Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
Játék a szavakkal...
  2017-05-21 18:49:38, vasárnap
 
 

Harcos Katalin:

Játék a szavakkal...


Nincs örökké, és nincs soha.
Csak idő van, mi hozzánk mostoha,
és élet, mely változik örökké...
Úgy válunk magunk is örökké.

Hogy beépülünk a végtelenbe,
térbe, időbe, életekbe...
A VAN soha nem múlik el,
legalább addig, míg létezel.
 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
Köszönet...
  2017-03-28 20:24:45, kedd
 
 



Harcos Katalin:

Köszönet...


Hét év elszelelt, mindennel, mit őriz:
keserűt, szépet, dús életet, halált.
Himnuszt dalol, mégis kisemmiz,
mert a múltunkat is múlás hatja át.

Bőröm még érintésedre vágyik,
ajkam mámor-ízedre szomjazó,
nincs, aki pótolhatna, másik,
s mint szeretlek, nincs arra szó.

Köszönöm hát, hogy még itt vagyunk,
és az álmainkban száz csoda ragyog,
s túl fájdalmakon, míg meg nem halunk,
velünk maradnak szent emlékangyalok.

Bőröm még érintésedre vágyik,
ajkam mámor-ízedre szomjazó,
nincs, aki pótolhatna, másik,
s mint szeretlek, nincs arra szó.







 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
Örökké tiéd ...
  2017-01-12 21:28:49, csütörtök
 
 

Harcos Katalin

Örökké tiéd ...


Úgy éltem eddig, mint fényben az árnyék.
Bezárkóztam magányom sűrűjébe.
Úgy, mintha ezután sose vágynék
ki a nyüzsgő életbe, fel a fénybe.

Aztán egy fénysugár belém hatolt:
rám találtál, s én magamra leltem.
Újult lélekkel, mint aki sose'volt
magányos, most élek, lásd, önfeledten.

Figyelmed lámpásként fényt hozott,
éjembe szavad reményt és életet...
S míg lelkemben nemrég még csend honolt,
ma szertelen ontanám rád kincsemet.

Kiáltanám a világba titkomat:
szívem a szívedbe társra lelt!
Idő nem bírhat le, sem fájó gondolat,
hisz szerelmem örök, s a sorsunk, ím betelt!






 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
Álmodj velem...
  2017-01-08 20:32:18, vasárnap
 
 


Harcos Katalin:

Álmodj velem...


Álom kell? Hát legyen! Álmodom
Talán ott alszom majd a válladon,
s amíg a pillám mögött álmom pereg
lemosolyognak ránk a kék hegyek.

S mert álmom tiéd, hát veled vagyok.
Szememben újra boldog fény ragyog,
ölelsz, s a két karom visszaölel,
és - lásd! - a csókokat sem hagyjuk el.

Most állj! - mondom - itt tovább nem megyek.
Elég lesz csupán, hogy veled legyek,
és kedvem derül, szívem kitárom.
Légy a kedvesem és boldogságom!

Tudod mit, Kedves? Most álmodj velem!
Ragadjon magával a szerelem,
vad szenvedélyem ismerd meg kicsit,
s tartsd meg magadnak, hogyha boldogít!






 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
Rólad álmodom...
  2016-11-26 22:24:27, szombat
 
 


Harcos Katalin:

Rólad álmodom...


Tarka álompille szállt szememre,
s hozzád repített könnyű szárnyain.
Úgy vártam erre a bűvöletre!
Lásd, elragadnak forró vágyaim...

Míg szemeimet lehunyom
mosolygós arcod rám nevet,
hívsz, szólongatsz lágy hangodon,
s kitárod felém két kezed.

Hogy ölelhess, indulok feléd.
Simítják ujjaim az arcod.
Ruháinkat dobálnánk szerte-szét...
kérned sem kéne... csak akarnod.

Boldogan vetném karodba magam,
hogy csodás örömet adjak neked.
Szádra tapasztanám izzó ajkam,
és bearanyoznám az életed.

Bőrömön érzem simító kezed,
lázas csókod a gyönyörig emel...
ajkaimmal becézném mindened,
ha szerelmem és mindenem leszel.







