Regisztráció  Belépés
venci76.blog.xfree.hu
A ruha teszi az embert - a gyűjtemény a gyűjtőt. Szalvéta Gyűjtő
1976.04.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Olaszországból kapott pizzériás reklámszalvétámhoz:
  2012-09-20 19:50:33, csütörtök
 
 

Link

Egy olaszországi pizzériából kaptam nemrég ezt a reklámszalvétát. Ez keltette fel az érdeklődésemet, hogy vajon milyen lehet a valóságban ez a pizzéria, akár kívülről, akár belülről, ehhez szeretnék most egy blogbejegyzést tenni ide, hogy kicsit megelevenedhessen ez a szalvéta is, hogy kicsit az ismereteimet növelhesse ez is, s ez a későbbiekben is megmaradhasson, ha emlékeimet fel szeretném újítani, hogy mi is az a szalvétaminta, ami gyűjteményem egyik szép darabjává vált.



Link



Link



Link



Link

A fotók forrásoldala, ahol a pizzériáról további képek és információk tekinthetőek meg:http://www.minube.com/fotos/rincon/453821/3340041
 
 
0 komment , kategória:  +Korzikai szalvétáimhoz:  
A Korzikára és Szardíniára szállító kompcég szalvétái:
  2012-09-11 20:59:42, kedd
 
 

Link



Link

A cég által előre is megvásárolhatóak a kompjegyek a Corsica - Sardinia Ferries társaság járataira.Hasznos információk:

- A kedvezményes Jackpot jegyek ára az adott komp foglaltságától függ. Minél kevesebb még a foglalás a járatra, annál nagyobb a kedvezmény mértéke. A kedvezmény az autóra vonatkozik.

- Az on-line rendszerben a kedvezmény mértéke folyamatosan változhat. Felhívjuk utasaink figyelmét, hogy irodánk nem vállal felelősséget abban az esetben, ha a Jackpot kompjegy ára változik az árajánlat elkészítése és a megrendelés között! Természetesen foglalás után a jegy ára már nem változik!

- A kompjegyet meghatározott napon meghatározott járaton lehet igénybe venni. Utazás előtt a Standard kompjegy módosítható másik járatra, ennek díja normál jegy esetében 30 EUR / út.

- A Jackpot és a Standard kompjegy nem mondható le.
A normál (Flex) kompjegy a következő kötbérekkel mondható le:
- 10% az indulás előtti 1 hónapig
- 20% az indulás előtti 48 óráig
- 50% az indulás előtti 1 óráig
- 100% az indulás előtt 1 órán belül

- A kompjegyek lefoglalhatóak irodánkban. A jegykiállítás díja 5.000 Ft / jegy vagy 20 EUR (mely 1 autóra és a benne utazó utasokra vonatkozik). A kompjegy fizethető euróban (csak irodánkban készpénz fizetés esetén) vagy forintban, a napi árfolyamról érdeklődjön irodánkban!
A kompjegy bankkártyás fizetése esetén 2% felárat számolunk fe!l

- A kompjegy foglaláskor egy összegben fizetendő. Foglaláshoz az utasok nevére, életkorára és a Szardínia irányába vásárolt kompjegyek esetén a gépkocsi rendszámára van szükség.


( A szöveg forrásoldala, ahol még további hasznos információk olvashatóak a céggel kapcsolatosan: korzika-holidays.hu/corsica-sardinia-ferries)
 
 
1 komment , kategória:  +Korzikai szalvétáimhoz:  
Korzika térképét mintázó szalvétámhoz:
  2012-09-10 08:20:26, hétfő
 
  Több más korzikai szalvétával egyetemben kaphattam meg most ezt a Korzika térképét mintázó szalvétát, ennek kapcsán keltette fel érdeklődésemet, miket is lehet látni Korzikán, melyek például nagyobb városai...stb...,ezt szeretném most itt a szalvétám kapcsán ide egy bejegyzésként betenni, hogy megmaradhasson a későbbiekre is, s ne merüljön feledésbe:



Link

Hegy a tengerben, vízesések, vörös sziklák... Korzika a legkülönfélébb tájakat foglalja magában. A déli, száraz éghajlatú részén egymást érik a kellemes homokpartok, a teljes szabadság és a kulturális örökség harmonikusa ötvöződik. A kijelölt túrautak közül a leghíresebb az északnyugatra, Calvi közelébe vezető GR 20. Útközben érdemes megtekinteni Filitosa megalitkori emlékeit.



