Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 91 
Özönvízzel rúgja be az ajtót az ősz
  2021-10-05 20:00:51, kedd
 
 







ÖZÖNVÍZZEL RÚGJA BE AZ AJTÓT AZ ŐSZ


Ma még érdemes kihasználni a késő nyári, napos időjárást, mert holnap köszönés nélkül tör ránk az ősz. Délen, délnyugaton szombat reggelig akár 50 mm eső is eshet.


Az elmúlt bő másfél hétben igen kegyes volt hozzánk az időjárás. Ugyan gyorsan átvonuló frontok megtörték a napos, meleg időt, de azért nem nagyon lehetett panaszunk a légkör viselkedésére. A mai, már-már nyárias meleget azonban holnap gyökeres változás követi.

"Kicsit olyan lesz ez a hét, mint a szendvics: az első és utolsó két nap jó időt ad, a közepén viszont teljesen elromlik az idő, ez pedig a hangulatunkra is hatással lesz"

- kezdte a Borsnak Németh Lajos meteorológus.

- A gyökeres változást egy, a Földközi-tengeren kialakuló mediterrán ciklon okozza. Ez szerdán éri el hazánkat, és lényegében évszakot váltunk a késő nyárból a valódi őszbe - hangsúlyozta a szakember.







Az ősznek pedig több jele is lesz.


Nagy esők jönnek

- Elsősorban a borult ég és a jelentős eső az, ami megmutatja az évszak valódi arcát, szerdától péntekig ugyanis csendes, de kiadós csapadékra van kilátás az ország legnagyobb részén. Erre nagy szüksége van a földeknek, hogy az őszi vetés ki tudjon majd kelni, a szőlészek, borászok viszont ennek cseppet sem örülnek - magyarázta Németh Lajos.


Reggel és este ilyen utcaképpel találkozunk majd: szinte mindenhol esni fog





Való igaz, a legfrissebb modellfutások szerint délen, délnyugaton akár 40-50 mm eső is eshet, de a számok nincsenek kőbe vésve.

- A mediterrán ciklonok előrejelzése elég kemény feladat a meteorológusoknak, mert még egy napra előre sem lehet száz százalékra megmondani, hogy merre fog elvonulni a ciklon. Amit nagy biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy

"a déli megyékben lesz a legtöbb, északkeleten pedig a legkevesebb csapadék"

- húzta alá az időjós.


Lehűlés is jön

- A mai csúcsértékekhez képest jó tíz fokos visszaesést tapasztalunk: 22-27 fokról bizony 10-15 fokra esnek vissza a maximumok. Mostmár tényleg szükségünk lesz az októberi öltözékre, a mellényekre, kabátokra - hívta fel a figyelmet a szakember.

A meteorológus megnyugtatásul kiemelte: hétvégére visszatér a napos idő.

- Egy nagy különbség lesz a hét elejéhez képest: 11-16 foknál nem lesz melegebb. Hajnali fagyok még csak a fagyzugokban lesznek, de aki kirándulni megy, öltözzön rétegesen. Én is így fogok tenni - zárta gondolatait Németh Lajos.










 
 
0 komment , kategória:  Évszakok  
A legszebb őszi versek
  2021-09-28 22:00:13, kedd
 
 



. .










A LEGSZEBB ŐSZI VERSEK

35 nagyszerű költemény az őszről


Az ősz a mérsékelt égöv egyik évszaka. Trópusi, illetve száraz és hideg égövi tájakon nem létezik. Hagyományosan a legtöbb országban ősszel nyitnak az iskolák, indul a tanítás.

Ősz. Búskomor és keserédes, színes és borongós, elmélázó és újrakezdő, kirándulós és plédbe bújós. Sokszínű és sokféle, így szeretjük mi is és ezért ihleti meg időről időre az írókat, költőket is. Tölts egy teát, bújj kötött pulcsiba és jöhetnek az őszi versek!









Az ősz egy második tavasz,
amikor minden levél virággá változik

Albert Camus










Ady Endre: PÁRISBAN JÁRT AZ ŐSZ


Párisba tegnap beszökött az Ősz.
Szent Mihály útján suhant nesztelen,
Kánikulában, halk lombok alatt
S találkozott velem.

Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok.

Elért az Ősz és súgott valamit,


Szent Mihály útja beleremegett,
Züm, züm: röpködtek végig az uton
Tréfás falevelek.

Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé
S Párisból az Ősz kacagva szaladt.
Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán
Nyögő lombok alatt.







Arany János: NEM KELL DÉR...


Nem kell dér az őszi lombnak,
Mégis egyre sárgul:
Dér nélkül is, fagy nélkül is,
Lesóhajt az ágrul.

Nem kell bú az aggott főnek,
Mégis egyre őszül:
Bú nélkül is, gond nélkül is
Nyugalomra készül.

Hátha dér-fagy, bú-gond érte,
Ősze is már késő:
Hogy' pereljen sorsa ellen
A szegény lomb és fő!...







Arany János: ŐSSZEL


Híves, borongó őszi nap;
Beült hozzám az únalom:
Mint a madár, ki bús, ki rab,
Hallgat, komor, fázik dalom.
Mit van tennem? olvasni tán...?
Maradj Homér, fénydús egeddel,
Maradj te most!... Jer Osszián,
Ködös, homályos énekeddel.

Mert fájna most felhőtlen ég,
Mosolygó, síma tengerarc,
Élénk verőfényes vidék -
Óh, fájna most nekem e rajz!
Kék fátyol messze bérc fokán -
Arany hajó, mely futva szegdel
Bibor habot... Jer Osszián,
Ködös, homályos énekeddel.

Ott kéken a Zeüsz-lakta domb;
Itt zölden a nyájas sziget;
Fölötte lomb, alatta lomb,
Árnyas berek, zengő liget, -
Hullám-mosott gazdag virány -
Fehér juhak s tulkok sereggel -
Minő kép ez!... Jer Osszián,
Ködös, homályos énekeddel.

Füst koronáz erdőt, bokort,
Vendégies hivójelül;
Hősek családja, víg csoport,
Áldoz, toroz máglyák körül;
Lantszóra lejt ifjú, leány;
Kettős pohár, mézízü nedvvel,
Vigan forog... Jer Osszián,
Ködös, homályos énekeddel.

S ha zúdulnak véres csaták,
Szabadságért nem küzdenek,
Mert elnyomás, népszolgaság
Előttük ismeretlenek.
Törvényök nincs - boldog hiány!
A vének élőszája rendel
Igazságot... Jer Osszián,
Ködös, homályos énekeddel.

Oda van a szép nyár, oda!
A természet lassan kihal;
Nincs többé nagyszerű, csoda,
Többé se napfény sem vihar;
Pacsirta nem szánt, csalogány
Nem zöngi dalját este, reggel;
Nincs délibáb... Jer Osszián,
Ködös, homályos énekeddel.

Egyhanguság, egyformaság;
A nappal egy világos éj;
Nem kék az ég, nem zöld az ág,
Menny, föld határán semmi kéj;
Csak sír az égbolt ezután
Örök unalmu lanyha cseppel,
Mig szétolvad... Jer Osszián,
Ködös, homályos énekeddel.

Óh jer, mulattass engemet,
Hunyó dicsőség lantosa;
Érdekli mostan lelkemet
Borongó ég, kihalt tusa,
Emlékhalom a harc fián,
Ki az utolsók közt esett el,
Remény nélkül... Jer Osszián,
Ködös, homályos énekeddel.

Felhőid és zúgó szeled,
A zizegő haraszt, mohar,
Magános tölgy a domb felett,
Bolyongó tűz, hullámmoraj -
Ez, amit lelkem most kiván!
Enyésző nép, ki méla kedvvel
Multján borong... Jer Osszián,
Ködös, homályos énekeddel.

Kinek sötétes éjjelen
A hős apákhoz költözött
Daliák lelke megjelen,
Alánéz bús felhők között
És int feléd: ,,Jer, Osszián,
A holtakat miért vered fel?
Nincs többé Caledonián
Nép, kit te felgyujts énekeddel."







Csanádi Imre: LEVÉLSÖPRŐ


Köd szitál,
hull a dér,
lepörög a
falevél:
földre szökik, szemétnek,
aki éri, ráléphet, -
sziszegő szél
söpri-hajtja,
hullongó hó
betakarja.







Csanádi Imre: ŐSZKÖSZÖNTŐ


Szállj, szállj,
ökörnyál,-
jön az ősz,
megy a nyár.
Megy a nyár, a nevetős,
komolykodva jön az ősz,
csillámló derekkel,
sárga levelekkel,
szőlővel, mosolygóval,
fűre koccanó dióval.






Csokonai Vitéz Mihály: AZ ŐSZ


Már a víg szüretnek örűl minden ember,
Mellyel örvendeztet bennünket szeptember,
Októbert ekképpen bíztatja előre,
Hogy nektár lesz a bor, és máslás a lőre.
Setétűl a gohér a piros vesszőkön,
Barna színt vér vissza a többi szőlőkön;
Amelyeknek általvilágló kristályja
Nézőjét már édes nektárral kínálja.
Rajtok királyságot mutogatni akar
A véres bársonyba kevélykedő bakar.
A sárgálló almák s a piros körtvélyek
Legörbedt anyjoknak emlőjén kevélyek.
Elterűltek fájok alatt a berkenyék,
A kövér noszpolyák, a borzas gesztenyék.
Megterhelte az ősz a fáknak ágait,
Vastagon ráfűzvén gazdag áldásait.
Csak az a baj, hogy már hívesek a szelek,
Néha egy kis hideg és dér is jár velek.
Mert már a Mértéket hogy Fébus elérte,
A napot az éjjel egyenlőnek mérte.

