Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
A csillagokon túl
  2017-05-04 17:00:26, csütörtök
 
  Őri István

A csillagokon túl
(A fák szerelme)

A csillagokon túl, mondd,
mi van, kedvesem?
Létezik ott szerelem,
mint a miénk, végtelen?
Vagy csak fénytelen űr,
mint szétszakadt szívek,
kereső szemek,
múló életek? -
menjünk el oda veled!
gyújtsunk lámpát,
gyúrjunk fénylő anyagot
vessük el a Reményt,
szórjunk el sok szép magot,
és öntözzük könnyeinkkel,
hogy hamar nőjenek,
hogy a keresők fényre leljenek
a friss hajtások között,
hogy újra lássanak
a sötét csillagok mögött,
mert megszűnik az éj,
ha elmegyek veled,
Kedvesem,
Fényem,
Éltető Életem...
Mi leszünk a mag,
nyakig bújunk a sötétbe,
gyökeret eresztünk
a kegyetlen nemlétbe,
felnövünk, nagyra, kevélyre,
és lesznek leveleink s virágaink,
fényből szőtt örök álmaink,
és odaadjuk azt mindenkinek,
mert megtartani nem lehet,
hisz az nekik rendeltetett,
mind, ki a csillagokon túl lakik
s ki oda jött, mert szenvedett -
mint, mi, kedvesem...

két fa, kinek ága összeér,
köztük mégis fényévnyi a tér,
mert mozdulni nem lehet,
csak szeretni messziről,
s pergetni magányosan
a múló perceket.

 
 
0 komment , kategória:  Őri István versei  
Madárének
  2017-03-27 14:57:00, hétfő
 
  Őri István

Madárének

Kedves madár, röpke madár
szép szárnyával fészkére száll
csippent egyet, csippent kettőt
csippent sokat - tizenkettőt.

Fiókákhoz imígyen szól:
Tollas babák, kis szentjeim!
gyönyörködnek mind szemeim
pelyhes begyek, apró szárnyak
fennen hangzó éhes szájak!

Csak türelem, csak türelem,
sok-sok kukac jött ma velem
kukac-mama bánatára
pelyhes csibék kis szájába.

Pelyhes csibék nyakuk nyújtják
jó részüket mind megkapják
Madár Mama kedvvel nézi,
mint pihegnek csemetéi.

S amikor már mind elfogyott,
egy szem kukac't egy sem hagyott,
pelyhes fejük el-eldugják,
betakarni maguk hagyják.

Fészek alja puha szalma
madárcsalád éj-nyugalma...
 
 
0 komment , kategória:  Őri István versei  
A fa éneke a lehulló levelélhe
  2011-07-08 16:59:37, péntek
 
  Őri István

A fa éneke a lehulló levelélhez

elengedlek...

most menj,
s ha messze jársz is,
azért üzenj,
mert én itt maradok,
nem mozdulhatok
ez a dolgom:
várakozok
a télre,
a fehérbársony létre,
míg te a messzeföldet járod...
itt várok rád,
hogy visszatérj,
mert én anyád vagyok,
s szerelmes párod...
mesélj majd,
merre jártál
s hogy te is úgy vártál
engem,
mint én téged?
számoltad-e a perceket?
s amikor álmodtál
virágos rétet,
emlékeztél-e rám,
ki e rét fölé borúl,
ki alatt hűs az árny
és megpihen a vándor,
ha az est ráalkonyul?
mesélj az álmaidról,
miket a puha avar adott neked
ugye nem fáztál
a bársony hó alatt,
ugye nem bántott
a zord téli üzenet?

itt vagy ágaim alatt,
mégis oly távol...
s bár létünk tűnő pillanat,
állnom kell helyemen,
vigyáznom rád,
testvéreidre,
és a rétre is,
hogy amikor
a Fénykirály
újra életre kel,
és a Tavasztündér
már közel,
felemeljelek,
ébresszem
gyengéd álomlétedet,
hogy sarjadj ki újra ágamon
s adj nekem
új tavaszt,
új Életet.
 