Legfontosabb fürdővárosai: Propriano, Porto Pollo és Campomoro. A főváros, Ajaccio legnevezetesebb emléke Napóleon szülőháza és múzeuma. Bandera viszont az a hely, ahol a korzikai kultúrát igazán megérthetjük. Érdemes megállni Portóban majd Balagne de Calvi falvaiban, ahol a hagyományokat elevenen őrzik és egyházi építészete lenyűgöző. Júliusban tartják Pignában a polifónia és a középkori gesztaénekek világtalálkozóját. A sziget közepén le Cortenais és le Niolo vetekszik egymással az elsőbbségért.



Restonica szorosai és a zöldellő Tavignano-völgy több száz éves gesztenyefái gyalogtúrára csalogatják a természet kedvelőit akárcsak a le monte Cinto, a sziget legmagasabb csúcsa (2710 méter) és a Nino-tó. Északon cap Corse útját citrom-, narancs- és olajfák szegélyezik, odébb bozótok, amelyeket tavasszal érdemes látni amikor virágba borulnak. Feltétlen meg kell kóstolni a helyi borokat, amelyek kiállják a próbát a kontinens bármly borával.



Korzika főbb városai



Ajaccio, a sziget fővárosa, melyet 1492-ben alapítottak. Bonaparte Napóleon emléke övezi a várost: utcák, terek, és egyéb épületek jelzik, hogy itt született a későbbi császár.
Látnivalók:
- Napóleon terem a Hôtel de Ville épületében
- a Bonaparte Ház Múzeuma a Saint Charles utcában
- a katedrális
- a 16.századi Citadella
- a Fesch Múzeum
- az óváros,




Bonifacio, mely a sziget déli részén található és a legszebb városa Korzikának. A 65 m magas mészkőfennsíkon épült óvárosból fantasztikus kilátás nyílik akár Szardíniáig is. A fjordszerű kikötőből folyamatosan indulnak kiránulóhajók a grottokhoz (tengeri barlang).
Látnivalók:
- a várost övező sziklavonulat egy természetes városfalat alkot,
- a tenger fölé magasodik a város és Szardínia szigete felé tekint.



Bastia, a sziget legnagyobb városának főterén mindig pezseg az élet. Érdemes felsétálni az óvárosba, ahol számos barokk műemlék található. A kikötő közelében álló kéttornyú templom a város jelképévé vált.
Látnivalók:
- Terra Nova (a Citadella),
- a kikötő és a Saint Jean-Baptiste templom,
- a kormányzók kertje.



Calvi, magas hegyekkel körülzárt város, melyet a tenger fölé magasodó fellegvár ural. A hangulatos óváros és a kikötő teraszos éttermei maradásra csábítanak.
Látnivalók:
- Notre Dame de la Serra kápolna, gyönyörű panoráma.
- Calvi fellegvára, mely a város jelképe is, a macskaköves utcák és a lenyűgöző kilátás az öbölre.



Egyéb látnivalók a régióban

- Girolata hajóval Calviból vagy Portóból: eukaliptusz, génuai erőd, kék víz...
- Scandola: meredek sziklafalak, vörös sziklák, szűz strandok...
- A Sanguinaires-szigetekkel kezdődik a belépés az Ajaccio-öbölbe.
- Piana
- Palombaggia strandjai
- Restonica-szoros
- Bavella hegycsúcsai, csodálatos magashegyi táj.
- Bastani-tó
- Monte Cinto hegy
- Filitosa: régészeti feltárások, erődítmény-falu, toronymaradványok, szobrok, menhirek.
- Agriates-part.
- Roccapina.


