Regisztráció  Belépés
katalinkohut.blog.xfree.hu
A szeretet mindent meggyógyít, a szíve szétterjeszti önmagát a világmindenségben H. Kohut Katalin
2017.03.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
H.Kohut Katalin: Nyomorultak (1957) – Filmajánló
  2017-06-08 17:29:43, csütörtök
 
 
Magyarul beszélő francia-olasz-NDK filmdráma - 225 perces

Rendező: Jean-Paul Chanois
Forgatókönyvíró: Micheil Audiard, René Barjavel, Jean-Paul Chasnois
Zeneszerző: Georges Van Parys
Operatőr: Jacques Natteau
Vágó: Emma Le Chanois

Főszereplők:

Jean Valjean: Jean Gabin
Thenardier: Bernard Blie
Eponine: Silvia Mondfort
Cosette: Béatrice Altiraba
Fantine: Daniéle Delorme
Javert: Bernard Blie
Mario: Giani Esposito
Enjolras: Sierce Reggiani

Az igazi embernagyságok mindig felismerték a társadalmi igazságtalanságokat, fel is szólaltak ellene, elszórták az igazság magvait a követőik fejében. Victor Hugo ugyanezt tette élete munkásságával. A Nyomorultak főszereplőjének egy egész életében menekülésre kényszerített, igazi nemeslelkű embert választott, akit 19 év gályarabságra ítéltek azért, mert nővére éhező gyermekeinek kenyeret lopott. A gazdagságra, pompára juttatott nemesek minden időben tékozoltak, mivel a mindenkori politika ültette őket a bársonyszékbe, véres kézzel uralkodtak a szegényeken, akik között mindig megszületett egy-egy igazság bajnoka, aki szembeszállt velük. Így volt ez a világ sakk-kártya eljátszásának idején is, melyből kiemelkedik a Napóleon figurája. A gonoszság játéka soha nem ért véget, a zsarnoksággal együtt. Bocsánatos bűnért, éhezőknek egy kenyér lopásáért fegyencsorsra juttatni valakit, felér egy merénylettel az emberség ellen, s a merénylők minden időben szabadon garázdálkodtak. Jean Valjain könyörtelen üldözője, Javert felügyelő magát, mint aki irtózik a bűntől, az igazság zsoldosának vallotta, de ezt haláláig megérteni nem tudta. Mikor Fantinet börtönbe akarta zárni, az igazságérzete azt diktálta neki, hogy teljes jogú állampolgárként védelmezze a lányt megtámadó ficsúrt, mint a társadalom egyik élősködőjét. Az emberi nagyságok minden korban bajban voltak, mivel nem volt közegük, ahol megnyilvánultak volna, vagy felismerték volna őket. Jean Valjaint torzzá tették a 19 évi gályarabság alatt, személyisége megváltozott, erőszakossá vált. A szabadulása utáni találkozás a jóságos püspökkel, a nemeslelkűség valóságra ébresztette, s mint egy kőlakat hullt le róla lassacskán minden addig szerzett sérülés. Nemsokára virágzó várost alapított, a szegények, nyomorultak pártfogója, támogatója lett. Javert üldözése utolérte, menekülnie kellett Fantine megmentett leányával. Cosette által megtapasztalta a szeretetet, melynek megvonása napról-napra vezette el a szíve megállásáig. Szeretet nélkül élni nem lehet, ha elveszítjük a szeretett lényt, a szívünk megszakad.

Társadalmi mondanivalója a regényből készített filmnek mindenkihez szól, aki elítéli az igazi emberiség ellenes bűnöket és valóságra ébred.

A film első részét itt tekinthetik meg:

http://indavideo.hu/video/A_nyomorultak_elso_resz

A film második részét itt nézhetik meg:

http://indavideo.hu/video/A_nyomorultak_masodik_resz

Kellemes filmnézést kívánok!

2017. június 8.

