Belépés
jupiter21.blog.xfree.hu
" Elég, ha megértjük, hogy mindannyian valamilyen célból vagyunk itt, és elég, ha elkötelezzük magunkat ennek a célnak. " Paulo Coelho "Né... Keller Istvánné
1946.04.10
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
A testen kívüli élmény természete...
  2014-01-21 07:33:12, kedd
 
  Joe H. Slate: Testelhagyás
A megvilágosodás keresése során már sok tintát pazaroltak a kezdetek, a valóság, a fontosság és a sors kérdéseire. Ezek a régi témák ma is élnek a tudás folytonos keresésében, amely során minden új felfedezés próbára teszi a képzeletet, és arra ösztönöz, hogy a hatalmas ismeretlen mélyére hatoljunk. A biológia és a fizika - felbátorodva az élet eredetére vonatkozó áttörő felfedezésektől - további megdöbbentő tényeket tár fel, amelyek közül sok láthatatlan a szemnek, néhány esetben pedig ellenkezik a józanésszel. A humán- és társadalomtudományok - amelyeket olyan nyugtalanító globális problémák sarkallnak, mint az erőszak és a fanatizmus, az öngyilkosság és a drogfüggőség -olyan emberi dilemmák megoldására irányították a figyelmüket, mint a reménytelenség, az intolerancia, a jelentéktelenség és a kétségbeesés. A modern orvostudomány, ami olyan fertőző betegségekkel néz szembe, amelyekre jelenleg nincs oltás és nincs gyógymód, megkettőzte erőfeszítéseit, hogy merész, újító eljárások bevonásával olyan új kezelési megoldásokat találjon, amik számolnak a tudat és a lélek gyógyító erejével. Ezeknek a sürgető problémáknak a középpontjában sok bámulatos pszichikus fejlődés áll, amelyek arra késztetnek minket, hogy újradefiniáljuk konvencionális elképzeléseinket, kutatásainkat kiterjesszük a pszichikus erőt adó tényekre, és alternatív utakat alakítsunk ki az ismeretlen felfedezésére - más szóval, hogy újra feltaláljuk létezésünk paradigmáját.
Az elmúlt évek figyelemreméltó tudományos és pszichikus fejleményeinek ellenére az ismeretlenre irányuló legmélyebbre hatoló vizsgálódásaink is alig érintették meg a valóság felszínét. Például amikor a mennyeket fürkésszük, még legerősebb teleszkópjainkkal is csak a kozmosz egy töredékét látjuk. A tudósok csak mostanában fedezték fel, hogy az apró töredéken belül más galaxisokban is léteznek bolygók. Az ismeretlen még a saját bolygónkon is messze meghaladja az ismertet. A biológusok például egy adott mélytengeri föveny- mintából az állati életnek csak tíz százalékát tudják azonosítani. Annak ellenére, hogy nemrég felfedezték a kvark nevű szubatomi építőkockákat, a fizikusok beismerik, hogy valószínűleg még nem találták meg a legalapvetőbb valóságot, az anyag legkisebb részecskéjét. Ami talán még fontosabb: a gazdag lehetőségek hatalmas készlete saját lényünkön belül nem csak kiaknázatlan, hanem nagyrészt ismeretlen is előttünk. Ennek a könyvnek a középpontjában elsősorban az újító stratégiák állnak, amelyek túllépnek a konvencionális tudomány korlátozott távlatain és eljárásain.
Az ismeretlen fürkészésére szolgáló stratégiák közül azok a legígéretesebbek, amelyek magukba foglalják a testen kívüli élményt (angolul Out-of-Body Experience, továbbiakban csak OBE) is. Ahhoz, hogy megértsük önmagunkat és a világegyetemet, túl kell lépnünk racionális képességeink korlátjain. A testen kívüli állapot olyan tudatállapot, amely során biológián túli alkotóelemünk - egy tudatos, intelligens entitás, amit általában asztráltestnek hívnak - ideiglenesen leválik a fizikai testről. Ebben az átmeneti állapotban képesek vagyunk biológiai testünkön kívül, de a kapcsolat megtartásával megtapasztalni a valóságot.
A testen kívüli állapot egyszerre a legújabb és legrégebb ismert formája az űrutazásnak. A legújabb, mert csak nemrég fejlesztettünk ki egy OBE technológiát, ami képessé tesz minket arra, hogy szándékosan utazzunk a testen kívül meghatározott helyekre, és pszichikus erőnket növelő testen kívüli interakciókat kezdeményezzünk. A legrégebbi, mert sok ősi kultúra ismerte fel és fogadta el a testen kívüli élményt a mindennapi élet normális részeként. Ezek a kultúrák gyakran belevegyítették a testen kívüli élményeket kulturális rítusaikba, és sokuk előre látta a tudat túlélését azután, hogy a halállal a lélek végleg megszabadul a fizikai testtől.
A történelem folyamán a bolygón egymástól távol elhelyezkedő ősi kultúrák közötti megdöbbentő hasonlóságok testen kívüli interakciókkal magyarázhatók.
Noha ezek a kultúrák nem álltak fizikai kapcsolatban egymással, szinte bizonyos, hogy pszichikus an kommunikáltak, és testen kívüli látogatások során információt és szerzett tudást cseréltek, ami az értékek, hiedelmek, ünnepi rítusok és szokások tekintetében kultúra-közi hasonlóságokat eredményezett. Hasonlóképpen az építészeti formák bizonyos globális tendenciáit is - különösen a piramis esetében - alakíthatták testen kívüli kapcsolatok, akár a kultúrák között, akár egy magasabb közös síkon.
A testen kívüli állapot lehetséges hatósugara korlátlan: egyszerre pásztázó és koncentrált. A testen kívüli állapot állhat egyszerűen az ismerős környezet spontán testen kívüli megfigyeléséből, vagy ismerősökkel történt kapcsolatokból; vagy lehet komplex bejárat távoli asztrális síkokra és dimenziókba, amelyeket nehéz leírni, mivel az anyagi valóság birodalmán kívül léteznek és úgy tűnik, nincsenek határozott körvonalaik. A testen kívüli állapot tudatosan kiterjedhet egy bizonyos céllal a föld egy adott pontjára, vagy szó szerint átfoghatja az egész világmindenséget, beleértve más csillagrendszerek bolygóit is. Beletartozhatnak pszichikus erőt növelő kapcsolatok, csodálatos felismerések és látványos, élénk pillantások asztrális valóságokról, amik szellemi és lelki kihívást jelentenek. De a testen kívüli állapotba általában megszokott, mindennapos körülmények és kapcsolatok tartoznak, amelyek hatása mégis jelentős, gazdagító és pszichikus erőt növelő.
Talán hihetetlennek tűnik, de a testen kívüli állapotban nem egyszerűen megtartjuk mentális képességeinket, hanem azok egyúttal növekszenek és gazdagodnak is. Ezt a látszólag hihetetlen elképzelést támasztja alá az a tény, hogy a civilizáció története során sok fontos fejlődési lépés olyan tudatállapotokkal járt, amelyekre egyértelműen illik a testen kívüli állapot ismert dinamikája. Az évszázadok során tett lényeges tudományos felfedezések gyakran mentális képek, álmok, intuitív gondolkodás és csúcsélmények eredményei voltak, amelyeken mind ott van a testen kívüli állapot lenyomata, ahogy az a tudatosságot a megértés magasabb szintjére emeli.
A tipikus testen kívüli állapotban az intelligencia megnő, a tudat kitágul, az érzékletek elevenebbek, az észlelések pedig pontosabbak és részletesebbek. Az emberi létezést jellemzően korlátozza biológiai természetünk és a bennünket körülvevő fizikai környezet. A megismerés szempontjából genetikai felépítésünk és környezetünk határainak szűk korlátai között működünk. A normális érzékelés és észlelés hasonlóan korlátozott: tudatosan csak a szenzoros ingerekre reagálunk az érzékküszöbön belül, és aktívan csak a teljes észlelési mezőnk egy kis részére figyelünk, azon belül észlelünk. A testen kívüli állapoton keresztül szó szerint átléphetjük biológiai és környezeti korlátainkat, amelyek akadályozzák a fejlődésünket és elválasztanak minket létezésünk nagyobb valóságaitól.
A testen kívüli élmények gyakran új konceptuális valóságokat tárnak fel, amelyek a dolgok felszínénél sokkal mélyebbre hatolnak. Emberi lényként ugyan tudattalanul megértjük a világegyetem sok alapelvét, ezek feltárásán azonban munkálkodnunk kell. A testen kívüli állapot nagyszerű eszközt kínál a tudás belső forrásainak kiaknázására, miközben a kozmosz távoli részeit fürkésszük. Ennek eredménye a kozmikus elvek jobb megértése, egyszersmind életünk gazdagítására, és emberi lényként teljes potenciálunk kifejlesztésére fordítható nagyobb erő.
A hagyományos elképzeléssel ellentétben magasabb szintű kreatív folyamataink a korlátozó biológiai alap nélkül tudnak a legjobban működni. A nagy művészek, költők és zenészek mesterművei gyakran testen kívüli kölcsönhatásokat sejtetnek, valószínűleg magasabb asztrális síkokkal, amik a tudás és kreatív kifejezés forrásai. Edna St. Vincent Millay versei például gyakran festenek le olyan képeket, amik szinte bizonyosan testen kívüli eredetűek, ahogy azt egy korai verse, az “Újjászületés" nagyszerűen illusztrálja.