- A GR 20 egy misztikus gyalogösvény, amely a Regionális Természetvédelmi Parkon halad át. A Calvi közelében lévő Calenzanából indul és Concában ér véget, nem messze Porto Vecchiótól. Nem csupán a táj szépsége miatt misztikus, hanem mert elég fárasztó útvonal, amely csak tapasztalt túrázóknak ajánlott. Egynapos, sőt néhány órás sétát is lehet tenni, vagy a Park személyzete által javasolt programokat: Alta Rocca, Boziu, Taravo...
További információ: http://www.parc-naturel-corse.fr/ vagy a Francia Gyalogtúra Szövetség honlapján - http://www.ffrp.asso.fr/



- Korzikai vasút: "U Trinichellu": 232 km hosszú vasútvonal, 16 állomással. Korzika felfedezésének egy eredeti és különleges módja. A III. Napóleon által építtetett vasútvonal csodálatos tájakon, magas viaduktokon vezet keresztül és szinte soha nem követi az utakat, így a szigetet akár "madártávlatból" is megcsodálhatjuk. Olyan helyeken is halad, ahova más közlekedési eszköz nem tud eljutni.
További információ: http://www.corsica.net/corsica/fr/venir/move/fer.htm vagy http://corsicanostra.free.fr/lescheminsdefercorse.htm



Információ
Korzikai Idegenforgalmi Hivatal
17, boulevard du Roi Jérôme
BP 19
20181 Ajaccio Cedex
Tel.: +33 (0)4 95 51 00 00
Email.: infos@visit-corsica.com
www.visit-corsica.com



Megközelíthetőség
Repülőterek: Ajaccio (Campo Dell'Oro), Figari (Pianotolli-Caldarello), Bastia (Poretta)
Tengeri összeköttetés: Ile Rousse, Calvi, Ajaccio, Bastia és Propriano elérhető Marseille-ből, Nizzából vagy Toulon-ból indulva, de akár Olaszországból is. Figyelembe kell venni, hogy az időjárási körülmények nagyban befolyásolhatják a tengeri átkelés időtartamát: minimum 3 órát kell számolni a Nizza/Ile Rousse útvonalra és egy éjszakát vagy egy teljes napot a Marseille/Ajaccio útvonalra.

(A szöveg forrásoldala: hu.franceguide.com/Korzika-bemutatasa-varosok-latnivalok.html?NodeID=1&EditoI D=191402)

Korzikáról kapott további szalvétáim a következő linkre kattintva tekinthetőek meg:
Link
 
 
1 komment , kategória:  +Korzikai szalvétáimhoz:  
Pascal Paoli korzikai szabadsághőst mintázó szalvétámhoz:
  2012-09-10 08:08:20, hétfő
 
  Nagy örömömre most kaphattam meg többek között ezt a Pascal Paoli korzikai szabadsághőst mintázó szalvétát is több más korzikai szalvétával együtt, melyek most így jobban megismertethették velem Korzikát, Korzika történelmét mintáik által. Mindegyik kicsit többet adhatott tudásomhoz-ismereteimhez,így ez a szalvéta is, hogy most utánajárhattam a minta kapcsán, ki is ez a szalvétán megmintázott korzikai úriember.Ezen szalvéta kapcsán most ezt az ismeretet szeretném itt a blogomban is megörökíteni,hogy ez a tudás ne merüljön feledésbe, s esetleg másnak is adhasson egy kis érdekességet-új ismeretet a szalvétaminta , akik esetleg hódolnak valamilyen téren a szalvétáknak, akár gyűjtők, mint én, akár dekupázsolnak, akár csak érdeklik , hogy milyen szalvétaminták fordulnak elő a nagyvilágban:



Link

Pascal Paoli ( Pasquale Paoli) (Morosaglia, Korzika, 1725. április 6. - London környéke, 1807. február 5.) korzikai szabadsághős.

