Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 82 
Falu Tamás: Találkozó
  2017-10-29 07:00:43, vasárnap
 
  Falu Tamás:

Találkozó


Pajtás, a hajad ősz már,
A hátad görnyeteg.
Arcodra rémet rajzolt
Az életszörnyeteg.
Fogadat elkoptatta
A fogcsikorgatás,
Pálcádból ásónyél lett.
Mely mind mélyebbre ás.

Pajtás, mit nézel úgy rám,
Hogy a szivem megremeg?
Talán a hajam ősz már,
Vagy hátam görnyeteg?
Talán eszedbe jutott
A messze, árva pad?
Könnyeid kit siratnak,
Engemet, vagy magad?

Pajtás, ne nézzük egymást,
Nézzünk visszafelé:
Egy kertben rózsa nyílik
És döngicsél a méh.
Virágzó fa egy parton,
S mi ott hagytuk a fát . . .
- Kinyújtott kar a bánat -
Gyere, öleljük át!

Képes hét 1928. október 7.
 
 
0 komment , kategória:  Falu Tamás  
Falu Tamás: Halottak szeme.
  2017-06-28 05:42:23, szerda
 
  Falu Tamás:

Halottak szeme.


A mennybolt a halottak szeme,
Minden halotté.
Kékre lengi a lelkük szene.

Járkálj alatta meghatottan
És emlékezve,
Drága halottak néznek onnan.

Vándorolj át sok láthatáron,
Oh, hátha, hátha
Távol szempár vár égve, vágyón.

S hová az ég százszor hiv: jöjj el.
Maradj ott holtig,
S épits kunyhót üvegtetővel.

a_het_1918.
 
 
0 komment , kategória:  Falu Tamás  
Falu Tamás: Elbeszélgettem . . .
  2017-06-22 06:09:49, csütörtök
 
  Falu Tamás:

Elbeszélgettem . . .


Elbeszélgettem a zörgő levelekkel,
Tavaszi zefirrel, téli vad szelekkel.
Kiürült fészekkel, szálló vadludakkal,
Kanyargó, elvesző mezei utakkal.

Elbeszélgettem a náddal és a sással,
A hajnali csenddel, esti susogással,
Kunyhóval, árokkal, nyárfával, hidakkal,
Fűszállal, bogárral, menekvő vadakkal.

Elbeszélgettem a falakkal, romokkal,
Kaviccsal, sziklával, tengerrel, homokkal,
Innen tudom, hogy míg útját büszkén rójja,
Mily kevés az ember mondanivalója.

Napkelet_1934.
 
 
0 komment , kategória:  Falu Tamás  
Falu Tamás: Parfüm.
  2017-06-18 06:38:47, vasárnap
 
  Falu Tamás:

Parfüm.


A zongora húrjait kitépem,
S beleöntök sok-sok illatot.
A fűét, mely száll a hervadt réten,
S a kertét, mit a nyár itthagyott.

Száz illatnak hajnali szerelme
Pihen majd a billentyűk alatt,
Száz illatnak álma kél rezegve,
Mig az ujjam rajtuk átszalad.

Eljátszom majd a májusi kertet,
A parfümöt, mit sóhajtás kerget,
Novemberi ázott temetőt;

Eljátszom majd a tavaszt a télnek,
S az őszt, amint illatverten tér meg
Egy könnyes, álmos, ólmos délelőtt.

a_het_1914.
 
 
0 komment , kategória:  Falu Tamás  
Falu Tamás: Sírkő.
  2017-06-13 06:08:11, kedd
 
  Falu Tamás:

Sírkő.


Feketén áll a kirakatban,
Még nem veri se jég, se hó.
A lapja sima, tükörfényes,
Ez a sírkő még eladó.

Kinek emlékét majd megőrzi:
Isten tudja, most merre, hol?
Tán örömért futkos lihegve,
Vagy bánat elől bujdokol.

Nappalát talán átkacagja,
S éjjel boldogan szendereg,
S az a béke lengi át álmát,
Mely majd pora fölött lebeg.

. . . A sírkő néma, áll nyugodtan,
Vár, egyre vár türelmesen . . .
De ha megmozdul ma, vagy holnap,
Úgy jaj neked, vagy jaj nekem!
 
 
0 komment , kategória:  Falu Tamás  
Falu Tamás: Katona-karmester.
  2017-05-03 09:00:47, szerda
 
  Falu Tamás:

Katona-karmester.


