Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/45 oldal   Bejegyzések száma: 440 
Meztelen virágok
  2018-04-18 14:48:09, szerda
 
  Ana Blandiana

MEZTELEN VIRÁGOK

Milyenek vajon a virágok,
amikor senki sem néz rájuk,
s titokban levethetik bátran
minden ruhájuk?

Mint mutat vajon a kamilla,
aranyos övét ha megoldja,
s mit sem törődve azzal, hogy látják,
lerúgja fehér szoknya-virágát?

Hát a nőszirom milyen látvány,
mikor harisnya sincs a lábán,
s amiben éjjel-nappal tanyázik,
kék ingétől is megválik?

A bársonyvirág milyen lehet,
ha ruha nélkül didereg,
s csipkés szoknyája sincsen rajta,
pedig ugyancsak fázós fajta?

No és milyen a cinnia
karcsú derekát látni, ha
vörös katrincáját ledobja
egyenesen a porba?

Milyen a rózsa mindenek fölött,
ki a bál után levetkőzött,
s szirmokból varrt ünneplő ruháját
a virág-hercegek is megcsodálták?

De jó lenne, ha csak egy percre,
amit még senki se látott,
titokban meglesni, milyenek
a meztelen virágok!

(Cseke Gábor fordításai)
 
 
0 komment , kategória:  Külföldi költők (fordítások)  
A patakkal beszélgetek
  2018-04-18 14:22:46, szerda
 
  Cso Gi Cson

A patakkal beszélgetek

Fehér sziklán ülök a völgy felett,
s a patakkal beszélgetek.
A víz úgy suhan a köveken át,
selymesen, puhán, mint a fellegek,
s oly súlytalan, hogy szinte már lebeg.

Fodroz, iramlik, árad cseppre csepp,
a völgy hosszán, lejtős sziklákon át,
nappal meg éjjel, tovább és tovább.
Az útja még nehéz és meredek,
de ő csak mesél, csacsog és nevet,
s vígan, fürgén szeli át a hegyet.

Ó, te tiszta, áttetsző, kis patak,
hadd nézzelek még, hadd csodáljalak!
Tovasuhansz a fehér falakon,
s ezer szilánkokra osztod önmagad,
ezer tükör-szilánkra, mint a nap!

Dalolsz, dalolsz, tündöklőn, szabadon,
s dalomba ömlik a te éneked.
Egyek vagyunk, s nincs bennem semmi más,
csak árnytalan, nem-szűnő ragyogás!
Fehér sziklán ülök a völgy felett,
s a patakkal beszélgetek.
 
 
0 komment , kategória:  Külföldi költők (fordítások)  
A piramis
  2018-04-17 12:14:25, kedd
 
  Erich Kästner

A piramis

A: A kövek, melyekből a piramisok állnak,
egymáshoz nagyon hasonlítanak.
Mondhatni, csak egy ponton differálnak:
az alsó kövek többet hordanak.

B: Ki alul van, izzad, míg hűsöl a felső,
de ha zúgolódnak is a kövek:
vén szabály, hogy mindenki nem lehet első,
és az alsóknak mindig nehezebb.

A: Nem volna okosabb ilyen esetben
fejükre állítani a dolgokat?
Úgy vélem, hogy nem lenne lehetetlen
felforgatni a piramisokat.

B: A felfordított piramis összeomolna,
s ha megnézed, hol vannak a kövek:
úgy csúcsuk megint csak fölfele volna,
s megint alul maradna a tömeg.

A: Ha tehát az emberek - pardon! - a kövekbe
a vihar szele egyszer belekap,
ön úgy gondolja, hogy végül s mindörökre
a többség folyton csak alul marad?

B: Így gondolom. Ez számtan. Fanyar, de igaz lecke.
Harc, óbégatás nem segít sokat.
Csak egy segít.

A: Éspedig?

B: Mától kezdve nem építeni piramisokat.

Faludy György fordítása
 
 
0 komment , kategória:  Külföldi költők (fordítások)  
Szokatlan betegség
  2018-04-14 15:47:10, szombat
 
  José Real Navarro

Szokatlan betegség

"A szeretet olyan, mint a tűz: ha nem terjed, kialszik."

A világon elterjedt egy szokatlan betegség.
Akik megbetegedtek, azok szíve egyre kisebb lett,
erejük csökkent, vidámságuk alább hagyott.
Az orvosok tanácstalanok voltak.
Rengeteg orvosságot írtak elő, de semmi nem használt.
Még szív átültetést is alkalmaztak.
Az átültetett szív is, pár napra a műtét után, kezdett összezsugorodni.
Tehetetlen félelem fogta el őket.

A betegség tovább terjedt.
A kórházak megteltek az utolsó ágyig.
Rövid idő alatt mindenki szívbajos lett.
Ágyban fekvő volt az egész világ és a halált várta.

Egyedül egy személyt nem ragadott el a kór.
Idős ember volt, szép, nagy és egészséges volt a szíve,
sőt, a szokottnál is nagyobb.
Nekilátott a beteg ápolásnak.
Azt vette észre, ha megfogta a beteg kezét és rámosolygott
a kis szív azonnal növekedni kezdett.
Amint elengedte, a növekedés megállt.
Fölfedezett valamit.
A szokatlan betegség oka a szeretet hiánya volt.