 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
Fáj, hogy messze vagy...
  2016-11-22 22:01:52, kedd
 
 


Harcos Katalin :

Fáj, hogy messze vagy...


Ma fáj, hogy messze vagy.
Úgy lehajtanám öledbe fejem!
Kérném, hogy itt maradj,
míg elcsitul bennem az érzelem.

Megfognám a kezed.
Tenyeremben tartanám ujjaid,
s megsúgnám - csak neked -,
hogy énbennem miféle vágy lakik.

Megcsókolnám a szád.
Szerelmet adni -látod?- szép dolog...
Nincs bennem semmi vád,
mert te ott vagy, amíg én itt vagyok.







 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
Túl a küszöbön...
  2016-11-04 21:11:34, péntek
 
 

Harcos Katalin:

Túl a küszöbön...


Nem az egyedüllét, nem a csend zavar -
csak a szó, érintés, öröm hiányzik.
Kell, amitől meghal a közöny
ha a lét bennünk újra kivirágzik!
Csak ennyi: látszik, átlépsz a küszöbön.

Ránk dermedő mosolyok puszta fénye
már nem oldhatja fel életünk telét.
Ölelés kell, megélve; hamar
izzásunk lobbantsa lángra, szerte-szét
szórva száz reményt - mi tűzvihart kavar.

Nem magányomban ásít most az ágyam -
ölelnek gyakran gyönyörterhes álmok.
Lásd, most fénnyé váltan köszönöm,
hogy benned élő csodákra találok.
Csak arra várok: lépj át a küszöbön!
 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
Nézd, Veled leszek...
  2016-09-15 21:11:26, csütörtök
 
 


Harcos Katalin :

Nézd, Veled leszek...


Nap leszek, sugárzó reggeleken.
Vörösben játszó mesés csoda.
Ott leszek minden napkezdeten,
s leszek estéid bíboralkonya.

Langy eső leszek nyári délután.
Simogatom borongós homlokod,
mosdatlak tikkasztó hőség után,
aszályban, lásd, enyhülést hozok.

Mezőkön fű leszek lábaid alatt,
lágyan bársonyos, simogató.
Kacagón csiklandozom a talpadat.
Ágyad leszek: selymes, nyugtató.

Zöld lombok halk susogása leszek,
cirógatlak, mint az esti szél.
Smaragdcsillogással körülveszlek,
s tóként, csobogó vizem mesél.

Ezüstös holdként dúdolok neked
altatót, mélykék, bársonyos égen.
Ágyadba osonok, levetkezek...
s tündérként ölellek bűvös éjjen.






 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
Mi volna nélküled?
  2016-06-28 21:41:38, kedd
 
 
Harcos Katalin:

Mi volna nélküled?


Mi volna hangod nélkül ez a csend?
Csak némaság, és üresség hona...
de így, hogy szavad még fülemben cseng,
a csendnek is van titkos dallama.

Mi lenne nélküled magányos álmom?
Csak rezzenetlen néma holdsugár...
de így, hogy itt vagy nekem a világon,
álmom szenvedélyes, ajkam csókra vár.

Milyen lehetne akkor a jelen,
ha vágyat nem oltottál volna belém?
Nem lenne remény, sem szerelem...
s nem lopnék kalandot életedbe én.

Játsszunk hát kedved szerint, ÉLETET!
Vígat, és kacagástól hangosat!
Játsszunk vágyat és titkos szerelmet...
mindennél szebbet, mindig boldogat!








 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
Egyre feléd...
  2016-05-23 20:13:54, hétfő
 
 

Harcos Katalin:

Egyre feléd...


Fordul a föld. Lásd, múlik a nap,
az idő függönye tovalendül.
Míg beoson a rőt alkonyat
csak csend muzsikál és vágy dala pendül.

Nyugtalan lábam jaj, hova fut
míg lassan az este kékbe takar?
Hozzád, feléd visz most minden út.
Testem és lelkem csak téged akar.

Forró ajkamon csók tüze ég.
Mellemben érted feszül az élet.
Közelebb jutok egyre feléd
sietek, míg végre hozzád érek.

 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 145 db bejegyzés
e év: 1557 db bejegyzés
Összes: 10059 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 206
  • e Hét: 7208
  • e Hónap: 26851
  • e Év: 229329
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.