Láttam és hallottam, és végre tudtam
Minden dolog hogyanját és miértjét, múltat,
És jelent, és örökkét.
A mindenség gyökeréig hatoltam...

Hasonlóképpen sok mesteri művész munkája sejtet a kreatív ötletek forrásaiként testen kívüli élményeket. A primitív művészet például olyan absztrakt struktúrákat hozott létre, amelyeknek sok eleme valószínűleg asztrális eredetű. Különösen a korai építészet és a szobrászat az, ami erős asztrális befolyást mutató, rendkívül összetett koncepciókat szervezett újító mintákba. Később sok impresszionista munkájában található - még ha szkeptikusan nézzük is - olyan konceptuális és absztrakt stílus, ami erősen földöntúli eredetet sejtet.
Bár a testen kívüli állapotot néha túldramatizálták, romantizálták, és még trivializálták is, soha nem játszottak még ennyire fontos szerepet személyes fejlődésünkben és pszichikus megerősödésünkben. A modern élet gazdasági, társadalmi, politikai és pszichikai nyomásai alatt a kellemetlen életesemények áradata egész életünkre kihathat, gyengítő hatású stresszt idézhet elő, alááshatja társadalmi kapcsolatainkat, szétválaszthat barátokat és családot, reménytelenséghez és kétségbeeséshez vezethet. A testen kívüli állapotok gazdag forrásokat szabadíthatnak fel bennünk, ugyanakkor összekapcsolnak minket a kozmikus erő legmagasabb forrásaival is. Kiszélesíthetik látókörünket, és segítenek észrevenni a körülöttünk lévő fejlődési lehetőségeket. Erőteljes érzelmi és motivációs felhajtóerőt adhatnak, felkészítenek a cselekvésre és beoltanak minket a sorscsapások ellen. Még a legkedvezőtlenebb körülmények között is megtaníthatják az önfenntartást. Arra ösztönözhetnek, hogy, még heves ellenállással szemben is, elszántan haladjunk előre. Segítenek megbirkózni a stresszel, megoldani a problémákat, kialakítani pozitív társadalmi kapcsolatokat és sikerrel elérni legmagasabb röptű céljainkat is.
A testen kívüli élmény talán minden más emberi élménynél jobban tükrözi lényünk isteni természetét, tudatos, elpusztíthatatlan entitását. A testen kívüli állapot arra késztet minket, hogy létezésünk fejlett, spirituális oldalát tapasztaljuk meg. A testen kívüli állapot erős identitás-érzést, és jövőbe vetett rendíthetetlen hitet ad. A bölcsesség és erő új szintjeire emeli fel a lelket. Segít olyan módon megismerni magunkat és a világegyetemet, ami az életnek új értelmet és új látásmódot ígér.
A pszichikus erő növelése szempontjából az asztráltest, lélek, szellem, felettes én, nem-biológiai létezés, tudatosság és szuper-tudatosság kifejezéseket gyakran egymással felcserélhetően használják. Ezek mindegyike nem csak az ember tulajdonsága, vagy tulajdona, hanem maga az ember. A pszichikus erő növelése felismeri lényünk spirituális természetét. Ahelyett, hogy egyszerűen asztrális testünk, lelkünk, szellemünk, énünk vagy tudatosságunk lennénk, mindezek együttesen és egyben többek is vagyunk. Egyéniségünk, személyiségünk és identitásunk állandóan és kibogozhatatlanul kapcsolódik az egész lényünkhöz, mégis örökké fejlődik. Létezésünknek ezen a bolygón az az egyik legfőbb célja, hogy e bámulatos fejlődés felé igyekezzünk, és felismerjük legmagasabb potenciálunkat.
Összegezve, a testen kívüli állapotokban valószínűleg minden más emberi tapasztalatnál jobban, egyszerre nyilvánul meg lényünk igazi természete és legmagasabb lehetősége. Feltárják személyiségünk isteni természetét, és a minden teremtett lénnyel való egység képességét. Magasztalják létezésünket -múltban, jelenben és jövőben -, és életünk fontosságát. Felfedik bennünk és körülöttünk a határtalan lehetőségeket. És ami talán a legfontosabb, kinyilvánítják minden emberi lény isteni természetét és páratlan értékét.
A következő oldalakon felfedezzük a testen kívüli állapotot, és azt a képességét, hogy az életünket gazdagítsa és megtöltse pszichikus erővel. E könyv megírásának fő célja háromszoros: új lehetőségeket tárjak fel személyes fejlődésünkre és beteljesülésünkre; praktikus, ésszerű, kipróbált stratégiákat fejlesszek ki a bölcsesség és erő belső és külső forrásainak kiaknázására; és végül, hogy népszerűsítsek egy új paradigmát, ami felfedi, hogy létezésünk szépsége és ereje a kozmosz állandó életenergiája. remélem, ez a könyv mindannyiunkat arra ösztönöz, hogy nagyobb céltudatossággal és örömmel éljünk, most és a jövőben.

