Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 31 
Őszi táj
  2017-10-12 11:11:10, csütörtök
 
  Szilágyi Domokos

ŐSZI TÁJ

reszketnek a szélben a fák
őszi világ őszi világ
szerelmüket vesztik a fák
őszi világ őszi világ
szerelmet vall ma az avar
őszi vihar őszi vihar
a csók úgy is teremt ha fáj
őszi világ szép őszi táj
 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos versei  
A tücsök és a hangya
  2017-10-03 12:44:23, kedd
 
  Szilágyi Domokos

A tücsök és a hangya

A tücsök egész nyáron át
Fölolvasó körútra járt.
Hallgatta harcos énekét
s tapsolt neki a hangyanép,
hisz elmondta akkurát,
hogy fejlődünk, de akkorát! -,
s hogy dalos ő,
és ifjak-vének
lelkében van visszhangja
ének-
ének,
s e visszhangnak őbenne van
visszhangja -
így él testvérként a tücsök
s a hangya.

Aztán a nyár tovasuhant
- tán dokumentálódni ment -,
és hótól fehérlett a hant,
s nem visszhangzott daltól a csend,
s tücskünk csücsült
a blokk-lyuk padlatán,
s várta a jótevőt,
ki enni adna tán,
és künn három műszakban
havazott,
s epedte ő a
tavaszot.

Epedett hát és ezalatt
összegondolt tücsköt-bogarat,
és megvallotta tücsökül:
nem kenyere a gyomorűr,
s hogy itt valamit tenni kell,
mivelhogy ennie kell,
s mivelhogy néki ennie
közérdek -
megvan! - fejet föl, mellet ki, hasat be,
és nem hajtani térdet!

S egy befagyott ér mentibe
a főhangyához ment, íme.
Ám alighogy beért a lába
a főhangyai előszobába,
elébe állt a főhangyai titkok őre,
és kérdé tőle: -
- Kicsoda ön?
- Tücsök vagyok, a hangyák dalos
tücske!
Hírem-nevem
és társadalmi szerepem
nem éri tüske!
S a titkár kérdé:
- Mit akar?
S mivelhogy intézményünk nem afféle
só vagy hangyasav- hivatal,
hozzon be előbb minden szükséges
aktát!
És ezzel tücskünket kirakták.

És elloholt az istenadta,
s hogy megszerződött minden akta,
hol meg volt írva: hímleje
volt- é, s nő- é vagy hím neje,
s a szomszéd szúnyogra nem orrol,
s mi a véleménye
a Nagy Francia Revolúcióról,
és kijelenti- e kemény
szóval, hogy nem
tücsökevény,
s a dalolásra mi vitte rá,
etceterá, etceterá -
mondom, hogy mindez szépen
ott szunnyadott a belső szebében,
a befagyott ér mentibe
a főhangyához visszament, íme.

S a főhangya fogadta végre,
s ő előadta, hogy mivégre,
miért, mivel, hogyan, gyanánt,
s kérvényezett napi ötszáz gramm
hangya-banánt.

- Mert az én munkám alkotó,
nem ilyen-olyan munka!
Bennem érik dallá a szó,
hogy ismerjünk magunkra! -
mondá, s elhallgatott.

És a főhangya vette át a szót:
- Kétségtelen, az ön éneke kell!
Ön azért dalos, mert ön énekel,
s ön azért énekel, mert ön dalos,
ön egy lelki műbútor-asztalos,
s működik a felül-
építményen belül,
egyszóval tükröz,
hozzáadja a valóságot a betűkhöz.
Mint látja, én önt megpróbálom
érteni - nos, kérvényét approbálom.

S a befagyott ér mentibe
a tücsök hazment, íme,
és ült szobája padlatán,
és gyújtott dalra dal után,
és elmondotta, hogy a hangya-
életeknek ő a visszhangja,
és visszhangdalai a lelkek
kuckóiban visszhangra lelnek,
visszhangoktól visszhangos a világ,
s az ő szavától hevül át
minden, ami hevülni képes,
Mert ő szerfölött tehetséges!
 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos versei  
Őszirózsák
  2017-09-23 14:57:14, szombat
 
  SZILÁGYI DOMOKOS

ŐSZIRÓZSÁK

Tegnap még szégyenlős növendéklányként
szemérmesen mosolyogtak az alig-hamvas
szilvák, barackok, riadt-kicsi almák,
hajladozó búzatáblák alig sejtették
szőkeségük élet-adó hatalmát,
a napok tüzes-arany csöndjébe
bele-belecsattant egy zápor,
a mezőn lesunyt füllel ázott a jószág,
és látod, kedves:
ma, a kert egyik zugában,
orgonabokrok szoknyája alatt
fölfedeztem néhány lapuló őszirózsát.
Remegtek, mikor tetten értem őket,
hogy szirmaikon cipelik már az őszt,
hisz jóformán még nyár se volt - hát mit akarnak,
de csak hallgattak makacsul,
és benne volt e hallgatásban,
hogy maholnap a faleveleken
dérré kegyetlenedik a harmat,
hogy a sarkon hancúrozó kölykök kezében
labda helyett ott-szomorkodik a szamárfüles irka,
az utcák megtelnek lebarnult emberekkel,
s a siető, álmos arcokat
piros-vidámra csipkedi a reggel;
a sétatéren fiók-festő-gigászok
lesik el a fáktól a pazar színkeverést,
s szerelmes kamaszok verses vallomásra ihletődnek;
lomhán csurognak a méz sugarak
s érett-gyümölcs-illata lesz az anyaföldnek,
és szemed parazsában
föllobban újra a szerelem, a gyöngédség, a jóság.
Szerettem volna neked adni a virágokat.
De aztán csak ez a vers maradt.
Mert mire hozzád érnek:
elhervadnak a remegő őszirózsák.
 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos versei  
Búcsú
  2017-09-17 20:24:39, vasárnap
 