Életpályája :

Apja tábornok volt, aki 1702-ben megvédte a sziget függetlenségét a Genovai Köztársaság és Franciaország ellenében (1756-ban Nápolyban halt meg). Pascal atyjával 1739-ben Nápolyba költözött, ahol a katonai intézetbe került. 1753-ban visszatért hazájába, hogy részt vegyen a Genova ellen folytatott szabadságharcban. A hazafias párt 1755-ben a sziget főkapitányává választotta. Tábornagyként szerencsésen harcolt Genova ellen, sőt egy kis tengeri hajóhad élén Genova tengeri kereskedelmét is akadályozta. Továbbá törvényeket hozatott (nevezetesen a vérbosszú ellen), iskolákat alapított s előmozdította a földművelést. Miután Genova 1768-ban lemondott Korzikáról a franciák javára, Paoli ezzel az újabb és hatalmasabb ellenséggel szemben is dacolt még egy évig, de a Ponte-Nuovo mellett vívott szerencsétlen csata után Angliában kellett menedéket keresnie. Miután a francia nemzetgyűlés 1789-ben Mirabeau javaslatára őt és a számkivetésben élő honfitársait visszahívta, Paoli Párizsba jött és megkapta XVI. Lajostól Bastia kormányzóságát, 1790-ben a korzikaiak a nemzeti gárda és a közigazgatás élére állították. XVI. Lajos kivégzése után kivált a sziget demokratikus pártjából és miután ezért a Konvent árulással vádolta, nyíltan kitűzte a lázadás zászlaját. Az angolok segítségével kiűzte a franciákat s a Cortében 1794. június 10-én tartott gyűlésen helyreállította a régi alkotmányt és Korzika koronáját Anglia királyának ajánlotta fel. Számításaiban azonban csalódott, mert az angol király hitelt adott Carlo Andrea Pozzo di Borgo rágalmainak, és nem őt nevezte ki a sziget alkirályává. Paoli 1796-ban újra Londonba költözött és a parlament elé vitte panaszát, de ezzel semmit nem ért el. Tetemes összeget hagyott hátra hazája számára, tanügyi célokra.

(hu.wikipedia.org/wiki/Pascal_Paoli)

Korzikáról kapott további szalvétáim a következő linkre tekinthetőek meg,melyek közül több javarészt Korzika történelméhez köthetőek mintájukban:
Link
 
 
0 komment , kategória:  +Korzikai szalvétáimhoz:  
Korzika zászlaját mintázó szalvétámhoz:
  2012-09-09 20:58:07, vasárnap
 
  Ma kaptam ezt a Korzika szászlaját mintázó szalvétát, melyen ez a jellegzetes mór fej látható, ami több ma kapott korzikai szalvétámon is megtalálható részmintaként, ennek szeretnék utánajárni ebben a blogbejegyzésemben, hogyan is lett ez Korzika szászlajának mintája. Mint majd a kezdésben is látni lehet, Szardínia szigetének zászlajához köthető Korzika zászlajának története is, nem véletlenül kezdődik tehát ezzel a leírás:



Link

Aki valaha is járt már a Földközi-tenger második legnagyobb szigetén, a többek között gyönyörű tengerpartjáról híres Szardínián, biztosan jól emlékszik a tartomány jellegzetes zászlajára: a fehér alapon vörös kereszt tagolta négyszög négy sarkában egy-egy homlokpántos mór profilját láthatjuk. Pontos eredetét máig homály fedi, ám több, elsősorban spanyol és szárd eredetmítosz is él egymás mellett.
A spanyol legenda szerint a mórfejes címert I. Aragóniai Péter (1094-1104) adományozta a szigetnek, az 1096-os alcorazi csata emlékére, ahol Szent György fehér alapon vörös kereszttel négybe szelt pajzzsal sietett az aragóniaiak segítségére a mórok ellenében, és a győztes ütközet után nem hagyott mást hátra, csak az ellenséges négy mór király levágott fejét.




