Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 47 
Sohase higgy...
  2017-06-14 21:56:40, szerda
 
 

Meggyesi Éva:

Sohase higgy...


Sohase higgy e hazug világnak,
higgy inkább te a könnyes valóságnak.
Mert aki nem hisz, az nem fog csalódni,
keserű könnyeit nem fogja folyatni.

Sohase mondd, hogy nem fogsz már szeretni,
könnyek között is oly nehéz feledni.
Minden könnycsepp, mi szemedből kihullik,
lelkedben marad, s elkísér a sírig.

Sohase mondd, hogy nem kell már senki,
nem tudod, sorsod kit fog eléd vetni.
Remélj, és bízz! Mert az hal utoljára,
kinek reményből van a rózsafája.








 
 
0 komment , kategória:  Meggyesi Éva  
Szeretlek...
  2017-06-14 20:43:42, szerda
 
 


Meggyesi Éva:

Szeretlek...


Szeretlek! Számomra te vagy az élet!
Szemedben bújik meg a napsugár,
hajadban látom meg sárguló fényét
amíg beragyog ablakomon át.

Szeretlek! Szemedben látom a tengert
mely átöleli a kósza felleget,
szédítő kékjében mélyen elmerengve
úgy érzem minden nap újra éledek.

Szeretlek! Számomra te vagy a minden!
benned érzem az éltető erőt,
érted lüktet a vér az ereimben
te vagy nekem a fény a dombtetőn.






 
 
0 komment , kategória:  Meggyesi Éva  
.Most szeresd őt...
  2017-05-08 19:52:05, hétfő
 
 


Meggyesi Éva:

.Most szeresd őt...


Most szeresd őt, ki felnevelt téged,
most fogd meg azt a két kezet,
amely oly gyönge, s annyira kérges,
mint a kiszáradt fák töve.

Most öleld át, ki virrasztott érted
annyi álmatlan éjjelen,
imára kulcsolt kezekkel kérve:
Tartsd meg őt nekem! Istenem.

Nem tudhatod, hogy hány könnyet sírt el,
érted, s mennyire szenvedett,
amikor nem tudott neked adni
csak pár szót, értékes kincs helyett.

Ha beteg voltál, ő vigyázott téged,
ha éhes, ő adott kenyeret,
s mikor fáztál a téli fagyban,
ő adott neked meleget.

Ha rossz voltál, mindig elnézte néked,
s akkor is épp úgy szeretett,
amikor éppen megbántottad,
s nem érezte, hogy szereted.

Most szeresd őt, hisz múlik az élet,
oly gyorsan, mint a pillanat,
ma még itt van, de ki tudja, holnap
lesz e, időd, hogy visszaadd.

Azt a jó szót, mit tőle kaptál,
hidd el: nem vár már túl sokat,
csak néhány feltörő tiszta hangot,
amely elhagyja torkodat.

Ne hagyd magára puszta télben,
mert holnap lehet, hogy nem marad
semmi más neked, csak keserű könnyek,
mik végigszántják az arcodat....







 
 
0 komment , kategória:  Meggyesi Éva  
Szeretnék egyszer még...
  2017-04-02 11:09:48, vasárnap
 
 


Meggyesi Éva:

Szeretnék egyszer még...


Szeretnék egyszer még boldogan élni
messze hol csönd és béke van,
temetni mindent mi nem hagyott élni
s hinni hogy lesz még virágzó tavasz.

Szeretnék olyan messzire futni
hogy utol ne érhessen senki sem,
új álmokat és új reményt keresni
s ne zavarjon meg semmi sem.

Szeretnék végre megnyugodni
hogy ne sírjam többé át az éjszakát,
feltörő könnyemből szivárványt fakasztva
újra megtalálni százezer csodát.

Szeretnék hinni a kimondott szóban
hol nemes léleknek nyílik a virág,
zúgó viharként söpörve a rosszat,
hogy megtisztuljon e megromlott világ.
 
 
0 komment , kategória:  Meggyesi Éva  
Szeretlek...
  2017-03-24 21:38:00, péntek
 
 


Meggyesi Éva:

Szeretlek...


Szeretlek! Számomra te vagy az élet!
Szemedben bújik meg a napsugár,
hajadban látom meg sárguló fényét
amíg beragyog ablakomon át.

Szeretlek! Szemedben látom a tengert
mely átöleli a kósza felleget,
szédítő kékjében mélyen elmerengve
úgy érzem minden nap újra éledek.

Szeretlek! Számomra te vagy a minden!
benned érzem az éltető erőt,
érted lüktet a vér az ereimben
te vagy nekem a fény a dombtetőn.








 
 
0 komment , kategória:  Meggyesi Éva  
Amíg csak élünk...
  2017-01-22 21:18:26, vasárnap
 
 

Meggyesi Éva:

Amíg csak élünk...


Amíg csak élek, te légy az élet,
amelyben mindig értelmet lelek,
nálad leljem a csöndes menedéket,
amelyet olyan régóta keresek.

A te vállad legyen majd támaszom nékem,
amikor úgy érzem, fogytán van erőm,
hisz gyönge vállamat annyi teher sújtja,
s karodba bújva nyerek friss erőt.

Amíg csak élünk, én legyek néked
az esténként rád ülő csöndes nyugalom,
hogy a vállaidról átvegyem egy részét
súlyos terheidnek, melyet hordozol.

Tudod: szeretlek. S te is szeretsz engem.
S szemedben láttam meg azt a ragyogást,
mely felcsillan nekem bármily sötét is van,
s elcsitítja a csöndes zokogást.

