Regisztráció  Belépés
szatucsek.blog.xfree.hu
Mond el egy vonalnak, mi az a gömb! Szatucsek Tibor
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/40 oldal   Bejegyzések száma: 398 
Rendes és speciális temetők : Debrecen
  2018-07-19 18:35:19, csütörtök
 
  "A népek találkozását elősegítő utak keresztezésében létrejött település a sokszínű kereskedelem mellett gyakran került a hadak útjába. Békés időkben találkozási hely, máskor hadszíntér, megint máskor nagyhatalmi határterület volt. A debreceni Nagyerdőben és a keleti erdős pusztákon fellelt - részben rekonstruált - ,,ördögárok" is katonai sánc része volt a római birodalom északkeleti véd területén. A 19. századi magyar nemzeti forradalom és szabadságharc katonai eseményei pedig közvetlen felvonulási, sőt harci cselekmények helyszínévé tették a várost és környékét. Itt zajlott a szabadságharc egyik utolsó ütközete, a hősök és áldozatok Debrecen földjében leltek végső nyughelyre.

Debrecen temetkezési szokásai a 16. század derekát megelőzően pontosan olyanok voltak, mint bármely magyarországi településé. A római katolikus egyházi szabályoknak megfelelően a templom körüli megszentelt kertbe (,,cinterembe") vagy a templom padlója alá, esetleg kriptájába temetkeztek. Amikor viszont a hitújítás helyi eseményeit lezáró debreceni zsinat megállapította, hogy Krisztust nem temették megszentelt földbe, attól kezdve a reformátusok valamennyi temetője a város kapuin kívüli homokdombokra került. Ehhez a helyi szokáshoz csatlakozott a háromszáz év távollét után Debrecenbe visszatérő római katolikus egyház is, amely a Szent Anna utcai kapun kívülre kért temetőhelyet 1717-ben a városi elöljáróságtól. Az 1746-ban felszentelt katolikus Szent Anna templomuk körül már nem jött létre temető, és annak kriptája is csak a magasabb rendűeknek nyújtott végső nyughelyet. A város legutoljára kialakított felekezeti temetője szintén a külsőségben nyílt meg 1844-ben a letelepedő zsidó lakosok számára. A felekezeti sírkertek mellett sokszor volt szükség speciális temetőhelyekre. A sajnálatosan gyakran pusztító járványokban (pestis, kolera) elhaltakat, a fertőzés megállítása érdekében a lakott várostól biztonságos távolságban igyekeztek tömegsírokba temetni. Ezek a járványtemetők később többnyire ,,rendes" temetők lettek, napjainkban pedig zömmel a lakott város részei."
[- Papp József -]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Honvédtemető : Debrecen
  2018-07-18 09:47:19, szerda
 
  "Debrecenben az 1867-es kiegyezésig kellett várni ahhoz, hogy a város lakosai méltó emlékhelyeknél róhassák le a tiszteletüket a magyar forradalom és szabadságharc hősei előtt. Az első, ünnepségek megtartására is alkalmas térség a város központjában, a Nagytemplom és a Kollégium közötti Emlékkertben jött létre. Itt leplezték le azt a haldokló oroszlánt mintázó monumentális emlékművet 1867. augusztus 2-án, amelyet évekig Vecsey Imre építőmester Piac utcai kőfaragó műhelyébe befalazva bújtattak el a hatóságok elől. Az eredetileg a Hosszúpályi országút melletti honvédsírra szánt szobrot a Simonffy Imre polgármester vezetésével megalakult bizottság 1879-ben a Csigekert melletti, akkor már Honvédtemetőnek nevezett sírkertbe akarta áthelyezni az Emlékkertből. A hősi temető szépítésére és az odavezető mai Honvédtemető utca rendezésére létrejött testület kimondta, hogy a temetődomb tetejére olyan téglaalapozás készüljön, amelyre méltó honvédemlék helyezhető el. Azonban a ,,Haldokló oroszlán" kifaragására pénzt adományozók véleményére tekintettel végül úgy döntöttek, hogy Marschalkó János szobrász alkotása az Emlékkertben marad, és a temető legmagasabb pontjára Boross Sándor kőfaragó mester ajándékát, a vörös márvány obeliszket állítják fel. Legközelebb két évtized múlva merült fel ismét az eredeti ötlet, amikor a feliratos emlékművet a temetői sétányra helyezték át. Helyét a Csigedomb tetején 1899-ben, a ,,debreceni csata" ötvenéves évfordulójára foglalta el a Haldokló oroszlán emlékmű, amely innen az 1930-as években került mai helyére, amikor a dombtetőn felépített mauzóleum előtti lépcsősorba helyezték át."