Link

Szardínia hivatalos zászlaja...


A szárd legenda ezzel szemben kezdetben vörös alapon fehér keresztről beszél, s a helyi tradíció szerint ezt a zászlót VIII. Benedek pápa adományozta a pisaiaknak, akik 1017-ben a szaracén veszedelemtől mentették meg Szardíniát, igaz, nem puszta önzetlenségből, sokkal inkább az értékes bányákkal bíró sziget feletti ellenőrzés megtartásáért.


Bármi is legyen az igazság, az tény, hogy a mórfejes pajzs, mint ábra első dokumentált megjelenése 1281-re nyúlik vissza - az aragóniai királyi kancellária egyik pecsétjén látható -, de Szardíniához kötődően csak a XIV. század második felében tűnik fel elsőként, méghozzá a szárd királyság címereként, az aragóniai koronaszövetség egyéb jelképeivel ötvözve, egy, Brüsszelben ma is látható kódexben (Stemmario di Gerle).
Mint aragóniai ,,import", a spanyol fennhatóság alatt álló Szardínián a szimbólum aztán számos érmén és pecséten előfordul, az első hivatalos szárd dokumentum azonban csak 1571-ben ábrázolja.

A címer megjelenése a középkorban korántsem volt egységes, több formában is feltűnt: volt vörös alapon fehér kereszt, szakállas mórok, a homlokpánt egy időben a szemükre ,,csúszott", jobb profil helyett a balt mutattták, stb.

Amikor 1720-ban Szardínia a Savoiaiak fennhatósága alá került, a híres uralkodó dinasztia a saját címerébe is beemelte a mórfejes zászlót, és tulajdonképpen a XVIII. századtól datálhatjuk mai ábrázolásának kialakulását, eltekintve attól, hogy ebben az időben a kendő a mórok szemét fedi, nem a homlokuk körül fut. Ennek okát pontosan nem tudni, de egyes vélemények szerint a piemontiaknak a szigetlakók felé való viszonyát, egész pontosan a szárdok alárendelt szerepét ill. a piemonti kormányzók rosszindulatát voltak hivatottak ábrázolni.

A négy mórt ábrázoló pajzs 1952-ben vált az autonóm Szardínia tartomány hivatalos címerévé, majd 1999-ben annak zászlajává, ám a Piemont felé irányuló ellenállás megszűntével a mórok a másik irányba fordították fejüket, a kendő is ,,lehullott" szemükről, és homlokpánttá lépett elő.




Link

...és Korzikáé

Aki netán abban a szerencsés helyzetben van, hogy Korzikán is megfordult, ott is a négy mórhoz hasonló jelképpel találkozhatott, igaz, itt egyetlen homlokpántos fej díszíti a sziget zászlaját. Az egyezés nem különösebben meglepő, hiszen Korzika csak 1770-ben vált hivatalosan Franciaország részéve, ám mind kultúrájában, történelmében, mind nyelvében ezer szállal kötődik Olaszországhoz, így a korz zászló eredete is fent leírtakhoz vezethető vissza.

(A szöveg és a két zászlót mintázó kép forrásoldala: olaszforum.blog.hu/2008/09/19/szardinia_es_a_negy_mor)


Korzikáról kapott szalvétáim albuma a következő linkre kattintva tekinthetőek meg:LinkSzívesen cserélek belőlük bárkivel.
 
 
0 komment , kategória:  +Korzikai szalvétáimhoz:  
Korzikai szalvétáimhoz:
  2012-09-09 20:48:37, vasárnap
 
  Ma kaptam Korzika szigetéről ezeket az eredeti korzikai mintás szalvétákat, ezekhez szeretnék ma este egy bejegyzést tenni:



Link

Korzika (franciául: Corse, korzikaiul: Corsica) a Földközi-tenger negyedik legnagyobb szigete (Szicília, Szardínia, és Ciprus után). Olaszországtól nyugatra, Szardínia szigetétől északra, Franciaországtól pedig délkeletre fekszik.

