Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 46 
Csak téged
  2018-04-25 00:17:54, szerda
 
  ZELK ZOLTÁN

CSAK TÉGED

Úgy mondom néked, mint egy leckét,
mert szeretném, hogy megtanuljad,
ha felelnem kell egyszer érted,
akkor te is, már vélem tudjad,
hogy én csak tégedet szeretlek :
meglestem a szomorúságot,
nem magamért, de temiattad
szövi-fonja körém e hálót.

És szívemet is rajtakaptam,
engem elárult, a te lépted
után fülel a jövendőben,
miattad virraszt. Mondd, megérted ?
Figyelj ide hát, példát mondok:
ha fekszem álmatlan s képzelgek,
félek valami szörnyű kórtól,
nem magamat, téged képzellek . . .

A te tested retteg testemben,
a te jövőd az én jövőmben,
így élek én magam veszítve
s téged kettőzve az időben.
Az időben, az elfogyóban,
mely nem örök, csak az istennek -
tanuld meg hát, hogy tudjad vélem :
én már csak tégedet szeretlek.
 
 
0 komment , kategória:  Zelk Zoltán versei  
Kis mese a nincs-erdőről
  2018-04-18 13:46:06, szerda
 
  Zelk Zoltán

Kis mese a nincs-erdőről

Nincsen fája, nincsen bokra,
mégis erdő és susog,
puha lombokban alusznak
mogyorószín mókusok.

Nincsen-fákon száz nincs- mókus,
nincsen-fűben fekszem én,
szerelemre,boldogságra
nincs-erdőben leltem én.

Be boldog lehetnék itten,
de hajnalban négy madár
csőrébe fogja az erdő
négy sarkát és tovaszáll.

Hull a könnyem,de szívemben
rezeg,búg még a derű
s olyan édes gyerekhangon,
mint a nádi hegedű.
 
 
0 komment , kategória:  Zelk Zoltán versei  
A lélek panaszaiból
  2018-04-15 13:12:18, vasárnap
 
  Zelk Zoltán

A LÉLEK PANASZAIBÓL

Emlékeztek még, hogy ki voltam? -

Én egykor férfi-testet hordtam,
a Gyönyörűt karral karoltam,
a füveket lábbal tapodtam,
bújkáltam szemben, fülben, orrban,
fogak és íny közt nyelvvel szóltam -
egy voltam én a sűrű sorban.
Boldogtalan is boldog voltam.

Elmondanám most, mit tanultam,
amíg csont és hús közt lapultam.
S hogyan bolyongok szabadultan
a végtelenben, megvakultan.

Elmondanám, de úgy szól hangom,
oly hangon szólok, csak én hallom,
szavamnak nincs útja fülekben,
én hallgatom csak, a fületlen.

*

Ha szólnék szájjal s értenétek,
a halált jobban rettegnétek,
tudnátok, nincs igazabb házunk,
hűbb őrizőnk, mint húsunk-vázunk.

Mert ő a Van, ő a Valóság -
börtön az örökkévalóság!
börtön, habár cellája nincsen,
de mennyezete, földje sincsen.

Nem őriz senki, nem vágysz futni,
de mégsem tudsz kiszabadulni,
egyedül vagy, ámde magadban
nem lehetsz, anyag vagy anyagban.

*

Csak az boldog, ki szemmel nézhet,
ki nem ismeri az Egészet,
aki mindent részekre téphet -
ó, újuló, teremtő részek!

Ó, ész és szem, igaz teremtő :
ez itten rét, az ottan erdő,
ez itten kék, az ottan sárga . . . -
aki szemmel lát, még nem látja,

hogy egy a fa és véle árnya
s az alkony, mely leszáll a fára,
hogy egy a folyó és a partja,
egy azzal is, ki vállán tartja.

Ó, színek, hogyha láthatnálak,
ó, szagok, ha szagolhatnálak,
ó, kínok, lázak, szenvedések,
ha éreznélek, szenvednélek!

Ha nyirkos ágyban tüdőm hánynám,
ujjongva, boldogan kiáltnám:
Vagyok! Vagyok! Én vagyok! Érzek! -
ó, drága kínok, szenvedések!

S te félelem is, százszor drága,
te jó bizonyság, testünk vára!
a vak halállal szembenézve,
létünk utolsó menedéke :

ha felénk már a Gyilkos intett,
felöltünk, mint a páncélinget,
fogunk vacog, vad koccanása
megannyi ,,nem" ! ,,nem" ! a halálra.