Már hát elérkezett a víg október is,
Mely után sóhajtott Bakhus ezerszer is.
Itt van a víg szüret, s mustos kádja körűl
A szüretelőknek víg tábora örűl.
Melybe hordogatja a megért szőllőket,
Víg tánccal s lármával nyomja benne őket.
Kellemes zúgással omlanak cseppjei,
Jó kedvvel biztatnak zavaros levei.
A sajtó örvendő lármával csikorog,
Oldalán a piros nektár zúgva csorog.
A lucskos parasztok szurtos képpel járnak,
Neki, neki mennek e teli zsajtárnak.
Az ideit szűri, issza a tavalyit,
Jövő esztendőre tartja majd a mait.
Az új bornak örűl, de ótól kurjongat,
Mert marka is teli kulacsokat kongat.
Tántorgó lábával s reszkető karjával
Mégis sok hordókat tőlt édes mustjával,

S míg a zúgó léhón lefelé foly a must,
Azalatt a hordó mellett iszik víg tust.
Haragszik a gyermek Bakhus a hordóba,
Míg egyrészét ki nem szedik a lopóba.
Mérgébe tajtékját túrja a szájára,
Kiüti fenekét, s elfut utóljára.
Rips, raps, a szőllők már puszta támasz megett
Gyászolnak, hajdani díszek mind oda lett.
Sok mustos kólika, sok hasrágás, salva
Venia, a tőkék mellé van plántálva.

Itt van már november didergő hónapja,
Hideg szele a fák ágait megcsapja,
Meghalva elhullnak a sárga levelek,
Játszadoznak vélek a kegyetlen szelek.
Az ajtónál álló télnek hideg zúzza
A zőld ligeteket s mezőket megnyúzza.
Hideg esső csorog, csepeg egész éjjel,
A fázékony Auster havat is hány széjjel.
A borongós égnek sűrű felhőzése
Házba zárt szívünknek kedvetlenedése.
Jer, barátom! minden únalmat űzzünk el
Az új boron vídám beszélgetésünkkel.









Dsida Jenő: ŐSZ


Mért van, hogy a szivem
Csupa, csupa bánat? -
Siratom halálát
A gyönyörű nyárnak.

Siratom halálát
A hulló levélnek,
Lassú hervadását
A virágos rétnek.

Siratom halálát
Égő forró könnyel...
...Csicsergő madárdal
Tavaszi virággal
Csak mégegyszer jöjj el!







Dsida Jenő: ŐSZ A SÉTATÉREN


Szemem falán kívül is, belül is
ez a kietlen őszi tájkép:
sétatér.
Azok az emberek, akik most hangosan beszélve
haladnak előttem, rögtön eltűnnek a fák közt,
az a nő, aki mellettem ül a padon,
mindjárt meghal, feje félrebillen,
szeme kiszárad, húsa lehull.
Milyen egyedül leszek!
A lombok is leszállingóznak,
a jövőéviek is; fakadásuk hiábavaló.
Csak én fogok itt ülni magányosan,
céltalanul, haláltalanul sok-sok iszonyú évig.
Mindjárt elnémulok, nem lesz akihez szóljak
s azt se mondhatom el, hogy nincs akihez szóljak,
s mire nyomdagépek méhéből életre edzve
ez a vajúdó vers világra jön,
csak üveges szemek bámulják mindenünnen:
Nem lesz, aki értse.
Jaj, be keserves ez az őszi sétány!
A levegő mintha végtelen víz volna,
türkiszes árnyú, zöld tenger-medence,
hová sosem szürönközik sugár.
A fák:
sűlyedt hajók árbocai.
A bokrok:
nagy vízi pókok, óriás meduzák.
Az út:
kanyargó, nyúlós tengeri kígyó.
S a tó:
sötét álom a szívem fenekén.







Elmúlt már a forró nyár,
langyos lett a napsugár.

Lombok között szelíd fénysugár,
lassan aranyba öltözik a táj.

Üres lett a fecskefészek,
nem szól már a madárének.

Hulló levél halkan zenél...
lassan lopakodik már a tél.







Hárs László: LEVÉL AZ ERDŐBŐL


Az erdőből egy levelet
hozott a posta reggel,
egy száraz tölgyfalevelet,
néhány sor zöld szöveggel.

Az állt rajta, hogy eljött az ősz,
a nyáridőnek vége,
most már a néma télre vár
az erdő és vidéke.

A mackó barlangjába bújt,
elköltöztek a fecskék,
a tisztásoknak zöld füvét
lerágták mind a kecskék,

nem hegedül a zenekar;
nagy most a tücskök gondja,
és újdivatú kalapot
nem visel már a gomba.

Szétosztotta a körtefa
a fanyar vackort régen,
nincsen levél a bokrokon,
és pitypang sincs a réten.

Minden lakó elrejtezett,
Üres az erdő, árva.
S a szélső fán egy tábla lóg:
"Téli szünet van, zárva."







HELTAI JENŐ: ŐSZ


Nyomon kisér az éjszakában
Valami halk, sejtelmes ének.
A csöndességben az öreg fák
Egymásnak titkokat mesélnek.

Szelíden egymáshoz simúlnak
A mesemondó, karcsú ágak
És mintha mindnek lelke volna,
Suttognak, sírnak, muzsikálnak.

Majd elhallgatnak. Bántja őket
Az őszi éjjel szörnyű csendje
S reszketve, félve összebújnak,
Mintha a lelkük dideregne.

A szél suhogva vág közéjük,
A sok levél sóhajtva rezdül -
A hervadás fehér tündére
Most megy az éjszakán keresztül.







Heltai Jenő: ŐSZ


Szürke ég, őszies...
Ősz, ősz ne siess!
Ne kergesd el a nyarat,
a meleg fényt, sugarat.

Süss ki még, nyári nap,
simogasd az arcomat,
melengesd a szívemet,
míg az ősz eltemet.

Vidíts még vadvirág,
míg enyém a vad világ.
Tudom én, érzem én,
nem sokáig lesz enyém.

Szürke ég, szürke vég,
be jó volna élni még!
Nem lehet, nem lehet,
sötét árny integet.

Sötét árny, néma váz
bűvöl és babonáz.
Kérdezem, nem felel,
integet csak, menni kell.

Fogy a fény, fogy a nyár,
hideg szél fujdogál,
hideg szél, őszies...
Ősz, ősz ne siess!







Jung Károly: SZUNNYADÓ MEZŐ


Szélirányba bólogat
A kukoricaszár,
Esőverte dűlőúton
Már senki se jár.

Ördögcérna bokorban
Fácántyúk lapul,
Messze nyúló barázdából
Iramlik a nyúl.

Hétmérföldes léptekkel
Közeleg a tél,
Égbe nyúló villanydróton
Muzsikál a szél







Kányádi Sándor: JÖN AZ ŐSZ


Jön már az ismerős,
széllábú, deres ősz.
Sepreget, kotorász,
meg-meg-áll, lombot ráz.
Lombot ráz,
diót ver,
krumplit ás, szüretel.
Sóhajtoz nagyokat,
s harapja, kurtítja,
a hosszú napokat.







Kányádi Sándor: VALAMI KÉSZÜL


Elszállt a fecske,
üres a fészke,
de mintha most is
itt ficserészne,
úgy kél a nap, és
úgy jön az este,
mintha még nálunk


volna a fecske.


Még egyelőre
minden a régi,
bár a szúnyog már
bőrét nem félti,
és a szellő is
be-beáll szélnek,
fákon a lombok
remegnek, félnek.
Valami titkon,
valami készül:
itt-ott a dombon
már egy-egy csősz ül:

Nézd csak a tájat,
de szépen őszül.







Kiss Benedek: SZÜRET


Megüli a por a fákat,
kondor hajat, szempillákat,
megüli a pocsolyákat,
leveleket, levélszárat.

Piszkos az ég, piszokszürke:
lomha ezüstpók bemássza.
Roggyan ló és ember lába.
Hálót dob a nap fejünkre.

Vénasszonyok, vénemberek
szőlőtőkéket tojóznak,
bütykösen fogják a földet
a venyigék. Meglapulnak.

Így készül az ihaj-csuhaj!
Még kihúzzák eddig-addig.
Pókhálós és poros a haj,
fakó őszből tarba hajlik.







Kosztolányi Dezső ŐSZI REGGELI


Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket
üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd
szőlőt, hatalmas, jáspisfényű körtét,
megannyi dús, tündöklő ékszerét.
Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról,
és elgurul, akár a brilliáns.
A pompa ez, részvéttelen, derült,
magába-forduló tökéletesség.
Jobb volna élni. Ámde túl a fák már
aranykezükkel intenek nekem.






Móra Ferenc: A CINEGE CIPŐJE


Vége van a nyárnak,
hűvös szelek járnak,
nagy bánata van a
cinegemadárnak.

Szeretne elmenni,
ő is útra kelni.
De cipőt az árva
sehol se tud venni.

Kapkod fűhöz-fához,
szalad a vargához,
fűzfahegyen lakó
Varjú Varga Pálhoz.

Azt mondja a varga,
nem ér ő most arra,
mert ő most a csizmát
nagyuraknak varrja.

Darunak, gólyának,
a bölömbikának,
kár, kár, kár, nem ilyen
akárki fiának!

Daru is, gólya is,
a bölömbika is,
útra kelt azóta
a búbos banka is.

Csak a cingének
szomorú az ének:
nincsen cipőcskéje
máig se szegénynek.

Keresi-kutatja,
repül gallyrul gallyra:
“Kis cipőt, kis cipőt!" -
egyre csak azt hajtja.







Móra Ferenc: KERTEM ALJÁN


Kertem alján
lombot ontva
vén akácfa vetkezik,
ablakomba
búcsút mondva
nyújtogatja ágkezit.

Ha szükellő
őszi szellő
simogatja sudarát,
gallya rebben,
halk zörejben
sírja vissza szép nyarát.

Puszta ágad
bármi bágyadt,
bármi búsan bólogat,
vén akácom,
e világon
nincsen nálad boldogabb!

Viharával,
nyomorával,
átaluszod a telet-
új virággal,
lombos ággal
kelteget a kikelet.







Móra Ferenc: LEVELEK HULLÁSA


Tegnap reggel, amint kinyitottam az ablakot, odaesik a párkányra egy száraz falevél. Ősz a küldője, szélpostás a hozója. Megcsípte már a dér ezt a levelet. Olyan mintha ezüst porral volna behintve. Olvasni pedig ezt lehet róla:

Kergetem a falevelet,
hátamon hozom a telet,
Mosolygós a születésem,
Lucskos, sáros temetésem.

