Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 30 
Virág...
  2018-07-16 19:23:43, hétfő
 
 


Nagy István Attila:

Virág...


Amit én adhatok,
csak a csönd sziromlevelei.







 
 
0 komment , kategória:  Nagy István Attila  
Elrejtem magam...
  2018-06-18 20:51:32, hétfő
 
 

Nagy István Attila:

Elrejtem magam...


elrejtem magam hogy megtalálhass
alkonyatból vetek neked ágyat
kiszólok érted az éjszakámból
elengedlek ha a hajnal lángol
tűnődő ujjaimmal vigyázok
ne riassza el a csönd az álmot
elrejtem magam hogy megtalálhass
szavaimból vetek neked ágyat
metaforákkal üzenek érted
végigfut a láz ha megérted
vacogsz? borítalak takaróval:
melledre hajlok perzselő szókkal
elrejtem magam hogy megtalálhass
karjaimból vetek neked ágyat
szólok a májusi orgonának
a már elköszönő gyöngyvirágnak
és neked is ne siess maradj még -

hullajtja szirmát a tavaszi ég.







 
 
0 komment , kategória:  Nagy István Attila  
Hiába minden...
  2018-06-14 21:37:26, csütörtök
 
 


Nagy István Attila:

Hiába minden...


Hiába minden szó,
ha lemostad magadról az érintésemet,
ha nincsen semmi, amiből az én arcom
visszanéz rád minden pillanatban.

Elolvadt benned a szerelem,
belefáradt a rettenetbe,
s hiába nézlek megfáradt szemmel,
vissza már nem hoz a vágyam.

Kiközösít engem ez a vers is,
mert minek nekem a szó,
ha csendben ülsz mellettem,
s arra vársz, hogy múljanak a percek?





 
 
0 komment , kategória:  Nagy István Attila  
Bezártalak...
  2018-05-23 20:38:02, szerda
 
 

Nagy István Attila:

Bezártalak...


Bezártalak magamba,
s most nem menekülhetek,
szöknék már, de nem lehet,
fogva tart a képzelet:
igéznek látomások,
gyötrődő lobogások,
szavak bomlanak bennem:
legyőzött a szerelem,
s kívánom, mint a fuldokló,
napjaimon átparázsló
életedet, életemet.








 
 
0 komment , kategória:  Nagy István Attila  
Messzebb vagy...
  2018-05-15 21:12:42, kedd
 
 


Nagy István Attila :

Messzebb vagy...


Bukdácsolok az álomban:
fel-felriadok,
arcod, kezed, szemed hiányára.

Futnak velem a fürge kerekek,
elringatnának,
mégis bukdácsolok az álomban:
rám emelhetnéd
boldog tekinteted, s akkor megtelne
fuldokló szívem a szemeddel,
tenyeremben hintáznának
játékos ujjaid,
s az arcodba újra meg újra
beleszeretnék.
De hát nem lehet -
messzebb vagy tőlem, mint a képzelet.






 
 
0 komment , kategória:  Nagy István Attila  
Minden leszek...
  2018-04-20 22:09:09, péntek
 
 



Nagy István Attila:

Minden leszek...


Elfelejtem magam,
láss olyannak, amilyennek szeretnél,
amilyennek a felfedező izgalom
sejtjeidbe égeti megtört alakomat.

Nem leszek más, csak az,
akinek megláttak szemeid,
s akinek a várakozás napjaiban
magadnak szeretnél.

Minden leszek, ha akarod,
csak nyugtasd rajtam szemed,
s érints meg minden pillanatban,
hogy megéljem a holnapot.





 
 
0 komment , kategória:  Nagy István Attila  
Bizakodás...
  2018-01-19 21:46:44, péntek
 
 


Nagy István Attila:

Bizakodás...


Nem megyek messze többé soha
szíved közeléből.
Hiába viszem magammal
arcod tükrét,
nem látom benne azt, aki elindult,
csak a cserepek széthulló
fényében felsejlő alakot
rajzol az emlékezet.

Melletted maradok,
mert nincsen más,
csak az egyetlen lélegzet
- még ha az utolsó is -,
amely éltet, ha végleg elhagyott
a bizakodás.
 
 
0 komment , kategória:  Nagy István Attila  
Szeretnék...
  2018-01-19 21:12:10, péntek
 
 


Nagy István Attila:

Szeretnék...


Szeretnék a szemeddel
az arcomra nézni,
látszanak-e a félelem barázdái,
a mélyülő lövészárkok,
amelyekben végigzuhant
magányával a rettenet.

Szeretnék a szemeddel
magamra nézni,
látszanak-e a megbicsakló mozdulatok,
a visszariadó szándékok,
amelyekben arcra borul a bánat.

Szeretnék a szemeddel
az arcomra nézni,
tudni, hogy te is látod:
nincsen más út,
csak amelyik hozzád vezet.






 
 
0 komment , kategória:  Nagy István Attila  
Hiába minden...
  2017-10-17 19:24:42, kedd
 
 

Nagy István Attila:

Hiába minden...


Hiába minden szó,
ha lemostad magadról az érintésemet,
ha nincsen semmi, amiből az én arcom
visszanéz rád minden pillanatban.

Elolvadt benned a szerelem,
belefáradt a rettenetbe,
s hiába nézlek megfáradt szemmel,
vissza már nem hoz a vágyam.

Kiközösít engem ez a vers is,
mert minek nekem a szó,
ha csendben ülsz mellettem,
s arra vársz, hogy múljanak a percek?







 
 
0 komment , kategória:  Nagy István Attila  
Szótlanul...
  2017-09-26 20:34:10, kedd
 
 

Nagy István Attila:

Szótlanul...


Ne búcsúzz még!
A fák is dermedten állnak,
megadják magukat a hűvös szélnek,
lemondtak a tavaszról,
az újrakezdés lendületéről.

Ha rám nézel,
s átszivárog a könny
a pillák résein,
már elindultál az úton.
Őszi levelek a válladon,
s te is az avarban lépkedsz.

Az idő lehajtott fejjel
megáll előttem,
s én nem tudok neki
semmit se mondani.
 
 
0 komment , kategória:  Nagy István Attila  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 30 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 183 db bejegyzés
e év: 3335 db bejegyzés
Összes: 14839 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 305
  • e Hét: 305
  • e Hónap: 22965
  • e Év: 284416
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.