[- Papp József -]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Muszkatemető : Debrecen
  2018-07-16 17:09:12, hétfő
 
  "Debrecen nyugati külsősége 1849. augusztus 2-án sorsfordító eseménynek, a magyar szabadságharc egyik utolsó ütközetének színhelye volt. A hadszíntér a korabeli lakott várostól több kilométerre, a Köntöskert és Csigekert kerítésétől északra, a Hortobágy felé haladó országút (mai Balmazújvárosi út) két oldalán lévő Köntösgát legelőin és az azon kívüli cserépvetők területén volt. Az összecsapásban a tízszeres túlerőben lévő orosz cári csapatok döntő győzelmet arattak a Nagysándor József tábornok vezette magyar honvédsereg felett. A tragikus ütközet után három napig kint a csatatéren hevertek az elesettek, mert a győztes parancsnok csak a szabadrablás ideje után oldotta fel a zárlatot. A tetemek eltakarítására kötelezett városi vezetésnek 112 honvéd és 634 orosz katona tömegsírba helyezését jelentette a feladatra kirendelt mezőrend­őr-kapitány. Az elhunytak végső nyughelye a csatatérhez közeli Csige tava melletti Csigedomb lett, így a város első hősi temetője az egyik lezárt rendkívüli sírkertben jött létre, amelyet az 1812-ben készült térkép."
[- Papp József -]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
A temetés jövője...
  2018-07-14 12:55:12, szombat
 
  Fa cseperedik a magzati pózban elhelyezett elhunytból?

"Veszprém - Az interneten robbant be az ökotemetkezésről szóló hír, amelynek lényege, hogy az elhunytat magzati pózban helyezik el egy speciális kapszulában, majd ezt eresztik le a sírhelybe, s ebből a bomlási folyamatok megindulását követően egy fa cseperedik. Utánajártunk, hogy Veszprémben elképzelhető-e majdan hasonló.

Tóth János, a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. (VKSZ) temetkezési csoportvezetője kérdésünkre elmondta, maga az ideológia maximálisan megfelel a kegyeleti érzéseknek, hiszen az elhunytból egy új élet keletkezik. Azonban ez a temetkezési mód egyelőre csak egy olasz designer cég terve, hiszen a temetkezésnek, a test elhelyezésének nagyon szigorú szabályai vannak. Létezik viszont egy másik, hasonló mód is, amelyet a forgalmazók már hazánkban is igyekeznek népszerűsíteni. Eszerint a hamvakat elhelyezik egy olyan lebomló urnában, amely speciális szerves anyagokat és magvakat tartalmaz, amiből később ugyancsak egy fa nő ki.

- A probléma ezzel ott kezdődik, hogy az elhamvasztott test szervetlen anyag, amelyből nem képes semmilyen zöld növény kifejlődni. Persze nyilván a hamvakon átmegy, keresztülfut a gyökérzet, de annak fejlődését nem segíti. A növény meg fogja találni és magába szívja a hamvakon kívül azokat a szerves anyagokat, amik a növekedését segítik - fogalmazott Tóth János.

Tóth János, a VKSZ temetkezési csoportvezetője szerint az ideológia megfelel a kegyeleti érzéseknek, de a kapszulás temetkezés a szigorú előírások miatt megvalósíthatatlan.
A szakember ugyanakkor hozzátette, remek ötlet, ha a sírhelyen egy előnevelt fát ültetünk el, hiszen ilyen módon is emléket állíthatunk szeretteinknek. A megyeszékhelyen azonban ez nem lehetséges, mert a város nem rendelkezik olyan nagyságrendű területtel, ahol mondjuk egy kegyeleti parkot alakíthatnának ki. Ehhez legalább egyhektárnyi terület kellene, hiszen ideális esetben a fákat öt-hat méteres távolságban kellene elültetni.