Hát ez így igaz. Az ősz az egyik kezével a nyárba fogódzik, a másikkal a télbe kapaszkodik. Az egyik szeme mosolyog, a másik szeme sír. Ahogy kinézek a ligetre, látom, hogy ezüstbe, aranyba, bíborba öltöztek a fák. De ez a nagy pompa nem tartós. Lekopaszítja a fákat egy szellőlebbenés, és a zörgő leveleket szerteszét hurcolja. Azokkal küldi az ősz az üzenetet embernek, madárnak.
Az embernek azt üzeni:
— Itt az ideje a gyümölcsszedésnek, kukoricatörésnek. Megérett a szőlő, lehet szüretelni, szántani, vetni.
Jön a köd, jön az ősz, jön a nátha, jön a köhögés. Jó lesz előszedni a meleg ruhákat.
A madaraknak küldi az ősz a legsürgősebb postát:
Készüljetek, fecske, gólya:
Itt az óra indulóra!

Szomorú a kert. Bánatosak a virágok, érzik hervadásukat. Róluk írta Petőfi Sándor:

Búsulnak a virágok,
Szegénykék betegek,
Nincs messze már halálok,
Mert a tél közeleg.

Mire a tél megjön, már csak egy-egy levél lebeg az ágak hegyén.







Nemes Nagy Ágnes: OKTÓBER +


Most már félévig este lesz.
Köd száll, a lámpa imbolyog.
Járnak az utcán karcsú, roppant,
négy-emeletnyi angyalok.
S mint egy folyó a mozivászon
lapján, úgy úsznak át a házon.

Acetilén fényében ázik
az útjavítás. Lenn a mélyben,
iszamos, hüllő-hátu cső,
pára gyöngyösödik a kérgen,
s a városon, mint vér a gézen,
általszívódik a nyirok.

Vékony tűz nyüszít, sustorog,
mellette kucsmás, birka-bundás,
mint a makk-ász, guggol a munkás,
fölötte hengerhasu gépek,
rájuk irva: ,,Consolidated..."
S egy fa. Akár a régi csap,
csöpörésznek a targalyak,
szalad, olajjal töltekezvén
a gép gömbölyű béka-testén,
majd a bundára ér a csepp,
s fölsír a tűz: megérkezett.

Neonfény lobban és lehull.
A vizes kőre rácsorog.
Valaki, messze, úgy vonul,
hogy a köd kilométer-odva
énekét tompán sokszorozza -
hallani, amint tántorog.










Osvát Erzsébet: JÖTT ŐSZANYÓ HIDEG TÉLLEL


Jött őszanyó hideg széllel,
Aranysárga vízfestékkel.
Sárgák lettek a levelek,
Fújtak, fújtak őszi szelek.

Fújtak, fújtak őszi szelek,
Lehullottak a levelek.
Itt vannak a fák alatt,
Látod a sok aranyat?








Petőfi Sándor: ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN ÚJRA


Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. –

Kedvesem, te űlj le mellém,
Űlj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.

Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.







Petőfi Sándor: ŐSZ ELEJÉN


Üres már a fecskefészek
Itt az eszterhéj alatt,
Üres már a gólyafészek
Tetejében a kéménynek...
Vándor népe ott halad.

Ott a messzeség homályin,
Ott az égnek magasán.
Látom még, mint kis felhőket,
Vagy már nem is látom őket?
Csak úgy képzelem talán.

Elröpűlnek, elröpűlnek,
Tavasz s nyár vendégei,
És őket már nemsokára
A kertek s mezők virága
S a fák lombja követi.

Mint szeszélyes hölgy, a mennybolt
Majd borul, majd kiderűl.
Ajka még mosolyg, s szemébe
Könny tolúl... ennek sincs vége,
S ajkán ujra mosoly űl.

Bús mosolygás és vidám könny!
Csodálatos keverék.
Észrevétlen karon fogja
És egy más világba vonja
A merengés emberét.

Órahosszat elmerengek,
És ha egy elejtett tárgy
Vagy harang, amely megkondul,
Fölriasztott álmaimbul:
Elmém, nem tudom, hol járt?







ŐSZI VÁZLAT


A hallgatózó kert alól
a fa az űrbe szimatol,
a csend törékeny és üres,
a rét határokat keres.

Riadtan elszorul szíved,


az út lapulva elsiet,
a rózsatő is ideges
mosollyal önmagába les:

távoli, kétes tájakon
készülődik a fájdalom.







Sarkadi Sándor: LOMB LEHULLOTT, MÁK KIPERGETT


Lomb lehullott,
mák kipergett,
őszi ágat szél diderget.
Hidegebb már
a sugár is,
elment a fecskemadár is.
Máris, máris,
oda van a nyár is.







Seress Rezső: VÉGE A VILÁGNAK

Dalszöveg


Ősz van és peregnek
a sárgult levelek,
Meghalt a földön az
emberi szeretet.
Bánatos könnyekkel
zokog az őszi szél,
Szívem már új tavaszt nem
vár és nem remél.
Hiába sírok és
hiába szenvedek,
Szívtelen rosszak és
kapzsik az emberek...

Meghalt a szeretet!

Vége a világnak, vége
a reménynek
Városok pusztulnak,
srapnelek zenélnek.
Emberek vérétől
piros a tarka rét.
Halottak fekszenek az
úton szerteszét.
Még egyszer elmondom
csendben az imámat:
"Uram, az emberek
gyarlók és hibáznak..."

Vége a világnak!







Szabó Lőrinc: ŐSZ AZ ADRIÁN


Félig vízben, félig a parton
fekszem az őszi ég alatt;
egyszerre ringat és melenget
a tenger és a déli nap:

szikrázó ujjai becéznek,
gyúrnak, gyötörnek édesen,
húnyt szemmel és borzongva tűröm,
hogy paráználkodnak velem.

Húnyt szemmel és borzongva tűröm
a nap s a tenger csókjait
s testem gyönyörűsége némán
könyörög és imádkozik:

Ragyogj át, napfény, moss ki, tenger,
ragyogj át, mint az üveget,
bent moss ki, mélyen, ahol annyi
fáradt sötétség didereg;

ragyogj át, fény, öblíts ki, hullám,
hogy meggyógyuljak odabenn,
világítsatok át egészen,
hogy lelkem új és friss legyen;

ősz van, - fűtsetek át sietve,
jóságos, erős sugarak,
hadd vigyem magammal a télbe
e tiszta, kései nyarat!







Szabó Lőrinc: ŐSZI ÉJSZAKA


Éjfélen az óramutatók! - És távol: fekete erdők!
Rothadni ázott bokrok alatt, különös ízekkel a szánkban!
Hangyák! és édesen hámlik a hús! hűs záporok énekelnek -
Óh, néma giliszták! őszi csönd! jácint szellők suhogása!

Mert ősz van és agyam-kezem már igazán belefáradt
a pénzszerzésbe... - Barátaim, hát ennyi, csak ennyi az élet? -
Csönd, őszi csönd, és vége. És szomorú, hogy ez a vég,
szomorú, hogy az egészből egy szomorú vers marad csak.

Egy szomorú vers, mely tétován s gyűrötten röpdös a szélben,
mint a piros ősz ázott lobogói... Ma reggel, óh, ma reggel
még őzike volt, ugrált a kedvem! bujkált! - De nemsokára
megjött az eső, puha csepegés... Óh, lágy zene! néma giliszták!

Megjött az eső, és nézd: megállítja az óramutatókat:
perc, perc, perc: egyik se halad, mind beleragad a sárba!...
- Felejtsük el, kedves, a holnapot; itt vannak a fekete erdők:
merüljünk vissza porhanyó életnek a puha halálba!










Szilágyi Domokos: ŐSZ


Szivárványló bánat
földre költözött.
Tarló őszre szállnak
birkanyáj ködök.

Dér dereng, halálos,
dermedt förgeteg
hódítja a várost,
erjedt földeket.

Már a tél villámlik
láthatatlanul.
Hallgat a világ, míg
tavaszul tanul.







Szilágyi Domokos: ŐSZIRÓZSÁK


Tegnap még szégyenlős növendéklányként
szemérmesen mosolyogtak az alig-hamvas
szilvák, barackok, riadt-kicsi almák,
hajladozó búzatáblák alig sejtették
szőkeségük élet-adó hatalmát,
a napok tüzes-arany csöndjébe
bele-belecsattant egy zápor,
a mezőn lesunyt füllel ázott a jószág,
és látod, kedves:
ma, a kert egyik zugában,
orgonabokrok szoknyája alatt
fölfedeztem néhány lapuló őszirózsát.
Remegtek, mikor tetten értem őket,
hogy szirmaikon cipelik már az őszt,
hisz jóformán még nyár se volt - hát mit akarnak,
de csak hallgattak makacsul,
és benne volt e hallgatásban,
hogy maholnap a faleveleken
dérré kegyetlenedik a harmat,
hogy a sarkon hancúrozó kölykök kezében
labda helyett ott-szomorkodik a szamárfüles irka,
az utcák megtelnek lebarnult emberekkel,
s a siető, álmos arcokat
piros-vidámra csipkedi a reggel;
a sétatéren fiók-festő-gigászok
lesik el a fáktól a pazar színkeverést,
s szerelmes kamaszok verses vallomásra ihletődnek;
lomhán csurognak a méz sugarak
s érett-gyümölcs-illata lesz az anyaföldnek,
és szemed parazsában
föllobban újra a szerelem, a gyöngédség, a jóság.
Szerettem volna neked adni a virágokat.
De aztán csak ez a vers maradt.
Mert mire hozzád érnek:
elhervadnak a remegő őszirózsák







Takáts Gyula: SZÜRETI VERS


Szüretelnek, énekelnek,
Láttál-e már ennél szebbet?
Dió, rigó, mogyoró,
Musttal teli kiskancsó.
Sose láttam szebbet!

Akkora fürt, alig bírom,
Egy fürtből lesz akó borom.
Dió, rigó, mogyoró,
Csak úgy nevet a kancsó.
Az sem látott ilyet.

Az öregnek aszú bor jár,
A gyereknek must csordogál.
Dió, rigó, mogyoró,
Szüretelni, jaj, d jó!
Igyunk erre egyet!!!







Zelk Zoltán: EZ MÁR AZ ŐSZ


Ez már az ősz. Itt-ott még egy tücsök
dalt próbál szegény, a füvek között.
Szakad a húr, szétfoszlik a vonó -
nem nótaszó ez már, de búcsúszó.