Milyen jó lenne együtt bandukolni,
amíg a hajunk hófehérre vált,
s szeretni egymást olyan türelemmel,
hogy elbírjunk viselni százezer csapást.

Együtt ébredni, hogy én lássam először
reggel az arcod első mosolyát,
s úgy szeretni, hogy minden egyes percben
egymásért éljünk, míg időnk lejár.

S ha majd ránk borul a végső éji álom,
amely örökre karjaiba zár,
azt bánjuk csak, mit egymás nélkül éltünk,
hisz csak veled szép ez a rút világ.








 
 
0 komment , kategória:  Meggyesi Éva  
Akkor is szeress...
  2017-01-20 22:05:22, péntek
 
 


Meggyesi Éva:

Akkor is szeress...


Akkor is szeress, amikor éppen
nem ragyog mosoly az arcomon,
s csak a fáradtság nyomait látod,
mik barázdát vésnek az arcomon.

Olyankor elég egyetlen szó is,
néhány gyöngéd kis mozdulat,
csak érezzem azt, hogy mellettem vagy, és
átöleled a vállamat.

Mint takaró, amely rám simul éppen
melegen tartva a bőrömet
puha szőrével, úgy vágyom én is
azt az éltető meleget.

Amely átjárja minden ízem,
bizsergetve a véremet,
s felszakít bennem olyan sok érzést,
mit nem mertem mondani sohasem.

Akkor is szeress, ha nem vagyok szép már,
és a vágyam sem oly tüzes,
mint akkor, mikor még ifjak voltunk,
s úgy tombolt bennünk a szeretet.

Akkor még nyár volt, de lassan már ősz jön,
ködbe burkolva fejemet,
elhasznált szívem lassabban ver már,
de érted dobog még idebent.

Halkabban dobban, de szeretlek: hidd el.
S bármilyen hűvös ősz jön el,
épp olyan remegő karokkal várlak,
mint akkor, azon a reggelen.






 
 
0 komment , kategória:  Meggyesi Éva  
Elmúlt az ünnep...
  2017-01-05 19:40:56, csütörtök
 
 

Meggyesi Éva:

Elmúlt az ünnep...


Elmúlt az ünnep, de nekem mégis
épp olyanok a reggelek,
mint amikor a fenyőfaizzó
halvány fényében ébredek.

Ugyanúgy fúj a téli szél is,
s látom az ablaküvegen
áttetsző fehér jégvirágok
milyen szép függönyt képzenek.

Úgy fázom. Mégis elvarázsol,
pedig érzem, hogy reszketek,
s mégis: e hűvös fehérségben
szinte érzem, hogy elveszek.

Valami bűvös fehérség vonz
amely oly tiszta mint a hó,
melytől szinte könnyül a lélek,
s újra érzem, hogy élni jó.

Tudom: az élet kemény olykor,
s talán túl sokat szenvedünk,
de az erő, mely lelkünkből jön
legyőzi, s erőt ad nekünk.

Hiszen épp attól ember az ember,
hogy százszor, ezerszer talpra áll,
mindig így volt. És mindig így lesz,
amíg csak világ a világ!








 
 
0 komment , kategória:  Meggyesi Éva  
Az a csók...
  2016-12-08 22:28:55, csütörtök
 
 


Meggyesi Éva:

Az a csók...


Az a csók, melyet tetőled kaptam
annyira mélyen felkavart,
most is érzem az ajkaid ízét,
ahogy érinti ajkamat.

Most is érzem, az ereimben
a vágyat, mely tőled szárnyra kap,
nem tudnék többé mást szeretni!
Számomra most már csak te vagy.

Amikor lágyan fülembe suttogsz,
nincs nálam senki boldogabb!
Alig várom, hogy megérkezzél,
úgy várom már, hogy lássalak.

Jöhetne más, és lehetne szebb is,
Nem kell! Hiszen az nem te vagy!
Te hoztad el a mindenséget,
benned látom az álmomat.

Úgy kellesz nekem, mint a légzés,
mely mellkasomból most felszakad,
Te vagy az álmom! Az ébredésem.
Hozzád fűz minden gondolat.

Nem kell, hogy szólj, csak bújj hozzám csendben,
az is elég, csak itt maradj!
Szeretlek! Mint a szívemben őrzött
legszebbik édes álmomat!






 
 
0 komment , kategória:  Meggyesi Éva  
Neked könnyű...
  2016-12-06 22:36:22, kedd
 
 


Meggyesi Éva:

Neked könnyű...


Neked könnyű! Te nem tudsz szeretni!
Amit kínálnak, csak könnyen elveszed,
Azután tovatűnsz a zúgó esti szélben
És a szürke ködben újra elveszel.

Neked könnyű! Neked nem fáj semmi!
Hisz szíved helyén csak hideg kőlapul,
Mit számít néked, mások mit éreznek?
Mennyit forgolódnak álmatlanul!

Neked könnyű! Te nem szeretsz senkit!
Csak habzsolva éled őrült vágyaid!
Mit számít néked, ha romokba döntöd
Mások legdrágább, féltett álmait?

Pedig szeretlek! S egyszer majd rájössz!
Neked is téphetik szét az álmaid!
De bárhogy szeretlek, nem tudlak sajnálni,
Pedig úgy szeretnék megbocsátani.






 
 
0 komment , kategória:  Meggyesi Éva  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 47 
2017.05 2017. Június 2017.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 107 db bejegyzés
e év: 1408 db bejegyzés
Összes: 9918 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 793
  • e Hét: 6220
  • e Hónap: 33853
  • e Év: 192815
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.