Nekilátott a munkának.
Betegtől betegig járt.
Fogta a kezüket és nevetett.
Amikor a beteg szíve kellő nagy lett, ő is képes volt gyógyítani.
Az új orvosság gyorsan terjedt az egész világon.
Világszerte megszaporodtak a nagyszívű emberek.
Mindenkit gyógykezeltek és a szívek egyre nőttek.
Elég volt megfogni a kezet és mosolyogni.​
 
 
0 komment , kategória:  Külföldi költők (fordítások)  
A végtelenség szomja
  2018-04-14 14:28:23, szombat
 
  Jevgenyij Vinokurov

A végtelenség szomja

A végtelenség szomja ez: gyalog
nekivágni! Dűlő, domb, árok, mezsgye...
Utakat róni nagyszerű dolog.
Hogy megadta a sors, milyen szerencse!

A járás jó zamatát ízleled.
Eredj, ha csábít bújával a térség!

A hajnalon ha pipacs szendereg,
reggel már úgy köszönt, mint ismerősét.

Mi az út? Rakosgatod lábadat,
arra, hol felhőtrón magaslik égnek.
Mégy, fenséges vagy, magányos, szabad,
és mélyükre szívnak a messzeségek.

Magadban érzed lüktetésüket
s beleoldódol lassan az egészbe.
Láthatatlan leszel. Vak és süket.

De ezt már nem veszed magad sem észre.

/Rab Zsuzsa fordítása/
 
 
0 komment , kategória:  Külföldi költők (fordítások)  
Az éjszaka csöndje
  2018-04-14 14:22:08, szombat
 
  Gottfried Keller

Az éjszaka csöndje

Üdv, harmatittas réteken
tündöklő éj! Köszöntelek,
ki játszadozva ringsz a menny
ívén, arany csillagsereg!

Körül az őshegység, akár
éji fohászom, hangtalan,
és messze túl a tengerár
rémlik, hogy partnak rohan.

Szellők szárnyán nyugat felől
fuvola édes hangja száll,
és keleten az égre tör
a nap halvány sejtelme már.

Tűnődöm: távol, meglehet,
most hal meg egy emberfia -
s most tart győzelmi menetet
a várva várt hős dalia.

De mint a ködlő földi völgy
nagy hallgatása, én olyan
könnyű vagyok, s akár a föld,
olyan jó, olyan szótalan.

Szívem mélyén a maradék
maró sajgás is elcsitul.
Mintha előttem ős nevét
végre kimondaná az Úr.

/Ford.: Lator László/
 
 
0 komment , kategória:  Külföldi költők (fordítások)  
Hajnal
  2018-04-14 14:20:42, szombat
 
  Gottfried Keller

Hajnal

Valahányszor felkél a nap,
megújhodik reményem,
és bontva bimbót, szirmokat
virul, míg este lészen:
akkor álomba bágyad,
árnysötét födi már,
de újra felserkenti az
első hajnalsugár.

Ez az erő sosem szűnő,
forrong, küzd szakadatlan:
a drága vér, a jót szülő,
mi árad száz alakban.
Míg szellők hírül adják
a nap pirkadatát,
álom és éj nem nyűgözi
a szabadság hadát!

/Ford.: Halasi Zoltán/
 
 
0 komment , kategória:  Külföldi költők (fordítások)  
Szeretet
  2018-04-14 13:40:51, szombat
 
  M. Feesche

Szeretet

Láttam a szeretetet. Láttam
rózsák között járni a nyárban.
Aranygyűrűjére nap nevetett,
s olyan szép volt a szeretet!
Aztán találkoztam a szeretettel
út közben. Súlyos terhet vett fel:
mások terhét. Játszó kisgyermekhez
hajolt le... S meglepett, hogy egyre szebb lesz.
Ott is találkoztam vele,
ahol hullt a fák sárga levele:
betegségben, ínségben, szenvedésben.
Mindenütt boldog szolgálatra készen.
S láttam fekete, fényevesztett
napon. Hordozta a keresztet.
Mert testvére veszélybe tévedt,
utánament, nem latolt, kérdett,
és nem maradt ideje semmi
szennytől, mélytől visszarettenni.
Ment, amerre tövisek téptek.
Soha nem láttam olyan szépnek!

/fordította: Túrmezei Erzsébet/
 
 
0 komment , kategória:  Külföldi költők (fordítások)  
Csillag, ki rejtelem
  2018-04-14 13:36:10, szombat
 
  Pjotr Vjazemszkij

Csillag, ki rejtelem

Csillag, ki rejtelem világából ragyogsz le,
ha szűk a föld nekem, hozzád emelkedem,
ki lanttal vársz, s e lant fennen zeng, úgy adod te,
ki csodás álmokat melengetel nekem.

Te felhőm, ki napom vonod bús borulatba,
mikor gondolatom töprengve száll feléd,
ha felmérem, milyen sors van nekünk kiszabva
és látom, hogy utunk mint válik messze szét.

Te csendes alkonyom, mellem fölfrissíted te,
mikor már véget ér sok gondjával a nap,
ha elmém megpihen, szívembe jön az este,
s a halál árnyai körém leszállanak.

/Ford.: Szegő György/
 
 
0 komment , kategória:  Külföldi költők (fordítások)  
Néma levelek
  2018-04-14 13:24:41, szombat
 
  Kjoszeva Szvetla

NÉMA LEVELEK

Néma levelek
utak porában,
aszott mind, pereg
nyárnak szomjában,
hajat perzselnek,
reszkető vállat,
ököltenyérben
vértelen fájnak.
Foglyai ősznek -
szűkölő napok -
tűnő, rőt ének,
kétlő dérdacok,
csöndülő felhők,
madarak, sejlők
szent várakozásban.

(Szondi György fordítása)
 
 
0 komment , kategória:  Külföldi költők (fordítások)  
     1/45 oldal   Bejegyzések száma: 440 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 186 db bejegyzés
e év: 1031 db bejegyzés
Összes: 10128 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 19477
  • e Hónap: 69324
  • e Év: 354757
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.