1.
A testen kívüli élmény természete

"Egy látvány van, mi nagyszerűbb a tengernél: az ég; egy látvány van, mi nagyszerűbb az égnél: az emberi lélek benseje."
Victor Hugo, Nyomorultak

Valószínűleg nincs még egy olyan emberi jelenség, amit ennyire átitat a titokzatosság, mégis olyan potenciális erőt ad, mint a testen kívüli állapot. A testen kívüli állapotban a tudat hihetetlen erővel szabadul fel, hogy saját magát és más dimenziókat fedezzen fel, köztük sok csodás asztrális és spirituális síkot, amiket általában nem ismerünk. Ennek a rendkívüli jelenségnek az átélésével létezésünk új értelmet nyer mint tudatos, állandó energia a világegyetemben.
A testen kívüli állapot (OBE) - ami lélekutazásként és asztrális utazásként is ismert - olyan jelenség, amelynek során a nem-fizikai, vagy asztráltest szó szerint leválik a fizikai testről, és ebben az ideiglenes éteri állapotban tudatosan megtapasztal más fizikai valóságokat, vagy távoli asztrális síkokat. A tudatnak ezek a testen kívüli kalandozásai fontosak fejlődésünkben, mivel eloszlatják a látásunkat elhomályosító és tudatosságunkat korlátozó
felhőket. A testen kívüli élmények egyrészt megerősítik megtestesült létezésünk kettőségét, mint biológiai és nem-biológiai, másrészt eloszlatják a fátylakat, amik gyakran eltorzítják az érzékelésünket és meghiúsítják, hogy új tudást fedezzünk fel. Túllépik fizikai világunk homályos szféráját, hogy az erő ragyogó, kiaknázható új területeit leplezzék le. Ugyanilyen fontos, hogy a testen kívüli állapot a szárnyalásig felszabadítja a tudatot, és ezzel új fejlődési lehetőségeket tár fel, a tudatot pedig a megértés és az erő új magasságaiba emeli. Lehet, hogy a személyes pszichikus erő legmélyebb forrásának és a világmindenségben való lét kulcsa, magának a tudatnak a küszöbén hever.
Az egyéni tudat egyszerre termék és folyamat. Termékként úgy tekinthetjük, mint egy páratlan asztrális genotípus, vagy kozmikus genetikai kód asztrális megtestesülését, ami egyéniségünk mint tudatos entitás állandó alapstruktúráját képviseli. A megtestesült állapotban a tudatosság kozmikus kódjával együtt létezik a fizikai testtel, és annak biológiai genotípusával, vagy fizikai genetikai kódjával. Ebben az értelemben asztrális genotípusunk, ami megtestesül a tudatban, analóg biológiai genotípusunkkal, ami megtestesül a fiziológiában. Azonban az inkarnáció - vagy a fiziológiában megtestesült tudat - minden életét úgy tekinthetjük, mint a sok lehetséges egyesülés egyikét, ahol minden egyes egyesülés, vagy inkarnáció egy adott kozmikus kód végtelen lehetőségeinek egyetlen esetét képviseli.
Tisztán spirituális szempontból a tudatot a lélek elpusztíthatatlan esszenciájának termékeként szemlélhetjük, amelynek saját spirituális genezise és saját, egyedülálló spirituális identitása van. A fizikai test, az aggyal együtt, egyszerűen úgy létezik, mint a végtelen lélek átmeneti, materiális temploma. Ehhez a nézethez csatlakozott Pascal is, aki 1670-ben megjegyezte: “A lelkünket belevetik a testbe, ahol az számot, időt és kiterjedést talál." Ebből a szempontból a test-lélek interakció végső célja a spirituális fejlődés, az emberiség szolgálata és a személyes beteljesülés még akkor is, amikor az agyműködés felmondja a szolgálatot és a testrészek kimerülnek. Ahogy egy régi nigériai közmondás tartja: “Bármennyire leromlott is a lélek szentélye, a lélek továbbra is benne lakozik."
Folyamatként tekintve az egyéni tudat egy folytonos, fejlődő jelenség, amelyben érzéseink, észlelésünk és gondolataink az állandó kölcsönhatás állapotában vannak. Az önfelfedezéshez és fejlődéshez alapvető fontosságú, hogy ennek kölcsönhatásnak tudatában legyünk, és képesek legyünk szándékosan beleavatkozni és irányítani azt. A testen kívüli állapot egyik legfontosabb célja, hogy felemelje a tudatot és képessé tegye az énen belül új, pozitív kapcsolatok létrehozására.
Az egyéni tudatnak szerves része az a hatalmas terület, ami általában tudatalattiként ismert; ez minden élmény és potenciál raktára, ami az éber tudatosság számára jelenleg nem elérhető. Amikor a tudat felemelkedik és megerősödik, jobban tudatában leszünk a valahogy elvesztett fontos múltbéli tapasztalatoknak; csakúgy, mint rejtett fejlődési potenciálunknak, és a hozzáférhető belső erőforrások sokaságának. De a tudat új szintekre emelésének az eredménye több kell legyen a megvilágosodásnál, vagy az ön-tudatosságnál. Szilárd elkötelezettséget és koncentrált erőfeszítést kell létre hoznia, hogy potenciáljainkat a tökéletességig fejlesszük, ugyanakkor hozzájáruljunk a világméretű szükségletekhez és növeljük a világméretű tudatosságot. Az egyéni és globális tudatosságnak a megvilágosodás új szintjeire emelése és a felelősségteljes cselekvés az emberi önkifejezés legkiválóbb megnyilvánulása. A testen kívüli állapot - valószínűleg minden más emberi jelenségnél jobban - jelentősen felgyorsítja ezt a létfontosságú folyamatot.
Minthogy a tudat dinamikus raktára mindennek, ami velünk történik, teljes és pontos archívuma életünk kibontakozásának és annak, ahogy szintről szintre - reinkarnációs szempontból pedig életről életre - fejlődik. A tudatot azonban lehetetlen pontosan meghatározni és kényelmes határok közé szorítani - talán ha meghatározható és beszorítható lenne, nem is létezhetne. Legfeljebb csak szemlélhetjük felfoghatatlan természetét. A tudat olyan, mint egy festett vászon a különböző elemekkel: ecsetvonásokkal, pacákkal, folyásokkal, fröccsenésekkel és színekkel. Ezek az elemek a művészi kifejezésnek csak a nyers konkrétumait képviselik; nem fedik fel a magasabb kreatív folyamatot. A tudat azon bámulatos képessége, hogy az élmény összetevőit folyamatosan feldolgozza, összekeverje és értelmes tényekké alakítsa, áthatolhatatlan marad.
A testen kívüli állapotban a tudat egyedülálló kozmikus identitásával és felhalmozódott tapasztalataival megszabadul biológiai kötöttségeitől, így más valóságokat élhet át. A testen kívüli állapot jelentősen kiterjeszti fejlődési lehetőségeinket, miközben megmutatja a biológiától független tudat fejlődő és továbbélő természetét. Spirituális szempontból ezt a fejlődési jelenséget gyakran lélekutazásnak tekintik, amikor a tudatossággal áthatott lélek elhagyja a fizikai testet, és távoli valóságokba, többek között az új felismerések és erő forrásainak tekintett magasabb spirituális dimenziókba utazik. A Biblia erre a jelenségre utal (Pál levele a Korinthusbeliekhez II 12:3,4): “És tudom, hogy az az ember, ha testben-é, ha testen kívül-é... Elragadtatott a paradicsomba, és hallott kimondhatatlan beszédeket..."
Az egyéni tudatnak azt a képességét, hogy leváljon a biológiai testről és attól függetlenül működjön, egy gép és a motor képével ábrázolhatjuk, ahol a gép a biológiai test, a motor pedig a tudat megfelelője. A motor által termelt erő, ami energizálja a gépet és különböző funkcióit, párhuzamba állítható a tudat erejével, ami energizálja a testet és sok biológiai folyamatát, az agy összetett tevékenységeit is beleértve. Ahogy a motor a gép hajtóereje, a tudat a fizikai test hajtóereje. Ha elválasztják a géptől, a lekapcsolódott motor megtartja független erőkifejtő képességét. Ez a jelenség analóg a testen kívüli állapottal, amiben a tudat - bár levált a fizikai testről -, megtartja funkcionális erőit független, nem-biológiai entitásként.