Korzika Franciaország 26 régiójának egyike, bár bizonyos tekintetben azoktól eltérő jogállása van. Számos olyan fontos jogot élvez, amely nagyobb hatáskört biztosít számára, mint amennyi a többi régió rendelkezésére áll, de összességében jogi helyzete mégiscsak a többi régióéhoz hasonló. A köznyelvben Korzikát mindenesetre csak mint régiont említik meg. A szigetet a Ligur-tenger választja el a szárazföldtől. Ennek ellenére Korzika hivatalosan Franciaország szerves része, ráadásul nem is számít tengeren túli területnek.

A sziget Bonaparte Napóleon szülőhelyeként ismert.

Történelem :

Korzika az őskorban :

A feltárt leletek alapján Korzikán már az i. e. 6. évezredben laktak emberek. Az i. e. 3. és az i. e. 2. évezredből kőszobrok, kőtömbök és síremlékek maradtak fenn.

Korzika az ókorban és a középkorban :

A sziget az évszázadok során folyamatosan váltakozva különböző népek befolyása alatt állt. Föníciai és etruszk hódítók után i. e. 560 körül görög telepesek érkeztek, majd karthágói befolyás alá került egészen i. e. 237-ig, ekkor elfoglalták a rómaiak. Korzika római irányítás alatt maradt egészen 430-ig, ekkor vandálok, majd gótok rohanták le. 552-ben a Bizánci Birodalom fennhatósága alá került, majd a bizánci uralom összeomlása után egymást követően újabb befolyások érték: előbb a lombardok szállták meg, majd 713-tól rendszeressé váltak az arab hódítások, végül, a 8. század végén Nagy Károly foglalta el és tett rá kísérletet, hogy a Frank Birodalomhoz csatolja. 806-tól kezdve többször is mór hódítók szálltak partra, de 810-ben vereséget szenvedtek a frankoktól. 850-től 1034-ig a Nyugatrómai Birodalom és Toszkána között dúló viszályt is kihasználva a sziget nagy részét a mórok mégis meghódították, ezt követően azonban a 10. század végére feudális anarchia alakult ki.

1077-ben a pisai püspök révén Korzika a pápai legátus részévé vált és így mintegy 200 évig a Pisai Köztársaság fennhatóság alá került. Folyamatos térhódítása után azonban 1284-ben a pisaiak ellen vívott meloriai csata után Korzika felett egy időre a Genovai Köztársaság vette át az irányítást, velük azonban 1296-tól az aragóniaiak is folyamatos harcban álltak a területért, akik 1406-ban a sziget nagy része felett át is vették a hatalmat, ám 1434-ben Genova kerekedett fölül és az 1553-tól 1559-ig tartó rövid francia uralmat leszámítva, a 18. század végéig helyi lázadások és külső támadások ellenére az ő fennhatóságuk alatt maradt.

Korzika az újkor kapujában:

1755-ben kétszeri francia beavatkozás után, Pascal Paolit kinevezték tábornagynak és kikiáltották a Korzikai Köztársaságot. A Korzikai Alkotmány volt az újkor első független, nemzeti alkotmánya, ami a felvilágosodás elvei szerinti demokráciát hozott létre, és noha kevésbé ismert, előfutára volt az USA 1777-ben, és Lengyelország 1791-ben elfogadott alkotmányának. A létrejövő liberális politikai rendszer a maga idejében egyedi volt, a történelemben elsőként szavazójogot biztosított a nőknek.

1768-ban XV. Lajos francia király Genovától megvette annak a szigettel kapcsolatos minden követelését és 1769-ben a köztársasági erők visszaverésével Korzika felett átvette az irányítást. Paoli Londonba menekült, a francia forradalom után az Angliában próbált szövetségeseket találni Korzika függetlenségére irányuló törekvéseihez.

