Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/47 oldal   Bejegyzések száma: 467 
Őszi emlékkönyv...
  2018-09-04 20:44:28, kedd
 
 


Bóka László:

Őszi emlékkönyv...


Rám alkonyodott ez az ősz
hideg és sárga sugarakkal,
ifjúság, tág vadászmező!
nyomomban zordan jár a csősz:
úrfi, hátrább az agarakkal!

Eső jön, ólmos és hideg,
csipkézik kertem hajnali derek, -
ifjúság, kicsi asszonyom!
az ősztől szívem szíved menti meg,
bújjunk össze: a világ didereg.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - B*  
Nézlek téged...
  2018-09-04 18:57:55, kedd
 
 

Bánfalvi Tibor:

Nézlek téged...


Minden nap csak nézlek téged
de kérni nem merlek
,hogy fogd meg a kezem
s legyél velem.

Csak nézlek téged s örülök
hogy felém sodort az élet.
Láthatlak téged
mikor mosolyogsz oly szépen.
Miként olykor rám pillantasz
szívem csak téged akar.
De hallgatok tovább
nem mondom sétáljunk együtt tovább.
Csak kullogok nyomodban
s hálát adok az úrnak.

Hálával tartozok,hogy angyalát
leküldte s utamba sodorta.
Mikor nézlek téged
úgy-érzem megnyugszom tőled.
Minden mi fáj s elszomorít
hirtelen eltűnik míg nézlek téged.

Úgy érzem jó kedved s élet szereteted
feltölt engem míg nézlek téged.
Ragyogó szépséged rabul ejt engem.
De mikor időnk lejár s elválok tőled
Jó kedvem csökkenni kezd tőle
s várom a szünetet mikor újra töltesz engem.

Lesem az órát minden percben s számolom
mikor láthatlak újra téged.
Mindig csak te jársz eszemben
mikor dolgozom vagy itthon pihenek éppen.
Szeretlek kedvesem ezt ne felejtsd el kérlek.







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - B*  
Szeretnék...
  2018-09-03 21:23:51, hétfő
 
 


Balogh Béla:

Szeretnék...


Szívemben szövődik halk ima,
Szeretnék napsugár lenni ma.

Átszállni messze a föld felett,
Napfénnyel fonni be kertedet.

Nyíló virágra rálehelni,
Illattal, színnel eggyé lenni.

Beolvadni a nagy világba,
Szerény árva szép kis virágba.

Kedvedet esdőn addig keresném,
Amíg letépnél egy csendes estén.

Fájó viráglelkem felújjongna,
Oda tennél az asztalodra.

S amit sorsom meg nem ád,
Boldog lennék egy éjen át.

Imába foglalnám a neved,
Vigyáznék álmaid felett.

S reggel, ha virágod öntözöd,
Meghalnék kis kezeid között.
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - B*  
Hajnali csendben...
  2018-09-02 20:03:24, vasárnap
 
 


Bratan Erzsi:

Hajnali csendben...


Lehunyja szemét a Hold s az összes csillag,
pihen a táj, minden élő szunnyad,
szürke álomfelhő borul a világra,
szabadon szárnyal dús fantáziája.

Nesztelen suhan a boldogság hő vágya,
hajnali csendben formálódik álma,
most még minden, bármi megtörténhet,
képzeletünk messzire repülhet.

Rezzenéstelen, egy mozdulatlan ábránd,
nem létezik a tér, s az idő is megáld,
határtalan semmi, melyben benne minden,
végtelen létezés ébred a szívekben.





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - B*  
A fény imája...
  2018-09-02 19:31:21, vasárnap
 
 


Bencze Marianna:

A fény imája...


Hajnalban, napkeletről jött a fény,
föld gyönyörű, hűséges szeretője,
szerelme aranyló lángra kélt,
simulva kúszott a hegytetőre,

bebújt a kis kápolna ablakán,
az oltár lépcsőn sugara megrogyott,
bearanyozva a templom szent falát,
a fény, térdre hullva imádkozott,

s falra rótt igéit olvasva újra,
hite a múló nappal egyre nőtt,
a keresztre feszített elé borulva,

a Világ világossága előtt...
majd felállt, a küszöbről visszanézett,
s az alkonyattal lénye semmivé lett.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - B*  
Hiányzol nagyon...
  2018-09-02 18:47:17, vasárnap
 
 


Ben Garay:

Hiányzol nagyon...


