Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Az ördög elvitte a ficánkot
  2018-03-26 13:16:32, hétfő
 
  Robert Burns

AZ ÖRDÖG ELVITTE A FINÁNCOT
THE DEIL'S AWA WI'TH' EXCISEMAN

Jött az ördög hegedüszóval,
elvitte a fináncot;
és minden asszony igy kiált:
"Belzebub, éljen a táncod!"
Az ördög, az ördög,
az ördög e tánccal
oda van, oda van
oda van a finánccal.

"Cefrét verünk, főzünk, italt,
lakomát csapunk, nagy táncot:
szépen köszönjük, Körmös úr,
hogy viszed a fináncot!"
Az ördög, az ördög,
az ördög e tánccal
oda van, oda van
oda van a finánccal.

"Van csárda-tánc, kuferces, lánc,
tudunk polkát és fráncot:
de legjobb tánc az ördögé,
hogy viszi a fináncot."
Az ördög, az ördög,
az ördög e tánccal
oda van, oda van
oda van a finánccal.




Arany János
 
 
0 komment , kategória:  Robert Burns versei  
Még egy csók
  2018-01-18 16:52:41, csütörtök
 
  Robert Burns

Még egy csók

Még egy csók - és soha többé!
Isten áldjon mindörökké!
Szívből csordult könny sebez meg,
örök vágyban eljegyezlek.
Miért sír fel az égre,
akinek még van reménye?
Nekem csillagfény nem int már:
özön éj és néma kín vár.

Rossz rajongás, mégse szidlak,
Nancy győzni, győzni tud csak!
Aki látja, mind imádja,
mindig őt, csak őt kívánja.
Nem lett volna szívünk oly vak,
ne lett volna vágyunk oly vad,
ne jött volna, ne nőtt volna:
szívünk most nem haldokolna.

Ég veled, te szép, te legszebb!
Ég veled, te vég, te kezdet!
Béke, vágy, kincs, öröm, érdem,
minden áldás elkísérjen!
Még egy csók - és soha többé!
Isten áldjon mindörökké!
Szívből csordult könny sebez meg,
örök vágyban eljegyezlek!
/Szabó Lőrinc fordítása/
 
 
0 komment , kategória:  Robert Burns versei  
A bércek lánya
  2017-10-02 20:49:42, hétfő
 
  ROBERT BURNS

A BÉRCEK LÁNYA

A nemes hölgy, ha bájos is,
Múzsámnak cifra és hamis,
pompája, rangja untató!
szerelmem bércek lánya, ó.

Cserjések kúszasága, ó,
mély völgyek szittyós lápja, ó,
itt zengek néked éneket,
északi bércek lánya, ó,

Volna enyém hegy-völgy, világ
és minden kertek, paloták:
megtudná minden földlakó,
hogyan szeretlek, lányka, ó.

De állhatatlan végzetem
hány-vet háborgó tengeren,
ám míg erem piros folyó:
szeretlek, bércek lánya, ó.

Barangoljak bár trópuson,
hű szíve nem feled, tudom,
mert becsületes, tiszta, jó,
a havas bércek lánya, ó.

Üvölthetnek torló habok,
új partot érted kutatok,
hogy Indiának csillogó
kincse övezzen, lányka, ó.

Tiéd szivem, tiéd kezem,
hűségem és becsűletem,
míg leterít gyilkos golyó,
csak néked élek, lányka, ó.

Cserjék kúszasága, ó,
mély völgyek szittyós lápja, ó,
már ég veled, már elmegyek,
s téged dalollak, lányka, ó.

Weöres Sándor
 
 
0 komment , kategória:  Robert Burns versei  
Haj-hajdanán
  2017-08-16 23:38:47, szerda
 
  ROBERT BURNS

HAJ-HAJDANÁN

Vajon lehet felejteni
sok fény és árny után,
ki jóbarát, jóismerős
volt hajdanán?

Haj-hajdanán, bizony,
haj-hajdanán...
Töltöm baráti serlegem,
mint hajdanán!

Együtt szedtünk pitypangokat
szelíd domb hajlatán;
most lábunk másutt vándorol,
mint hajdanán.

Ketten gázoltuk ér vizét
délben, meg délután;
most közénk tenger nőtt - nem úgy,
mint hajdanán.

Itt a kezem, és nyujts kezet
te is, hű cimborám,
együnk igyunk, sóhajtva, hogy:
haj-hajdanán.

A pintes kancsót felkapod
nem csak te, én is ám -
koccintgatunk, egyek vagyunk,
mint hajdanán.