A testen kívüli állapotra vonatkozó egyik nézet szerint a levált asztráltest kapcsolatban marad a biológiai testtel egy asztrális energiakomponensen keresztül, amit ezüstszálnak hívnak, és ami biztosítja a fizikai túlélést a testen kívül utazás során, nemcsak távoli fizikai úti célokhoz, hanem megfoghatatlan dimenziókba is. Az ezüstszálat néha a sugárzó energia csillogó áramlásaként érzékelik, ami az asztráltestet összeköti fizikai test párjával. A testen kívüli állapotnak ez a szemlélete azt állítja, hogy az egyéni tudat és identitás telíti az asztráltestet. A halált egyszerűen fejlődési átmenetnek tekintik, amit az ezüstszál elszakadása és nem-biológiai lényünk végső megszabadulása kísér. Ezt a nézetet támasztják alá az egészségügyi dolgozók megfigyelései, akik gyakran számolnak be arról, hogy egy aura-szerű alak emelkedik ki a haldokló betegek fizikai testéből.
Egy ezzel rokon nézet a testen kívüli állapotról úgy tartja, hogy amikor elalszunk, az asztrál-, vagy éteri test spontán módon kicsúszik a biológiai testből, és miközben az ezüstszálon keresztül össze van kötve a fizikai testtel, a tudat az alvás idejére ebben a levált állapotban marad. Bizonyos álom-szerű tapasztalatokról - különösen a föld fölötti sodródás, vagy az űrben utazás élményeiről - úgy gondolják, hogy asztrálutazások. A Hatodik Fejezetben lépésről lépésre mutatunk be olyan stratégiákat, amiket arra dolgoztunk ki, hogy előidézzék a testen kívül utazást alvás közben.
A testen kívüli állapot összetett kapcsolatot sejtet létezésünk biológiai és nem-biológiai dimenziói között. Egyszerűen szén-alapú organizmusok vagyunk, akiknek az eredete és a sorsa a szénpor; de nem-biológiailag egyedülálló, tudatos entitásuk vagyunk, akiknek az eredete éteri, a sorsa pedig a folyamatos fejlődés és az állandó túlélés a halál után. Biológiai rendszerünk egy megfogható, de ideiglenes hordozó eszközt biztosít a fejlődéshez: ellát minket a szükséges mechanizmusokkal, hogy felfogjuk fizikai környezetünket és érintkezzünk. Ebbe a fizikai hordozó eszközbe tartoznak a központi idegrendszer funkciói és alapvető pszichológiai ösztöneink, mint éhség, szomjúság, szex, cselekvés és alvás, amelyek mindegyikének az a rendeltetése, hogy ebben a fizikai valóságban tartsák fenn létezésünket és segítsék elő fejlődésünket. Jellemzően először alapvető fizikai szükségleteinket kell kielégíteni, mielőtt hatékonyan tudnánk koncentrálni magasabb tudati szükségleteinkre, beleértve pszichikus fejlődésünket és spirituális aktualizációnkat is.
Bár biológiai funkcióink létfontosságúak fizikai túlélésünkhöz, néha nemes céljaink eléréséhez szükség van arra, hogy félretoljuk a fizikai kielégülést, megszabaduljunk anyagi érdekeinktől, és néhány esetben akár személyes jólétünket is kockára tegyük. Paradox módon a viszontagságok és a balszerencse gyakran biztosít jelentős fejlődést elindító körülményeket spirituális aktualizációnkhoz, és nagyobb léptékkel tekintve, kulturális haladásunkhoz. Ahogy Hérakleitosz i.e. 500-ban megjegyezte: “Balvégzetnek nagy sors a jutalma." Amikor a felettes tudat beavatkozik, még fizikai túlélésünk is másodlagossá válhat önzetlen törekvéseinkhez képest, mint amilyen a személyes méltóság, az emberi jogok és a szabadság. Egy nemes cél iránti szilárd elkötelezettség még legalapvetőbb világi szükségleteinket is háttérbe szoríthatja. Például feláldozhatjuk az életünket a szabadságért, vagy a halált választhatjuk a rabszolgaság helyett. Hasonlóképpen a morális értékek megingathatatlan összessége döntő útmutató lehet, ami szabályozza mentális, fizikai és társadalmi viselkedésünket, még katasztrofális, az életünket fenyegető eseményekkel szemben is. Például végletesen kockáztathatjuk személyes biztonságunkat, hogy megmentsük egy katasztrófa áldozatait, vagy hogy egy bajba jutott állat segítségére siessünk. Az a tény, hogy fizikai ösztöneink gyakran nem-fizikai törekvéseinkhez képest másodlagosak, bonyolult szövetségre enged következtetni, amelyben a tudat és a törekvései gyakran túllépnek a fiziológiai szükségleteken.
Még inkább tükrözik lényünk összetett természetét a tudat és a fiziológia közötti folyamatos kölcsönhatás, amelyek közül sok a tudat hatalmát mutatja a test fölött. Ezt a jelenséget szemléltetik azok az újabb orvosi tanulmányok is, amelyek kimutatják, hogy az imádság - akár saját, akár más javára végzik - jelentősen előmozdítja a fizikai gyógyulást. Úgy találták, hogy a humorérzék is növeli fizikai és mentális egészségünket. Az egyik leghatásosabb ismert eszköz az egészség és jó kondíció megtartására az a képességünk, hogy az énen belül szándékosan pszichikus erőt fokozó élményeket kezdeményezünk. Például előidézhetünk pozitív tudatállapotokat, amik megváltoztatják az agyhullám mintázatokat, új idegkapcsolatokat hoznak létre, helyrehozzák a károsodott szöveteket és akár az öregedési folyamatot is lelassíthatják. És fordítva, a negatív érzések és egy pesszimista, lélekölő hozzáállás kivétel nélkül magas árat követelnek egész lényünktől. Akár növelik, akár csökkentik a pszichikus erőt, ezek az énen belüli élmények világosan megmutatják a tudat rendkívüli képességét, hogy egymástól függetlenül megváltoztasson mind mentális, mind fizikai működéseket.
A tudat tiszta erejének egyik legközvetlenebb megnyilvánulása a pszichokinézis (PK): az az emberi képesség, hogy fizikai erő nélkül befolyásoljuk az anyagot, vagy a mozgást. Akár arra használják, hogy közvetlenül befolyásolják az anyagot, beleértve a belső biológiai funkciókat is, akár arra, hogy mozgást idézzenek elő egy külső tárgyban, a PK további bizonyítékkal szolgál nem csak kettős természetünkre, de a mentális funkciók fizikai test fölötti egyértelmű dominanciájára is. Ezt a dominanciát talán sehol máshol nem lehet objektívebben szemléltetni, mint a biofeedback esetében. Gondosan ellenőrzött laboratóriumi körülmények között a biofeedback eszközök pontosan tudják rögzíteni a különféle nem-fizikai ingerekre - mint amilyen a mentális kép és a szuggesztió - tett pszichológiai reakcióinkat. Az általánosan megfigyelt reakciók közé tartozik a pulzusszám, a vérnyomás, a testhőmérséklet, a galvános bőrreakció, és az agyhullám-minta megváltozása. Azon képességünk, hogy tudatosan beavatkozzunk az úgynevezett “autonóm" (vegetatív) biológiai funkciókba - beleértve az agy idegtevékenységét is -, és hogy függetlenül vigyük bele a testet egészséges kölcsönhatásokba, egy sereg fontos, kórházakban alkalmazható kezelési lehetőséget vet fel, különösen a stresszel kapcsolatos rendellenességeknél. A pszichokinetikus erő csak egy másik példája a tudat felsőbbrendűségének és a puszta tudati erő izgalmas lehetőségeinek.
A hipnózisban és az ön-hipnózisban, bizonyos meditációs állapotokkal együtt további bizonyítékot láthatunk kettős felépítésünkre és a tudat hatalmára a fiziológia fölött. A hipnotikus szuggesztiót, mint a tudat eszközét, gyakran arra szánják, hogy egészen specifikus fizikai érzéseket váltsanak ki, többek között olyanokat, amelyek a transz elmélyítéséhez szükségesek. Másfelől arra is használhatók, hogy új, rendkívül összetett fizikai válaszmintákat kezdeményezzenek, például olyanokat, amelyek a fizikai feszültség csökkentéséhez, a fájdalom csillapításához és az immunrendszer megerősítéséhez szükségesek. Minden esetben a tudat azon képessége, hogy egy kívánt biológiai hatást váltson ki, újabb példáját adja világi létezésünk e földi dimenziójában a fizikai és nem-fizikai létünk bonyolult egymásra hatásának.

