Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
Január vége...
  2017-01-31 21:04:38, kedd
 
 

Hollósy Tóth Klára:

Január vége...


Tél szellem lehel a bokrokra, fákra,
dérrel csipkézett jégvirágokat.
Nesztelen dermesztő, hűs csodája
varázsol a világra álmokat.

Vad szélorkán sikolt a fenyőkön,
hóeséssel kajánul kacarász,
madár gubbaszt fagy verte tetőkön,
füstöt pipál az erdőszéli ház.

Varjak korholják az ólmos ködöt,
a szürke világ dermedten vacog,
dérrel vert, őszült jégvilág fölött
hó-csengettyűt ráznak az angyalok.

Hófehér bundában alszik a táj,
arcunk fagyasztja, szinte szúr a fagy,
ívlámpák jéghideg világítása
melenget csak a téli ég alatt.














A hosszúnak tűnő téli hónap - január - ma búcsút int , elég keményen bánt velünk , éjszakánként a sötétség leple alatt mínuszok versenyeztek egymással és hiába sütött a nap, a levegőt nem melegítették fel szikrázó sugarai . Az utolsó periódusban pedig szégyenében vagy erőtlenségében úgy elbújt előlünk a napocska, hogy még egy fénynyalábbal sem ajándékozott meg bennünket .
A tavaszt megállítani nem, csak megtorpanásra lehet kényszeríteni . Az ajtóban toporgó február ezt írta "idővonalára" : amit a szemünkkel látunk, az a természet ezernyi csodája ... ezek a csodák mindenkivel megtörténnek, csak engedni kell, hogy varázslattá is váljanak ... rajtunk múlik ...
 
 
0 komment , kategória:  Hollósy Tóth Klára  
Téli éji merengés...
  2017-01-13 17:47:30, péntek
 
 

Hollósy Tóth Klára:

Téli éji merengés...


Néma az éj, a föld, az ég,
hull a hó, hull, puhán, halkan,
a táj köd szürke sűrűség,
ezer hang egy néma dalban.

Sétálgatok egymagamban,
jelenből, múltba siklanék,
tolong a kép, akaratlan
csengő csendül, a szárnyas ég.

A mélyen alvó fák fölött
visszatér a múlt elém,
meghasadt kép, összetörött,
gyönyörű mégis, mert enyém.

Havas varázslat vesz körül,
múltak lépnek ki a csendből,
rohan az idő, elröpül,
kegyelem száll odafentről.







 
 
0 komment , kategória:  Hollósy Tóth Klára  
Kiútkeresés...
  2016-11-02 22:53:46, szerda
 
 


Hollósy Tóth Klára:

Kiútkeresés...


Alkonyodik. Pihenni tér a nap,
elege volt neki is a mából,
mereng magában, mereng hosszasan,
mit teljesített feladatából.

Az ember küzd, fárad minduntalan,
akadállyal, kudarccal szembesül,
aztán megcsalatva, bizonytalan
búsul magában értelmetlenül.

Magányosan bolyong, kivert ebül,
saját magából keres kiutat,
de mit sem ér az ember egyedül,
lába alól elfogynak az utak.






 
 
0 komment , kategória:  Hollósy Tóth Klára  
Este...
  2016-10-15 21:00:45, szombat
 
 

Hollósy -Tóth Klára :

Este...


.... Későre jár,
az ég csillagteraszán
gitáron játszik a magány...

A tegnap még mosódott ködkorong,
ma csillag-tiszta, kifli- arcú hold
küldi sugarát
a függőleges mélynek,
egy fortisszimó
zenetöredéket
az ékkő mosolyú ég
ablakaiból.
 
 
0 komment , kategória:  Hollósy Tóth Klára  
Csak este...
  2016-07-07 21:19:57, csütörtök
 
 


Hollósy Tóth Klára :

Csak este...


Én csak este tudok boldog lenni,
mikor sűrülni kezd az esthomály,
mikor a némuló csendet termi
a halkan szálló hamuszínvilág.

Ha rátelepszik az időtlenségre,
mint lélekre a csendes fájdalom,
a holdezüst pislákoló fénye,
és táncot lejt a térdeplő hídon.