Haj-hajdanán, bizony,
haj-hajdanán...
Töltöm baráti serlegem,
mint hajdanán!

Weöres Sándor
 
 
0 komment , kategória:  Robert Burns versei  
Az árpaföldön
  2017-08-01 02:40:43, kedd
 
  Robert Burns

Az árpaföldön

Augusztus első éjjelén
- az árpa sárga volt már -
szép Annimhoz lopóztam én
tündöklő teliholdnál.
Gyorsan röpült az éjszaka,
és hajnal közeledtén
rávettem, kísérjen haza
az árpaföldi mesgyén.

Kék volt az ég, a hold sütött,
a szellő is pihent, s én
gyöngéden lefektettem őt
az árpaföldi mesgyén.
Tudtam, hogy őszintén szeret,
mint én őt, s megkeresvén
ajkát, csók csókot követett
az árpaföldi mesgyén.

Átöleltem, s megállni tűnt
szívverése: szeretném
megáldani boldog helyünk
az árpaföldi mesgyén!
Holdról, csillagokról soha
nem hullt a földre szebb fény!
Két szív áld, boldog éjszaka
az árpaföldi mesgyén.

Nem egyszer felhangolt a sör
s a cimborák körültem,
pénzhez jutni, az is gyönyör,
eszméknek is örültem.
De hogyha mindazt, ami kéj,
akár meghétszerezhetném,
nem ér föl véled, boldog éj
az árpaföldi mesgyén.

Zabföld és árpaföld,
sárguló árpatábla,
ma is emlékszem Annira
s a boldog éjszakára.

/Ford.: Kálnoky László/
 
 
0 komment , kategória:  Robert Burns versei  
Levélhulláskor
  2010-10-09 00:42:32, szombat
 
  Robert Burns

LEVÉLHULLÁSKOR

Borong a hegyormon a lomha homály,
az ér kanyarogna, de köd lepi már,
hogy sápad az év, s komorúl a vidék,
ha tél veszi át a vig ősz örökét.

Barnák a mezők, meredeznek a fák,
eldobta a nyár a vidám cicomát;
bolyongva hadd hordom a bút egyedül:
hogy üldöz a sors az időm de röpül!

Mily hosszú az élet s hogy kárba veszett,
mily röpke csupán, ami még a tied,
mily képeket ölthet az ősi idő,
mily szálakat tép el a sors, a jövő.

Mily ostoba vagy, mig a csúcs hivogat,
fentről csupa árny, csupa kín az utad!
Silány ez a sors! - de a sír nem a vég,
kell még mibe bízzon az emberiség.

(Fodor András)
 
 
0 komment , kategória:  Robert Burns versei  
Ha mennél hideg szélben
  2010-06-20 14:57:40, vasárnap
 
  Robert Burns

Ha mennél hideg szélben

Ha mennél hideg szélben
a réten át, a réten át,
rád adnám kockás takaróm,
öleljen át, öleljen át!
S ha körülzúgna sors-vihar
rémségesen, rémségesen:
szivemben volna házad,
oszd meg velem, oszd meg velem!
Volna köröttem zord vadon,
sötét, veszett, sötét, veszett:
mennyország volna nékem az
együtt veled, együtt veled!
S ha volnék minden föld ura
az ég alatt, az ég alatt:
koronám legszebb ékköve
volnál magad, volnál magad!

/Weöres Sándor fordítása/
 
 
0 komment , kategória:  Robert Burns versei  
A kékszemű lány
  2010-06-20 14:56:43, vasárnap
 
  Robert Burns

A kékszemű lány

Tegnapi útam meggyötört
s gyötör még eleget csunyán:
két édes, drága szem megölt,
megölt egy kékszemű leány.
Nem lánggyűrűs aranyhaja,
harmatos rózsaajka se,
nem is hókeble az oka -
hanem gyönyörű, kék szeme!
Szó, hang, mosoly: édes pokol;
elbűvölt, nem tudom, mivel;
gyilkos-örök sebet ütött
belém, szép kék szemeivel.
De, szó, megállj, várj még, halál,
tán hozzám hajlik a kegye;
ha nem, tudom, hogy gyilkosom
lesz az az édes kék szeme!

/Szabó Lőrinc fordítása/
 
 
0 komment , kategória:  Robert Burns versei  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 206 db bejegyzés
e év: 1051 db bejegyzés
Összes: 10148 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4117
  • e Hét: 31603
  • e Hónap: 103713
  • e Év: 389146
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.