Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/13 oldal   Bejegyzések száma: 127 
Kötődés...
  2018-04-23 21:00:27, hétfő
 
 


E. E. Camings:

Kötődés...


Magamban hordom a szívedet,
a szívemben hordom.
Mindig itt van velem.
Bárhová megyek, mindig kell nekem.
És akármit teszek, bármi lesz,
Te ott leszel kedvesem.
A sors nem riaszt,
mert Te vagy a sors nekem.
Nem kell világ ennél szebb,
mert Te vagy a világ, igen.

Íme a titkok titka,
mit senki se tud:
gyökere minden gyökérnek,
rügye minden rügynek,
egek feletti ég a fán,
mely maga az élet.
Mely magasabbra nő,
mit a lélek remélhet,
vagy elme megérthet,
mint az alá nem hulló csillagok csodája.
A szívemben őrizlek.
Ott őrizlek a szívemben.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - C*  
A bűvös virág...
  2018-04-21 21:21:21, szombat
 
 



Csukás István:

A bűvös virág...


Ha szereted viszont szeret
Ha mosolyogsz, ő is ám!
Ha bánat ér, megosztozik
Szegény szíved bánatán.

Cirógatod, megcirógat
Becézgeted, örül ám,
Szíved örül, lelked röpül,
csodálatos illatán.

Orvosság ez minden bajra
Gondot s a bút űzi ám!
Szíved-lelked meggyógyítja,
míg merengsz az illatán!





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - C*  
A tanító fájdalom...
  2018-04-21 20:48:17, szombat
 
 


Cser Melinda:

Utazás a Lelkem körül: A tanító fájdalom...


A fájdalom tanít meg tűrni.
A fájdalom tanít meg várni.
A fájdalom tanít meg hinni.

Hinni, hogy elmúlik egyszer.
Nem fájhat örökké.

Nem lehet mindig csak szenvedni.
Ahol van fájdalom, ott készül valami.
Valami, ami magasabb rendű nála.
Ami legyőzi és helyet ad a jónak.

Nem felejted soha, de megtanított élni...






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - C*  
Mennyi minden...
  2018-04-16 22:02:55, hétfő
 
 


Csontos Sándor:

Mennyi minden...


Mennyi minden van, amit nem veszünk észre.
Mennyi szép van, és elmegyünk mellette.
Mennyi kinyújtott kéz, és nem fogjuk meg,
nem segítünk, mikor kellene.

Bántja szememet a sok megtört szem fénye,
becsukott ajtók mögött az elveszett életek reménye.
Bántja a szívemet,bánt,hogy mennyi mindent
nem veszek észre...





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - C*  
Kárpátalja...
  2018-04-16 21:36:58, hétfő
 
 


Csobolya József:

Kárpátalja...


A mi hazánk a fenyőfák hazája,
Itt még csermely a magyarok Tiszája.
Hegyeknél magasabban ringott bölcsőnk,
Minket a bércek adtak ide kölcsön.

Testvéretek vagyunk s idegen mégis,
Itt szent, visszhangosabb a hang s a vér is.
A vizek zengve tört sziklákat visznek,
Akik itt élnek, erősebben hisznek.

Itt nem teremnek zsírosan a földek,
Az ég elsózta őket legelőknek.
Itt nem aratnak, pedig hányszor vetnek!
Akik itt élnek, forróbban szeretnek.

Vad szél játszik a bércek orgonáján,
A tél jéggyertyát gyújt az erdők fáján.
S ha hull a hó, éhes vadak matatnak,
Akik itt élnek, jobban összetartnak.

A nagy hegyek mint ősz parasztok állnak,
S csoportokban munkátlan elpipálnak.
Olykor felhők felett az égbe vesznek,
Akik itt élnek, gyakrabban könnyeznek.

A mi hazánk a fenyőfák hazája,
Most csonka ország vérsikolyos szája,
A magyaroknak itt sírokat ásnak,
Akik itt születtek, mindig visszavágynak.









 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - C*  
Violák...
  2018-03-26 22:09:46, hétfő
 
 


Czóbel Minka:

Violák...