FORRÁS: ÉDESVÍZ KIADÓ



Link



 
 
0 komment , kategória:  Ezotéria : Asztrális projekció  
Asztrálutazás
  2012-03-12 05:28:42, hétfő
 
 
Sok, magát ezoterikus gondolkodásúnak valló ember álmodozik arról, hogy milyen jó lenne a fizikai testet "otthagyni", és repülni, ahová csak akar. Megnézni embereket, helyeket, történéseket, más világokat. Kétségtelen, hogy az utazgatás e módja olcsó, azonban az asztrálutazás sokkal több egyszerű helyváltoztatásnál. Mint ahogy minden szellemi gyakorlatnak, ennek is meghatározott célja, módja és követelményei vannak...

Az asztrálutazás ma már hatalmas szakirodalommal rendelkezik, azonban sokféle elnevezést használnak, és ez megtévesztő lehet. Asztrális utazás, asztrálprojekció (AP), testelhagyás, testből való kilépés, exomatózis mind-mind ugyanazt a jelenséget takarják. Miről is van szó? Erős összpontosítás hatására az asztráltest és az Én elszakad a fizikai testtől, úgy, hogy közben a tudatosság megmarad. Sok szempontból hasonlít ez az éjszaka tapasztalt kilépési fázishoz, azonban ezt napközben is előidézhetjük. Érdekes párhuzam vonható a halálközeli élményekkel is, hiszen ezek is egyfajta testelhagyásnak tekinthetőek, de ezeket mindig valamilyen erős trauma, károsító behatás okozza. Minden esetben megfigyelhető hogy az asztrálutazók a kilépés előtt hatalmas tudati energiát gyűjtenek össze, és mély koncentrációban merülnek. Ha ez a összeszedettség megtörik, akkor a testelhagyás meghiúsul. A szakirodalom utal arra, hogy a tudatosság teljes mértékben a kilépő asztráltestnél marad, azonban a tudati lélek korszakában már egyszerre kell fenntartani a tudatosságot mindkét testben, mindkét helyen. A két testet (az étert és asztrált) egy ezüst színű szál köti össze. Érdekes módon a betűket és a hangokat sem úgy érzékeljük mint rendesen. Nem vagyunk képesek ugyanúgy értelmezni a tapasztaltakat, mint fizikai testben.

Az "asztrális utazás" elnevezés megtévesztő lehet. Nem arra utal, hogy a kilépés után rögtön az asztrálvilágban találjuk magunkat, hanem arra, hogy asztráltestünkben hagyjuk el a fizikai testet. Tehát a kilépés után még a fizikai világban vagyunk, azonban megszabadultunk a porhüvelytől. Megtehetjük, hogy felkeresünk ismeretlen helyeket, embereket. Jöhetünk-mehetünk, ahogy kedvünk tartja. www.asztralfeny.hu



Forrás : Link...





