Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Gyűlöllek...
  2017-05-10 21:09:39, szerda
 
 


Szilágyi Domokos:

Gyűlöllek...


Gyűlöllek téged - s ez a gyűlölet
azé, ki alul van, legyőzetett.

Gyűlöllek, mint virág a harmatot,
mert csillogni neki nem adatott;

gyűlöllek, mint virágját a növény,
mert úgy óvsz gonddal, úgy hajolsz fölém

széttárt szirommal, ékes-ragyogón,
ahogy én viszonozni nem tudom;

gyűlöllek, mint ahogy a fényt az árnyék,
mert nem lehetek az, hiába vágynék;

gyűlöllek, akár árnyékot a fény,
mert hűvös árnyék nem lehetek én;

gyűlöllek, mert, mint kenyérbe a kés,
úgy hasít belém a fölismerés,

hogy úgy szeretni, mint ahogy te engem,
nem adatott meg senkit sem szeretnem;

gyűlöllek, mert ÉN sosem lehetek TE,
gyűlöllek, mert nem vághatom szemedbe,

hogy ne szeress, mert gyűlöllek, eressz el,
hagyj magamra ádáz gyűlöletemmel -

gyűlöllek, mert a szerelmeddel ölsz.
Gyűlöllek addig, amíg meggyűlölsz.





 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos  
Őszi táj...
  2016-10-18 21:07:41, kedd
 
 

Szilágyi Domokos:

Őszi táj...


reszketnek a szélben a fák
őszi világ őszi világ
szerelmüket vesztik a fák
őszi világ őszi világ
szerelmet vall ma az avar
őszi vihar őszi vihar
a csók úgy is teremt ha fáj
őszi világ szép őszi táj








 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos  
Ragyogj...
  2016-10-10 22:00:36, hétfő
 
 


Szilágyi Domokos:

Ragyogj...


Elaludtak a fák
a levelek libegnek
az álmok tudnak várni
az álmok nem sietnek

Tudjál álmokra várni
ahogy ők tudnak várni rád
az éber csak így nem csalja meg magát

A levelek fölött
álmodó fények úsznak
az álmok fölragyognak
a fények elalusznak

Aludj fényekkel együtt
ragyogj álmokkal együtt







 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos  
Tavasz...
  2016-03-05 19:06:36, szombat
 
 

Szilágyi Domokos:

Tavasz...


Zöldülni tanul a fű,
nő, növekszik egyre, nézd!
S mit csinál a napsugár?
Tanulja a napsütést.

Bólogat a hóvirág,
szél tanítja rá - na nézd!
Hát a szagos ibolya?
Tanulja a kékülést.

Hazaszáll a fecskepár,
a szúnyogoknak hada, nézd!
még csak zirrenni se mer,
tanulja a remegést.

Zörögni is elfelejt
erdő alján a haraszt,
némán figyel: a világ
most tanulja a tavaszt.







 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos  
Ősz...
  2015-09-27 21:52:55, vasárnap
 
 
Szilágyi Domokos:

Ősz...


Tövist virágzik az idő,
mázsás ködöt a levegő,
légüres bánatok lebegnek,
szállnak, zuhannak, leesnek.

Avar hullámzik, bokámat
nyaldossa, szívemig fölárad
ősz, te szilaj, te szomorú,
kegyelmes szívbéli háború.

Add, hogy a szemem szép tágra,
kerekedjél a világra,
s legyen szavam oly könnyű
s oly éles, mint a tavaszi fű.
 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos  
Ragyogj!
  2015-09-14 07:41:32, hétfő
 
 
Szilágyi Domokos:

Ragyogj!


Elaludtak a fák
a levelek libegnek
az álmok tudnak várni
az álmok nem sietnek

Tudjál álmokra várni
ahogy ők tudnak várni
rád
az éber csak így nem csalja meg
magát

A levelek fölött
álmos fények úsznak
az álmok fölragyognak
a fények elalusznak

Aludj fényekkel együtt
ragyogj álmokkal együtt







 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos  
Szemedbe nézek...
  2015-06-29 16:36:01, hétfő
 
 
Szilágyi Domokos:

Szemedbe nézek...


Amire nem lel szót a nyelv,
Mi be nem fér egy ölelésbe;
Miről az ajak nem beszél
Csókot adva, vagy vágyva, kérve;

Mit el nem mond egy mozdulat,
Ha kezeddel a búcsút inted;
Mit el nem árul mosolyod:
Azt mind kimondja egy tekintet!







 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos  
Hajnali óda...
  2015-05-17 07:59:15, vasárnap
 
 
Szilágyi Domokos :

Hajnali óda...


Az apró fények, mint halak
a csalétekre, összegyűlnek;
színültig megtelik a táj
csönddel, s az ég szélén kicsordul:
göndör bárányfelhő-darab.

Ó, elillanó pillanat!
Illanó és véget-nem-érő,
hisz tebenned ölelkezik
a szem a színekkel, a fény
az árnnyal, bolyhos sugarak

illegő szirmokkal, a nap
a földdel - ó, elillanó
s véget-nem-érő rezdülés,
te vagy a születés, a béke;
a tüdő vidáman harap

a levegőbe; pirkadat,
új nap, köszöntelek! Derűs,
munkás nyugalmadat köszöntöm;
zúdulj át az idegeken,
az ereken, a szív, az agy

minden sejtjén, s maradj, maradj
mindannyiunké mindörökre,
hogy törvényeid igazgassák
minden tettünk; a te erőd
erőnk, és minden mozdulat
mélyén te szunnyadsz szelíden,
mint a lelkekben a szabadság.







 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2017.07 2017. Augusztus 2017.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 42 db bejegyzés
e év: 1611 db bejegyzés
Összes: 10112 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 178
  • e Hét: 5813
  • e Hónap: 19321
  • e Év: 263221
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.