Regisztráció  Belépés
ametiszt54.blog.xfree.hu
" Amíg az embernek dolga van a földön, él. " (Márai Sándor) Pné Szabó Mária
2012.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Pjotr Vjazemszkij: A trojka
  2012-03-27 11:41:35, kedd
 
  Pjotr Vjazemszkij: A trojka


Jön a trojka, fut a trojka,
por száll a patkók alól,
zeng a csengettyű zokogva,
hol kacag, hol meg dalol.

Harsány hangját szerteszórja
az úton, míg száll tova,
hol tisztán zeng, messze szólva,
hol tompán sóhajt szava.

Manó rikolt így s boszorkány
kurjongat feleletül?
Vagy lidérc fecsegve szól tán,
míg a zengő nádban ül?

Orosz puszták, komor éjek
költészetéről üzen,
epedőn töpreng az ének,
s a tágasság benne zeng.

Kibújt a hold és körötte
fényudvara tündökölt,
épp a vándorra sütött le,
rezgő fénybe vonta őt.

Ki ő, s hol lehet hazája?
Vajon messzi útja van?
Kényszer űzi a homályba,
vagy jókedvében rohan?

Öröm várja vagy búbánat?
Kedvesei otthona,
vagy bús idegenbe vágtat
szegény utas így tova?

Visszahúzza, messze hajtja
tüzes vággyal a szíve?
Kedveshez viszi e hajsza?
Búcsún szomorkodik-e?

Lehet, hogy jegygyűrű várja,
vagy talán vidám torok?
Nagy temetés, hol a fáklya
húgának sírján lobog?

Hogy tudjam meg? Messze fut már,
a hold felhőbe szökött,
a hang mélyen elaludt már
puszta térségek mögött.

(Ford.: Szegő György)
 
 
0 komment , kategória:  Pjotr Vjazemszkij (1792-1878)  
Pjotr Vjazemszkij: Az első hó
  2012-03-27 11:34:43, kedd
 
 

Pjotr Vjazemszkij: Az első hó



Ki ott nőtt fel, hol szebb a vizek szava, arra,
hol édes illatú az árny, Dél puha sarja
köszöntse csak, ha jön a nyájas kikelet!
Rám Észak ege néz zord országom felett,
bölcsőmnél hóvihar fütyölt, tűit kavarva,
én dallal fogadom, a legelső havat.
Mily türelmetlenül, mily örvendezve nézem,
a lázadón futó fellegnép hogy halad,
míg fagyot fúj s a föld megtelt azzal egészen!
Tegnap bús őszi szél nyögdécselt még, s e szélben
némán hevert a kert, s nedves, nehéz ködök
feküdtek a komor hegy homloka fölött,
s a fenyves csúcsain homályként gomolyogtak.
A fénytelen szemű búbánatok bolyongtak,
járták a ligetek s mezők kihalt körét.
Temető lett erdőnk; temető lett a rét.
Kihalt erdőn vén tölgy, lármás hollók lakása,
driádok rémeként rázta tar ágbogát,
s mint pőre holttetem, feketén, zordan állt;
a homályos vizek aludták ködpalástba
halotti álmukat néma partok között.
A természet a vég kínjával küszködött,
bú ült sápadt arcán a szegény szenvedőnek.
Ma az egész vidék vadonatújra vált,
mintha varázsütés tett volna ily csodát.
Az égnek csúcsai azúrban tündökölnek,
friss leplükben pedig ragyognak már völgyek,
s széthintett gyöngy fedi szikrázva a mezőt.
A télnek ünnepén díszköntöst ölt a föld,
s mosolyog éltetőn, hogy minket üdvözöljön.
Itt lágy pihe a hó hajlékony lucfenyőkön,
ott erdei fenyők zöld smaragdjára hint
dús ezüstöt s ekképp mintáz sok cifra rajzot.
Ragyognak a hegyek: a köd százfele rajzott,
s föllángol a nap kék égbolton megint.
Világunkat a tél mássá bűvölte szerte;
a meghódolt tavat jeges bilincsbe verte,
s az fekszik partja közt, mint sima, kék tükör.
Merész fickók raja futva a jégre tör,
éled a tréfa már, pezseg a játszi hajsza,
vígan ünneplik ők a visszavárt telet,
s a sziszegő jegen csúsznak s keringenek.
Vadászkutyák hada éles szemmel, felajzva
a gyors zsákmány nyomát vizsgálja - ott a rajza,
elárulja a hó, hogy a vad merre megy;
az elszabadított, prédára éhes eb
hanyatthomlok rohan árulkodó nyomába,
s a véres diadalt a tőr teljesre váltja.
Zord tömlöc már a ház, menjünk ki, kedvesem!
Vad ménes szép lova repít majd tüzesen,
túlszárnyalja a gyors dámvadnak könnyű futtát;
tiporja a mezők laza havát a mén.
Dús szibériai cobolyból van a bundád,
feketéllik, ragyog rajta d a drága prém.
Megtréfálják dühét a mogorva fagyoknak
orcád rózsái, még frissebb pírban ragyognak,
s homlokodon üdébb a fehér liliom.
Mint a legszebb tavasz, a legszebb ifjú élet,
földünkre úgy ragyogsz, olyan boldogítón.
Tüzes örömöt adsz, villog attól a lélek,
mint szikrák a havas, tündöklő takarón.
Boldog, ki víg sétán örvendett már a télnek!
Kit nem lesett irigy, míg szép lány oldalán
ült, s lábuk összeért, olyan szűk volt a szán.
Fogta kezét s e kéz gyöngéden ellenállott,
s ő gyújtott legelőbb sóhajt, szerelmet, álmot,
ő ébresztette fel a lányka szűz szívét,
s e győzelem újabb győzelmeket ígért.
Boldog gyönyörűket leírni ki talál szót?
Száguldó fogatuk, mint szélvihar halad,
két egyenes nyommal felszántja a havat,
csillogó felleget ver föl és az velük jön,
ezüstport hajigál rájuk a fürge szán.
Számukra az idő egy szárnyas perc csupán.
Az ifjú hév is így suhan át életünkön,
lélekszakadva él s érezni is siet!
Hiába bízza rá magát minden szeszélyre,
vonzza határtalan vágya a messzeségbe,
sehol se lel nyugodt, marasztaló helyest.
Ó, boldog, szép korunk, ki vágyat oltsz szívünkbe!
De mit is mondok én? Álom vagy, mely becsap,
árny vagy csak, látomás, egyetlen röpke nap,
szállsz, s az embertelen csalással tovatűnsz te!
És a szerelem is elárul, mint magad,
tapasztalatot ad, kegyetlenül kioktat,
érzésünkből kifoszt, magányos szívvel otthagy,
s bennünk csak álmaink kihűlt nyoma marad.
de lelkünk őrzi azt, mi elveszett s csodás volt,
s ha az emlékezést hívja, e dús varázslót,
az int - s kilép a múlt a hideg hamuból,
mi elnémult, beszél s életre kel a por.
A rétre, mit mosott hűs harmat virradóra,
kosarából a szép tavasz hadd hintse, szórja
az int - s kilép a múlt a hideg hamuból,
oldja fel az erdőt gyöngéd bűvöletével,
rejtse a párokat a csöndes, zöld fedéllel,
küldjön szívükbe halk, édes álomvarázst.
Én nem árullak el emlékekkel titokban,
téged, tél, dús tavasz szerény nővére, te,
lelkem legkedvesebb, szeretett ideje!
A megszokott bú epeszt, s mint rég, oly izgatottan
fogadom, hogy tiéd hálám; nagy esküvel
fogadom, hogy szívem mindig örül, ha jössz te
zord csillogású tél fehér elsőszülöttje,
első hó a mezőn, te szűzi, szép lepel!