A hamvszórás kétségkívül a legolcsóbb temetkezési forma - nincs sírhelymegváltás, -gondozás, nem kell a helyet újraváltani -, azonban nem csak ezért népszerű. Akinek távol élnek a szerettei, esetleg nincsenek rokonai, azok praktikus okokból kérik a hamvszórást."

B. Virág Rita / VEOL
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Verdun hullarablói...
  2018-05-23 13:01:36, szerda
 
  "Svájci kirándulók találtak márciusban két Mauser puskából származó hüvelyt és egy bakancstalp-darabot a verduni csatamezőn. A törvényszéki orvos a 100 évvel ezelőtti szörnyű első világháborús csata színhelyén kilenc katona földi maradványait tudta rekonstruálni.

Sajnos nem találtak sisakot, azonosítókat, gombokat, semmi olyan tárgyat, amelynek alapján meg lehetett volna állapítani, hogy ki voltak az elesettek. A töltényhüvelyek és a talp alapján arra következtetnek, hogy németek voltak, de így ismeretlenek maradnak és közös sírba kerülnek.

Egy évszázaddal az első világháború után még mindig sok ,,gyűjtő" és hullarabló járkál fémdetektorral a kezében, relikviákat keresve a nagy csata területén. Olyan honlapokon, mint például az eBay, egy övet 10 euróért, egy azonosítót 20-ért, vagy sisakot 80-ért lehet eladni. A francia csendőrség szerint olyan honlapok is vannak, amelyek megjelölik azokat a helyeket, ahol még lehet valamit találni. Néha a talajmozgások miatt felszínre kerülnek sisakok és kulacsok is. De a talált tárgyat elvileg be kell jelenteni. A kutatás titkos, ha valakit rajta kapnak detektorral a kezében, 7500 euró lenne a büntetése.

Figyelembe véve a rajtuk lévő levélréteget, amely a csontokat takarta, a legutóbbi fosztogatás kb. egy évvel ezelőtt következhetett be. Egy lövészárokban lehettek a holttestek. Mellettük volt egy 70 cm-es mélyedés, a hullarablók valószínűleg el akarták őket ásni, hogy ne tettüknek ne maradjon nyoma.

A csontok jelenleg a verduni kórház halottas kamrájában vannak, ahol szakértő kezek megtisztítják őket és megállapítják, hogy vannak-e rajtuk sebesülés-nyomok. Meg tudják belőlük állapítani a katonák testmagasságát és korát. Utána a német katonai temetők gondozásával megbízott szövetség temetteti el őket.

A történészek szerint a verduni csatamezőn még 80 ezer francia és német katona holttestét rejti a föld. A lotharingiai kisváros mellett 229 napig (1916. február 21 - december 18) tartó harcokban mintegy 750 ezren haltak meg."

[írta: Göbölyös N. László ]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Pestis Budán...
  2018-05-12 13:01:01, szombat
 
  "A leginkább fekete halálnak vagy dögvésznek nevezett pestis 1347-ben okozott először járványt Magyarországon, azután pedig nagyjából évtizedenként szedte áldozatait.

A gyógyíthatatlannak hitt betegség utolsó előtti támadása 1737 végén kezdődött, Buda, Óbuda, Budaörs és Hidegkút lakosainak jelentős része meghalt a vészben.

Pest vármegye körlevele 1738. június 21-én arra figyelmeztetett, hogy ,,A dög már Csongrád megyében grassál." Karcagon is meghaltak négyen pestisben, de gondatlanul temették el őket, és a földeken játszó gyerekek megfogták a kiálló végtagokat. Ezután a városban kitört a vész, másfélezer emberéletet követelve. ,,Isten ostora és látogatása Csömörre, Csabára és Keresztúrra is bejutott, ottan alkalmasint halnak a mirigyben."

A helytartótanács december 9-én felszólította a vármegyét, hogy a téli hónapokra beszállásolt katonaság körében, a katonai hatósággal együttműködve tegyen szigorú egészségügyi óvintézkedéseket: ,,Isten óvjon attól mindenkit, hogy a pestis ismét terjedjen."

