Regisztráció  Belépés
schuro.blog.xfree.hu
Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem. schuro ...
2011.11.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 73 
Megsemmisült a Cassini űrszonda
  2017-09-15 21:35:30, péntek
 
  Megsemmisült a Szaturnusz légkörében a Cassini, az amerikai és az európai űrügynökség, a NASA és az ESA űrszondája pénteken, ezzel befejeződött a húsz éve tartó misszió, az emberiség egyik legjelentősebb műholdas küldetése.




A 2125 kilogrammos szonda utolsó jelei pénteken 13 óra 55 perckor érkeztek meg a Földre, de ekkorra már belépett a Szaturnusz légkörébe, mivel a jeleknek 86 percre volt szükségük ahhoz, hogy eljussanak a Földre. Az atmoszférában lefelé száguldva a szonda egyre jobban hánykolódott, amint a sűrűbb rétegekbe merült, majd megszűnt a rádiókapcsolat a Földdel. Mire elérte a nagyjából 1500 kilométerrel lejjebb örvénylő felhőréteget, a bolygóba zuhanó szonda meteorként felizzott és darabjaira hullott.




A NASA kutatói a megsemmisítéssel akadályozták meg, hogy az űrszonda a földi élettel beszennyezzen egy esetleges életcsírát tartalmazó helyet, például a Szaturnusz valamelyik holdját.




A 20 éve úton lévő, a Szaturnusz bolygót és annak környezetét - holdjait és gyűrűrendszerét - vizsgáló űrszonda többször meghosszabbított küldetése utolsó másodpercéig működött és gyűjtötte az értékes adatokat. A Cassini - fedélzetén az európai Huygens leszállóegységgel - 1997-es indítását követően 2004 nyarán érkezett a Szaturnuszhoz, ekkor állt a bolygó körüli pályára.




Csütörtökön a Cassinin elhelyezett képalkotó kamerák elkészítették utolsó felvételeiket a Szaturnuszról, a bolygó északi pólusvidékén látható, hatszög alakú rejtélyes atmoszferikus képződményéről, továbbá a Titan és Enceladus holdakról és a gyűrűrendszerről. Ezután a kamerákat kikapcsolták, de a Cassini nyolc másik műszere - infravörösben és ultraibolyában észlelő spektrométerek, részecskeanalizátorok, magnetométerek - továbbra is működtek. Működése alatt az űrszonda összesen több mint 453 ezer képet küldött a Földre a Naprendszer második legnagyobb bolygójáról, annak gyűrűiről és holdjairól.




















 
 
0 komment , kategória:  Űrkutatás:  
A Föld éjszaka a Nemzetközi Űrállomásról
  2017-09-09 22:51:13, szombat
 
  Csodás éjszakai felvétel a 300 km magasan keringő Nemzetközi Űrállomásról az IIS-ről.















































 
 
0 komment , kategória:  Űrkutatás:  
Perseidák meteorzápor
  2017-08-16 15:45:56, szerda
 
  A nyári égbolt egyik leglátványosabb jelensége a Perseidák szombatról vasárnapra virradó éjjel ellepte az eget, akinek nem sikerült elcsípnie az égi meteorzápor ritkán látható látványosságát, most pótolhatja!

A Perseidák az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj. A hullócsillagokat Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik. Az első megfigyelések a Perseidákról kínai csillagászoknak köszönhetően Kr.u. 36-ból származnak. Japán, kínai, koreai megfigyelések már a 8. és 9. században is előfordultak, később azonban a 12. század körül már csak szórványosan említik őket. Újkori újrafelfedezésük Adolphe Quetelet-nek köszönhető, aki 1835-ben Brüsszelben írta le először, hogy az augusztusban előforduló meteorok a Perseus csillagkép irányából sugárzódnak szét. A Perseidák elnevezés is innen eredeztethető. A Perseidák szülőégitestje a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle üstökös, ennek a bizonyításául G.V. Schiaparelli számításai szolgáltak alapul.

Radiánsa a Perseus csillagkép területén van (innen kapta nevét), maximuma általában augusztus 12-re vagy augusztus 13-ra esik, függően a naptárszámítástól. A köztudatban emiatt augusztust a hullócsillagok hónapjának is nevezik. A raj sok apró porszemcséből áll, melyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek, a földfelszínt nem érik el. Megfigyelésükre legalkalmasabb az éjféltől hajnalig terjedő időszak, ilyenkor láthatók legnagyobb számban.