Ó, szoba padlóján tipegni,
ó, álmélkodva növekedni,
fogat hullatva öregedni,
világunk nap-nap megteremtni.

Megtanulni: erdő, patak, tó,
tél és nyár, csillag, eső, Nap, hó . . .
lesni napszakok lassu táncát,
éj és nap táncos változását.

*

Így sírok én örök-szünetlen,
vad, olthatatlan szerelemben
sikoltom: Csak magam szerettem,
a testet, melyért megszülettem.

Sikoltom, bár honom a semmi:
Nem, nem birom magam ,feledni!
Akit a féreg-fogú föld rág
neked sikoltom fej, kar, törzs, láb,
neked sikoltom: Nem felejtlek,
érted örök gyászban kerengek!
S legyek bár egy a mindenséggel,
a mindent legyűrő Egésszel,
nem felejtem, hogy ott ki voltam,
hogy akkor Én, Valaki voltam . . .
 
 
0 komment , kategória:  Zelk Zoltán versei  
Mesebeli tó
  2018-04-14 15:08:15, szombat
 
  ZELK ZOLTÁN

MESEBELI TÓ

Láttad az éjszaka tavát?
Láttad-é mondd, az éjszakát,
amint a tónak remegő
árnyas vizéből bújt elő?
Láttad-é mondd, ezt a tavat,
amint a lenge pirkadat
kikelt vizéből s elszaladt
mezítláb, a hegyek felé?
Az est tavát, amint színén
kibontott hajjal járt a fény...
S láttad-é, mondd, a víz alatt
bújó Napot és Holdakat?
Elátkozott királyfiak
aranyhaja lenn az iszap,
láttad-é, mondd, hogyan ragyog?
Itt alszanak a napszakok...
Száz erdőt járj be s száz hegyet,
ezt a tavat nem láthatod.
 
 
0 komment , kategória:  Zelk Zoltán versei  
Akit az isten nem szeret
  2018-03-23 00:52:13, péntek
 
  Zelk Zoltán:

Akit az isten nem szeret

Akit az isten nem szeret,
nagyon megbünteti,
a szívébe a szeretet
bokrát elülteti.

Nem fonnyadnak el soha e
bokron a levelek,
dús televénybe bújtak el
a szomjú gyökerek.

Tüdőd érte zihál, dagad,
szolgál lélegzeted,
hozzá futnak, miként patak,
véreddel az erek.

Ágra új ágak hajtanak,
levélre új levél,
zúgásuk belepi agyad,
nincs nappal, nincsen éj,

nincs éjjeled, nincs nappalod,
nincsen egy perced is,
örök zúgásuk hallgatod:
,,Segits! Segits! Segits!"

,,Anyád!" ,,Szeretőd!" ,,Gyermeked!"
zúg, zúg csak szüntelen,
vijjogva osztják életed
aggódás, szerelem.

Álmában sikolt kedvesed,
riadva rémeken?
neked ful el lélegzeted,
lidérc ül melleden.

Láz marja, kiveri hideg?
a te fogad vacog.
Szivük verését önszived
verésén hallgatod.

Míg élsz, nem múlik sohasem
rólad a büntetés,
nem érint meg a kegyelem,
amig, mint puha kéz

oldó magányod, fekhelyed
a halál megveti:
akit az isten nem szeret,
nagyon megbünteti.

 
 
0 komment , kategória:  Zelk Zoltán versei  
Elhulló szavak
  2018-03-12 22:33:27, hétfő
 
  ZELK ZOLTÁN

ELHULLÓ SZAVAK

Elég egy szó, egy mozdulat, egy tekintet,
hogy szerelemmé érődjék bennem:
elmondhatatlan verssé.

Micsoda szél az, mit a halk lehelet
zudit arcomba! Micsoda vihar
zudul erdeimben!

Hajlongnak fáim s magasba röppennek
álomból riadt madaraim.
Sziv, hogy birod el e fákat!

s hogy birod el könnyed lépteit a lánynak,
ki megbontott hajjal jár-kél erdeidben,
benned jár és dalol.

E dal suttog most számban, sápadt
visszhang! s félszeg fájdalmam
csak pernyéje e tüznek,

mely lassan kihuny, s tán végső lobbanása
e néhány szó: néhány keserü gyümölcs.
Lányka, ha elmégy,

kötényedben vidd magaddat őket.
 