1739. február 13-án közzétették az uralkodó mandátumát, amelyben közli, hogy a budai várban és az elővárosokban megszűnt a pestis, kivéve a rácok lakta Tabánt, ahol a vizsgálat most folyik. A ragály azonban csak lappangott, egy hónap múlva megint felütötte a fejét.

Budakeszire márciusban érkezett meg a fekete halál, az első áldozatok a juhászok és a pásztorok gyermekei, valamint hozzátartozói voltak. 354-en haltak meg. Budaörsön tavasz végére a lakosság fele meghalt. Elrendelték, hogy a járványtemetőt a településtől távolabb nyissák meg, majd zárják le: ,,Elegendő földet hányassanak rá, hogy a dögletesség ki ne jöhessen a földbűl, nem különben semmi nemű marhát a temetőhelyre ne bocsássanak."

Károly császár április 13-án megparancsolta, hogy Pest vármegye azonnal intézkedjen Kecskeméten, ahol egy hónap leforgása alatt 149 ember halt meg: ,,A vármegye küldjön tisztviselőt Kecskemétre, aki a seborvossal és két tanácsbelivel vizsgáljon meg minden házat, ahol pestises volt. A meghaltak használati tárgyait el kell égetni." De a pestisorvosok tulajdonképpen csak megállapították a betegséget, ügyeltek az intézkedések betartására és a hullák elszállítására. A védekezés alig működött, a járvány első szakaszában több mint 50 településen fedezték fel a betegséget.

Április 18-án ,,Muraközy Sámuel kecskeméti egészségügyi komisszárius előadja levelében, hogy Serbeloni ezredes, bár Izsákra tartott, megváltoztatta útirányát. Orgovány pusztán keresztül Kiskőrösre utazott. Tette ezt azért, mert Pesthy Ferenc és két borbély megállapította, hogy Izsákon pestis tört ki: 4 halottat és számos beteget találtak."

Pest vármegye urai májusban levelet írtak Buda és Pest magisztrátusának, hogy tájékoztassák őket a pestis továbbterjedése ellen tett intézkedéseikről. Nemcsak Pestet és Budát, hanem a Kecskemétről jövő utasokat is ellenőriztették. Írtak a helytartótanácsnak is, a levélben nehezményezték, hogy a Tabánban kitört ,,tumultus" leverését nem a budai gyalogosokra vagy a megye katonáira bízták, hanem a Kevenhiller ezred 4. századára. ,,Már hetedik hete Óbuda környékén táboroznak és ellátásuk a népet terheli, holott elég teher az átvonuló katonák és pestis-őrök eltartása." Buda és Budakeszi közé 6 fős őrséget rendeltek, a Buda felé vezető utak mentén feliratokkal ellátott akasztófákat állítottak, hogy elrettentsék az őrséget kijátszó személyeket.

A Pest vármegyei alispán parancsára Friebeisz Ferenc, a pilisi járás szolgabírája megvizsgálta a Buda környékén levő településeket. Megállapította, hogy Üröm, Csobánka, Hidegkút, Jenő, Budaörs, Torbágy és Visegrád pestissel fertőzött. Közhírré tették, hogy a helységek lakóival érintkezni még kereskedés céljából is tilos.

1739. június 4-én ,,Pest bézáratott és strázsákkal körül vétetődött [...] senki a lénián által ne menjen, mert ha meg tudatik avagy meg kapattatik valaki, az olyan ember minden kegyelem nélkül felakasztatik, avagy meglövöldöztetik, akár Férfiú, akár Asszony személy lészen."

November 27-én kihirdetik a császár utasítását, hogy ,,A Harasztiban működő seborvos vizsgálódjék és ahol lehet, például Szentendrén, Csobánkán és Fóton, de más, már fertőzésmentes helyeken végezze el a szükséges fertőtlenítést. A szabad közlekedés csak a fertőtlenítés elvégzése után engedhető meg. [...] Ha a vármegye nem képes seborvost adni az új karanténhoz, kérjen egyet Nádasdy Lipóttól, a budai királyi bizottság elnökétől." Mivel több helység járványmentes volt, a seborvost és társát kiküldték Hidegkútra, Ürömre és Budakeszire is.

