi állami látogatás során, novemberben pedig nagy tűz ütött ki a Windsor-kastélyban, az egyik hivatalos rezidenciáján. 1996 decemberben Károly herceg és felesége, Diana hivatalosan is elváltak. A királynőt rengeteg kritika érte a Dianával való nehézkes kapcsolata miatt. 1997 augusztusában, egy évvel a válás után Diana egy párizsi autóbalesetben életét vesztette. A királyi család hallgatása és elzárkózása, valamint az, hogy a Buckingham-palota fölött nem eresztették félárbocra a zászlót, közmegdöbbenést váltott ki a nyilvánosságban. A királynő kénytelen volt televíziós adásban szólni a népéhez. Beszédében csodálatát fejezte ki Diana iránt, s emiatt a közvélemény ellenséges reakcióinak nagy része elpárolgott.


II. Erzsébet királynő Diana - Shutterstock-felvétel





JUBILEUMOK ÉS LEGEK SORA


A királynő 2002-ben ünnepelte aranyjubileumát, trónra lépésének 50. évfordulóját. Nővére februárban, édesanyja pedig márciusban halt meg. Ismét kiterjedt körutat tett birodalmában, kezdve februárban Jamaicával. Londonban a háromnapos jubileumi főünnepség minden napján egymillió ember vett részt, a közönség lelkesedése a királynő iránt nagyobb volt, mint amire sok újságíró számított. 2007 novemberében ő volt az első brit uralkodó, aki gyémántlakodalmat ünnepelt. A királynő létrehozott a szeptember 11-i támadások brit áldozatainak emlékére egy emlékkertet, amelyet 2010-ben nyitott meg. 2012-es gyémántjubileuma trónra lépésének 60. évfordulóját jelentette, és az ünnepségeket az egész királyságában, sőt, a Nemzetközösségen belül és kívül is megtartották. Ő és férje kiterjedt körutat tettek az Egyesült Királyságban, míg gyermekei és unokái királyi körutakra indultak a nevében a Nemzetközösség más államaiban. Két olimpiát is megnyitott: nyári olimpiai játékokat Montrealban 1976-ban, és a 2012-es nyári olimpiai és paralimpiai játékokat Londonban. 2018. április 20-án a Nemzetközösség kormányfői bejelentették, hogy Károly követi őt a Nemzetközösség élén, amit ő ,,őszinte kívánságának" nevezett. 2019 márciusában felhagyott a közutakon való vezetéssel, nagyrészt a két hónappal korábbi, a férjét is érintő autóbaleset következtében. A királynő 2007. december 21-én dédnagyanyját, Viktória királynőt megelőzve lett a leghosszabb életű brit uralkodó, 2015. szeptember 9-én pedig a leghosszabb ideig regnáló brit uralkodó és a világ leghosszabb ideig regnáló királynője és női államfője. 2015. szeptember 9-én ő lett a legidősebb élő uralkodó, miután Abdullah szaúd-arábiai király 2015. január 23-án meghalt. Később, Bhumibol thaiföldi király 2016. október 13-án bekövetkezett halálát követően ő lett a leghosszabb ideig trónon lévő uralkodó és a leghosszabb ideig hivatalban lévő államfő. Robert Mugabe 2017. november 21-én történt lemondásával a legidősebb akkori államfő is Erzsébet lett. 2017. február 6-án ő lett az első brit uralkodó, aki zafírjubileumot ünnepelt, november 20-án pedig ő volt az első brit uralkodó, aki platina házassági évfordulót ünnepelt.


II. Erzsébet királynő - TASR/AP-felvétel





AZ UTOLSÓ ÉVEK


Fülöp herceg 2021. április 9-én, 73 év házasság után halt meg, így Erzsébet lett az első brit uralkodó, aki Viktória királynő óta özvegyen uralkodott. A hírek szerint férje ágya mellett volt, amikor az meghalt, és négyszemközt megjegyezte, hogy halála ,,hatalmas űrt hagyott maga után". Az Angliában akkoriban érvényben lévő Covid-19 korlátozások miatt a királynő egyedül ült Fülöp temetési szertartásán, ami világszerte részvétet váltott ki az emberekből. 2021 októberében a 2004-es műtétje óta először kezdett el járóbotot használni nyilvános szereplései során. 2021 október 20-án egy éjszakai kórházi tartózkodást követően egészségügyi okokra hivatkozva lemondta az észak-írországi látogatásokat és egy glasgow-i csúcstalálkozót. A királynő platinajubileuma 2022. február 6-án kezdődött, 70 évvel azután, hogy apja halála után trónra lépett. Erzsébet megújította az 1947-ben eredetileg tett, élethosszig tartó közszolgálat iránti elkötelezettségről szóló esküjét. A királynő március 29-én jelen volt a Fülöp hercegért tartott hálaadó istentiszteleten a Westminster-apátságban, de nem tudott részt venni az abban a hónapban tartott éves Nemzetközösségi Napi istentiszteleten, vagy az áprilisi királyi Maundy-istentiszteleten. 59 év óta először maradt le a májusi parlamenti államnyitóról. A platina jubileumi ünnepségek alatt a királynő nagyrészt erkélyes megjelenésekre szorítkozott. 2022. június 13-án ő lett a történelem második leghosszabb ideig regnáló uralkodója azok közül, akiknek pontos uralkodási ideje ismert, megelőzve Bhumibol Adulyadej thaiföldi királyt. 2022. szeptember 6-án a skóciai Balmoral-kastélyban kinevezte 15. brit miniszterelnökét, Liz Trusst, ez volt az első alkalom, hogy uralkodása alatt nem a Buckingham-palotában fogadta az új miniszterelnököt. Hagyományos nyári rezidenciáján a skóciai Balmoralban 2 nap múlva, 2022. szeptember 8-án hunyt el.