Ez már az ősz. Borzongva kél a nap.
Közeleg a rozsdaszínű áradat.
Átzúg kertek, erdők, hegyek fölött -
elnémul a rigó, el a tücsök.

Mily korán jő, mily korán tör felénk -
hogy kortyolnánk még a nyár melegét!
Be üres is volt idén a pohár,
be hamar elmúlt ajkunktól a nyár!

S hallod, ők is, hogy szürcsölik a fák
az őszi ég keserű sugarát.
Hiába isszák, nem ad már erőt,
csügged az ág, sárgára vált a zöld.

Csügged az ág, ejti leveleit. -
Ó, ha az ember is a bűneit
így hullatná! S lomb nélkül, meztelen,
de állhatnék telemben bűntelen!










Zelk Zoltán: NYÁR ÉS TÉL KÖZÖTT


Nyár és tél között úgy vándorol
Október, November,
mint a poros országúton
két szomorú ember.

Kertek, lankák körül jönnek,
mennek havas tájra,
búsan integet utánuk
egy kopár fa ága.

Mint rossz gyerek, a szél őket
sárral megdobálja,
utánuk fut, ruhájukat
s hajukat cibálja.

Nyár mögöttük, tél előttük,
néha meg-megállnak
s búcsút intenek a hervadt,
búslakodó tájnak.







Zelk Zoltán: ŐSZI DAL


Nyári esték, víg cigány,
apró tücsök, ég veled!
Így búcsúznak a fűszálak,
virágok, falevelek.

Avar lepi hegedűdet,
köd takarja már vonód,
kikeletig nem hallhatjuk
a víg tücsök-nótaszót...

Be szép volt! A csillagok is
azt hallgatták odafenn,
s talán néha táncoltak is
égi aranyréteken.

Így búcsúztak a tücsöktől...
Szél zúg, jő a zivatar:
nyári tücsöknóta után
búcsúztató őszi dal.







Zelk Zoltán: ŐSZI MESE


Egy magas fa legfelső ágán élt a kis falevél. Mostanában nagyon szomorú volt. Hiába jött játszani hozzá a szellő, csak nem vidult fel.

- Miért nem hintázol velem? - kérdezte a szellőcske. -Láttam, most mindig egy kismadárral beszélgetsz. Ugyan, mennyivel mulatságosabb ő nálamnál? No, de találok én is más pajtást!

A falevél erre sírva fakadt.

- Ne bánts, szellőcske, tudhatnád, mennyire szeretlek, és láthatod, milyen szomorú lett a sorsom. Azelőtt reggelenként arany napsugárban fürödtem, és fecskesereg köszöntött vidám jó reggelt. Most se napsugár, se fecskék. Hová lettek, miért hagytak el? Nézd az arcom, a nagy bánattól egészen megöregedtem, már ráncos is, az esőcseppek naphosszat elülhetnek benne!

A szellő megsajnálta a falevelet. Megsimogatta, vigasztalta, de az zokogott, hogy leszakadt az ágról, és hullt a föld felé.


Nem baj, ha meghalok - gondolta - úgysem ér már semmit az életem.

De a szellő nem hagyta kis barátját: szárnyára vette, s azt mondta:

- Oda viszlek, ahová akarod! Merre repüljünk?

De a falevél bizony nem tudta.

Éppen akkor egy kismadár szállt a fára. Csodálkozott, hogy nem találta ott a falevelet; máskor már messziről integetett neki, alig várta, milyen híreket hoz.

- Ott van a kismadár - ujjongott a falevél, - akivel beszélgetni láttál. ő megígérte, hogy hírt hoz a fecskékről, talán már tudja is, merre kell utánuk menni!

Odarepültek hát hozzá. A kismadár elmondta, hogy egyik pajtása látta, mikor a fecskék összegyűltek s elhatározták, hogy itt hagyják ezt a vidéket, s elindulnak tengerentúlra. Azt beszélték: ott mindig aranyos napsugár ragyog.

- Menjünk utánuk - könyörgött a falevél.

A szellő nem kérette magát. Szálltak hegyen-völgyön, erdőkön, mezőkön, míg csak a tengerhez nem értek. Azon is átszálltak, mikor egy fecske suhant el mellettük. Rögtön észrevette a kis falevelet, aki több társával együtt olyan kedves házigazdája volt. Örömében gyorsan összehívta a fecskéket; de mire odaértek, a falevél már nagyon fáradt volt. A fecskék szépen rátették a csillogó tenger hátára. Ott himbálódzott a ragyogó napsütésben. A fecskék énekeltek, a napsugár mosolygott, a szellő duruzsolt.

- Most már boldog vagyok - sóhajtotta a kis falevél, aztán álomba ringatta a tenger.


Autumn - Ősz (2)
/Zelk Zoltán: Őszi mese... /

Link








Zelk Zoltán: VARJÚNÓTA


Elmúlt a nyár,
Kár érte, kár.
Sárgul a táj,
Kár érte, kár.

Repülni kél
nagyszárnyú szél,
messzire száll
e csúf madár.

A hegy mögül
felhő röpül-
meg-megered,
már csepereg.

Ősz eső,
fát verdeső,-
fázik a táj,
kár érte, kár







Vámosi Nóra: ŐSZ


Napsütés és őszi szellő,
Víg kacaj, mi messze zengő.
Tarka-barka színek árja,
Ifjú lelkem megcsodálja.

Őszi fények, égi álmok,
Szép remények, színes táncok.
Szeptemberi édes mámor,
Örömkönnyek szempillámon.

Alma, szőlő, körte íze,
Szilva, barack, földi kincsek.
Arany mezők, hűs források,
Lombkoronák, fénysugárzók.

Ó, Te Ősz, Te szép, Te drága!
Benned csendes szívem vágya.
Ez vagy nekem: színes, édes,
Bőséghozó, árnyas-fényes.







Paul Verlaine:ŐSZI CHANSON


Ősz húrja zsong,
Jajong, busong
A tájon,
S ont monoton
Bút konokon
És fájón.

S én csüggeteg,
Halvány beteg,
Míg éjfél
Kong, csak sírok,
S elém a sok
Tûnt kéj kél.

Óh, múlni már,
Ôsz! hullni már
Eresszél!
Mint holt avart,
Mit felkavart
A rossz szél...

Ford.: Tóth Árpád







Wass Albert: ŐSZI HANGULAT


Mikor a hervadás varázsa
megreszket minden őszi fán,
gyere velem a hervadásba
egy ilyen őszi délután.

Ahol az erdők holt avarján
kegyetlen őszi szél nevet,
egy itt felejtett nyár-mosollyal
szárítsuk fel a könnyeket.

Hirdessük, hogy a nyári álom
varázs-intésre visszatér,
s a vére-vesztett őszi tájon
csak délibáb-varázs a vér.

Hirdessük, hogy még kék az égbolt,
ne lásson senki felleget,
hazudjuk azt, hogy ami rég volt,
valamikor még itt lehet.

Ha mi már nem tudunk remélni,
hadd tudjon hinni benne más:
hogy ezután is lehet élni,
hogy tréfa csak az elmúlás.

A nyári álmok szemfedője
övezze át a lelkedet,
amíg a tölgyek temetője
hulló levéllel eltemet.







Weöres Sándor: Galagonya


Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.















 
 
0 komment , kategória:  Évszakok  
Őszelő
  2021-09-06 20:30:39, hétfő
 
  . . .










ŐSZELŐ . . . . . . . . . . . . . . .




Az ősz sok színű - mint mi magunk!

Már másként esik a fény, de még Sütkérezhetünk benne, miközben körülöttünk lassan aranyló leveleket, kavar a szél. Talán kapaszkodnánk még a nyárba. de közben mosolyogva barátkozunk az avarillatú évszakkal. Mert a természet varázslatos szépsége magával ragad minket, a színes kavalkád a hangulatok kiapadhatatlan forrása is egyben. Ha megfigyeljük a vibráló színeket, mi magunk is bátran megidézhetjük! Az ősz sokszínű és különleges - mint mi magunk. A nyár szertelen kalandozásai után tökéletes időszak, hogy lelassuljunk egy kicsit, és magunkra figyeljünk.








Dalriada: ŐSZELŐ


Szél jött, eső hullott, víz cseppje megfakasztott
Égnek néztem, mert Nap-anyánk várt
Fény felé elindultam, ifjú és szabad voltam
Erdő fedte a látóhatárt
Lombjaim madár járta, átszínezte nap világa
Gyermekem szél hátán messzire szállt
Óvta a földnek mélye, teremtő hűs kezére
Életet adó csókjára várt

Földből a bölcsességet, ősi-örök regéket
Világ hajnalát hallgattam én
Égből a napnak fényét, lángból szőtt regéjét
Öregisten dalban mesélt
Erdőmbe emberek jöttek, halk szavamra figyeltek
Vélem szólt csendben világ dala
Hallgatták és fogadták, utódoknak továbbadták
Így múlott korok hajnala

Vele a fény, vele az élet
Föld és ég közötti világ
Fent és lent, örök és teljes
Kék folyó, nyíló virág


Kint és bent, szabad és élő
Mélyből jő, égbe megy fel
Szétosztja kincseit lám ma
S holnapra újat nevel majd fel

Szépséges, ős-öreg fa áll a dombon egymagába'
Tágas erdeje emlék csupán
Vén szíve lassan mozdul, koronája őszbe fordul
Álom jő el nyár után

Vele a fény, vele az élet
Föld és ég közötti világ
Fent és lent, örök és teljes
Kék folyó, nyíló virág
Kint és bent, szabad és élő
Mélyből jő, égbe megy fel
Szétosztja kincseit lám ma
S holnapra újat nevel majd fel

Vele a fény, vele az élet
Föld és ég közötti világ
Fent és lent, örök és teljes
Kék folyó, nyíló virág
Kint és bent, szabad és élő
Mélyből jő, égbe megy fel
Szétosztja kincseit lám ma
S holnapra újat nevel majd fel

Forrás: Musixmatch







Demjén Ferenc: JÖJJ VISSZA VÁNDOR
Dalszerzők: Latzin Norbert


Elment a vándor
Elvitte zsákjában a nyár minden ízét
Erdők lombját és a rét tarka színét
Mindent eltakar az ősz
S mi várunk bűvös kábulatban

Elment a vándor
útján a fecskék darvak mind elkísérték
Elment messze, hol a fű zöld s az ég kék


Hol nem tudják mi a hó


A nyár forró és mozdulatlan

Elmentek messze, mert ott a szívekbe nem költözik a tél
A vándor s a darvak most mind arra várnak, hogy elmúlik a tél
S újra visszatérnek a lángok a fények
Szívünkbe új remények mind visszatérnek
Régen elfelejtett emlékek égnek
Ha a tavasz közelít

Elmentek messze, mert ott a szívekbe nem költözik a tél
A vándor s a darvak most mind arra várnak, hogy elmúlik a tél
S újra visszatérnek a lángok a fények
Szívünkbe új remények mind visszatérnek
Régen elfelejtett emlékek égnek
Ha a tavasz közelít

Jöjj vissza vándor
Hozd vissza szívünkbe a nyár édes ízét
Erdők lombját és a rét tarka színét
Hozd el szívünkbe a nyár melegét

Demjén Ferenc - Jöjj vissza vándor - Videó

Link








Ihász - Kovács Éva: ŐSZELŐ




Harmadik X-szel tetoválva,
egyszerre a kortalanság lázaival,
s az öregedés cigarettavég-csöndjével
pórusaimban, elvegyülök a napok
hangyaboly-torgatagában.