Amikor a Perseus csillagkép alacsonyan van a látóhatáron, a meteorok száma kisebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran többszínű, vékony csík. Ezek megfigyelésére a 21-23 óra közötti időszak alkalmas.

Rabat, Málta (Fotó: Darrin Zammit Lupi / Reuters)




Grandas de salime, Spanyolország




Garo, Colorado, USA (fotó: p.stone.photos/instagram.com)




Skopje, Macedónia (Fotó: Ognen Teofilovski / Reuters)




Brighton, Egyesült Királyság (Fotó: Hannah Mckay / Reuters)




Szarajevó, Bosznia-Hercegovina (Fotó: Amel Emric / AP)




Brighton, Egyesült Királyság (Fotó: Hannah Mckay / Reuters)




(Fotó: Neil Barker / infoastronomy / instagram.com)




Oroszország (fotó: nefelim1988 / instagram.com)




Le Sepe, Svájc (fotó: Paul Hanna / Reuters)




Prilepa, Fehéroroszország (Fotó: Vasily Fedosenko / Reuters)




Fehéroroszország (Fotó: sergeigapon / instagram.com)



 
 
0 komment , kategória:  Űrkutatás:  
Napkelte a Marson.
  2017-07-15 19:51:12, szombat
 
  Csodálatos felvételek arról, hogy miként kel fel a Nap a Marson. A Mars a naprendszer negyedik bolygója, és rajta egy nap csak egy kicsivel hosszabb, mint a Földön: 24 óra 39 perc és 35,244 másodperc. Szabad szemmel is könnyedén látható az éjszakai égbolton. A római hadistenről nevezték el, de gyakran hívják "vörös bolygónak" is színe miatt, amit a Mars felszínét meghatározó vas-oxid okoz.



































 
 
0 komment , kategória:  Űrkutatás:  
A Hubble űrtávcső legszebb fotói.
  2017-04-30 21:20:03, vasárnap
 
  A Hubble űrtávcső csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, amely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket. Fő alkatrésze egy 2,4 méter átmérőjű Ritchey-Chrétien-távcső, mely négy, a távcső élettartama alatt többször cserélt műszerbe továbbítja az összegyűjtött fényt. Az űrtávcsővet 1990. április 24-én helyezték Föld körüli pályára a Discovery űrrepülőgép asztronautái. Attól kezdve szinte minden hónapban fontos csillagászati felfedezések születtek a Hubble-űrtávcső mérései alapján, illetve az általa készített felvételek elemzéséből.

A Teremtés oszlopai. A gáz és por három lenyűgöző tornya a Sas-köd - vagy más néven Messier 16 - részét képezi. Bár az ilyen képződmények nem szokatlanok a csillagkeletkezési régiókban, a Messier 16 struktúrái eddig a legfotogénebbek.




Tarantula-csillagköd. A fotó két olyan csillaghalmazt mutat, melyek úgy tűnik, az összeolvadás korai stádiumában járnak. Az ütköző halmazok 170 ezer fényévre találhatóak a Nagy Magellán-felhőben, a Tejút kisebb szatellit galaxisában. A 30 Doradus vagy más néven Tarantula-csillagköd, egy óriási csillagontó régió szívében találhatóak.




Az Abell 520 galaxishalmaz. A Világegyetem legnagyobb ütközései galaxishalmazok találkozásaikor zajlanak le. Ekkor több tucat olyan csillagváros halad el egymás közelében, amelyek külön-külön több százmilliárd naptömegnyi anyagot tartalmaznak. Az ilyen kataklizmákban résztvevő galaxisok egyes csillagai ritkán ütköznek egymással - az események következménye mégis feltűnő.




A Jupiter Nagy Vörös Foltja, a Naprendszer legerőteljesebb vihara. A vihar jelenleg 16 ezer 496 kilométer átmérőjű, ami kevesebb, mint fele a kései 1800-as évekbeli állapotának. Akkoriban úgy vélték, három Föld is elférne benne, ma viszont csak egyetlen Föld illeszkedne a viharba.




A Lófej-köd (más néven Barnard 33) egy sötét felhő az Orion csillagképben. Az egyik leglátványosabb sötét felhő, a valóban lófejre hasonlító köd az IC 434 világító köd előtt (neki köszönhető, hogy látszik), az Orion öve legdélebbi csillaga, a Dzéta Orionis közelében helyezkedik el.