 
0 komment , kategória:  Őri István versei  
Végtelen utazás
  2011-06-30 14:06:37, csütörtök
 
  Őri István

Végtelen utazás

Elvittél magaddal egy napon
elvittél magaddal holdfényben, csillagon
egy cseppben, mely Rád hullt csendesen
egy szívben, mely így szólt: ,,Kedvesem"

Elvittél, mert fontos volt Neked
elvittél, mert nincs más, ki szeret
elvittél, hogy ott legyek Veled
s érintsem Napsugár-szemed
 
 
0 komment , kategória:  Őri István versei  
Döbbenés
  2011-06-06 09:53:00, hétfő
 
  Őri István

Döbbenés

Néha rádöbbenek, hogy
bármikor elveszthetlek
s arra, hogy nem elég
ha csak egyszer mondom,
hogy szeretlek.
Hogy bármikor történhet Veled
vagy velem valami,
hogy milyen jó hangodat hallani.

Arra, hogy milyen nehéz
néha őszintének lenni
és milyen könnyű
egy szóval megbántottá tenni.
Hogy meg kell mondani
ha valami fáj,
arra, hogy mindent tönkretehet
egy összeszorított száj.

Hogy túl rövid az élet
arra, hogy veszekedjünk
s, hogy mindig csak
jobb sorsot reméljünk.
Arra, hogy mindig kell,
hogy legyen erőnk arra,
hogy nevessünk
s mindig kell idő arra,
hogy szeressünk.
 
 
0 komment , kategória:  Őri István versei  
Félelem
  2010-06-18 03:16:13, péntek
 
  Őri István

Félelem

Egyszer csak elkezdett fázni a Nyár
sapkát vett gyorsan, sálat tett a nyakába
nagykabátba bújt és meleg csizmába
majd kutatva körül nézett:
"Mi történt?
ki jött, ki hozott hideget
sötét didergést, pengő jeget?"
a Nyár nem látott senkit
mégis fázott
szorosabbra húzta magán a kabátot
pedig a levegő illatos volt
virágok nyíltak mindenütt
a fák lombjain átsütött
a meleg nyári nap...

s akkor észrevette
hogy csend van körös-körül
mozdulatlanság
a szél nem énekel
a patak vize megdermedt
két csobbanás között
a tücskök és a madarak
elmentek messzire...

a Nyár kétségbeesve körülnézett
kereste a hangot
a mozgást
a dalt
az Életet
körbefutott a világban
bejárt eget s földet
mindenkit megkérdezett
akivel útközben találkozott:
"Mi történt?
Miért mozdulatlan minden?
Miért fázom?"
A kérdezettek
csak a vállukat vonogatták
s még szorosabbra húzták
magukon a bundát
mert ők is fáztak
s a Nyár csak ment
hét világon át
majd lassan elfáradt
útközben elhagyta a remény
a világ végén
egy zöldellő réten leült
beburkolta magát a kabátjába
és elaludt...

a fákról lassanként
elkezdtek hullni
az első megsárgult levelek...
 
 
0 komment , kategória:  Őri István versei  
Álomtakaró
  2010-06-18 02:41:54, péntek
 
  Őri István

Álomtakaró

Álmaidból, szőj puha takarót,
s terítsd magadra,
mert kint hideg van.
Sződd nagyra,

hogy nekem is jusson belőle,

mert én is fázom.
Sződd még nagyobbra,
hogy mindenkit betakarhass vele,
mert hideg a világ és idegen.
Énekeld el az álmaidat,
és táncolj hozzá.
Dalod legyen melegem, táncod erőm.
Serény kezekkel öltsd a szálakat,
készítsd el hamar, mert fázom,
siess, hogy minden a helyére kerüljön,
mielőtt lemegy a fény.
Énekelj nekem,
suttogva, tündér-éneket
hogy gyönyörű álmunk legyen,
míg csendben alszunk,
s feledjük a fagy-sötét éveket.
 