  Szilágyi Domokos

Búcsú

Kicsit ijedten integettél,
mint akit veszély fenyeget,
s ott maradtam, hogy hiányodban
fölfedezhessem lényeged
 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos versei  
Bűnöm : a szépség
  2017-09-17 20:21:52, vasárnap
 
  Szilágyi Domokos

Bűnöm : a szépség

Ha valami gyönyörűség ér
- szép könyv, szép festmény, szép zene -,
mindig úgy érzem: szólni kéne,
hogy kiáltani kellene,

nyomaszt a bűn - s a versíráshoz
ez ad szívet, agyat, erőt -:
hogy hibámból vagy bárhogy is,
de eltitkolom mások előtt,

hogy nemcsak nekem van jogom rá,
nem szép a szép, ha csak magam
gyönyörködöm benne - - mi célja,
mi értelme, mi haszna van

a fénynek, hogyha véka rejti,
a virágnak, ha télikert
börtönében él eldugottan,
a dalnak, ha nem hallja meg

senki; - nyomaszt a bűntudat,
s ő késztet arra, hogy legyek
antenna, melyen át a szépség
eljut hozzátok, emberek.
 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos versei  
Új kenyér
  2017-08-20 12:25:26, vasárnap
 
  Szilágyi Domokos

Új kenyér

Mosolyog a nyári dél,
az asztalon friss, fehér
új kenyér-
Honnan van az új kenyér?

Három traktor földet szántott,
a vetőgép búzát vetett,
felhő hullatta az esőt,
nap hullatta a meleget.

Szökkent a szár szép magasra,
jött a kombájn, learatta,
learatta, kicsépelte,
a gőzmalom megőrölte,
teherkocsi hazahozta,
anya pedig megsütötte

Mosolyog a nyári dél,
az asztalon friss, fehér
új kenyér.
 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos versei  
Szemedbe nézek
  2017-07-21 12:49:59, péntek
 
  Szilágyi Domokos

SZEMEDBE NÉZEK

Amire nem lel szót a nyelv,
Mi be nem fér egy ölelésbe;
Miről az ajak nem beszél
Csókot adva, vagy vágyva, kérve;

Mit el nem mond egy mozdulat,
Ha kezeddel a búcsút inted;
Mit el nem árul mosolyod:
Azt mind kimondja egy tekintet!
 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos versei  
Nyár
  2017-07-18 14:47:27, kedd
 
  Szilágyi Domokos

NYÁR

Az ég alatt ragyog a nyurga
nyár. Száll
a szőke búzaföld. Az égre föl
forduló nyár száll, gyökereitől
vonják a felhők, alig tartja
pár szál

sugárka ág. A tó zölden üdell,
bárányfelhők legelnek rajta,
kiknek
szigorú őrizői a nap-ikrek:
az egyik lenn, a másik odafel.

Ökörnyállal az ősz előreköpdös.
Búzaszárak alatt viszket a tarló.
Lombok számára ezerszínű köntös

készül. Lassan vénül a nyár, a gyarló.
Száguld a nyurga nyár, és lilaszín
kikericsekben gyűl a kol(c)hicin.
 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos versei  
Nyár
  2017-07-04 16:28:59, kedd
 
  Szilágyi Domokos

Nyár

Hajadon füzek, búzabóbiták -
csupa illat és virág a világ,
csupa mosoly és csupa kedv, csupa
libegés: lányokon selyemruha -
emitt a pipacsok,
amott, az ég alatt
pisze szellő szalad,
a felhő szétszakad,
s látszik egy kék falat
égbolt - alatta terül el a nyár,
s pacsirtaszóval frissen kiabál:
- Én játszom ugyan,
de ti
vegyetek komolyan.
 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos versei  
Napszakok
  2017-07-03 17:59:00, hétfő
 
  Szilágyi Domokos

Napszakok

Ó, be félem a sötétet.
Szemen keresztül megétet.
Romló szememen keresztül.
Szemhéj verdes, pilla rezdül.
Kis halálok, éjszakányik.
Életre ha reggel rányit
elmém, s elkezd zakatolni
(istenem, lelakatolni
hogy lehetne egy parányit?),
ó, be félem a világot.
Félek fényt, félek sötétet,
ez megmar, amaz megétet.
Ily bolondot még ki látott?

Nem vágyom már útra, tájra,
sem örömmel és se fájva,
nem vágyom se rigófüttyöt,
tavaszi fát, amely rügyköd,
törzses tölgyet, bütykös bükköt,
hóhullást, fenyőszagot.
Csak egy békés napszakot.
 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos versei  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 31 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 146 db bejegyzés
e év: 2115 db bejegyzés
Összes: 8519 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1692
  • e Hét: 8676
  • e Hónap: 68685
  • e Év: 706417
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.