A Gyűrűs-köd (M57, NGC 6720) az egyik leghíresebb planetáris köd a Lant csillagképben. A 2300 fényévnyi távolságra lévő objektum kb. 20 000 évvel ezelőtt alakult ki a középpontjában található halvány, 14,8m fényes[1][2] fehér törpe által ledobott gázburokból. Jelenleg 1,3 fényév átmérőjű és 18-19 km/s sebességgel tágul.




Az Éta Carinae-köd (más néven Caldwell 92) egy diffúz köd a Hajógerinc csillagképben (Carina). A Éta Carinae-köd a Tejútrendszer legfényesebb területén található. Átmérője körülbelül 300 fényév. Több nagyméretű csillag otthona (kb: 50-100 db). Mérete miatt több kisebb ködre is felosztják, legnagyobb a Kulcslyuk-köd. Maga a köd egy porból és gázból álló felhő, mely durván 1900 milliárd km hosszan terül el a Tejúton




A Messier 51 (más néven M51, NGC 5194, Örvény-köd vagy Örvény-galaxis) spirálgalaxis a Canes Venatici (Vadászebek) csillagképben. Az M51 egy kisebb galaxiscsoport domináns tagja, amelyben egy másik Messier-objektum, az M63 is megtalálható. Távolságára erősen eltérő becslések állnak rendelkezésre, 20 - 37 millió fényév közötti értékekkel találkozhatunk.




Az M60-UCD1 ultrakompakt törpegalaxis. A tőlünk mintegy 50 millió fényévre levő M60-UCD1 egy kicsiny, 300 fényév átmérőjű (ez mindössze ötszázad része a Tejútrendszerének) galaxis, amely azonban rendkívül zsúfolt, mintegy 140 millió csillagot tartalmaz. Jóllehet ez az UCD-k jellegzetes tulajdonsága, az M60-UCD1 még ezek sorából is kiemelkedik, amennyiben a valaha látott legsűrűbb ilyen galaxis. (Ha Földünk e törpegalaxisban volna, az éjszakai égbolton legalább egymillió csillag lenne szabad szemmel látható, miközben itt a Tejútrendszerben alig 4000.)




A Hercules galaxis.




V838 Monocerotis csillag. A V838 Monocerotis néven ismert csillag körülbelül 20 ezer fényévnyire van a Földtől.




Protostar IRAS 20324 + 4057, más néven a "kozmikus hernyó"




A Csáp-galaxisok (téves fordítás miatt a magyarban gyakran Antenna-galaxisok, Caldwell 60) két ütköző galaxis (az NGC 4038 és az NGC 4039) a Corvus (Holló) csillagképben. NGC 4038 és NGC 4039 objektumokból a gravitációs hatások miatt hosszú anyagáramok szakadtak ki, amelyek halvány, görbült árapálycsóvák formájában figyelhetők meg.




Abell 1656 (Coma Galaxishalmaz). Az Abell 1656, vagyis a Coma Galaxishalmaz egy több ezer tagot számláló gazdag, sűrű galaxishalmaz a Coma Berenices csillagképben. Tőlünk kb. 300 millió fényévre található az Abell 1656-ot magába foglaló Coma Szuperhalmaz, ami a Nagy Fal (CfA2 Great Wall) hozzánk legközelebbi pontja.




A Messier 106 spirálgalaxis.




Az NGC 7635 (más néven Caldwell 11) egy diffúz köd a Cassiopeia (Kassziopeia) csillagképben. A ködösség közepén látszódó buborék 7 millió km/h-s sebességgel tágul.




Nagyon távoli galaxisok infravörös képe.




A Rák-köd (Messier 1, M1, NGC 1952) szupernóva-maradvány a Bika csillagképben. 6500 fényév távolságra fekszik a Földtől, átmérője 11 fényév és másodpercenként 1500 km-rel növekszik. Központjában egy 16m fényességű neutroncsillag (pulzár) található.




Az NGC 6302 (más néven Caldwell 69) egy planetáris köd az Scorpius (Skorpió) csillagképben. A ködösséget egy láthatatlan csillag ionizálja és teszi láthatóvá. Érdekessége, hogy a csillag körüli gáz- és porgyűrű egy síkba rendeződve helyezkedik el, ellentétben más planetáris ködökkel, hiszen általában gömbformát alkot a csillag körül.