 
0 komment , kategória:  Zelk Zoltán versei  
Szívemben búg tovább
  2018-03-12 22:30:24, hétfő
 
  Zelk Zoltán

Szívemben búg tovább

Hegedűszó, hegedűszó,
hegedű édes zokogása,
az a mély hang, a fekete,
s a vékony fehér cérnaszála.

Te muzsikus! Varázstudó!
Kezedben vonó: varázspálca.
Egy mozdulattal fölfüzöd
mindünk szivét e cérnaszálra.

Egymáshoz fűzve így ülünk.
Fölöttünk száll, suhog a dallam.
Az ismerős! mit úgy tudunk!
s nekünk mégis kimondhatatlan.

Mi torkunkban, nyelvünkön ég,
de nincs hatalma rajta szónak,
amit csak a négy húr felel
a híven faggató vonónak.

A dal, mely csecsemőkorunk
s az öregség hólepte tája,
hová talán el sem jutunk,
de lelkünk mégiscsak bejárja.

Múlt és jövő két szárnya zúg,
suhog fölöttünk a teremben -
s amikor végülis lehull,
egy pihéje arcomba lebben.

Fölrezzenek. Szemembe süt,
kigyúl a való, mint a lámpa.
De szivemben még búg tovább
a szomorúság boldogsága.
 
 
0 komment , kategória:  Zelk Zoltán versei  
Tűnődés
  2018-02-17 15:20:11, szombat
 
  Zelk Zoltán

Tűnődés

A csend, mint vastag porlepel
lebeg a nyugvó tó felett, s a lihegő
nyugtalan szelek is aludni térnek
hegyek odvába. Csak a csavargó,
kit álmából kakasszó vert fel,
nyúl morogva kavics után, mivel
elűzheti a lármázó, begyes madarat -

s ahogy ráocsudik a hajnali tájra,
mint billegő ág hull alá keze,
míg önfeledt kurjantásában szárnyrakap
egy zsibongó fecskeraj. S hajadonfővel,
szemeit törölve, a messzi város felé indul.

Nem így a bölcs, ki magányos sziklán virraszt
s tűnődve néz maga elé. Olykor gyöngyöt fűz
vagy játékot farag, mosolya körül lepkék kergetőznek.

Mosolya lámpás, estéli szeleknek
s az eltévedt nyájnak mutatja az utat -
kedvesem, ha látnád, virágoknak vélnéd
kezében a szerszámokat.

 
 
0 komment , kategória:  Zelk Zoltán versei  
Hóvirágok, ibolyák
  2018-02-17 14:45:38, szombat
 
  Zelk Zoltán

Hóvirágok, ibolyák

"Jó reggelt, Nap, ég,
hegyek,aludtunk egy éven át..
"Így köszönnek a kibújó
hóvirágok, ibolyák.

"Jó reggelt, szél, fellegek,
jó reggelt, te szép világ!"
Bólogat a kék ibolya,
nevetgél a hóvirág.

"Jó reggelt, fa, kis bogár,
mikor hajt rügyet az ág?
Mikor lesz az ágon levél,
levelek közt száz virág?"

"Jó reggelt, virágszedők,
Örül, aki minket lát..."
Jő a tavasz, hirdetik a
Hóvirágok, ibolyák.
 
 
0 komment , kategória:  Zelk Zoltán versei  
Téli vers
  2018-02-03 23:28:19, szombat
 
  Zelk Zoltán

Téli vers

Az ősz, e szörnyű, éhes hernyó,
felfalt már minden levelet
s most énreám merednek vádlón
az ágakról a sebhelyek -
terítném már, köpenynek, rájuk
- ne vacogjanak - versemet.

Adnám a tűnt zöldért cserébe,
adnám kis fényű kedvemet
és adnám nagy szomorúságom
az alkonyi lila helyett -
adnám dühöm, hogy égjenek fönn
lobbal, a fonnyadt fellegek!

S bársonyt a hegynek, s lenge párát:
reszkessen a vizek felett,
fecskék kibomló, szertehulló
csokrát: ékítse az eget -
írjad meg táj, fák, szelek, felhők
utolsó, legszebb versemet!
 
 
0 komment , kategória:  Zelk Zoltán versei  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 46 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 206 db bejegyzés
e év: 1051 db bejegyzés
Összes: 10148 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3383
  • e Hét: 30869
  • e Hónap: 102979
  • e Év: 388412
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.