Én csak este látom meg a szépet,
mikor reszket ezer csillagcsók tüze,
s míg titkán mereng a megigézett,
utat sző hozzá, a néma semmibe.
 
 
0 komment , kategória:  Hollósy Tóth Klára  
Te vagy...
  2016-01-07 20:24:25, csütörtök
 
 

Hollósy Tóth Klára:

Te vagy...


Te vagy, ki még minden percemben itt van,
benne vagy imámban, s a verseimben,
a lényed egészét magamba ittam,
bennem maradsz, mint vér az ereimben.

Te vagy, aki folyton motoszkál bennem,
minden pillanatunk él, mint a hittan,
melyekért nagyon meg kellett fizetnem,
és most köszönés nélkül tovaillan.

Történetünk lehet régen romokban,
mégis te vagy, ki minden percemben ott van,
te maradsz a sorsom örök gyásza.

Nem léphet soha senki se nyomodba,
hiába állnak végtelen sorokba,
bűn volt, s áldás sorsunk találkozása.
 
 
0 komment , kategória:  Hollósy Tóth Klára  
A csend érintése...
  2015-09-29 20:57:26, kedd
 
 

Hollósy Tóth Klára:

A csend érintése...


Ezüstös esti csendben
mélázik a lélek,
mikor a napi harc, a gond,
nyugalomra térnek.

Álmok kelnek hosszú útra,
társ: a hold gyenge fénye,
halk ölében ringat az est,
a Csend végtelensége.
nyugtalanságra született.







 
 
0 komment , kategória:  Hollósy Tóth Klára  
Hogy ne marasztaljon….
  2015-08-01 21:18:43, szombat
 
 

Hollósy Tóth Klára:

Hogy ne marasztaljon....


A napok lassacskán egymásba folynak,
nincs sehol mosoly, boldog pillanat,
monotonitások unszolnak, vonnak
magukkal, mint egy furcsa áradat.

A csillagok sokkal fakóbban égnek,
suttognak velem egy halk estimát,
most látom csak, mily hiába is éltem,
jó lenne kezdeni, mint kisdiák...

Mit kezdjek a csönddel, emlékeimmel,
mit elherdáltam kísért, visszajár,
kibékültem rég ellenségeimmel,
hogy ne marasztaljon itt semmi már.






 
 
0 komment , kategória:  Hollósy Tóth Klára  
Minden ember...
  2015-08-01 21:16:42, szombat
 
 

Hollósy Tóth Klára:

Minden ember...


Minden ember egy kis végtelenség,
az egész apró, parányi része,
magában hordja a szféra rendjét,
így részeként lehet az egésze.

Minden ember titok, kész kis rejtély,
saját magának is ismeretlen,
s a Teremtés akarata, szentség,
sokszor mégis elviselhetetlen.






 
 
0 komment , kategória:  Hollósy Tóth Klára  
Esteledik...
  2015-06-23 20:42:19, kedd
 
 
Hollósy Tóth Klára :

Esteledik...


A fáradt világ le-lecsukja szemét,
nagyokat pislog, elmereng, méláz,
utolsókat lobban pilláján a fény,
visszanéz a napra, ahogyan én rád.

Az alkony rigója felettem trilláz,
andalító dala halk harmónia,
ő egy ágon, a lélek múlton hintáz,
szól a gyönyörűn zúgó szimfónia.

Távolodsz, s még maradnod kellene,
kisiklik az élet, a lét lendülete...
Lassan pihentető álom közeleg,
oldja a kontúrokat, a fényeket.

Kószán keringenek s tűnnek az árnyak,
míg sétálgatva fel és alá járnak.
Utolsót lobban s lebukik a nap,
glóriát festve a láthatár alatt...






 
 
0 komment , kategória:  Hollósy Tóth Klára  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
2017.04 2017. Május 2017.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 206 db bejegyzés
e év: 1269 db bejegyzés
Összes: 9782 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 148
  • e Hét: 148
  • e Hónap: 29446
  • e Év: 153998
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.