 
 
0 komment , kategória:  Filmajánlók  
H.Kohut Katalin: Szállnak a darvak (1957) - Filmajánló
  2017-06-07 16:31:06, szerda
 
 

Magyarul beszélő szovjet filmdráma - 100 perc

Rendezte: Mihail Kalatozov
Író: Viktor Rozov
Forgatókönyvíró: Viktor Rozov
Operatőr: Szergej Uruszevszkij

Szereplők:

Vera: Tatjana Szamoljova
Borisz: Alekszej Batalov
Fjodor Ivanovics: Vaszilij Merkurjev
Mark: Alekszandr Svorin
Irina: Szvetlana Haritonova

A háború a gonoszok játéka, célja általában a tisztaság, az emberség összezúzása. Végig sírtam ezt a filmet, különösen a ma már egyre kevesebb szívférfi becsületességének, tartásának példamutatását. Háborúba jelentkeznek önként, hogy megvédjék hazájukat, az asszonyaikat, gyermekeiket. A frontokon is megmutatkozik bajtársias hősiességük. Az igazi férfit kétféle érzelem vezérli: a szerelem és a becsület. Az életét áldozza mindkettőért.

Borisz és Veronika a film két főszereplője. Hatalmas szerelmüknek egyetlen akadálya a háború. Mókuska, ahogyan a fiú becézi a lányt neve szimbolikus is, mert egy mókuska ajándék jelenti a csalárdság leplezését, az örök hűséget. Borisz önkéntesen vonul be, életmentése közben kap halálos lövést. Ugyanakkor Verát kényszeríti a fiú mostohatestvére házasságra. A lány szíve porcelánná változik, mintha megszűntek volna örökre az érzései, de vár levelet, híreket Borisz felől, s mikor megtudja az igazságot, tovább élteti a lelkesítő remény, hogy részt kell vennie a városok újjáépítésében, ő is a jövőnek a része. A darumadarak V alakban szállnak Moszkva felett, jelzik egy szerelem születését és folytatását a szívben, mert amit egyszer a tisztaság magába fogad, azt többé nem veheti el a halál sem.

A filmet itt tekinthetik meg:

http://videa.hu/videok/film-animacio/szallnak-a-darvak-1957-UmnmSKLPv7m3OPOL

2017. június 7.
 
 
0 komment , kategória:  Filmajánlók  
H.Kohut Katalin: My Fair Lady (1964) – Fillmajánló
  2017-03-23 03:59:51, csütörtök
 
  H.Kohut Katalin: My Fair Lady (1964) - Filmajánló

Magyarul beszélő amerikai musical - 164 perces

Rendező: George Cukor
Író: George Bernath Shaw
Forgatókönyvíró: Alan Jay Lerner
Zeneszerző: Frederick Loewe, André Previn
Operatőr: Harry Strandling Sr.
Díszlettervező: Gene Allen
Jelmeztervező: Cecil Beaton
Producer: Jack L. Warner
Vágó: William H. Ziegler

Szereplők:

Elisa Doolittle: Audrey Hepburn
Higgins professzor: Rex Harrison
Pickering ezredes: Wilfrid Wide-White
Alfred Doolittle: Stanley Holloway
Kárpáthy Zoltán: Theodore Bikel


George Bernard Shaw klasszikus darabja, a Pygmalion előbb színpadi musical formájában varázsolta el fülbemászó dallamaival a közönséget, majd a George Cukor rendezte filmváltozat indult máig tartó világhódító útjára.

Higgins professzor, a nyelvészprofesszor, aki mindenki kiejtéséről tudja, honnan, melyik tartományból, városból származik, az egyik színházi előadás után összetalálkozik az Indiában élő Pickering ezredessel, aki éppen tájszólásokat gyűjt, amivel szívesen foglalkoznak mindketten. Higgins jegyzeteli az egyik virágáruslány beszédét, így elegyednek szóba egymással. Elisával közli, hogy félév alatt tökéletessé formálja a beszédjét, kiműveli őt, Sába királynőjévé is teheti.
Elisa megjegyzi, mit mondott a professzor, éppen kedvenc dalával ringatja magát, hogy nem kell más, csak egy albérlet, egy kis luk, ahol elférhet, szép ruhák, meleg, fűtött szoba, hű szerelmes, akivel együtt nézi a tavaszi napfelkeltét. Felkeresi a lány ezért Higginst, aki éppen az indiai nyelvészt fogadja vendégségben, a két zseni megállapodik Elisaval a fonetikus nyelvi, emberi etikettet megtanító, társasági életbe való vezetéséig történő formálásában, az úri viselkedés szabályainak elsajátításában, de Elisanak le kell szoknia a belérögzültekről, el kell felejtenie, honnan származik, mivel foglalkozott, hogyan élt és beszélt.