Arp 273 galaxis.



 
 
0 komment , kategória:  Űrkutatás:  
Hét, a Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel.
  2017-02-23 21:15:19, csütörtök
 
  A NASA sajtótájékoztatót hívott össze ahol a tudósok bejelentették, hogy a Spitzer-űrtávcső segítségével egy tőlünk 40 fényévre található csillag, a Trappist-1 körül hét Föld-szerű és nagyságú bolygót fedeztek fel, ezek közül pedig három a lakható zónában van - azaz nincs sem túl közel, sem túl távol a központi égitesthez képest. A kutatók szerint a három bolygó közül bármelyiken lehet folyékony víz is. Mint fogalmaztak: Már nem az a kérdés, hogy megtaláljuk-e a második Földet, hanem az, hogy mikor.




A sajtótájékoztatón Thomas Zurbuchen, a NASA tudományos adminisztrátora elmondta még azt is, hogy soha ennyi Föld-szerű bolygót nem találtak még egyetlen csillag körül egyszerre. Ezek a planéták az eddig talált hasonló égitestek közül a leginkább alkalmasak arra, hogy további vizsgálatoknak vessék alá őket, például a légkörük összetétele szempontjából - tette hozzá. Óriási lépés ez abba az irányába, hogy megtudjuk, egyedül vagyunk-e.
- közölte Zurbuchen.




A kutatócsoport vezetője Michael Gillon a fentieket annyival egészítette ki, hogy a Trapist-1 egy ultrahideg törpecsillag - sokkal kisebb és hidegebb, mint a mi Napunk. Ráadásul ez a fajta égitest sokkal gyakoribb a galaxisunkban a Nap-szerű csillagoknál. Körülbelül úgy aránylanak egymáshoz, mint egy kosárlabda egy golflabdához. Emiatt egyébként a most felfedezett bolygók is rendkívül közel keringenek Trappist-1-hez - magyarázta. Különösen jó esély van rá, hogy az egyik, lakható zónában talált planétát folyékony víz is borítja. Ez a földönkívüli élet utáni kutatás szempontjából is ígéretes. - jelentette ki Gillon. Ennek a bolygónak egyébként valószínűleg csak az egyik fele fordul a Trappist-1 felé (hasonlóan, ahogy a Hold mutatja magát a Földnek) - tette hozzá.




Sőt, a törpecsillag bolygói olyan közel járnak "kozmikus táncot" egymáshoz, hogy Hold-nagyságban lehet megfigyelni egyik felszínéről a másikat, ahogy az alábbi illusztrációs ábrán is látni.




Az exobolygók létezése évszázadokon át csak tudományos feltételezés volt. Az első valódi bizonyítékok csak az 1990-es évek elején kerültek elő, azóta azonban több ezer Naprendszeren kívüli égitestet azonosítottak. Bár a felfedezés nem jelenti azt, hogy idegen létformára bukkantak, az új kutatás mégis alapja lehet újabb, ilyen irányú kutatásoknak is.
 
 
0 komment , kategória:  Űrkutatás:  
Meglepően szabályosak a Mars homokdűnéi (7 kép).
  2017-02-12 19:45:22, vasárnap
 
  2012 óta rója a Mars porát a Curiosity nevű marsjáró, most éppen egy nagyon érdekes homokdűnés részen jár. Tudósok aktív dűnéknek hívják ezeket, mivel folyamatos mozgásban vannak, és nem lepi el őket az a vörös por, ami egyébként mindenre rárakódik a Mars felszínén. A marsjáró a friss galériájában meglepően szabályos homokdűnéket mutat a vörös bolygó felszínéről - olyanok a sávok, mintha külső beavatkozás igazgatta volna őket.















 
 
0 komment , kategória:  Űrkutatás:  
A Naprendszer bolygói.
  2017-02-10 22:35:15, péntek
 
  A Nap körül kilenc nagybolygó kering, Naptól mért távolságuk sorrendjében: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó.




A legtávolabbi bolygó a Plútó 100-szor messzebb van a Naptól, mint a legközelebbi, a Merkúr. A kilenc nagybolygó pályája a Merkúr és a Plútó kivételével szinte pontosan egy síkban az úgynevezett ekliptikában helyezkedik el. (A Merkúr inklinációja 7 fokos, a Plútóé 17,1 fokos.) Mivel a bolygók a csillagokhoz képest "közel" vannak, távcsoben a képük nem pontszeru, hanem a távolság függvényében kisebb vagy nagyobb korongnak látszanak.