Lépett az utcán feszesen,
Kezében ütempálca.
Nyomult utána a tömeg
Kedves dalait várva.
És harsogtak a harsonák,
A dob verők peregtek,
S hangbonbonok hulltak alá
Öregnek és gyereknek.

Szálltak méla melódiák
És repültek az évek,
A karmester nem tudta, hogy
Már minden csöndessé lett.
Hogy elmaradt a kürt, a dob,
Szakadtak húrok, drótok,
A tömeg lassan szétoszolt,
S az ablak becsukódott.

Ó csak lépkedett feszesen,
A szűk néptelen utcán,
Vezényelte az ütemet,
Szemeit is lehunyván.
Vezényelt pianisszimó,
Csak a csendet vigyázva . . .
Testvér, én, te, ő, mi, ti, ők,
Jaj, sohse nézzünk hátra.

Budapesti Szemle. 1937.
 
 
0 komment , kategória:  Falu Tamás  
Falu Tamás: Palotában szerettem volna élni.
  2017-04-29 08:46:55, szombat
 
  Falu Tamás:

Palotában szerettem volna élni.


Palotában szerettem volna élni,
Melynek homloka gyönyörű barokk,
Melynek kapuján kilincs helyett gomb van,
S hol ragyognak a tükörablakok.
Hol lakáj áll a díszes bejárónál,
Százados parkban szökőkút buzog,
Hol tóba néz az előkelő pálma
S őrt állanak a hűvös ciprusok.

Palotában szerettem volna élni,
Hol kesztyűs kézzel kínálgat a csend,
Ahol a falról berámázott ősök
Nyugodt, bölcs arccal nézik a jelent.
Ahol egymásba szédülnek a termek
És drága mívű óra zeng, zenél,
Ölelkezik a fehér az arannyal
És lábujjhegyen jár a szenvedély.

Palotában szerettem volna élni,
Kizárva onnan minden durva neszt,
Kezet csókolni finom hercegnőknek
Es csodálni egy szőke baroneszt,
Halálba szunnyadni a kandallónál,
Míg árnyba hull a kincses nagy szalon,
És belépve egy üres képrámába
Tovább álmodni ott fenn a falon.

Budapesti Szemle. 1937.
 
 
0 komment , kategória:  Falu Tamás  
Falu Tamás: Legjobb.
  2017-04-28 07:52:10, péntek
 
  Falu Tamás:

Legjobb.


Nem jó tudni a holnapot,
Már mit sem várva benne,
Vergődve vinni a szívet,
Mely még élni szeretne.

Nem jó sírni az életért,
Mely csupán bús arasznyi,
Legjobb meghalni az előtt,
Mielőtt meg kell halni.

Budapesti Szemle. 1937.
 
 
0 komment , kategória:  Falu Tamás  
Falu Tamás: Múlandóság
  2017-03-18 07:03:45, szombat
 
  Falu Tamás:

Múlandóság


Egyszer majd kezedet elengedem én is,
Egyszer majd elhagy az utolsó remény is.

Egyszer majd összeér elsimuló hantunk,
Uj életförgeteg viharzik át rajtunk.

Egyszer majd mesékben jövünk elő néha,
Ha kísért pár szívben a szívünk árnyéka.

Egyszer majd ránk hullnak ködbe mártott leplek,
Azok sem lesznek, már, akik elfeledtek.

napkelet_1931.
 
 
0 komment , kategória:  Falu Tamás  
Falu Tamás: Befútta az utat a hó.
  2017-01-31 08:12:08, kedd
 
  Falu Tamás:

Befútta az utat a hó.


Szegény apám csupa jóság volt,
Aki kért tőle, az mind kapott.
A szíve, mint a viasz, lágy volt
És olyan meleg, mint a gyapot.
Szerette a magányt, a csendet,
És szeretett szeretni, hűn,
S szeretett este elvonulva
Eljátszogatni a hegedűn.
Ifjúkorára gondolt ekkor,
Oly meghatott volt és megható
És mindig eljátszotta halkan, .
Hogy : Befútta az utat a hó.

Oh, a hó befú minden utat,
És elfut utasával a szán.
De most, hogy nevét említettem,
Egy percre visszafordul apám.

Budapesti Szemle. 1940.
 
 
0 komment , kategória:  Falu Tamás  
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 82 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 179 db bejegyzés
e év: 3036 db bejegyzés
Összes: 29465 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 6454
  • e Hét: 46209
  • e Hónap: 116517
  • e Év: 1692342
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.