Éhes vagyok a szerelemre
és szomjas a dalra.
A fényben tiszavirág-percek
lepik el a tájat; valahonnan idedobban
egy szív csillagnyi óraütése
és szénvázlata még idelátszik
egy felrajzolt balatoni találkozásnak.

Sirály-kedvű a szél,
vakító szikraeső zuhog
a nap gigászi hegesztőpisztolyából
s a lelkünkön ütött rést behegeszti.
A tó arcéle idevetődő tekinteted -
mélyébe vetem ezüstpikkelyes álmom ...

A partok mögül szeptember int, érkezőn,
maradó mozdulattal.







Juhász Gyula: ŐSZELŐ


Az elmúlás nem szomorú nekem már
És nem fájnak a hervadt levelek,
Az ősz, mint kedves nővér, már velem jár
S én vele vidám dalolón megyek.



A temető pompáján eltünődöm,
Mint a jó gazda földjén széttekint,
Ölében rólam álmodik az ősöm
És magam is már föld leszek megint.










Kányádi Sándor: ŐSZELŐ


Fázik a Küküllő,
lúdbőrös a háta,
már csak a nap jár el
fürödni a gátra.

Lenn a gát alatt csak
vadrécék, vadludak.
Ők is búcsúzóban:
tiszteletkört úsznak.

Ékelődnek aztán
föl az őszi égre,


belevesznek lassan
a kék messziségbe.

Reggelenként apró
ködfióka s pára
kapaszkodik föl a
partmenti fűzfákra.

Ágaskodik a szél:
leveleket olvas.
Fönn a hegyek között
felbődül a szarvas.







Mezei András: ŐSZELŐ




Mint a lehelet lobogott
el a nyár - ez a nyár is
a sima szelekkel.

Már csak a víz, az öles-tó
háta dagad még, a szerelmet
új születésre kihordó
ős-anya-tenger domborodik,
s leng az a kékség:
hamar-álom, mély, feneketlen
merülő zuhanás...

A szemedbe fordul a túlsó part
s vonat indul, háttal a tájnak
a kontyod ürességben, s villódznak
a nyárfák... Lábunknál meg a nyárvég,
ez a döglött hal ring a sekélyben.

Kíntalanul fogadom be az őszt.


a halált, hogy befogadjon a rend,
s már csikorognak a fékek ...
a fütty...
a beszállás... és az a kendő:

Lobog, ellobogott ez a nyár is,
mint a lehelet lobogott el
a sima szelekkel.







Pákolicz István: ŐSZELŐ


A dombtetőn már alig van pipacs,
hanem alább
még összesugdos halkan a katáng
s a szarkaláb.

A lombokon már itt-ott egy levél
sápadni kezd;
nevet az alma és pirosan int
a dús gerezd.

Botjára dőlve pípázgat éi csősz
és messze les,
a felhők vállán szétfolyik a nap,
már este lesz. '

Kigyúlt szívem dobogva fon körül
szép Kedvesem
és őszelői halk verset dúdol


szerelmesen:

Tavaszunk régen messze, messze tűnt,
virágja hullt,
smaragddal ékes nyári koronánk
is megfakult,

De mégse múlik el már jeltelen
az életünk:
szíved alatt megáldott szent gyümölcs,
a gyermekünk.







Sík Sándor: ŐSZELŐ


Rozsdabarna őszi lombok
Hulló pelyhe közt bolyongok
És a hullást hallgatom.
Rozsdabarna bú a fákon,
Barna bánat, őszi mákony
Édessége ajkamon.

Régi módon andalogni:
El-elnézek egy maroknyi
Késve nyíló kankalint.
Zördül lelkem mély avarja,
Hogy az őszi szél fanyarja
Hűvösével megsuhint.

És a zörge rőt avarból
Fölkacsint egy elcsavargó
Elmaradt arany sugár.
S fák közül egy ritka vendég:


El sem könnyezett növendék
Ifjú énem kandikál.

Nézem, nézem nedvesülő
Szemmel, mint egy ágon ülő
Szárnyalibbentő rigót.
Csak a már-már rebbenőnek
Súgom el, hogy őszelőmnek

Ez legelső könnye volt.








 
 
0 komment , kategória:  Évszakok  
Ha nem bírja a nyári forróságot, menjen a föld alá!
  2021-08-25 19:30:44, szerda
 
 




HA NEM BÍRJA A NYÁRI FORRÓSÁGOT, MENJEN A FÖLD ALÁ!


A hőség változatlanul tombol, aki pedig akarta, már bőven kifürdőzhette magát. Ha unja már a strandokat, és a forróságot sem bírja, akkor csodálja meg Magyarország barlangjait.


Összeállításunkban olvashat a Budai-hegység leghosszabb rendszerétől kezdve, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangon át, a világ leghosszabban bevilágított barlangján keresztül, egészen a csónakkal is bejárható föld alatti világig minden olyan természeti kincsről, mely akár az ön közvetlen közelében, akár mindössze néhány órás autóút végén terül el.


Aggteleki cseppkőbarlang

Az évszázadok óta látogatott cseppkőbarlang teljes hossza több mint 25 km, ahol annak idején már a neolitikum embere is menedékre lelt: a Csontváz teremben egy barlangi medve maradványai, illetve különféle szerszámok mellett még a török idők alatt idemenekült, majd sajnálatosan éhen halt emberek csontvázai is láthatók. A sokszor koncerteknek is otthont adó Hangversenyterem misztikus hangulatát, valamint káprázatos szépségét fény és hangjáték teszi teljessé.



Aggteleki cseppkőbarlang - MTI





Jósvafői barlang

A két kilométeres kiépített szakasz a világ leghosszabb villanyvilágítással, illetve járdákkal kiépített barlangja: a túra útvonala a Styx-patak medre mentén, hazánk legmagasabb állócseppkövét, a 19 méter magas Csillagvizsgálót is érintve halad - az Óriások-termében még rövid zenehallgatás is ,,mélyíti" az élményt.



A jósvafői barlang - MTI





Pálvölgyi-barlang

A Budai-hegység leghosszabb barlangrendszerének feltárt hossza a 7 kilométert is meghaladja, mélysége pedig 104 méter. Levegője gyógyhatású, ám a hőmérséklet meglehetősen alacsony: mindössze 11 fokos. Kiváló akusztikájú Színház-terme mellett legérdekesebb látványosságai a csillogó kalcitkristályok, illetve kagylólenyomatok, valamint a meseszerű cseppkövek különleges sziklaalakzatai: látható itt krokodil, elefánt, szomorúfűz, sőt, még Hófehérke és a hét törpe is feltűnik.



Pál-völgyi barlang - Wikipédia





Abaligeti-gyógybarlang

A formakincseiről, cseppköveiről híres barlangot azért is érdemes meglátogatni, mivel a 97 százalékos páratartalmú levegőnek, illetve az abban keringő kalcium-ionok gyulladáscsökkentő hatásúak, melyek jó szolgálatot tehetnek a légúti, allergiás, valamint asztmatikus betegségekben szenvedőknek - és akkor a denevér múzeumról még nem is beszéltünk.



Az abaligeti barlang - MTI





Tapolcai-tavasbarlang

A 3 kilométer hosszú barlang egy 200 méter hosszú, jól megvilágított vízi szakasszal várja a kalandorokat egy kis föld alatti csónakázásra. A víz mélysége alig 1 méter, hőmérséklete pedig a levegővel egyetemben 20 fok körül van. Apropó világítás: a vízben még az egyedüli módon ott megélő halfajtát, a csetrit, más néven a fürge csellét is szemügyre vehetjük.



A tapolcai tavasbarlang - MTI





Miskolctapolcai Barlangfürdő

Ha pedig valaki még a föld mélyén is lubickolni szeretne, látogasson el az öreg kontinensen unikumnak számító, barlangfürdővé alakított Tavas-barlangba, melynek kellemes hőmérsékletű termálvízében mesebeli élmény a fürdőzés. Az ember úgy érezheti magát, mintha csak egy vulkán mélyén pancsolna - a levegő ugyan enyhén párás, viszont kétségkívül pormentes és kristálytiszta.


A miskolctapolcai barlangfürdő - Wikipédia





Legszebb magyar barlangok

Link




















 
 
0 komment , kategória:  Évszakok  
50 nappal hosszabb a nyár, mint a hetvenes években
  2021-08-22 20:00:40, vasárnap
 
 




50 NAPPAL HOSSZABB A NYÁR, MINT A HETVENES ÉVEKBEN


Az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon az elmúlt évtizedekben, az évszakok elcsúszásának nyertese egyértelműen a nyár - állapítható meg az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzéséből. A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal. Ez azonban nem intézhető el annyival, hogy kevesebbet síelünk, de többet nyaralunk: az ökológia rendszer szerkezete sérül, amit például a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén, vagy éppen új, invazív fajok - köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok - megjelenésén keresztül is láthatunk.

