Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
A hullámból kiszállt az ifjú .
  2010-08-18 09:02:15, szerda
 
  Jevgenyij Jevtusenko

A hullámból kiszállt az ifjú nő

A hullámból kiszállt az ifjú nő,
csodálkozó szemmel nézett körül.
Csupa fiatalság volt és erő,
jött diadalmasan, fesztelenül.

Vonalain figyeltem, hogy suhan,
zajjal dominóztak a part felett,
sötét hajából, lengve magasan,
nagy, fehér liliom emelkedett.

A játszók meglepetten felnevettek:
?Nini, csoda-liliom! Igazán!?
Bíbor-piros vitorlák díszelegnek
a kékszínű, nedves fürdőruhán.

Kivillogott a szép fogak fehérje,
a sárga part felé ment szótlanul,
s hallatszott: lesült bőréről a fövenybe
a lefutó sok csepp zizzenve hull.

Az élet elfut jó és rossz napokban,
a porló évet nem maraszthatom,
de én már most tudom határozottan,
mit látok majd halálos ágyamon.

Lesznek szent és bölcs percek életemben.
Lesz sok-sok bánat és sok-sok öröm.
De akkor az a nő lesz majd szememben,
ahogy kiszáll a vízből s szembe jön.

(Áprily Lajos fordítása)
 
 
0 komment , kategória:  Jevgenyij Jevtusenko versei  
A lelked szobája
  2010-08-18 09:00:11, szerda
 
  J. Jevtusenko

A lelked szobája

Ki tud legyőzni téged,
tündérlányát a télnek?

Te bűvösen ragyogsz,
de hűvösen rajongsz!

Megfagyasztottad lelked:
mindenütt dér dereng.
Megszakasztod a lelket:
ki belép, didereg.

Parancsolod: legyen jég
s mindent fagyasszon át,
s telerakod - legyen még
díszesebb - mint szobát

csecsebecsékkel,
s lehet, mindegyik szép
csiszolt és drága ékszer -
nekem mindegyik: jég.

Nem moccan ott a lég.
Virág
nincs
ott.
Mint tömör, sima jég
a parkett csillog.

Valahol: utcalárma -
Parázs nap tündököl fenn.
Itt -
zongora szén-szárnya
s jég-higany a tükörben.
Itt égő nap sosem vakít.
Itt lámpa fénye csöppen.
Csillár
álmos jégcsapjai
csüngenek csöndben.

De én mást akarok: lármát,
emberek zsivaját.
E szörnyü jég-szoba árnyát
nem bírom ki tovább.

Fáradt ez a lélek, fázik,
s csak gyötri önmagát.
Kincsekkel rakva rogyásig
és csupa pusztaság.

(Fordította: Képes Géza)
 
 
0 komment , kategória:  Jevgenyij Jevtusenko versei  
Mindenkiben van érdekes vonás
  2010-06-18 22:40:59, péntek
 
  Jevgenyij Jevtusenko

Mindenkiben van érdekes vonás

Mindenkiben van érdekes vonás,
az ember sorsa bolygó-sors, de más,
mindegyik egy külön lét, önmaga,
s nincs bolygó, melyhez hasonlítana.

S ha valaki felnemtűnően élt,
s a felnemtűnéssel eltűnni vélt,
az éppen azáltal lett érdekes,
hogy mindenütt felnemtűnést keres.

Mindenkinek titkos világa van.
S van benne perc, mit élvez boldogan,
s van szörnyű óra is, melytől remeg,
de mindezt senki sem tudhatja meg.

És aki meghal, egyedül hal-e?
Az első hó is meghal ővele,
az első csókja, első harca - mind
magával viszi, ha az óra int.

Maradnak hidak, gépek, sok csodás
írói mű s festői alkotás.
Sokuknak sorsa: időt állani,
mégis elmegy, belőlük valami.

Zord törvény osztja vak parancsait,
nem emberek, világok halnak itt.
Az ember gyarló arca visszaint,
de róla mit tudunk lényeg szerint?

Nem titok testvér s jóbarát nekünk?
Egyetlenünkből is mit ismerünk?
Apánkról is, kivel egyvér vagyunk,
mindent tudva, semmit sem tudhatunk.

Elmennek visszahozhatatlanul,
titkos világuk meg sosem újul.
S bennem mindig kiáltó szó riad
e visszahozhatatlanság miatt.

(Áprily Lajos fordítása)
 
 
0 komment , kategória:  Jevgenyij Jevtusenko versei  
Köszönöm
  2010-06-18 22:11:11, péntek
 
  Jevgenyij Jevtusenko

Köszönöm

Mondd: ,,köszönöm", a szivárgó könnynek,
s ne töröld sietve a szemed.
Hogyha sírva is - létezni könnyebb.
Halott, aki meg sem született.

Ha törten, ha verten is - ki élő,
plazma-éjszakában nem maradt.
Léte a teremtés szekeréről
ellopott zöld fűszál-pillanat.

Nevess nagyot, fogd marokra késed,
harapd, mint retket, az örömöt.
Rosszabb volna meg-nem születésed,
életed akárhogyan nyögöd.

Fagyalszirom-zuhatagban járva,
semmitől s mindentől részegen,
eszméltessen a világ csodája,
ámulj önnön létezéseden.

Az égboltról ne hidd, hogy mennyország,
de váddal se bántsd az életet.
Nem köszönt be még egy élet hozzád,
ez az egy is - véletlen tied.

Ne a korhadásnak higgy: a lángnak.
A pitypangos fűbe vesd magad,
ne könyörögj nagyon a világnak,
nevess rá és gyorsan döntsd hanyatt!

Baj ha ér, fejed ne ejtsd a porba.
Lelkek élnek a romok felett!
Táncolj, mint a rongy-ruhájú Zorba,
ünnepelve akár szégyened.

Köszönd meg a legfeketébb macskát,
mely előtted keresztbe futott,
utcán elszórt dinnyehéjak mocskát,
amelyen a lábad megcsúszott.

Köszönd meg, ha fájdalmak facsarnak:
szenvedésed is hasznodra volt.
Mondd: ,,köszönöm", a legárvább sorsnak,
hiszen az is ember sorsa volt.
 
 
0 komment , kategória:  Jevgenyij Jevtusenko versei  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2017.05 2017. Június 2017.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 28 db bejegyzés
e év: 965 db bejegyzés
Összes: 7432 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2220
  • e Hét: 14748
  • e Hónap: 60178
  • e Év: 352472
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.