A hidegkúti plébánia halotti anyakönyvéből kiderül, hogy az 1738 áprilisa és augusztusa közötti járvány idején sokszor temettek a gercsei templom déli oldalánál lévő temetőbe, de az 1739-es pestis százhatvannégy halottjának nagy része is itt nyugszik. A szomszédos Óbuda lakosságának nagyjából felét, 888 embert vitt el a dögvész, számukra külön pestistemetőt nyitottak a város északi peremén.

1740. március 22-én a vármegye hirdetményben tudósított róla, hogy egész Pest megyében megszűnt a járvány miatti zárlat. A korábban pestissel fertőzött helységeket a borbélyok megvizsgálták, a lakosok szabad közlekedését engedélyezték, a szükséges tisztogatást elvégezték. A főszolgabíró így köszöntötte a megyegyűlés résztvevőit: ,,Hogy az Úr azon dögletes nyavalyábúl kendtek tisztulását megengedte, legyen áldott szent neve." Öröme azonban korai volt, a pestis következő hulláma 1740 augusztusában érte el Budát."

Verrasztó Gábor / Budai Polgár
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Ősi filiszteus temető...
  2018-05-03 10:13:49, csütörtök
 
  ,,A Bibliában olvasható egyik nagy rejtélyt oldhatja meg egy mostani felfedezés. Egy nemzetközi régészcsoport Izraelben talált egy temetőt, amelyben kétszáz emberi maradványt temettek el. Filiszteusok lehettek, akikről nagyon keveset tudnak a történészek.
Ez a mediterrán eredetű nép több ókori forrásban szerepel, egyiptomi dokumentumokban is említik őket. Nem tudják, honnan érkeztek, a filiszteus név sem kapcsolható semmilyen ismert nyelvhez. A Bibliában Izrael törzseivel harcoltak, nyugatra vándoroltak és öt nagy várost alapítottak a mai gázai övezetben. Talán a leghíresebb filiszteus Góliát volt, akit Dávid győzött le.
Ásatás a feltárt filiszteus temetőben, az Ashkelon Nemzeti Parkban
Nem is találtak eddig olyan sírokat, amelyek a filiszteusokhoz voltak köthetők. A most feltárt helyszínen ékszereket, illatosított olajakat találtak. A filiszteusok láthatóan szerves részei voltak az akkori mediterrán világnak, legalábbis a sírokban talált tárgyakból erre következtettek.
A filiszteusok szóhoz idővel negatív jelzők társultak, kulturálatlan, földhözragadt embert jelöltek ezzel a szóval. A régészek szerint ideje felülvizsgálni ezt, mert a sírok alapján nem ez a kép rajzolódik ki a filiszteusokról.
A temetőt három méter mélyen találták, egy római kori borászat alatt. Olyan testeket is találtak benne, amelyeken még rajta voltak az ékszerek, Találtak nagyobb edényeket is, amelyekbe csecsemők testeit temették.
Az ásatás harminc évig tartott, több egyetem régésze is részt vett benne, például a Harvard, a Boston College, az illinois-i Wheaton College és az alabamai Troy University kutatói. Az ásatás eredményeit az utolsó három évben teljes titokban tartották, mert nem akartak ultraortodox tüntetőket a lelőhelyen. Sokszor előfordul Izraelben, hogy ha emberi maradványokat is találnak egy lelőhelyen, nem engedik elmozdítani mondván, hogy zsidó is lehetett az elhunyt és vallási okokból nem szabad a maradványokhoz nyúlni."
[lica - INDEX]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Görög katolikus temetőkápolna... Makó
  2018-04-24 11:52:36, kedd
 
  "A makói Görög katolikus temetőkápolnát 1847-ben építették klasszicista stílusban; Honvéd városrészben található.

A temető 1777-ben létesült. 1847-ben az egyház Ferenczy Lászlóné Fehérváry Mária hagyatékából kápolnát épített a családi sír fölé. 1847. szeptember 20-án szentelte föl Erdélyi Vazul püspök. A téglafalú, cserépfödeles épület rendkívül puritán, a falazott főpárkányon kívül nem található rajta tagoló elem; ravatalozásra használják. A főhomlokzat cserepezése kétsoros, hódfarkú. A tömzsi torony tetején repedezett repedezett, gúla alakú alacsony sisak található; belsejében 1875 óta körülbelül 50 kilogramm tömegű harang található, amelyet Major János, fia, és feleségeik öntettek. A népies stílusban épült kápolna toronysisakjának csúcsán elhelyezett gömbön eredetileg latin kereszt volt; jelenleg itt nyolc ágú kereszt található. A toronytest oldalain egy-egy zsalugáteres, egyenes záródású ablak látható. Az eredetileg zsaluzott kétszárnyú ajtó most betétes, nyolcágú kereszt rátéttel. A félköríves apszis oldalain egy-egy vízszintes záródású ablakot helyeztek el; a kápolna alaprajza négyzetes.