Ahogy az egész északi féltekén, Magyarországon is jelentősen hosszabb lett a nyár az elmúlt 50 évben. Hazánkban az 1971-1980-as évtizedben átlagosan június 21-én kezdődött a nyár és augusztus 20-án vége is volt.

Ezzel szemben 2011-2019 átlagát tekintve már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott a legmelegebb évszakunk, azaz kb. 50 nappal lett hosszabb a nyár.

Az évszakok kezdetét és végét a hőmérséklet alapján definiáltuk. A nyár kezdetét akkora datáltuk, amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 17,71 °C-ot, a végét pedig az első ennél hűvösebb nap határozta meg. A tél esetén a vizsgált hőmérsékleti küszöb 3,42 °C volt (a hőmérsékleti határértékek kiválasztásának nemzetközi gyakorlatáról és magyarázatáról a cikk végén olvashatnak). Az eredményeket évtizedes bontásban az alábbi ábrán láthatjuk.


Az egyes évszakok kezdete, vége és időtartama Magyarországon 1971-2019 között, évtizedes bontásban. (A szerző ábrája. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; saját, hozzáadott elemek.)





A tél esetén egy kisebb mértékű rövidülést tapasztalhatunk: november vége helyett december elejére datálhatjuk az évszak kezdetét, amely az utolsó vizsgált időszakban hét nappal korábban fejeződött be, mint 1971-1980-ban - de a köztes évtizedekben az is előfordult, hogy tovább tartott. Szükségszerűen a tavasz is rövidebb lett, amely inkább az évszak végének előbbre tolódása miatt jelentkezett.







A legnagyobb mértékű csökkenést az ősz szenvedte el.

Az 1990. előtti évtizedekben az átlagos hossza 100 nap körül alakult, ám az utána következő három évtizedben ez már csak kevesebb, mint 85 napra korlátozódott.

Az adatokból jól látszik, hogy a változás trendszerű: a nyár kezdeti időpontja évtizedről-évtizedre előrébb kerül az átlaghőmérséklet alapján, míg a vége egyre nagyobb mértékben lóg bele már a szeptemberbe is. Az elmúlt tíz évben a hőmérsékleti adatok alapján már szeptember 17-ét tekinthettük a nyár utolsó napjának, míg a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben még egyértelműen augusztusban ért véget ezen évszakunk.







Fél évig tartó nyarak jöhetnek a Föld északi féltekén

Nemcsak Magyarországon figyelhető meg ez a változás: az elmúlt évtizedekben a tavasz és a nyár kezdete előbbre tolódott az északi félteke közepes szélességein, a tél és az ősz kezdete pedig későbbre csúszott. Ez a változás elsősorban a globális felmelegedésnek köszönhető, és ha nem csökkentjük az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatású-gázkibocsátásokat, akkor az évszakokra gyakorolt hatás tovább erősödhet.

Az évszakok hosszának vizsgálatánál hőmérsékleti küszöbértékekhez kötjük az egyes szezonok kezdetét és végét, nem pedig a jól ismert meteorológiai vagy csillagászati dátumokhoz. Az 1952-2011-es időszakra vonatkozó elemzések szerint az északi félteke közepes szélességein a telek rövidültek, a nyarak hosszabbodtak - ami a kezdetük és végük eltolódásában jelenik meg. Szükségszerűen, az átmeneti évszakok hossza is rövidült.







A nyár 17 nappal lett hosszabb (78 napról 95 napra növekedett), a tél, a tavasz és az ősz pedig rendre 3, 9 és 5 nappal lett rövidebb.

Az alábbi ábrán az egyes évszakok hosszának és kezdetének változásai láthatóak. A legtöbb területen egyedül tehát csak a nyarak lettek hosszabbak (évtizedenként akár 6-8 nappal), a többi évszak rövidebb időre korlátozódott. A tavasz és a nyár kezdete korábbra tolódott, a tél és az ősz esetén viszont éppen ellentétes a tendencia: 2-4 nappal később köszöntenek be az eddig megszokotthoz képest.


Az egyes évszakok hosszának és kezdetének lineáris trendje az 1952-2011-es időszakban. Felülről lefelé követi egymást a tavasz, a nyár, az ősz és a tél. Forrás: Wang et al. (2021).





A múltbeli vizsgálatok módszertanát kiterjesztették a jövőre is. Klímamodellszimulációk hőmérsékleti mezői alapján

2100-ra az északi féltekén féléves nyarak várhatóak, míg a teleknek valószínűsíthetően be kell majd érniük csupán két hónappal.

A múltbeli vizsgálatok módszertanát kiterjesztették a jövőre is. Klímamodellszimulációk hőmérsékleti mezői alapján

2100-ra az északi féltekén féléves nyarak várhatóak, míg a teleknek valószínűsíthetően be kell majd érniük csupán két hónappal.

Habár hazánkban is növekedett az átlaghőmérséklet az elmúlt évtizedekben és ezzel összefüggésben az évszakok hossza is megváltozott, az időjárás változékonysága nem múlt el. Minden évszakban előfordulhatnak olyan időszakok, amelyek nem a kimondottan elvárt időt hozzák - az éghajlatváltozás következtében pedig valószínűsíthetően ezen szélsőségek gyakoribbá válására számíthatunk. Ugyanakkor az évszakok ilyen mértékű és gyorsaságú megváltozása alapjaiban írhatja át azt a civilizációs berendezkedést és életmódot, amit megszoktunk és természetesnek veszünk.

A változásokra nem minden faj ugyanúgy és ugyanolyan gyorsan reagál, ezért az ökológiai rendszer szerkezete könnyen sérülhet.

Különösen kitettek a növények ezeknek a változásoknak, hiszen ha a tavasz kezdete korábbra tolódik az emelkedő globális hőmérséklet miatt, előbb fejlődésnek indulnak, és érzékenyebben érintheti őket egy-egy hidegbetörés, fagykárt szenvedhetnek. Ráadásul, felborulnak a fenológiai fázisokhoz köthető folyamatok: előfordulhat, hogy az adott periódusban még nem áll elegendő víz vagy tápanyag a növény rendelkezésére. Az alacsonyabb hozam pedig negatívan érinti a tőlük függő, egyéb populációkat. Ez a jelenség persze nem csak természetes környezetben lép fel: a mezőgazdasági termelést is érinti. Az enyhébb telek miatt a nyugalmi időszak rövidül, ami a terméshozam csökkenését, esetleges minőségi romlását vonhatja maga után.







Kapcsolódó cikk
Eleven meteorológiai műszerek. Mit mesélnek a növények az éghajlatváltozásról?

Az éghajlatváltozás hatására a növény- és állatvilág szezonálisan ismétlődő jelenségei időben eltolódhatnak, ez pedig az ökoszisztéma-kapcsolatok szétcsúszásához vezethet. Miről tanúskodnak a növényfenológiai megfigyelések?

Az állatok életciklusa is megváltozhat az évszakok eltolódásának következtében. A korai tavasz miatt például egyes madarak korábban költenek és ezáltal rövidül az a számukra optimális időszak, amikor rendelkezésükre áll a megfelelő élelem fiókáik táplálásához, de el tudják kerülni természetes ellenségeiket. Azon vándormadarak populációja, amelyek megtartották korábbi szokásaikat, csökkent - szemben azokkal, amelyek alkalmazkodnak a megváltozott éghajlati körülményekhez.

Az általános melegedés, és a nyarak hosszának kitolódása az idegenhonos inváziós fajok elterjedését is elősegíthetik. Kiemelt példaként a szúnyogokat említhetjük, amelyek könnyedén terjeszthetnek eddig akár hazánkban ismeretlen, egzotikus vírusokat.

Kapcsolódó cikk
Mosquito Alert - állampolgári hozzájárulással a tudományért, a fertőző betegségek ellen

A globális felmelegedésből fakadó éghajlatváltozás miatt többek között olyan kockázatokra is fel kell készülnünk, amelyekre korábban nem volt példa. A Mosquito Alert alkalmazás, aminek kifejlesztésében magyar kutatók is részt vettek, ebben segít: egzotikus betegségeket terjesztő szúnyogokat azonosíthatunk be vele, segítve ezzel a kutatók munkáját és a klímaalkalmazkodást.

A vegetációs időszak kitolódása és a fagymentes időszakok az allergia-szezonra is hatással lehetnek, amely a klímaváltozás következtében a jövőben valószínűleg hosszabb és intenzívebb lesz egyes területeken. A rövidebb telek a síszezont is korlátozzák, a hosszabb és melegebb nyarak pedig a hőhullámoknak kedveznek. Az USA-ban az erdőtüzek növekedését figyelték meg összefüggésben a korábbi tavaszkezdettel, hiszen magasabb hőmérsékletek jelennek meg és a hóolvadás előbbre tolódása miatt a terület nedvességháztartása is megváltozik.

Kapcsolódó cikk
A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon

A klímaváltozás valószínűleg a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája. Hazánkban a legfontosabb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik, azonban a klímaválság várhatóan befolyásolni fogja egyes, állati közvetítők (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését is.

Kapcsolódó cikk
Síelhetnek még unokáink? - A hegyvidéki hótakaró és síturizmus sorsa a melegedő Földön

Az éghajlatváltozás miatt eltűnő hótakaró új kihívások elé állítja a helyi közösségeket, melyek mind kulturálisan, mind gazdaságilag szorosan kötődnek a havas tájhoz és az általa fenntartott ivóvízforrásokhoz, vízenergiához és síturizmushoz.

Kapcsolódó cikk
Miért és mikor baj, ha ég a növényzet? Vegetációtüzek az antropocénben

Hogyan befolyásolja az emberiség a vegetációtüzeket, azok pedig az éghajlatot? Milyen adatokból, milyen információt szerezhetünk a tüzekről? Milyen változások figyelhetők meg napjainkban, és mik a kilátások a jövőben?