Az emberi test elhagyásának művészete : Link

Testenkívül.....Linkek : Link
 
 
0 komment , kategória:  Ezotéria : Asztrális projekció  
A hét asztrális szint
  2012-03-02 08:02:52, péntek
 
 



A hét asztrális szint

Ezen írásunkban az asztrális világ egyik felosztásáról próbálunk meg leírást adni. A helyzetet nehezíti az a tény, hogy sokféle felosztás létezik, sokféle szempont szerint. Ezek persze nem zárják ki egymást, de fennállhat az a veszély, hogy a felületes szemlélőt összezavarja az elétárt valóságok sokszínűsége. Másrészről az asztrális világ - természete miatt - mindenkinek más képként és szimbólumként jelenik meg. Azonban mindezek ellenére is szükség van egy lehetőségeinkhez mérten objektív leírásra. Célunk ennek véghezvitele.
Az asztrális világ a lélek lakóhelye. A két, itt ható alapvető erő a rokonszenv és az ellenszenv, a vonzás és taszítás. Minden forma ezekből épül fel, és jellegét a kettő aránya szabja meg. A lélek mint kapocs segíti a szellem és a test kapcsolatát, kiegyenlítve a köztük lévő rezgéskülönbséget. Ha nem lenne lélek, akkor a szellem képtelen lenne testet ölteni a fizikai világban. A halál után a lélek és a szellem kapcsolatát az szabja meg, hogy a lélek mennyire maradt földi vágyaktól terhelt. E kapcsolat határozza meg azt is, hogy a hét szint közül melyikbe kerül a lélek. Ha a földhöz kötő vágyak még erősek (szenvedélybetegségek, materialista gondolatok stb.) akkor a lélek rezgése inkább a Földhöz köti. Így erős tisztításra van ahhoz szüksége, hogy a szellemmel való kapcsolata helyreálljon. Persze ez a behatás nem marad nyom nélkül a szellemben sem, így a következő inkarnációban mindenképpen meglesznek a kiegyenlítésre való hajlamok, karmatikus történések formájában. A Golgotai Misztérium óta lehetőség van a köztes létben való fejlődésre, de a földi vágyakat csak fizikai inkarnációban lehet hathatósan ledolgozni. A lélek és a szellem együtt halad át ezen asztrális szinteken, és amikor a lélek megtisztult, a szellem akkor szabadulhat meg és haladhat tovább a mentális világok felé. Ide a lélek már nem tudja követni őt.
Fontos tudnunk, hogy pontosan hol is találjuk meg az asztrális világot a bolygószférák között (nehogy eltévedjünk asztrálprojekciós gyakorlataink során).
A Földtől a Holdig tart az éteri, a Holdtól a Napig az asztrális világ. A Nap-szféra és a Szaturnusz-szféra közé esik az alsó mentális világ, és a Szaturnusztól - mint interplanetáris kaputól - kezdődik a felső mentális szféra. Tehát a minket érdeklő terület a Holdtól a Napig tart. Az egyes szférák (Merkúr és Vénusz) ezen belül helyezkednek el, leírásukra később kerítünk sort. Fontos tudnunk, hogy itt nem a fizikai, asztronómiai bolygóbeosztásról beszélünk, hanem annak szellemi vetületéről. A bolygók fizikai sorrendje sem egyezik a szférák sorrendjével, hiszen szellemtudományi értelemben a világképünk geocentrikus, tehát a földi szféra áll a középpontban, és aköré rendeződnek be a további rétegek.
Lássuk a szintek leírását!

Első szint

Mivel ez a legalsóbb szint, ennek rezgése a legalacsonyabb. Ide vannak bekötve a mérgező növények, a vérengző és veszélyes vadállatok (és emberek). Az innen inkarnálódó lélekre még erősen hatnak a természeti törvények, és erős a kapcsolatuk az anyaggal. Életük mozgatórugója az erőteljes ösztönök, s ennek megfelelően tudatuk tompult és testhez kötött. Mivel nagyon fontos számukra a fizikai lét, értelmük teljes tevékenysége az önzést, a szerzést és megtartást szolgálja. Jellemző rájuk a durvaság, kegyetlenség, az erőszakra való hajlam, önhittség, önösség és az ölési vágy. Általában az alsóbb szellemi rezgések olyannyira erősek, hogy ez még a fizikai testben is megjelenik mint erős, robosztus testalkat, durva, erőteljes, állati vonások, nélkülözve minden kecsességet, kiforrott, szellemmel áthatott formát. Fontos tényező, hogy ebben a szférában a lelket teljes sötétség veszi körül, mivel a szellemi fény ide nem hatol be. Érthető, tehát, hogy a testetöltés számukra kegyelem és megváltás. Azonban fizikai életükben is tudatosan(!) elzárkóznak mindenféle szellemi tanítástól és szellemi impulzustól, esetenként még támadják is azokat. Ennek megfelelően innen kerülnek ki a gyilkosok, ámokfutók és a fekete mágusok. Különbséget kell azonban tennünk az asztrális késztetésből, fejletlenségből, és nemtudásból elkövetett gonosztettek és a karmatikus kiegyenlítődés által bekövetkező tettek között. Nem tudhatjuk, hogy az adott cselekvéssor egy fiatal lélek kevés tapasztalata miatt következett-e be, vagy már egy életek sorain át húzódó karmatikus játszma végkifejletét, csúcspontját látjuk.

Második szint

Ide azok az állatfajok tartoznak, amik más állatokat megtámadnak, és azok a növények, melyek nem alkalmasak emberi fogyasztásra. Ebben a szférában megerősödik az én, és az ebből következő negatív tulajdonságok, jellemvonások is. Megjelenik a hiúság, a becsvágy, büszkeség, lobbanékonyság, ravaszság, hazudozás. Az egész létezést csataként élik meg, ahol folyamatosan győzni kell, sőt legyőzni a másikat. Ez szolgál számukra lelki táplálékként. Csökken az ösztöncselekvés, növekszik a tudatosság, így válik egyre veszélyesebbé az egyén. Haragosak, de már kiengesztelhetőek. Értékelik a testüknek és érzékeiknek jó dolgokat, megjelenik a hedonizmus. Hajlamosak a kilengésekre, mértéktelenségre és a végletekben való gondolkozásra és cselekvésre, nem ismerik az arany középút szabályát. Telve vannak kétségekkel és szkepszissel az anyagba való süllyedtség miatt. Erősen rettegnek az ismeretlentől. Sok öngyilkosság következik be e tényezők miatt.
Itt már megjelenik a hitélet, de még csak azért, hogy mások szemében jónak tűnjenek. A mélyebb igazságok és hittételek itt még rejtve maradnak előttük. Imájukat általában magukért mondják el, hit nélkül. Ha jó kedvük van, még akár jót is cselekednek másokkal, de fontos, hogy mindenki tudjon róla.