Az épület műemléki védettséget élvez; törzsszáma a műemlékjegyzékben 2745."

[Acenter]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Farkasréti temető, kisvonattal...
  2018-04-17 12:48:10, kedd
 
  Kisvonatos vezetések

a Farkasréti temetőben


2018. május 4. péntek 10 óra, 12 óra, 14 óra

2018. május 5. szombat 10 óra, 12 óra, 14 óra

2018. május 6. vasárnap 10 óra, 12 óra, 14 óra


A Budapesti Temetkezési Intézet lehetőséget biztosít, hogy a látogatók ezen a hétvégén gumikerekű kisvonatokon utazva, vezetések keretében ismerkedjenek meg a Farkasréti temető kulturális és művészi értékeivel.


A kisvonatok mindhárom napon a Farkasréti temető (XII. Németvölgyi út 99.) bejárati teréről, a Griff-szobortól indulnak, kétóránként.


A kisvonatos vezetés a temető nagyobb útjain halad a Művészparcelláig, majd vissza a főbejárathoz. Hosszabb megállás és kiszállási lehetőség a Művészparcellánál; a parcella bemutatása.

A kisvonatos sétákat vezeti: Szilágyi Rita, az Intézet idegenvezetője.


A kisvonatok igénybevétele és a vezetés ingyenes, előzetes regisztrációt nem igényel.

A kisvonatokon való helyfoglalás az érkezés sorrendjében történik, a járművek befogadóképességének (kb. 40 fő) erejéig.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Hősök tisztelete az Arlingtoni Katonai Temetőben...
  2018-04-15 20:08:22, vasárnap
 
  "Dr. Simicskó István honvédelmi miniszter egyesült államokbeli hivatalos útjának második napján látogatást tett az Arlingtoni Katonai Temetőben, ahol kegyeletét leróva koszorút helyezett el az ismeretlen katona sírhelyénél és megtekintette az ünnepélyes őrségváltást, illetve a ,,Lee House"-ban berendezett múzeumot és kiállítóhelyet.

A tárcavezető a kegyelet virágait elhelyezve tisztelgett az amerikai polgárháborúban elhunyt magyar tábornokok nyughelyénél is. Dr. Simicskó István elmondta: ,,Az mindig kifejezi az emberi értékeinket, hogyan tudunk megemlékezni hőseinkről. Elhunyt katonáink, hőseink emlékének megőrzése és tisztelete kiemelten fontos egy nemzet és polgárai számára, mert így tudunk példát mutatni a fiatalabb generáció számára, hogy mit köszönhetünk hős katonáinknak."

Az Arlington-dombi katonai temető az Amerikai Egyesült Államok legismertebb katonai emlékhelye, amit az amerikai polgárháború után hoztak létre. A temetőben csaknem 300 ezren nyugszanak, köztük az 1861−65-ös polgárháború több katonája, valamint az iraki és afganisztáni háború áldozatai is.

A tárcavezető a második világháború egyik legemlékezetesebb és leghíresebb csatájának emlékére állított Iwo Jima-i emlékművet, valamint a légierő-emlékművet és a 35. volt amerikai elnök, John Fitzgerald Kennedy sírját is megtekintette. A temető egyik leglátogatottabb síremléke a volt amerikai elnök sírhelye, aki a feleségével és két gyermekükkel együtt nyugszik az arlingtoni temető kiemelt nyughelyén.

Az arlingtoni temetőnek évente csaknem négymillió látogatója van." [honvedelem.hu]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
     1/40 oldal   Bejegyzések száma: 398 
2018.07 2018. Augusztus 2018.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 62 db bejegyzés
Összes: 1072 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 91
  • e Hét: 746
  • e Hónap: 2179
  • e Év: 61767
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.