Számításainkat az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján végeztük el az 1971‒2019-es időszakra vonatkozóan. Az elemzésben és az ábrákon megjelenített értékek minden esetben a magyarországi területi átlagokat jelentik. Az évszakok elkülönítését a hőmérséklet alapján végeztük, Wang et al. (2021) és Park et al. (2018) munkája nyomán. Meghatároztuk az 1971-2019-es időszak napi hőmérsékleti adatai alapján a 25. és a 75. percentilis értékét (ez azt jelenti, hogy ha például 100 adatunk van, növekvő sorrendbe tesszük őket és kiválasztjuk a 25. és a 75. legnagyobbat). Minden egyes év idősorára harmadfokú polinomot illesztettük, hogy kiszűrjük az egymást követő napok közti fluktuációkat és ezek alapján megvizsgáltuk, hogy az egyes években mikor lépte át először a napi átlaghőmérséklet a 75. percentilishez tartozó értéket (17,71 °C), és mikor utoljára. Ezen két dátum határolja a nyarat. A telet hasonlóan definiáltuk, csak ez esetben a 25. percentilis érték (3,42 °C) alatti átlaghőmérséklet első és utolsó előfordulását kerestük. Az átmeneti évszakok pedig értelemszerűen a nyár és a tél között foglalják el helyüket.

Kis Anna
Meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Másfél fok egyik állandó szerzője.


Link








AZ IDEI VOLT A LEGMELEGEBB NYÁR 1901 ÓTA


Idén nyáron már négy hőhullám is volt Magyarországon.

120 éves melegrekord dőlt meg nyáron Magyarországon - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebook-oldalán kedden.

Azt írták:

az első két nyári hónap átlaghőmérséklete 22,9 Celsius-fok volt, ami 1901 óta a legmagasabb érték.

A június a harmadik legmelegebb, a július pedig a legmelegebb volt a múlt század eleje óta Magyarországon - közölték, megjegyezve: "az augusztus egyelőre bíztatóbbnak néz ki".

Nyáron már négy hőhullám is volt Magyarországon. A tartós hőség miatt Müller Cecília országos tisztifőorvos több alkalommal hőségriasztást, hőségriadót rendelt el.

Az előrejelzések alapján augusztus első hetében nem várható tartós hőség, de a hétvégén ismét melegszik az idő, vasárnap akár 36 fok is lehet.


Link



ADONYBAN DŐLT MEG A NAPI MELEGREKORD
A Fejér megyei településen 40,2 fokot mértek.

Link



Most kapaszkodjon meg! 50 nappal lett hosszabb a nyár Magyarországon.

Link








József Attila: NYÁR




Aranyos lapály, gólyahír,
áramló könnyűségű rét.
Ezüst derűvel ráz a nyír
egy szellőcskét és leng az ég.

Jön a darázs, jön, megszagol,
dörmög s a vadrózsára száll.
A mérges rózsa meghajol -
vörös, de karcsú még a nyár.

Ám egyre több lágy buggyanás.
Vérbő eper a homokon,
bóbiskol, zizzen a kalász.
Vihar gubbaszt a lombokon.

Ily gyorsan betelik nyaram.
Ördögszekéren hord a szél -
csattan a menny és megvillan
kék, tünde fénnyel fönn a tél.

1929 nyara / 1934


József Attila: Nyár - Előadja: Zuberecz Tibor

Link


















 
 
0 komment , kategória:  Évszakok  
Vigyázat, akár árnyékban, vízben is leéghetünk!
  2021-07-27 21:26:17, kedd
 
 














VIGYÁZAT, AKÁR ÁRNYÉKBAN, VÍZBEN IS LEÉGHETÜNK!


A megfelelő naptej kiválasztásához jó, ha tudjuk, hogy a flakonok hátulján mit is jelentenek a különböző jelölések, mint például az SPF, mi a különbség az UV-A és az UV-B között, vagy hogy mi az a széles spektrumú védelem. Ehhez dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus, az Anyajegyszűrő Központ orvosa ad tanácsokat.


Mit is jelent a faktor-szám?

Ami a boltokban egyből feltűnik a naptejek flakonján feltüntetett 15-50 közötti nagy méretű számok. Ez az SPF vagyis Sun Protection Factor a napvédő faktort jelöli, ami azt jelenti, hogy az adott terméket használva mennyi ideig lehetünk a napon anélkül, hogy leégnénk - ismertette dr. Vincze Ildikó.


A bőrtípusunkhoz igazodjon

Hogy melyik faktorszámú terméket válasszuk, elsődlegesen bőrtípusunk határozza meg. Az összesen hatféle bőrtípus közül Európában a 2-es, a világosabb és a 3-as, a bézs tónusú a leggyakoribb. Napvédelem nélkül a 2-es típusúak 5-10 perc alatt, a 3-as bőrtípusúak 10-20 perc alatt égnének le. Ezt kell megszorozni a naptej dobozán található SPF számmal és így megkapjuk azt a számot, amit leégés nélkül eltölthetünk a napon - mondta Vincze doktornő.



Bőrtípusunknak megfelelő faktorszámú naptejet válasszunk! - shutterstock





Mi a különbség az UV-A és UV-B között?

A bőr idő előtti öregedéséért, a ráncok megjelenéséért az UV-A sugarak felelősek, a leégést pedig az UV-B sugarak okozzák. A kettő együttesen fokozza a bőr daganatos elváltozásainak kialakulását. Mindenképpen figyeljünk arra, hogy a termék mindkét ultraibolya sugárzás ellen védjen! - tanácsolja a bőrgyógyász.


Mennyire vízállóak a naptejek?

A legtöbb naptej flakonjának hátulján fel van tüntetve, hogy vízálló. Megint a faktorszámot kell figyelembe venni a vízállóság idejének kiszámolásához. Általában 40 percig nem mossa le a krémet a víz a bőrünkről, az extra vízálló termékek 80 percig nyújtanak védelmet a leégéstől a vízben tartózkodva. Ha erősen izzadunk, például sportolás közben, a verejték ugyanúgy lemossa a naptejet a bőrről, tehát ugyanolyan gyakran újra kell napvédővel bekenni a testet, mint fürdőzés után- javasolja az orvos.


Naptej, krém, spray, melyik a jobb?

Dr. Vincze Ildikó szerint ez nagyrészt egyéni ízlés kérdése. A krémek a száraz bőrűeknek javasolt, a lotion-testápoló állagúakat könnyebb szétoszlatni a testen. A szemek körül vékonyabb a bőr, ide az ajkakra is használható napvédő stick-et kenjük. A spray használata ugyan kényelmes, de nehezebb egyenletesen eloszlatni. Az arcra érdemes a bőrtípusnak megfelelő külön napvédőt használni, így például kevésbé fog csillogni a zsíros bőr. A gyerekeknek szánt napvédőknél a magas faktorszám mellett, arra is figyeljünk, hogy kevesebb színező-és illatanyagot tartalmazzon a készítmény.



Külön napvédőt használjunk az arcunkra - shutterstock





Fontos, hogy mikor kenjük be magunkat

Legalább 20-30 perccel a napon tartózkodás előtt kenjük be magunkat naptejjel a teljes testfelületen. A fülcimpa, lábfej ugyanúgy leéghet, mint a többi testrész, csak sokan elfelejtik. Nem szabad elfelejteni 2-3 óránként újrakenni, fürdés vagy sportolás esetén még gyakrabban. Vízben és árnyékban is gyorsan le lehet égni, még mielőtt a szabadba megyünk gondoskodjunk a napvédelemről! - figyelmeztet a bőrgyógyász.


A naptejen túl

A biztonságos napozásra vonatkozó szabályok betartása a naptej használat mellett is fontos. Az elmúlt 20 évben az egész világon növekedett az ultraibolya sugárzás, mintegy 6-14 százalékkal. Az erős, 7,0-7,9 közötti UV-indexnél a nem érzékeny bőrűek is leégnek 15-20 perc után a tűző napon, főleg 11-16 óra között. Kétszer annyi időt lehetünk a szabadban bőrünk károsodása nélkül az ezen az időintervallumon kívüli reggeli vagy esti órákban. Riasztást a 7,5-es UV indexnél adnak ki, ekkor 15 percnél kevesebb idő nem veszélyes a napsütésben. A megfelelő naptej használata mellett a kalap és a napszemüveg és a legtöbb testfelületet takaró könnyen szellőző ruházat hasznos kiegészítők a napvédelemre.


Ne akarjunk pár óra alatt csokibarna bőrt - figyelmeztetnek a szakemberek

Link














 
 
0 komment , kategória:  Évszakok  
Itt a tavasz: Leesik a vendégek álla, ha így dekorálod az ud
  2021-04-28 21:30:42, szerda
 
 













ITT A TAVASZ: LEESIK A VENDÉGEK ÁLLA, HA ÍGY DEKORÁLOD AZ UDVAROD


Csak néhány apró trükk, és garantált a siker!


Ahogy melegszik az idő, egyre jobban lehet érezni az igazi tavasz közeledtét. A hideg tél után ráfér egy alapos tuningolás a kertre, legyen szó a növények karbantartásáról és a dekorációról egyaránt. Most hoztunk néhány egyszerű tippet, amivel igazán stílusossá varázsolhatod az udvarod, vagy akár az erkélyed.


NAPELEMES LÁMPÁK

A kinti tér legegyszerűbb díszítése a világítás, ezért érdemes beszerezni néhány napelemmel működő kültéri lámpát. Nemcsak szemrevaló, még a pénztárcánkat is megkíméli.







KERTI TÓ, SZÖKŐKÚT

Minden udvart feldob egy idilli kerti tó, a kerti tóba épített csobogó, és szökőkút.

Elsősorban hűsölésre vagy esztétikai élményre, a víz díszítő, felüdítő jellegére alapítva az ember pihenését nagyban segítik.










KASPÓK

Növényekből sosem elég, főként, ha cserepesekről van szó. Egy díszes kaspó képes megadni a kinti tér karakterét, ráadásul magunk választhatjuk meg a stílust is, így a természetes zölddel párosított színek megteremtik az udvar vagy az erkély tökéletes hangulatát.







SZOBROK

A kertitörpén túl is van élet: egy-egy állatos kerti szoborral barátságossá, játékossá, de legfőképp élettel telivé tehetjük a kültéri részeket. A kifinomult stílus kedvelői számára például kiváló választás egy kőhatású oroszlánszobor.










BÚTOROK

A kert egy olyan része az otthonunknak, aminek a legfőbb szerepe, hogy időt töltsünk ott. Fontos, hogy ez az időtöltés ne csak hasznos, kényelmes is legyen, ezért a kerti bútor gondos kiválasztása fontos szerepet játszik a kinti hangulatban.