Harmadik szint

Növényevő és háziállatok, emberi fogyasztásra alkalmas növények és a gyógynövények tartoznak ide. A lélek itt már törekszik a fény felé. Egyszerűség, szorgalom jellemzi őket, megbecsülik a jót, és törekednek az igaz útra. Felmerül a béke és nyugalom utáni vágy. Hajlanak a becsületességre és az őszinteségre, de bizalmatlanok és gyanakvóakká válnak az első "gyanús" jelre. Szeretnek kritizálni és ítélkezni, de a vitát nem kedvelik, és kívülről türelmesnek látszanak. Féltékenyek a más által megszerzett javakra, vagy az illető egész életére, hiszen nem látják át a mélyebb összefüggéseket, okot, okozatot. A szürke, középszerű emberek tartoznak ide, akik csendben teszik a dolgukat, kerülve minden feltűnést.
Sok hívő és vallásos ember van itt, de még görcsösen ragaszkodnak a hitükhöz. Szeretetük a családi szeretetben összpontosul. Hihetetlen számukra az isteni szeretet fogalma, így a párkapcsolatok is inkább játszmákból állnak, nem pedig türelemből és elfogadásból. A világi élet hívságai még könnyen eltántorítják őket a szellemi úttól, ezért haladásuk lassú; idetartoznak a fejlődő lelkek. Azt hiszik, hogy mindent, amit a fizikai világban elértek, saját erőfeszítéseiknek köszönhetik. Ez az illúzió eltakarja előlük az isteni kegyelem fényét, ennek megfelelően úgy tapasztalják, hogy egyedül vannak. Ez egy nagy bukási lehetőség számukra. Az első három szint egyfajta burokként veszi körül a Föld szféráját, és innen még kötelező az inkarnáció!

Negyedik szint

Itt a sokféleség és a sokoldalúság a meghatározó. Ahogy haladunk a felsőbb szintek felé, a lelkek egyre jobban leoldják magukról az asztralitás béklyóit, ennek megfelelően már a szellemük vezeti őket. Megnyílnak a magasabb valóságok felé, de még konkrét tapasztalások nem érik őket. Fontos tény, hogy megjelenik az áldozatkészség és a lemondás képessége. Kitartóak, bátrak, erős akarat jellemzi őket, azonban hajlamosak az elragadtatásra. Jó tulajdonságaikat a köz szolgálatába állítják. Már képesek isteni szeretetből jót cselekedni. A hit és bizalom már sokkal tisztábban jelentkezik, de még nem tudnak áldozatot hozni azokért, akik megbántották őket, vagy az általuk szentként tisztelt dolgokat. Hiányzik még a teljes megbocsátás képessége. Párkapcsolataik már a tanulási folyamatot szolgálják, és öntudatlanul elkezdik keresni a duálpárjukat. Próbakapcsolatok által fejlesztik őket a részduáljaik segítségével. Ez a szint már egy olyan fejlettségi állapotot képvisel, ahonnan a szellem szabad akaratából inkarnálódik.

Ötödik szint

Ez egy fejlettebb szint az asztrális világban. Az innen jövő lelkek már uralják az alsó asztrális tulajdonságokat, és átalakítják azokat, melyek az előző szinteket jellemezték. Megnyugvás és elfogadás jellemzi őket. Ismerik a hallgatás törvényét, tiszta életet élnek, mértékletességet gyakorolnak és áldozatkészek. Anyagi világuk és körülményeik nem befolyásolják szellemi életüket, alázatosak, becsületesek és tiszta hit hatja át lelküket. Megtapasztalják az isteni kegyelem működését életükben, a megbocsátás és szeretet elvét alkalmazzák. Tisztában vannak a golgotai misztérium szellemi jelentőségével és hatásával a mai világra. Esetleges negatív hatású cselekedeteik miatt nem gyötri őket bűntudat, hanem rögtön megpróbálják kijavítani a hibát. Nem emésztik magukat felesleges dolgokkal, hanem megfelelő időben és megfelelő helyen cselekszenek. Visszaemlékeznek a paradicsomi állapotra, és efelé törekszenek útjukon, hiszen tisztában vannak azzal, hogy az isteni egység visszaállítható. Ennek érdekében sok áldozatot vállalnak, és a köztes létben sokszor az alsóbb régiókban tevékenykednek.

Hatodik szint

Ebből a szférából inkarnálódni már igazi áldozat az emberiség fejlődéséért. A saját célok háttérbe szorulnak. Hatalmas szereteterők jelennek meg, türelem és elnézés jellemzi a lelket. Igazság- és szabadságérzet árad belőlük a világba. Ők azok, akik a legnehezebb helyeken és időkben öltenek testet, azért, hogy akár egy lelket is megmentsenek a kárhozattól. Sokszor az emberiség ezért kiközösítéssel, megvetéssel, sőt halállal fizet nekik, hisz tanításaikat nem mindig értik meg. Ők azok az áldozati bárányok, akiknek a vére a Gonosz erejét töri meg.

Hetedik szint

Ez a legutolsó szintje az asztrálvilágnak. Inkább már a szellemi szféra ereje és fénye hatja át, hiszen igazi határterület a két régió között. Az alsóbb rétegek innen táplálkoznak energiával. Érzelmi és természeti szinten már nem függ a Földtől, tiszta tudás és bölcsesség hatja át. Fontos tudnunk, hogy a duálok itt várják be egymást mielőtt továbbhaladnának, ha nem egyidőben vetették le a fizikai testüket. Itt már nincsenek földhöz kötő vágyak, gondolatok, az itt lévő lelkek tiszták és a szellemek készek továbblépni a szellemi szférákba.

Csehi István

Megjelent a Manifesztum 11. számában.








 
 
0 komment , kategória:  Ezotéria : Asztrális projekció  
Asztrális utazás
  2012-03-02 07:25:46, péntek
 
 















































































































 
 
0 komment , kategória:  Ezotéria : Asztrális projekció  
Asztrális projekció
  2012-01-01 18:24:05, vasárnap
 
 

Vegyük szemügyre a néha asztrális projekciónak nevezett jelenséget. Vallásos extázisban vagy hipnotikus álomban, esetleg hallucinogének hatása alatt egyesek arról számolnak be, hogy kiléptek saját testükből, teljesen elhagyták azt, és erőlködés nélkül a szoba egy másik helyén lebegtek (rendszerint a mennyezet közelében). Az élmény akkor ér véget, amikor ismét egyesülnek saját testükkel. Ha ilyesmi valóban megtörténhet, akkor annak igen nagy a jelentősége, elsősorban az emberi személyiség természetére és a ,,halál utáni élet" lehetőségére vonatkozóan. Sokan, akik halálközeli élményre tettek szert, vagy akiket sikerült a klinikai halálból visszahozni, hasonló tapasztalatokról számolnak be. Önmagában az a tény, hogy valaki beszámol egy tapasztalásáról, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az pontosan az elhangzottak szerint történt meg. Lehetséges például valamilyen közös tapasztalat vagy az emberi neuronok valamilyen azonos, anatómiailag hibás kapcsolódása, ami bizonyos körülmények közt az asztrális projekció mindenkiben hasonló élményét idézi elő.