(Ford.: Szegő György)
 
 
0 komment , kategória:  Pjotr Vjazemszkij (1792-1878)  
Pjotr Vjazemszkij: Csillag, ki rejtelem
  2012-03-27 09:34:57, kedd
 
  Pjotr Vjazemszkij: Csillag, ki rejtelem



Csillag, ki rejtelem világából ragyogsz le,
ha szűk a föld nekem, hozzád emelkedem,
ki lanttal vársz, s e lant fennen zeng, úgy adod te,
ki csodás álmokat melengetel nekem.

Te felhőm, ki napom vonod bús borulatba,
mikor gondolatom töprengve száll feléd,
ha felmérem, milyen sors van nekünk kiszabva
és látom, hogy utunk mint válik messze szét.

Te csendes alkonyom, mellem fölfrissíted te,
mikor már véget ér sok gondjával a nap,
ha elmém megpihen, szívembe jön az este,
s a halál árnyai körém leszállanak.

(Ford.: Szegő György)
 
 
0 komment , kategória:  Pjotr Vjazemszkij (1792-1878)  
Pjotr Vjazemszkij: Az öregség
  2012-03-27 09:32:08, kedd
 
 

Pjotr Vjazemszkij: Az öregség

Nem a vénség baj. Baj, ha már
nem úgy öregszünk, mint az élet.
Baj, ha ősz nő kérőre vár,
mikor szépsége semmivé lett.

Baj, ha lelkünk megint s megint
gyönyört kíván, új kéjre várna,
míg éltünk a földre tekint,
fogy a nap, nő az éjnek árnya,

míg hunyni készül szomorún
éltünk kezében már a mécs is,
és hervadt lombú koszorúnk
hullatja végső levelét is.

Jól mondta Voltaire: jaj nekünk,
ha nem öregszünk éveinkkel,
s nem gondolkodunk s érezünk
úgy, ahogy ősz hajunk szerint kell.

(Ford.: Szegő György)
 
 
0 komment , kategória:  Pjotr Vjazemszkij (1792-1878)  
Pjotr Vjazemszkij: A hírért
  2012-03-27 09:30:30, kedd
 
  Pjotr Vjazemszkij: A hírért

A hírért egészséged se kíméled,
de jól vigyázz, a baj el nem kerül;
örökké izzadsz, hogy rímed kiélezd,
s a verssortól meghűlsz kegyetlenül.

(Ford.: Szegő György)
 
 
0 komment , kategória:  Pjotr Vjazemszkij (1792-1878)  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 68 db bejegyzés
e év: 933 db bejegyzés
Összes: 15065 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 316
  • e Hét: 3493
  • e Hónap: 41029
  • e Év: 261233
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.