ÓDON SZIKLAFAL


Idős kertek gyakori építménye a sziklatámfal, melyet rá futtatott évelőkkel, az apró résekbe telepíthető pozsgásokkal könnyen feldobhatunk.






KICSINYÍTETT TERMÉSZET

Kertünkbe hozhatjuk a legnagyobb vízesések hangulatát is ezzel az ötlettel. A mini-vízesés körül a fákat pótoljuk hagymásokkal, pozsgásokkal, aprócska évelőkkel. Megfelelő vízmélység mellett vízpartimitátorokkal és tavi növényekkel is egyedülállóvá tehető a sziklakertünk.







VÉLETLEN SZÉPSÉG

Amikor az évelőágyás és a sziklakert szinte elválaszthatatlan egységet alkot, mégis hatását tekintve egy természetes növénytársulásra emlékeztet.







KERTI CSODÁK, ÉS EGYÉB SZÉPÍTŐ KELLÉKEK


Kerti kiegészítők széles skálája ismert, segítségükkel jobban kihasználhatjuk kertünk adottságait. Legyen szó dekorációs kiegészítőkről, kültéri szőnyegről, csapos üvegről, köcsögről vagy bármi közismert használati eszközről, nagy választékban állnak rendelkezésünkre.




















































 
 
0 komment , kategória:  Évszakok  
Varga József: Évszakok
  2021-03-03 21:00:55, szerda
 
 










Varga József: ÉVSZAKOK . . .





TAVASZ .




A tetőkről megindul
a fehér fedő,
mint vászon alsószoknya
lágyan aláhull.
Üres marad a tető,
s a cserép izzad.

A tó tükrén roppan a
vékony jéglemez.
Napfény gyöngyöz a fűszál


még zsenge hegyén.
Álmos kankalin ébred
a partok ölén.

A patak menti sárga
fűz barkát dajkál.
A fenyves tűlevelén
víg ének fakad,
de a bérc sziklaormán
még csillog a hó.


NYÁR
. . .




Smaragd színű fűtenger
között tűzpiros
pipacsot ringat lágyan
az enyhe szellő.
Fecskemama eteti
éhes csöppjeit.

Dús kalász hull a földre
a kaszaéltől,
zsákokba kerül a szem,


az áldott kenyér.
Bodri hancúroz büszkén
öt gyermekével.

A cseresznyefán rigó
bogyót csipeget.
Édes körte harangoz
gazdag lomb között.
S vidám gyermekkacaj száll
messze a nyárban.


ŐSZ
.




Tarkablúzos dombhátak
nyerges lankáin
jószagú illat terjeng.
Mézédes mustot
sajtol a szorgos gazda,
telnek a hordók.

Ügyes kezek kopasztják
a gyümölcsfákat.
Szegény lesz a természet.


A szántón már csak
a kukorica megtört
szára őrködik.

Üres a fecskék, gólyák
megrongált fészke.
A fagyos-felhős égen
vadludak szállnak,
s a kihalt mezőkön a
varjak az urak.


TÉL
. . .




A diófa ágán még
csüng néhány levél,
csípős szél cirógatja,
síri hangja száll,
zenéje az elmúlás
bús fuvolája.

A tájra újra ezüst-
fehér hó terül.
Az ablaküveg furcsa
virágot terem.


Kályha mellé bújnak a
gyerekek, vének.

Babonás mesék élnek
a lelkük mélyén.
Kis Jézust váró szívük
hálával telik,
s boldog reménnyel várják
az új év jöttét!









 
 
0 komment , kategória:  Évszakok  
Farkasordító hidegben parádéznak bikiniben a szexi sztárok
  2021-02-13 20:00:16, szombat
 
 







Itt az új kihívás! Farkasordító hidegben parádéznak bikiniben a szexi sztárok - fotók


Link



A tengerpart helyett havon, jégen vetkőznek a celebnők. Miután a közösségi oldalakon negatív visszhangot vált ki, ha valaki a világjárvány közepén a tengerpartra utazik süttetni a hasát, ezért a szexi sztárok megtalálták a módját, hogy megmutassák magukat falatnyi bikinijükben. A dermesztő hidegben lengén pózolni kellemetlen érzés lehet, de egyre többen próbálnak ilyen fotókkal elismerést kapni a közösségi oldalakon.

Kourtney Kardashian már nem volt annyira bevállalós, mikor az aspeni síparadicsomban járt. A legidősebb Kardashian nővér nadrágot ugyan nem húzott a bikinire, de dzsekijétől már képtelen volt megválni.




India Reynolds feketén-fehéren megmutatta formás idomait.





Kendall Jenner usankában, napszemüvegben, sícipôben és falatnyi rózsaszín bikiniben taposta a havat.
]


Mariah Carey a karácsony királynője, aki úgy tűnik, meg sem érzi a hideget. Az énekesnő otthona havas teraszára csak egy lenge kimonóban ment ki, amely alatt melltartót sem viselt.





Elizabeth Hurley igyekezett egy széles mosollyal elrejteni, hogy mennyire fázik egy szál bikinialsóban és a mellét takaró szőrmebundában, miközben 80 éves édesanyja, Angela Mary fotósorozatot készített róla.



Vanessa Hudgens a minap egyrészes fürdőruhában és egy rikítózöld hócsizmá- ban fotózta magát a fagyos időben. A High School Musical sztárja bevallotta, hogy miután találkozott a fura trenddel, nem akart belőle kimaradni.





A 23 éves Bella Throne december- ben készített egy pikáns fotósoro- zatot a hófedte kertjében. Az egykori Disney-sztár a szőrmekabát alatt csak egy aprócska, fekete fehérneműt viselt.





IItt az új kihívás! Farkasordító hidegben parádéznak bikiniben a szexi sztárok - fotók

Link



ISoha olyan hideget nem mértek még Magyarországon, mint szombat reggel

Link










 
 
0 komment , kategória:  Évszakok  
Brutális hatással van az extrém hideg a szervezetre
  2021-02-13 18:30:34, szombat
 
 










BRUTÁLIS HATÁSSAL VAN AZ EXTRÉM HIDEG A SZERVEZETRE


A lehűlés halálhoz is vezethet, de nem ez az egyetlen negatív hatás, amit most, a szibériai hidegben szervezetünknek el kell viselnie.

Talán le sem kell írni, úgyis érzi mindenki a saját bőrén is, hogy farkasordító hideg van, és Németh Lajos meteorológus szerint ez pár napig nem is lesz másképp, marad a szibériai hideg. Mínusz rekordok dőlhetnek meg, éjszakánként bőven mínusz 10 fok alatt van a hőmérséklet még a városokban is.


A hideg még az egészséges szervezetet is megviseli UNSPLASH





NEM CSAK A FAGYHALÁL LESELKEDIK A SZERVEZETRE


Ilyen extrém hidegben nem a fagyhalál az, amitől a leginkább tartani kell, bár az is könnyen és hamar bekövetkezhet. Sőt, a webbeteg.hu írása szerint már 10 -14 fokos környezet is akár halállal végződő lehűléshez vezethet.


VALÓSZÍNŰBB A FAGYÁSI SÉRÜLÉS


A szervezetünk érösszehúzódással, izommunkával, didergéssel védekezik a zimankós időben. Még kellemesnek érzett hőmérsékletnél is fülünk, orrunk, kezünk és lábunk veszélyben lehet, a helyi lehűlés akár fagyási sérülést okozhat - írják.



A fagyási sérülés a végtagokat veszélyezteti a leginkább UNSPLASH





Bizonyos gyógyszerek is, melyek gátolják a központi idegrendszer, így a hőszabályozó központ működését, illetve azok a szerek, amelyek a védekező mechanizmusokat blokkolják, fokozzák a kihűlés veszélyét.

Az alkohol csökkenti a hidegérzetet és kikapcsolja a szervezet hideg elleni védekező mechanizmusait, így a ,,lélekmelegítő" pont ellenkező eredményre vezet, ha hideg időben alkoholfogyasztás után a szabadban vagy fűtetlen helyen tartózkodunk.


ÍGY HAT A TARTÓS HIDEG A SZERVEZETRE


A már fentebb említett érösszehúzódás és izommunka ugyan pillanatnyilag felmelegít, ám ha hosszú ideig kénytelen így védekezni a szervezet a hideg ellen, az káros következményekkel jár: a tartós érszűkület következtében sérül az adott területek oxigén- és tápanyagellátása. A legkisebb erekben vérrögök keletkezhetnek, melyek az adott erek elzáródásához, a keringés megszűnéséhez és végső soron szöveti elhaláshoz vezetnek.



Persze sokan akadnak, akik élvezik ezt az időt is UNSPLASH





A HIDEG LEVEGŐ BELÉGZÉSE IS VESZÉLYES


Mint a végtagok esetében, a hideg levegő belélegezve a tüdő ereiben is érszűkületet okoz, így viszont összességében romlik az összes sejt oxigénellátása.

Az asztmások különösen rosszul érezhetik magukat ilyenkor, ugyanis a hideg levegő irritálja a tüdőt. Ezért semmiképpen ne lélegezzen szájon át, csak és kizárólag orron át, akkor ugyanis több esélye van legalább kissé felmelegedni a levegőnek, mielőtt a tüdőbe ér.



Asztmások csak orron át lélegezzenek UNSPLASH





SZÍVBETEGEK A LEGNAGYOBB VESZÉLYBEN


A szív- és érrendszeri betegségben szenvedők különösen veszélyben vannak az extrém hidegben: a rossz vérkeringésű területek amúgy is nagyon érzékenyek a hidegre, a koszorúérbetegeknél a mellkast ért hideg hatás anginás rohamot is okozhat.


GYAKORIBB A MIGRÉN


A hőmérséklet csökkenés légnyomáscsökkenéssel is jár, ami arra hajlamosaknál arcüregproblémákat, illetve migrént generálhat - magyarázzák a hazipatika.hu oldalon.







Soha olyan hideget nem mértek még Magyarországon, mint szombat reggel

Link
















 
 
0 komment , kategória:  Évszakok  
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 91 
2021.09 2021. Október 2021.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 12 db bejegyzés
e év: 294 db bejegyzés
Összes: 4275 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 829
  • e Hét: 3284
  • e Hónap: 24704
  • e Év: 484827
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.