Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 34 
Láng leszek…
  2017-10-03 21:17:17, kedd
 
 


Harcos Katalin:

Láng leszek...


Láng leszek, látod? Neked lobogok.
Tüzem felhevít, fényem rád ragyog.
Imbolygó, bíborló, csodát váró,
szertelen, szerelmes táncot járó.

Láng leszek, önmagát elemésztő,
lobogó lázában érted égő.
Nézd, fényem világol a sötétben,
rád kacag komor éj sűrűjében.

Láng vagyok, lelkedben tüzet gyújtó,
éledő tüzedhez odabújó.
Körülölellek melegemmel,
betakargatlak szerelemmel.
 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
Álmodj velem...
  2017-10-03 19:38:58, kedd
 
 


Harcos Katalin:

Álmodj velem...


Álom kell? Hát legyen! Álmodom.
Talán ott alszom majd a válladon,
s amíg a pillám mögött álmom pereg
lemosolyognak ránk a kék hegyek.

S mert álmom tiéd, hát veled vagyok.
Szememben újra boldog fény ragyog,
ölelsz, s a két karom visszaölel,
és - lásd! - a csókokat sem hagyjuk el.

Most állj! - mondom - itt tovább nem megyek.
Elég lesz csupán, hogy veled legyek,
és kedvem derül, szívem kitárom.
Légy a kedvesem és boldogságom!

Tudod mit, Kedves? Most álmodj velem!
Ragadjon magával a szerelem,
vad szenvedélyem ismerd meg kicsit,
s tartsd meg magadnak, hogyha boldogít!






 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
Szeretni kell!
  2017-09-16 22:02:11, szombat
 
 


Harcos Katalin:

Szeretni kell!


Fölém hajol a bágyadt őszi este...
körém teríti bársonylepleit
mosolyogva a sötét égre csenve
az éj ragyogó kis lámpásait.

A sziporkázó csillagok között
lassan feltűnik a Hold kerekje,
megáll kissé a házaink fölött
az alvó tájat beezüstözve.

Az éjszaka ma újból elhozott.
Ágyamban hálsz, most karom átölel,
vágyam a tiéddel találkozott
s álmaim őrült, vad meséivel.

Karjaid most mohón körém fonod,
testem a testedhez hozzáfeszül...
érzelmek szorítják el a torkod,
szeretni vágyunk ily szertelenül.

Bejárod testem rejtett zugait...
csókoljuk egymást szenvedélyesen,
füledbe súgom szívem titkait
míg boldoggá teszlek szerelmesen.

Ágyékom lüktet, síkos és meleg.
Égő szád szomjas ajkamon matat...
vérem vadul száguld ereimben
tudva: közel a vágyott pillanat.

És itt a mindent elsöprő érzés!
Szerelmed egész az egekig emel.
Ezért a vágyó örök kísértés...
Ölelni oly jó! Hát szeretni kell!
 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
Volnék a társad…
  2017-09-16 21:56:50, szombat
 
 

Harcos Katalin:

Volnék a társad...


Volnék faág, hogyha levél lennél,
ringatnálak, s te vígan libegnél.
Lennék napfény, hogyha felhő volnál,
meleg fényemben szellőn lovagolnál.

Volnék kedvesed, ki hűséges lenne,
ölelnélek úgy, hogy boldoggá tenne.
Volnék a társad, ha magányos lennél,
s szeretnélek, ha nem is szeretnél
 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
Szerelemre vágyok !
  2017-09-16 21:46:21, szombat
 
 


Harcos Katalin:

Szerelemre vágyok !


Már a múlté régi üdeségem.
Szeme fénye is megfakul lassan,
de a remény még nem hal meg bennem
csak a legutolsó pillanatban.

Szívem újra szerelemre vágyik,
testem tüzes, izzó szenvedélyre.
Szeretni szeretnék mindhalálig,
pedig fel kéne tán adnom végre.

Tán az tudna oly nagyon kívánni,
aki ismerte az ifjúságom...
aki tudna hinni bennem, s várni,
hogy az álmát én valóra váltom.






 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
Vágy maradsz...
  2017-08-13 21:08:29, vasárnap
 
 


Harcos Katalin:

Vágy maradsz...


Nézd! A lopakodó szürkületben
néhány karcsú árnyék összerezzen,
s apró fénygömbök szerterajzanak
lámpák sárgaszín fényköre alatt.