 
0 komment , kategória:  Őri István versei  
Csillagösvény
  2010-06-18 01:15:11, péntek
 
  Őri István

Csillagösvény

Te gyakran jársz fönt,
az Ösvényen, a csillagok között
s ugye tudod: az űr nem sötét,
mert ha egy csillag kinyitja szemét,
s rád kacsint kedvesen,
és fényt szór szerteszét,
tündérfény vonja be az eget,
s e ragyogásban szép szemed
int a végtelennek,
a fagyos űrnek,
a félelemnek,
s a többi csillagnak,
hogy ragyogjanak,
mert te jössz
készüljenek,
utadra fény-port hintsenek,
hogy lépteid ragyogjanak,
s az árnyak messze fussanak
előled...
mert te jó vagy
s jók néha félnek,
néha bátrak,
néha kevélyek,
mert azt hiszik,
a világ is jó,
mint ők...
te jó vagy
és hiszel,
szeretsz,
emlékezel,
s közben mész az utadon,
a csillagok között,
mint egy álom-tündér,
ki Fénybe öltözött.
 
 
0 komment , kategória:  Őri István versei  
Szeretnék a boldogságról írni
  2010-06-18 01:00:50, péntek
 
  Őri István

Szeretnék a boldogságról írni

Szeretnék a boldogságról írni
szeretnék többé sohasem sírni
szeretném a világba kiordít'ni:
Ne csüggedj, van remény
az út vége a győzelem!
nehéz a harc, de 'mi vár:
boldogság, béke, szerelem!

Szeretnék a szerelemről írni
szeretnék boldogságtól sírni
szeretném a világba kiordít'ni:
Istenem! Ő itt van velem!
Látom Őt, nemcsak álmodom
a perceket már nem számolom
mert eljött, s többé nem megy el
ó, áldott élet
áldott szépség
áldott szerelem!

Szeretnék csak mindig Róla írni
tündérmesét, igaz történetet
szeretném a világba kiordít'ni:
Szeret, szeret, szeret!
S azt is, hogy én is szeretem
jobban, mint életem
s ez a szerelem végtelen
mert kettőnké - ugye, Kedvesem?

Szeretném elmondani
hogy szeme gyönyörű
s ajka édes
minden, mit mond és tesz
szivárvánnyal ékes
s csak, hogy láthatom
a Mennyország nekem
szeretném elmondani nektek
hogy végtelen szeretem!

Szeretném, ha mindez való lenne
szeretném, ha egyszer Ő üzenne:
Várlak, gyere, szeretlek én is!
szerettelek mindig
s szeretni foglak
a világ végezetéig!
 
 
0 komment , kategória:  Őri István versei  
Álom- ének
  2010-06-18 00:16:42, péntek
 
  Őri István

Álom-ének

Az álmok tengere furcsa szerzet
ott lélek léleknek üzenhet,
s szív vallhat szívnek szerelmet.
Ott minden - mi itt nem - lelhető
ott vagyunk Isten is - világot teremtő.

Az álmok világa furcsa szerzet
az álmokban virág vall virágnak szerelmet
az álmokban, ki' van, mind angyalok
fejükön fénylő tündér-glória ragyog.
Az álmokban ritkán van szenvedés
s ha fáj is, mit élsz - jön az ébredés.

Az álmokban zöld a fű, és minden vidám
az álmokban mindig süt a nap,
mint szép őszi délután,
amikor Ő jött feléd,
megfogtad szép kezét,
s azt hitted, mindez örök... -

Az álmokban így van mind' -
a valóban mögöttünk az Élet sündörög.
De sebaj! újra itt az éj,
csukd be szép szemed,
álmodj és remélj!
 
 
0 komment , kategória:  Őri István versei  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
2017.05 2017. Június 2017.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 28 db bejegyzés
e év: 965 db bejegyzés
Összes: 7432 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2539
  • e Hét: 2539
  • e Hónap: 66773
  • e Év: 359067
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.