Elisa kimosása a mocsokból alaposan próbára teszi Higgins házvezetőnőjét, Pilsnét. Elisa apja hamarosan megtudja, hol van a lánya, elmegy megzsarolni Higgins professzort. A barátok moralistának tüntetik fel a szemetes apát levelezés útján, távolabbi cél, hogy politikussá művelik ki pár hónap alatt. Így emelkednek azóta alulról a játékból tett politikusok az egész világon, hogy megalázzák a nálunk különb emberiséget. Elisa apja, mint szemetes Lázár tört orrával lett beállítva, ez mutatja, hogy az állandó világ-könyvtár részeseként kerültek kitermelésre valamennyien, a mesekönyvek figuráival együtt, melyeket létbe léptetnek a könyvek kiadása után. Ha a politikusokat rossz szándékkal termelik ki, azok magukhoz vonzzák a saját alja népüket, így történt meg folyamatosan a történelemben, hogy a tiszta, jóságos emberek lettek a szegények és a nyomorultak, majd gályarabok, amikor már csak elvétve akadt egy-egy nagybetűs ember.
Elisa apja öt fontot ad Higgins professzornak a lánya sorsának megváltoztatásáért, ezért a nyelvész saját tulajdonának tekinti kicsit a játékbabaként kezelt nehéz esetet, amelyik állandóan ellene fordul, természete, mint kiderül kiművelése ellenére mit sem változott. Az is kiderül, hogy a kezdete a világ-problémáknak a már régen sejtett egykori törvény képviselőinek elmélete volt, mely szerint minden ember jó és nem tudja magáról, még a legrútabban is van csodálnivaló. Eszerint régen nem nagyon voltak csúfak, torzak, rosszak, ha akadtak is, ezeket elnézte a törvény, nem lépett fel ellenük, így történhetett meg, hogy ezek a gyakorlatban a törvény ellen fordultak. Ezt az elméletet mára az utolsó törvénnyel rendelkező emberek megáldozása után elfogadottnak tekintik, mivel a jelenlegi hatalom képviselete jelenti a rosszat, a csúnyát, a torzat, bátran taníthatják, hogy egyformák vagyunk.
. A bűnben köttetett szerződés bűnt vonz maga után. Ha a két nyelvész előtte tanulmányozza az igazi szív-törvénnyel rendelkező hölgyek benső világát, ami a férfiak előtt mindig titokvolt, bár a kihívás folyamatosan megtörtént a lányok részéről, mikor mézédesen csábítják őket magukhoz, de ők elsősorban a férfiak szívét akarják hódítani, míg a férfiembert általában először a külső fogja meg, a látvány eltakarja sokszor a valóságot. Így történik ez a film folytatásában Elisanál is. A két nyelvész maga is megszédül a finomnak látszó saját teremtményétől, amelyik elvarázsolja őket nemiségével.