A Nap a Naprendszer központi csillaga. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó bolygók, törpebolygók, kisbolygók, üstökösök, stb.. A Földtől körülbelül 150 millió km távolságra van, ami fénysebességgel 8,3 perc. A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át. Átmérője: 1 391 400 km.




A Merkúr a Naptól számított első bolygó a Naprendszerben. A Naprendszer legkisebb bolygója, egyenlítőjénél mért sugara 2439,7 km, mérete kisebb még a legnagyobb természetes holdakénál is (Ganümédész, Titán), bár tömege jóval nagyobb náluk. Átmérője: 4 879 km. Naptól mért távolsága: 57 910 000 km




A Vénusz a Naptól számított második bolygó a Naprendszerben. A Hold után a legfényesebb objektum az éjszakai égbolton. Méretében és tömegében nagymértékben hasonlít a Földhöz, s emiatt gyakran hívják a Föld testvérének is. Átmérője: 12 104 km. Naptól mért távolsága: 108 200 000 km




A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben. Több millió faj, köztük az ember élőhelye is. A Föld a világegyetem egyetlen olyan bolygója, amelyről tudjuk, hogy életet hordoz. Átmérője: 12 742 km. Naptól mért távolsága: 149 600 000 km




A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben. A Mars a harmadik legnagyobb kőzetbolygó, számos rendkívüli felszíni képződménnyel. Mivel a Mars feleakkora átmérőjű, mint a Föld, ezért felszíne negyede, a tömege kb. nyolcada a Földének. Átmérője: 6 779 km. Naptól mért távolsága: 227 900 000 km




A Jupiter a Naptól számított ötödik bolygó a Naprendszerben. A legnagyobb bolygó a Naprendszerben. Óriásbolygó, tömege két és félszerese az összes többi bolygó együttes tömegének. A Jupiter a Naprendszer négy gázóriásának egyike; elsősorban nem szilárd anyagból áll. Átmérője: 139 822 km. Naptól mért távolsága: 778 500 000 km




A Szaturnusz a Naptól számított hatodik bolygó a Naprendszerben. A második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után. Egyike annak az öt bolygónak, ami a Földről szabad szemmel is látható. A Szaturnusznak látványos, jégből és törmelékekből álló gyűrűrendszere van. Átmérője: 116 464 km. Naptól mért távolsága: 1,429,400,000 km




Az Uránusz a Naptól számított hetedik bolygó a Naprendszerben. Óriásbolygó, a harmadik legnagyobb átmérőjű és a negyedik legnagyobb tömegű. Átmérője: 50 724 km. Naptól mért távolsága: 2,871E9 km




A Neptunusz a Naptól számított nyolcadik bolygó a Naprendszerben. A negyedik legnagyobb átmérőjű, és a harmadik legnagyobb tömegű, de a legkisebb méretű óriásbolygó. Átmérője: 49 244 km. Naptól mért távolsága: 4 498 252 900 km.




A Pluto (régebben Plútó bolygó) plutoida törpebolygó. 2006. augusztus 24-éig a Naprendszer kilencedik, legkisebb bolygójaként tartották számon, ma pedig (az Eris után) a második legnagyobb törpebolygónak számít. Azóta a Neptunusz a legtávolabbi bolygó. Átmérője: 2 374 km. Legkisebb távolsága a Naptól: 4344 milliárd km



 
 
0 komment , kategória:  Űrkutatás:  
A Cape Canaveral Air Force Station.
  2016-12-17 08:27:14, szombat
 
  A Cape Canaveral Air Force Station az Egyesült Államok Légierejének (USAF) rakétaindításra szolgáló bázisa. Az első rakétaindítás Cape Canaveralból 1950. július 24-én volt a Bumper-8 rakétával a 3-as indítóállásból. Cape Canaveralból az első sikeres műholdindítást 1958. január 31-én hajtották végre, amikor pályára állították az első amerikai műholdat, az Explorer-1-et.