HALÁLA


London belvárosa teljesen megbénult II. Erzsébet brit királynő szeptember 8-án, életének 97. életévében bekövetkezett halála óta. A brit uralkodócsalád hivatalos rezidenciája, a Buckingham-palota azóta szinte megközelíthetetlen: előbb a régóta betegeskedő, de relatív életerős koronás fő egészségi állapota miatt aggódók jelentek meg a vaskapuk előtt, a halálhír bejelentésekor pedig gyászolók és turisták özönlötték el a főbejárat előtti területet. Igaz, az uralkodó a korona felségterülete alá tartozó Skóciában, a királyi család balmorali nyári rezidenciáján hunyt el, de a legtöbb virágot, üzenetet és emléktárgyat mégis a londoni belvárosban álló neoklasszicista királyi lak bejárata elé tették le a megemlékezők. II. Erzsébet koporsója csak múlt hét szerdán érkezett meg a londoni parlament legősibb szárnyába, az 1097-ben emelt Westminster Hallba, ahol tegnap kora reggelig volt felravatalozva. Az uralkodó hihetetlen népszerűségét és történelemformáló személyiségét, valamint a Windsor-ház iránti lankadatlan érdeklődést mutatja, hogy a felravatalozott királynőhöz igyekvőket már vasárnap reggel arra intette az államminiszter illetékes részlege, hogy úgy készüljenek, hogy a becsült sorbaállási idő elérheti a 13,5 órát, de már a korábbi napok során is volt, aki 14 órát várakozott, ezért mintegy hat-hét órára többször felfüggesztették a bejutást.

Erzsébet ólommal bélelt koporsóját tegnap délelőtt szállították át a Westminster Halltól alig kétpercnyi gyalogútra lévő Westminster-apátságba, ahova tizenegy óra előtt nyolc perccel érkezett meg. Az uralkodó állami gyászszertartása tizenegykor vette kezdetét az angol-brit monarchia koronázótemplomába, ahol mintegy kétezer meghívott vendég - köztük a világ és a szigetország vezetői, az európai monarchiák uralkodói - jelenlétében búcsúztatták a hetven évig regnáló államfőt. Valamivel tizenkettő óra előtt felcsendült az utolsó kürthang, vagyis a Last Post néven ismert, a brit korona seregeiben használatos takarodó- és búcsúztatódallam, majd kétperces néma csend borult a katedrálisra és a londoni utcákon fegyelmezetten várakozó milliós tömegre. Ezt követően a trombitások a The Reville című dalt játszották, majd a nemzeti himnusz, a God Save the King következett, végül a néhai uralkodó kedves dudazenéje, a Sleep, dearie, sleep tradicionális skót szerzemény.

Az istentisztelet után a koporsót az apátságtól a Hyde Park délkeleti sarkában található Wellington-emlékműig nagyszabású katonai pompával megrendezett gyászmenet vezette fel. Az elhunyt - az uralkodóház lobogójával takart és a koronázási ékszerrel, köztük a kétezer gyémánttal díszített birodalmi állami koronával ellátott koporsója - után négy gyermeke sétált, köztük a legidősebb, az édesanyja halála után automatikusan trónra lépett III. Károly. Az ágyútalpon elhelyezett koporsót a bulvármédia ellenérzéseivel nem foglalkozva a szexuális botrányba keveredett András yorki herceg, a királynő harmadszülöttje és az Egyesült Államokba költözött Harry herceg, a jelenlegi uralkodó másodszülöttje is követte, mindketten polgári ünnepi ruhában. Kamilla királyné, Katalin walesi hercegnő és a trónörökös két idősebb gyermeke, György herceg és Sarolta hercegnő a ház egyik Rolls-Royce Phantom VI. személygépjárművében ülve követte Erzsébet valamivel több mint egyórás utolsó londoni felvonulását.

II. Erzsébet koporsóját a délután folyamán a Buckingham-palotából a fővárostól mintegy 25 kilométerre található Windsorba szállították, a koporsót szállító jármű és a kísérő konvoj az autópályákat elkerülve, az A4-es, majd az A30-as autóúton haladt el, hogy a London nyugati és délnyugati kerületeiben élők, valamint a London és Windsor között lakók autóikkal lehúzódva elbúcsúzhassanak uralkodójuktól. A királynőtől David Conner windsori dékán búcsúzott a mintegy ezeréves windsori kastély Szent György-kápolnájában. A megemlékezésre az állami szertartással ellentétben csak nyolcszázan kaptak meghívást. Az uralkodót végül az édesapjáról, VI. Györgyről elnevezett emlékkápolnába temették el, a tavaly áprilisban, 99 éves korában elhunyt házastársa, Fülöp edinburghi herceg tavaly csak ideiglenesen eltemetett koporsójával együtt.







Eltemették II. Erzsébet brit királynőt

Link



Nem készült királynőnek, mégis erre született: II. Erzsébet csodás élete

Link


LIVE: The State Funeral Procession of Her Majesty The Queen

Link


Képeken II. Erzsébet élete és 70 éves uralkodása

Link















 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
     1/14 oldal   Bejegyzések száma: 137 
2023.01 2023. Február 2023.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 12 db bejegyzés
e év: 42 db bejegyzés
Összes: 4556 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 153
  • e Hét: 6920
  • e Hónap: 15748
  • e Év: 95177
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2023 TVN.HU Kft.