Nehéz munka, sőt egyenesen lehetetlen egy akusztika nélküli lény nyelvi és zenei művelése, de az élet nagyon sokszor rácáfol erre, így nem véletlen, hogy Elisa egyik dalához bemutatták az angol királyi család testőrségét, mely engem egy régi meséskönyv ólomkatonáira emlékeztetnek. Az angol királyság származása ezek szerint ugyanúgy történt etikettben, akusztikai, viselkedési szabályok bevezetésével, mint Elisa formálása, egy az eredetük.
Az akusztikával rendelkező ember a füleivel és minden testrészével együtt hallja a szavakat, a zenét, a ritmust, mely meghatározza a nyelvi kiejtését is, ezért beszél időmértékesen, hangsúlyozza a hosszú magánhangzókat, mássalhangzókat, akadálynak látszó zöngés hangzókat, melyeket örömmel használ és hangsúlyozza kiejtésüket. Az akadályokra szükség van a nyelvi tehetségeknek, mert ha simán siklanának a szavak, nem lelne benne gyönyörűséget a használója. Ilyen lehet a T betű, a K betű, vagy a basszusra emlékeztető B betűje az egykori Vízi táncsor Medúza zeneszerzőjének. Az akadályként fékezőn kimondott hangzók fontosak, mert ezek is az időmérték részesei, ezek nélkül nem lenne élvezetes a magyar nyelv.

,,Odalenn délen meseszép éjen édes édent remélsz" egyik kedvenc dalunk, de az 1964-es film helyszínét e dal szövege szerint Alföldnek énekelve Spanyolországba helyezik, tehát ez lehetett egykor Dél, ahol élt egyszer Sába királynője.
Mikor az hosszú É betűt kimondja Elisa, arra gondol a két nyelvész, hogy ideje bemutatni a lányt társasági életben egy szolid, egyszerű, elegáns ruhában. A lányt megszédíti saját sikerélménye, megváltozik a szíve, finomodik, mely által egy általa ismeretlen szabadságot élvez. Elisa bevezetése úri társalgásba nem sikeres, megmarad nála a zsargonként feldolgozott börtönnyelv.


Felhívom a figyelmet a filmben mutatott finomságokra, süteményekre, az ital ismerettel együtt, feltételezés szerint egykori angliai csillagrend központ ételeit és italait jelentette, a két nyelvésszel együtt. Kárpáthy Zoltán Jókai Mór filmjének főhőse jelentkezése Higginsnél, azzal, hogy ő mívelte ki, ő adta neki a nyelvi fonetikai tehetséget, az ország történelmét írja felül. Kárpáthy pár szó után megmutatkozó jellemtelensége mindent elárul Magyarország nyelvőreiről.

Ennyi bevezető után bátran ajánlom mindenkinek értő szemmel történő élvezésére a filmnek, csodálatos betétdalaival, ritmusaival, azzal az örömmel, hogy még mindig vannak olyan nyelvészek, akik tudják a tájszólásokból, ki honnan ered, hiába minden törekvés, hogy kitermelik a falvakból, tanyákból, minden rétegből értelmiségnek, művésznek sikerélményt előlegezve meg az alacsonyabb rétegnek, mely szárnyakat ad neki, mert ezek a szárnyak megbénítják a valódi tehetségeket, irigység, viszály, kárörvendés, akadálypálya, minden eszköz megmarad kezükben, mellyel gátolják az embereket. Az önmagát kiművelő, vagy mások játéka folytán nyelvi tehetséggé és finom külsejűvé váló lányok és asszonyok csalókák, mivel a lelkük mélyén megmaradnak faragatlan börtön képviselőnek, amik bármikor képesek a mélyben szunnyadó régi tettük ismétlésére, végrehajtására. A tiszta lény örökös szabadságban szárnyal, játszik a szavakkal, a ritmussal, a zenével, mert a bűntelenség jelenti az igazi szabadságot. Aki bűnöző, fogságban van elméletben, a bűn lehúzza a mélybe, ahol élnie kell mindaddig, míg vissza nem kapja mindazt, amit elkövetett. Ez a kulcsa a jövő bűnbocsánatának.




A filmet itt is megnézhetik:

http://port.hu/adatlap/film/tv/my-fair-lady-my-fair-lady/movie-6534


Jó szórakozást kívánok!


Miskolc, 2017. március 23.
 
 
0 komment , kategória:  Filmajánlók  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 42 db bejegyzés
e év: 288 db bejegyzés
Összes: 288 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 95
  • e Hét: 95
  • e Hónap: 2192
  • e Év: 17215
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.