1794-ben az angolok elfoglalták a szigetet és kikiáltották az Angol-Korzikai Királyságot, azonban 1796-ban a Nemzetgyűlés egy 1789-es rendeletében kimondottaknak megfelelően Franciaország azt a sajátjának tekintette és visszafoglalta.


Napóleon :

Korzika a szülőhelye Napoléon Bonaparténak, aki egy korzikai kisnemesi családban született 1769. augusztus 15-én a korzikai Ajaccio városában egy nyolcgyermekes család második utódaként (Jozifenával kötött házassága okmányán azonban születési dátumként 1768. február 5-e szerepel).

A szülei fiatalon francia iskolába járatták, de ettől függetlenül 1793-ig meglehetősen sok időt töltött a szigeten, amikor viszont a kialakult politikai helyzet miatt családjával Franciaországba költöztek.

Az első és második világháború :

Az első világháború folyamán a francia hadseregben 50 ezer korzikai katona harcolt a nyugati fronton a német hadsereg ellen. A háború alatt Korzikát a franciák egyfajta fogolytáborként használták. Mivel rengeteg német katona esett fogságba, ezért sokukat citadellákban, kolostorokban, sőt csűrökben és pajtákban őrizték. De nemcsak németek, hanem rendkívül nagy számban magyarok is raboskodtak Korzikán, akiket a doberdói fronton fogtak el. Annyira embertelenek voltak a körülmények, hogy számos fogoly meghalt. Ugyanakkor háborús sebesültek ápolására is rengeteg hadi kórházat hoztak létre a szigeten, ami biztonságos helyen feküdt, mivel keletről Olaszország a franciák szövetségese volt, Németország pedig nem jutott ki a Földközi-tengerre.

Nagyon jó stratégiai adottságai révén az angolok, majd az amerikaiak is támaszpontokat létesítettek itt. Jelentőségével a német hadvezetés is tisztában volt, s többször támadták meg a sziget kikötőit német búvárhajók.

A második világháború során egy 90 ezer fős olasz hadtest foglalta el Korzikát. A szigetet védő francia és korzikai katonák rövid harc után hamar letették a fegyvert, mivel ekkor már a nagyerejű német támadás miatt Franciaország is összeomlott. Benito Mussolini nyíltan hirdette a háború előtt is, hogy Korzika olasz föld, ezért Olaszországhoz kell tartoznia, ennek ellenére az olasz hadseregnek Adolf Hitler nyomására ki kellett ürítenie a szigetet, amit a nácik a Vichy-kormánynak adtak vissza. A szigeten szerveződtek kollaboráns és más fasiszta csoportok, egyebek között Petru Giovacchini kampányolt nyíltan az Olaszországgal való egyesülés mellett. Emellett a titkos ellenállás partizánmozgalmak képében is szerveződött. Eleinte csak a kollaboráns francia katonák ellen.

1943-ben a francia kollaboráns kormány a szigetet használta támasztpontnak, hogy kisebb támadásokat hajtson végre az észak-afrikai és szíciliai brit és amerikai csapatok ellen. Miután az olasz hadsereg kapitulált, a Szíciliából visszavonuló német egységek útja Korzikán haladt. Megpróbáltak ugyan megerősített támaszpontot kiépíteni a szigeten, hogy azzal hatékonyabban védjék Olaszországot a szövetségesektől, de a lakosság egyöntetűen ellenségként tekintett a németekre, s a Vichy kormány katonái sem akartak harcolni Hitlerért. Korzikát a német csapatok könnyen feladták, de ennek ellenére a szigetnek még egy ideig el kellett szenvednie a német légicsapásokat.

A háború után a sziget visszakerült a helyreállított francia államhoz.