Magához húz fájó emléked megint..
bár szemed másfelé, messzire tekint.
Kezed selyme nem engem simogat,
mint langyos szél, új hantú sírokat.

Nekem csak egyet adsz: bús lelked bánatát
míg leheleted cirógatja más nyakát...
mégis a vágy itt, lelkemben őgyeleg,
s barátságod csal szemembe könnyeket.

Lásd, ringóléptű kedvesed vagyok...
álmomban szemed vágyón rám ragyog.
Sóhajt az este.. karodba vennél?
Tudom, hogy akkor tényleg szeretnél..

Kacsint a reggel lágy napsugáron,
s csókod elillan, mint boldogságom.
Tudom, nem lehetsz soha velem..
vágy maradsz, csupán...nem szerelem.






 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
Játék a szavakkal...
  2017-05-21 18:49:38, vasárnap
 
 

Harcos Katalin:

Játék a szavakkal...


Nincs örökké, és nincs soha.
Csak idő van, mi hozzánk mostoha,
és élet, mely változik örökké...
Úgy válunk magunk is örökké.

Hogy beépülünk a végtelenbe,
térbe, időbe, életekbe...
A VAN soha nem múlik el,
legalább addig, míg létezel.
 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
Köszönet...
  2017-03-28 20:24:45, kedd
 
 



Harcos Katalin:

Köszönet...


Hét év elszelelt, mindennel, mit őriz:
keserűt, szépet, dús életet, halált.
Himnuszt dalol, mégis kisemmiz,
mert a múltunkat is múlás hatja át.

Bőröm még érintésedre vágyik,
ajkam mámor-ízedre szomjazó,
nincs, aki pótolhatna, másik,
s mint szeretlek, nincs arra szó.

Köszönöm hát, hogy még itt vagyunk,
és az álmainkban száz csoda ragyog,
s túl fájdalmakon, míg meg nem halunk,
velünk maradnak szent emlékangyalok.

Bőröm még érintésedre vágyik,
ajkam mámor-ízedre szomjazó,
nincs, aki pótolhatna, másik,
s mint szeretlek, nincs arra szó.







 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
Örökké tiéd ...
  2017-01-12 21:28:49, csütörtök
 
 

Harcos Katalin

Örökké tiéd ...


Úgy éltem eddig, mint fényben az árnyék.
Bezárkóztam magányom sűrűjébe.
Úgy, mintha ezután sose vágynék
ki a nyüzsgő életbe, fel a fénybe.

Aztán egy fénysugár belém hatolt:
rám találtál, s én magamra leltem.
Újult lélekkel, mint aki sose'volt
magányos, most élek, lásd, önfeledten.

Figyelmed lámpásként fényt hozott,
éjembe szavad reményt és életet...
S míg lelkemben nemrég még csend honolt,
ma szertelen ontanám rád kincsemet.

Kiáltanám a világba titkomat:
szívem a szívedbe társra lelt!
Idő nem bírhat le, sem fájó gondolat,
hisz szerelmem örök, s a sorsunk, ím betelt!






 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
Rólad álmodom...
  2016-11-26 22:24:27, szombat
 
 


Harcos Katalin:

Rólad álmodom...


Tarka álompille szállt szememre,
s hozzád repített könnyű szárnyain.
Úgy vártam erre a bűvöletre!
Lásd, elragadnak forró vágyaim...

Míg szemeimet lehunyom
mosolygós arcod rám nevet,
hívsz, szólongatsz lágy hangodon,
s kitárod felém két kezed.

Hogy ölelhess, indulok feléd.
Simítják ujjaim az arcod.
Ruháinkat dobálnánk szerte-szét...
kérned sem kéne... csak akarnod.

Boldogan vetném karodba magam,
hogy csodás örömet adjak neked.
Szádra tapasztanám izzó ajkam,
és bearanyoznám az életed.

Bőrömön érzem simító kezed,
lázas csókod a gyönyörig emel...
ajkaimmal becézném mindened,
ha szerelmem és mindenem leszel.







 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 34 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 334 db bejegyzés
e év: 2625 db bejegyzés
Összes: 11065 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1143
  • e Hét: 10423
  • e Hónap: 25527
  • e Év: 382742
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.