Magános rét - talán kert vége? -
Tömött - füvesen elterül
Távolabb, négyszögű kerettel
Sűrű füzek veszik körül.

Ingó fűszálak hálózatját
Sötét arannyal hímzik át
Sűrű egyenlő távolságban
Illatos sárga violák.

Délutáni nap nyári lángja
Játszik ágon, fűszálakon,
Négyszögletű rét közepében,
Magában áll egy hajadon.

Karján kisgyermek, hó ruhában,
Kis rózsás puha áll alatt
Kötött mintájú fejkötőjét
Tartja keskeny batisztszalag.

Árnyékban van ruhája, arca,
De ha kinyújtja kis kezét,
Beléakadt fény átlátszóvá
Lángolja piciny tenyerét.

Gyermekre, fűre, violára
Rászállt egy örök pillanat:
Előbb mi volt? mi lesz majd később...
- A hanyatló nap lehalad. -

Füzek mögül, lehaladó nap
Gyöngébben ontja sugarát,
Sötétül a fű, erősebben
Illatoznak a violák.

Még hűvösebb kék fátyolával
Felszálló alkony elfedett
Rét közepén álló leányzót,
Füvet, violát, gyermeket.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - C*  
Szeretet!
  2018-03-21 21:00:40, szerda
 
 


Csizmadia István:

Szeretet!


Keresem a szavakat,mellyel le írhatom,
A Szerelemről szóló pár kedves kis sorom,
Egy hajnali ébresztés,egy forró ölelés,
Sok-sok ember álma egy ilyen ébredés.

Mint a kandallóban,a hogy a láng lobog,
Hajnalban a szív is oly hevesen dobog,
Viszonozni tudja az igaz szerelmet,
Le dobva magáról a fájó bilincseket.

Hogy van e rá igény az ma talány,
Fiatalon biztos,de később is talán,
Mert az igaz szerelem az örökkön kitartó,
Csak az idő hosszabb,mely végtelen és mulandó!






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - C*  
Reggeli kívánságok...
  2018-03-18 20:36:34, vasárnap
 
 

Csinger Éva:

Reggeli kívánságok...


Szeretni, keresni,
Teremni, lebegni.
Reggeli felhőkkel
Szerelmet szeretni.

Kékesen simulni,
Öledben csitulni,
Szomjas ébredéssel
Kéjesen pirulni.

Teljeset létezni,
Szemeddel érezni,
Kezed melegével
Félelmet rejteni.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - C*  
Már nem várlak ...
  2018-03-12 21:38:50, hétfő
 
 


Csákvári Zsóka:

Már nem várlak ...


Lement a nap
tán új is virrad.
Járok az úton
nem hoz vigaszt,
hogy megvagy
- mint mondtad -

- Mondom -,

én is megvagyok.
Nem várlak már,
úgy jön holnapom.

Nélküled-napokat
sem számolom.
Első gyenge fagv
elvitte téli kertem
virágzó jázminbokrait
- s vele téged -

félek

nem hajt ki többé
az a zsenge rügy.
Új tavasz jön majd
nyílik még virág.
Eljön egyszer az is,
hogy nem gondolok Rád?






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - C*  
Csak emlékezem...
  2018-03-12 20:24:16, hétfő
 
 

Csákvári Zsóka:

Csak emlékezem...


Emlékek útján járok ,
hol együtt mentünk egykoron,
ma már nem kergetek álmot,
de még hiányzol! Nagyon!

Áldjon Isten! Bármerre jársz,
nem kívánok mást neked.
Hazudhatnám, hogy már nem fájsz,
de rácáfolna a szívem.
Lábunk nyomát őrzi még az út,
lelkemben sem fakul meg a múlt...

Hogy szerelem volt?
Ki tudja már, lényegtelen.
A kirakós képből egy kocka,
képpé merevült életemben.







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - C*  
     1/13 oldal   Bejegyzések száma: 127 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 244 db bejegyzés
e év: 2408 db bejegyzés
Összes: 13943 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1425
  • e Hét: 4965
  • e Hónap: 30759
  • e Év: 170998
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.