A szigeten a második világháború után az önálló nemzettudat felerősödött, amely a korzikai tudatot részint a korzikai nyelvre alapozta. Évtizedek óta működnek a függetlenség mellett állást foglaló pártok, sőt szélsőséges szeparatista szervezetek, amelyek kisebb robbantásokat hajtanak végre francia kormányépületek ellen. Az erőszakot fokozta, hogy az 1970-es években a francia kormány erővel akart fellépni a szeparatisták ellen. 2008. január 12-én került sor egy nagyobb incidensre, amikor 18 szeparatista egy párizsi kormányrendelet miatt hajtott végre egy kormány épület ellen támadást és történt egy újabb robbantásos merénylet is. 2000-ben volt terv arra, hogy nagyobb autonómiát adnak a szigetnek, de ezt a francia parlament elutasította, attól tartva, hogy más francia régiók is nagyobb önállóságra törekednének. A terv francia támogatói pedig azt várták ettől, hogy ezzel megfékezhető lesz a szeparatizmus. Sajnos a francia javaslatot kis eltéréssel, de a korzikai többség elutasította, mert nem értett egyet vele. Az 1991-es Korzika-törvénnyel bár adtak autonómiát a szigetnek, de ez elég hiányos volt, mert a helyi prefektust továbbra is a franciák nevezték ki.

Közigazgatás :

Korzika kollektív territóriumának fővárosa Ajaccio (korzikaiul: Aiacciu). A régió két francia megyére bomlik: Corse-du-Sud és Haute-Corse. A közelmúlt autonómiai törekvései meghiúsultak, az az elképzelés pedig, melynek célja a megyék megszüntetése és a kollektív territórium visszaállítása lett volna, egy 2003-as népszavazáson csekély különbséggel szintén elbukott.

Földrajz:

Éghajlat:

A sziget éghajlata mediterrán. A nyár itt forró és száraz, a tél pedig enyhe és esős. Januárban és februárban 300 méter felett megmarad a hótakaró, amely sportolásra is alkalmas. A szigeten körülbelül 50 esős nap van, amely jellemzően október és január között oszlik el. A napos órák száma több mint 2700. A magas hegycsúcsok között az időjárás viszont hirtelen meg tud változni. A szél sokat fúj, a helyiek több fajta szelet is megkülönböztetnek: maestrale, libecciu, tramuntane, ponente, gregale és levante. A legjellemzőbb az északról fújó maestrale vagy más néven mistral.


Növényzet és állatvilág:

A természetes növénytakaró 400 méterig mediterrán erdőkből, bozótokból áll, illetve fügekaktusz, aloé, agávé, szőlő és citrusfélék teremnek. 1000 méteres magasságig jellemzően gesztenye és tölgyerdők találhatók. E felett bükk, nyír, éger, feketefenyő és topolyafenyő a jellegzetes növényzet.

A szigeten gyíkok, tűzszalamandra, teknősök, vadnyúl és vaddisznók élnek nagy számban. Mérges kígyók nem honosak. Madarak közül gyakoriak az ölyvek (pl. az egerészölyv) és a karvalyok.

Közlekedés :

Vasút :

A sziget vasútvonalainak hossza összesen 232 km. Keskeny nyomtávú pályán dízel vontatás történik. A fővonal Bastia-t és Ajaccio-t köti össze, míg egy mellékvonal Ponte-Leccia-ból kiágazva Calvi-ig tart. Volt még egy harmadik vasútvonal is, de az a második világháborúban megrongálódot. Azóta sem állították helyre. A hálózatot a korzikai vasúttársaság (CFC) kezeli. Személy- és teherközlekedés egyaránt van Korzika vasúthálózatán. A személyvonatok kizárólag motorvonatokból állnak.

(hu.wikipedia.org/wiki/Korzika)

Korzika térképét mintázó szalvétám összehajtott eredeti változatban, és kihajtott változatban, ahol a teljes térkép látható:




Link

Korzikai szalvétáim a következő linkre kattintva tekinthetőek meg, melyekből szívesen cserélek bárkivel:Link
 
 
0 komment , kategória:  +Korzikai szalvétáimhoz:  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 3343 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1201
  • e Hét: 2804
  • e Hónap: 34124
  • e Év: 253735
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.