Létezik egy egyszerű módszer az asztrális projekció valóságosságának ellenőrzésére. Kérjük meg egy barátunkat, hogy távollétünkben tegyen egy könyvet címoldalával fölfelé könyvtárunk egy hozzáférhetetlen polcára. Ha ezután asztrális projekció élményében van részünk, lebegjünk oda a könyv közelébe és olvassuk el a címét. Ha újra tudatunkra ébredve pontosan tudjuk, mi a könyv címe, akkor sikerült bizonyítékot szolgáltatnunk az asztrális projekció fizikai realitása mellett. Természetesen ki kell zárni bármilyen egyéb lehetőséget arra, hogy elolvassuk a könyv címét, például leselkedünk, amikor senki sincs a közelben, vagy a könyvet elrejtő barátunk elfecsegi valakinek a címet, aki azután visszamondja nekünk. Az utóbbi lehetőséget úgy kerülhetjük el, ha a kísérletet ,,kétszeresen vakon" végezzük. Ez azt jelenti, hogy egy számunkra teljességgel ismeretlen személyt - akinek még csak a létezésünkről sincs tudomása - kérünk meg a könyv kiválasztására és elhelyezésére. Ugyanennek a személynek kell azután megítélnie, hogy helyes választ adtunk-e. Legjobb tudomásom szerint soha senki nem számolt be még az asztrális projekció ilyen, ellenőrzött körülmények között, kételkedők jelenlétében történt ellenőrzéséről. Ebből arra a következtetésre jutottam, hogy bár az asztrális projekció létezése nem zárható ki teljesen, azonban kevés érv szól amellett, hogy hihetünk benne. Másrészt viszont Ian Stevenson, a Virginia Egyetem pszichiátere egy sor bizonyítékot gyűjtött össze arra vonatkozóan, hogy Indiában és a Közel-Keleten sok fiatal gyerek részletesen beszámolt előző életükről, amelyet egy nem túl távoli helyen éltek le, ahol viszont mostani életükben még sohasem jártak, sőt a további vizsgálatok azt bizonyították, hogy a gyerekek leírása meglehetősen jól ráillik egy nem sokkal korábban elhunyt személy tapasztalataira. Mindez azonban nem egy ellenőrzött körülmények közepette végzett kísérlet eredménye volt, és legalábbis előfordulhatott, hogy a gyerekek véletlenül meghallottak vagy elmondtak nekik olyan információkat, amelyekről a vizsgálatot végző kutatónak nem volt tudomása. Stevenson munkája valószínűleg a legérdekesebb az ,,érzékszerveken túli érzékelés" körében végzett kortárs kutatások közül.





 
 
0 komment , kategória:  Ezotéria : Asztrális projekció  
Asztrális utazás
  2012-01-01 18:20:44, vasárnap
 
 

Egyre nagyobb figyelem övezi a testen kívüli, vagy asztrális élményeket. Vajon létezik, vagy csak képzelődés az egész? Jó játék, spirituális élmény, vagy veszélyes próbálkozás?
Hirdetés

Az asztrális utazás azt jelenti, hogy valaki a fizikai testéből kilépve, egy más dimenzióban, más nézőpontból, teljesen más szintű érzékeléssel tapasztalja meg a világot. Persze a részletekről megoszlanak a nézetek, de a közös nevező minden meghatározásban az önálló tudati egység - lélek vagy szellem - ami függetleníti magát a testtől.

Az ezüstszál

Már a hindu vallásos írásokban is csillámló ezüst szálként emlegették azt a köteléket, ami összeköt bennünket a fizikai testünkkel. Természetesen ez nem egy látható dolog, de mindenképpen tisztán érzékelhető, amikor a testünkön kívül vagyunk. A fogamzás utáni hetekben ,,foglaljuk le" a testünket, és a születéskor végérvényesen belehuppanunk - ez a láthatatlan szál e pillanattól kezdve bárhonnan, bármilyen dimenzióból összeköti a testet a lélekkel. Ez a ,,bentlakó" állapot mindenki számára a normális és természetes, pedig igazából a szellem - bár nem fizikai elem -, önmagában sokkal nagyobb, mint a koponya vagy a test. Úgy kell elképzelni, mint egy felhőt, ami szétterül a fej körül, és mindig ott van, ,,ahova gondolja magát". Tehát abban a pillanatban, ahogy valaki ezt elhiszi, máris készen áll az asztrális utazásra.

Mire jó az asztrális utazás?

Leginkább arra, hogy az utazó megtapasztalja: a test nem azonos a lélekkel. Megtapasztalhatni a szellemi- vagy asztrálsík létezését olyan bizonyosság, ami megváltoztatja az életről, a halálról, a célokról, a fontosságokról, a képességekről és a lehetőségekről alkotott elképzelést. A legtöbb ember ugyanis úgy van kódolva, hogy hiába hall az ilyesmiről, alig hiszi, amíg maga meg nem tapasztalja.
Mivel a tudatos testen kívüli élmények az álom-szerű, alvás közbeni kóborlástól a meditatív, kristálytiszta állapotig terjednek, az asztrális utazásnak különböző céljai lehetnek. Egyrészt fantasztikus élmény, másrészt összekapcsol egy másik világgal, amiben az utazó maga is tudatosabban, időn és téren kívül létezhet, és rengeteg dologra választ kaphat.

A halál szele

Azok, akik véletlenül, akaratukon kívül lépnek ki a testükből, általában először nagyon megijednek, és gyorsan visszahuppannak, hiszen fogalmuk sincs, mi történik velük. A tudatosan kilépők viszont időnként olyan élményekről számolnak be, amik a csöppet sem felemelőek: fenyegető veszély érzete, illetve ellenséges lényekkel való találkozás, majd menekülés vissza a testbe - ezek voltak a legkellemetlenebb tapasztalatok.

Az asztrális utazás - egyesek szerint- korántsem veszélytelen. Addig semmi baj, amíg emelkedett, pozitív állapotban konkrét célja van az utazásnak, ám ha az illető rossz hangulatban, stresszesen, szinte elvágyódva lép ki a testéből, megeshet, hogy a halál-alagútban találja magát. Ha ott elindul a fény felé, még meggondolhatja magát, hiszen nem szakította el véglegesen a szálat önmaga és a fizikai teste között, viszont a lehangolt utazásoknak megvan az a veszélye, hogy az illető végleg ott marad - ez azonban csak extrém, nagyon ritka esetekben fordulhat elő. Ha bármilyen kellemetlenséget tapasztal utazás közben, egyből visszatérhet a testébe - mert maga a szándék elegendő ahhoz, hogy a következő pillanatban már a ,,fizikai üzemmódban", a testén belülről szemlélje a dolgokat.

Felkészültél az útra?

Az egészben az a jó, hogy asztrális utazásra legtöbbször csak az képes, aki szellemiségében elég érett rá. Akinek nem sikerül kilépnie a testéből a számos alkalmazható módszer egyikével sem, az foglalkozzon egy ideig azzal, hogy tisztítsa a tudatát, nyugtassa le a háborgást és a zűrzavart a gondolataiban. Erre számos megoldás létezik, a hasonló témájú könyvek olvasásától az egyszerű meditációig sok minden megfelelhet a célnak.


...... ........... .........

 
 
0 komment , kategória:  Ezotéria : Asztrális projekció  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2024.03 2024. április 2024.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 26968 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 98
  • e Hét: 4650
  • e Hónap: 13320
  • e Év: 69253
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.