Regisztráció  Belépés
tunkiss.blog.xfree.hu
,,Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdődik a zene." HEINRICH HEINE Kiss Tünde
2014.04.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Rossini: Mózes
  2015-04-19 20:16:03, vasárnap
 
  Mózes (olaszul Mosè in Egitto) Gioacchino Rossini háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Andrea Leone Tottola írta Francesco Ringhieri, L'Osiride című színműve alapján. Ősbemutatójára 1818. március 5-én került sor a nápolyi San Carlo operaházban. Az operát Rossini 1827-ben átdolgozta a párizsi operaház számára Moïse et Pharaon, ou Le Passage de la Mer Rouge (Mózes és a fáraó, vagyis az átkelés a Vörös-tengeren) címmel.

A zsidók ígéretet kapnak a fáraótól, hogy hamarosan visszanyerik szabadságukat. Ez az uralkodó fiának, Aménofisznak köszönhető, aki szerelmes Anaiszba, a gyönyörű zsidó lányba. A lány nagybátyja Mózes, aki elhatározza, hogy népét hazaviszi a fogságból. Amikor Aménofisz megtudja, hogy szabadulása esetén ő is népével hazatérne, sértettségében ráveszi apját, hogy változtassa meg elhatározását. Ekkor Mózes csodát tesz: elsötétíti Egyiptom felett a Napot és követeli a fáraótól, hogy engedje szabadon népét. A fáraó kibúvókat keres, viszont Mózes még egyszer elsötétíti az eget és ekkor már a csillagok sem látszanak. A fáraó enged és a zsidók útra kelnek. Aménofisz még egyszer megkéri Anaiszt, hogy maradjon vele, de a lány hajthatatlan. A fáraó hadserege elzárja a zsidók útját. Mózes imájára a Vörös-tenger kettényílik és a zsidók száraz lábbal kelnek át rajta. Mikor azonban az egyiptomiak üldözőbe veszik őket, a tenger összezárul és mind ott lelik halálukat.


Csodálatos ima Kováts Kolos, Zempléni Mária, Bándi János előadásában: Link



Teljes mű: kattints a LINK szóra! Link



 
 
0 komment , kategória:  Rossini  
Gioacchino Rossini
  2015-02-21 21:26:12, szombat
 
  Gioacchino Rossini

(Pesaro, 1792. február 29. - Párizs, 1868. november 13.) olasz zeneszerző. A bolognai zenei líceumban tanult gordonkázni, később zongorázni. Csupán 18 éves volt, amikor Velencében bemutatták egyfelvonásos vígoperáját (A házassági kötelezvény). Hírnevet az 1813-ban komponált művével, a Tankréddal szerzett magának, ezek után sikeresen meghódította a milánói, római és nápolyi operaházakat is. Életének második felében Párizsban telepedett le, ahol a Théâtre Italien igazgatójaként az olasz opera népszerűsítésével foglalkozott valamint a fiatal zeneszerzők (mint Vincenzo Bellini) támogatásával.

A bécsi klasszicizmus nagy híve volt, Mozart és Haydn hatása erősen érződik operáin. Művészi pályafutását könnyed, nápolyi stílusú vígoperákkal kezdte, és fokozatosan jutott el a francia nagyoperáig, ebben a műfajban munkássága a Tell Vilmosban teljesedik ki. Operái közül A sevillai borbély és a Hamupipőke a legismertebb. A mintegy 40 opera mellett számos egyházi és kamaraművet is írt. Korának legbefolyásosabb zeneszerzői közé tartozott, a bel canto úttörőjeként tartják számon. Szülővárosa után gyakran illetik a pesarói hattyú fantázianévvel.
Link
Link







A sevillai borbély
Kétségkívül A sevillai borbély Rossini leghíresebb operája. Éppen ezért keletkezéséről rengeteg legenda és téves hiedelem forog közszájon. Az egyik ilyen tévhit, miszerint a pápai cenzúra beleavatkozott volna a téma kiválasztásába. A színház impresszáriója, Sforza-Cesarini rendelte meg a darabot, eredetileg a híres spanyol tenorista, García számára, aki azonban túlságosan közönségesnek tartotta a szövegkönyvet és visszautasította. A szövegkönyvet végül Rossini javaslatára Sterbini írta meg, tehát az eredeti szövegkönyv átírásához semmi köze nem volt a pápai cenzúrának.[31]

Egy másik tévhit, miszerint levélben Paisiello beleegyezését kérte volna a téma újbóli megzenésítésére. Ez valószínűtlen, hiszen abban az időben gyakori volt, hogy egyazon szövegkönyvet többen is megzenésítettek. A sevillai borbély librettóját 1782 és 1816 között három német és egy francia zeneszerző (Nicholas Isouard) is megzenésítette.[31]

A darabot, amit a szerző saját bevallása szerint mindössze tizenhárom nap alatt írt meg, 1816. február 20-án mutatták be. A bemutatót Paisiello hívei látványos bukássá tették, ugyanis az idős zeneszerző arra buzdította rajongóit, hogy hangosan pisszegjenek vagy kiáltozzanak a nézőtéren. A második előadás, amin a közönség már nyugodtan végighallgathatta a zenét, sikeres lett, de mivel szezon vége volt, a művet mindössze egy hétig játszották. Fogadtatását az is beárnyékolta, hogy a sajtó folyton összehasonlította Paisiello művével és Mozart Figaro házassága című operájával. Amikor öt év múlva Rómában ismét bemutatták, a darab már Itália egyik kedvence volt.
Nyitány: Link

Figaro belépője Link
Ugyanez Melis Györgytől Link




Rossini síremléke a firenzei Santa Croce templomban

 
 
1 komment , kategória:  Rossini  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 15 db bejegyzés
e év: 85 db bejegyzés
Összes: 684 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 175
  • e Hét: 376
  • e Hónap: 4945
  • e Év: 36706
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.