Ha lombjukat hullatják a fák ősszel
És én tudom, többé sosem jössz el
Elsárgult levelek úszkálnak a tavon
Sóhajt a lelkem: hiányzol nagyon!

Ha téli estén, útban hazafelé menet
Halkan suttogom az elátkozott nevet
Magányos léptem nyikordul a havon
Sóhajt a lelkem: hiányzol nagyon!

Ha tavaszi virágok illatát viszi a szél
És emléked még mélyen bennem él
Szerelmespárok bújnak össze a padon
Sóhajt a lelkem: hiányzol nagyon!
.
Ha nyári esőben a napnak fénye csillan
Véle gyöngyöző kacajod majd tovaillan
Kétségbe esve feléd nyújtanám karom
Sóhajt a lelkem: hiányzol nagyon!
.





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - B*  
Egyetlen percben...
  2018-08-30 21:40:07, csütörtök
 
 

Borza Zoltán:

Egyetlen percben...


Szavakat, mondatok követnek,
mit tehetnék most vajon én?
Szeretném, ha újra jó lenne,
mosoly lenne az elmúló perc végén.

Évek múltak már el, csendesen,
amióta ismerlek téged.
A csend a legnagyobb távolság,
szeretném, ha szépen,
lassan eljönne a boldogság.

Túl sokat tettél már meg értem,
s nem lenne jó, egyszerűen lelépned.
Bár én csak szavakat adhatok neked,
nekem a csók és az érintés,
egy tiltólistán hever.

Túl sok a perc, túl sok az áldozat,
az időd nagy részét, rám áldoztad.
Dönteni dönthettél volna másként,
de akkor így, nem lenne semmi,
ami már megtörtént.

Most kereshetnék bűnbakot,
mint, hogy belássam,
a hibám valakin átgázolt.
Jó volna újra, hosszasan beszélni,
de ha nem megy, időt kell biztosítani neki.

A csendben,
egy perc is idegen nélküle.
A zajban egy perc is,
kevésnek tűnik vele.

Telnek a napok,
de hagyom őt békén,
mert ha sietek,
akkor még idegenek leszünk a végén.

Bár a távolság nagy,
de a csend még nagyobb.
A távolságot lehet csökkenteni,
de a csendet, csak szavakkal lehet felkelteni.







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - B*  
Nyár színei...
  2018-08-21 21:45:19, kedd
 
 


Bőr István:

Nyár színei...


Ezernyi színe a ragyogó nyárnak,
bódító illata virágcsodáknak,
napfényt varázsol kis szobák mélyére
örömmel nézek a virág kelyhére

Hallom a szellő andalító dalát,
szemlélem a felhők örökös táncát.
Hajladozó ágak ölelik egymást,
hallom lombok közt bújó madár dalát.

A virágcsodákat vázába tettem,
szálljon illatuk körbe körülöttem.
Lopják szobámba nyár összes szépségét,
festmény őrizze virágok emlékét.

Így, ha elmúlik a szikrázó szép nyár,
gondolatom az ősz illatánál jár,
ha hó borítja köröttem a fákat,
nyárillat lengi majd be a szobámat.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - B*  
Nem ragaszkodni...
  2018-08-19 21:13:44, vasárnap
 
 


Babiczky Tibor:

Nem ragaszkodni...


Nem ragaszkodni, hanem
szeretni vágyom.
Nem aggódni, hanem félni akarok. Nyom
nélkül élni, mint

a felhők. Árnyékot cipelni, zivatart;
sodródni, szétomolni, hagyni, hogy végül
ragyogjon a nap.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - B*  
Nyár...
  2018-08-17 21:52:41, péntek
 
 


Bella István:

Nyár...


Megfojt e súlyos ragyogás,
amit torkomra ráfon
e nyári ítélethozás
sugarakból, virágból.

Szomjuk nem lehet oltanom.
A nagy forróság földönt.
Az ég, a kéklő oltalom,
itt züllik a mezőkön.

Befele lát már csak szemem,
de így is egyre látom:
tétova lepke, szerelem,
izzik egy zöld faágon.

A nyár, bokáig meztelen,
kövek parazsán lépdel.
Közelről asszonyarca van.
Mint te, olyan egészen.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - B*  
     1/47 oldal   Bejegyzések száma: 467 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 3724 db bejegyzés
Összes: 15213 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 225
  • e Hét: 1835
  • e Hónap: 23316
  • e Év: 408465
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.