Cape Canaveral fejlődése akkor gyorsult fel, amikor 1958-ban létrehozták a NASA-t, az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatalát (National Aeronautics and Space Administration), mert 1957 végére világossá vált, hogy az Egyesült Államok az űrkutatásban lemaradt a Szovjetunió mögött. A hely kiválasztását az indokolta, hogy délnyugati irányban több ezer kilométeren át amerikai birtokban lévő szigetekről követhetik figyelemmel az innen indított rakétákat. Eddig valamennyi űrhajós erről a kilövőállomásról startolt. Emellett Cape Canaveralról indítanak meteorológiai és távközlési mesterséges holdakat.




A kiállítás elején mutatják be az amerikai űrkutatási és űrhajózási program nevezetességeit, köztük a holdkomp modelljét. A körút végigvezet a kilövőállomások között, érint egy szabadtéri bemutatót, ahol az eddig felhasznált különböző rakéták modelljeit állítják ki, elvisz néhány laboratóriumba, abba is, ahol az űrhajósok készülnek fel szimulátorberendezésekkel feladataik végrehajtására (bár a gyakorlatokat általában a Texasban található houstoni űrközpontban végzik). A kirándulás legérdekesebb pontja az indítóállás, ahonnan az Apollo-űrhajók indultak, továbbá a közelben lévő, több mint 150 m magas szerelőcsarnok. Ebben végzik az óriás rakéták összeszerelését és a berendezések üzempróbáit (a rakéták különböző fokozatai, utaskabinjai és más részei a gyárakból hajóval és repülőgépen érkeznek ide).




A szerelőcsarnokban található az ún. mobile launcher, a hatalmas mozgó szerelő- és indítóállvány. Amikor a rakéta és az űrhajó összeszerelése és kipróbálása befejeződött, az ötezer tonna súlyú, hatalmas acéllábakon nyugvó, csaknem 140 m magas állvány alá begördül egy nagy traktor, s az egész harmincemeletes építményt, amelyen már ott van az összeszerelt rakéta is, lassan "vállára veszi". Ez a nyolc lánctalppal szállító jármű több mint negyven méter hosszú, harminc méternél szélesebb, súlya megközelítőleg 3000 tonna. Óránként másfél km-es sebességgel szállítja terhét a kb. öt km-re levő indítóhelyig, ahova addigra már kivitték a másik szerelőtornyot is. Erről folyik a végső szerelés, majd a rajt előtt néhány órával ez a szerkezet visszakerül eredeti helyére, s csak szerelés, majd a kilövőtorony marad a rakéta mellett. Ha éppen az indítás előkészületeivel foglalkoznak, a hatalmas komplexum zárva marad a látogatók előtt; magát a rajtot pedig, biztonsági okokból, csak sok km-es távolságból lehet megtekinteni.





















 
 
0 komment , kategória:  Űrkutatás:  
A Vandenberg légitámaszpont.
  2016-12-17 08:25:42, szombat
 
  A Vandenberg légitámaszpont Cape Canaveral után az Egyesült Államok második legnagyobb rakétakísérleti központja. A Csendes-óceán partján fekszik.

Az amerikai légierő kezelésében és ellenőrzése alatt működik. Területe kezdetben 260 négyzetkilométer volt. Több repülőteret és szerelési épületet is magába foglal, az indítóberendezések és a fékpadok mentén helyezkedik el. Központja a Vandenberg légibázis, amit 1955-1957 között nagy rakétakísérleti központtá fejlesztettek. Az űrkutatás egységes rendszerének, a NASA létrejöttét követően kiemelkedő szerepe lett a műholdak felbocsátásánál. Innen indult az Atlas (D, E, F), az Atlas-Agena, Thor, a TAD-Thor sorozat, illetve a Titan-I és Titan-II, a Titan-III C, D, E, Scout, Blue Scout hordozórakéták indítóállásait helyezték el. A fejlesztés során ide telepítették az Atlas-F, Minuteman-I, II, III ballisztikus rakétáinak kísérleti silóit is, amelyekből a gyakorlóindításokat végezték. A bázist és a lőteret továbbfejlesztették, hogy a Space Shuttle felbocsátásának feltételeit (kiszolgálás, indítás) megteremtsék. A fejlesztéssel 400 négyzetkilométeres lett a bázis területe.





















 
 
0 komment , kategória:  Űrkutatás:  
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 73 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 107 db bejegyzés
e év: 1747 db bejegyzés
Összes: 37004 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2559
  • e Hét: 93667
  • e Hónap: 387021
  • e Év: 4787862
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.