Regisztráció  Belépés
lovaszmarika.blog.xfree.hu
Vágyógyj arra, amit a holnap hoz, és örülj annak, ami ma van. Wass Albert "A jó embereknek szép haláluk van" Wass Albert Lovász Lászlóné Marika
1936.09.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/207 oldal   Bejegyzések száma: 2062 
Benedek Elek és párja
  2017-10-15 13:24:48, vasárnap
 
  Benedek Elek és párja
Ilyen is van.....

*Benedek Elek és Fischer Mária*

A 23 éves Benedek Elek, a Budapesti Hírlap újságírója volt, amikor 1882 egy őszi délutánján főnökével, Rákosi Jenővel betértek szivarért egy Rókus kórház melletti trafikba. Egy aznapi újságcikkről beszélgettek, amikor a trafikosné sarokban ülő lánya beleszólt a társalgásba. Vitába szállt a nagy hírű főszerkesztővel, amihez talán Eleknek sem lett volna mersze. A magas, jpképű fiatalember annyira rácsodálkozott az éles eszű lányra, hogy
elfelejtett fizetni a szivarokért. Másnap egy ibolyacsokor kíséretében vitte el a tartozást, s innentől kezdve mindennap visszajárt a boltba, hogy találkozzon a 19 éves Fischer Máriával. Az elszegényedett székely nemesi család fia és a félárva, vallásos zsidó lány szerelmét sokan értetlenkedve nézték. Ők nem értették, mi lenne a baj. Elek másfél év udvarlás után belépett a trafikba és a lány elé állt:

"Kisasszony, gyönyörű álmot láttam. Virágos almafa tövében szenderegtem, s maga égőpiros rózsát ejtett a mellemre... Igazat jelent-e az álmom?"

"Igazat" - hangzott a felelet. 1884-ben összeházasodtak, és 45 évig el sem váltak egymástól.

Bár Elek elismert újságíró lett, s egy ciklus erejéig országgyűlési
képviselő is, szerényen éltek Reáltanoda utcai lakásukban. Elek nem becsülte sokra a pénzt, így megtartani sem tudta.

A család motorja Mária volt, a hat gyerek mellett férje ügyeit is kézben tartotta. Elek sokat dolgozott, ma már csak meseíróként tartják számon, pedig kemény hangú közéleti publicista és a szociális igazságtalanságra érzékeny regényíró is volt. Regényeiből kitűnik, hogy egyszerre hitt a nők egyenjogúságában és az életen át tartó szerelemben.

Szülőföldjén, Kisbaconban felépítette álmai házát, a tornác felett ma is ott a felirat: Mari. Neki építette. Nem szerettek külön lenni. Ha Eleknek mégis utaznia kellett, minden nap levelet írt feleségének, Mária pedig minden nap válaszolt. Elek tudatosan fordult a gyermekirodalom felé, ezt politikai állásfoglalásnak is tekintette. A századfordulón már Elek apónak hívta mindenki, egyik gyerekújságot adta ki a másik után.

A világháború alatt János fiuk megbetegedett, így Mária Kisbaconba költözött Pestről, hogy ápolhassa. A pesti zsidó lányból igazi székely asszony lett, a falu befogadta. Amikor 1920-ban János meghalt, Elek is döntött: végleg hazatért. A fiatal erdélyi írók kérésére újra visszatért az irodalmi közéletbe is, lapokat szerkesztett.

1929. augusztus 17-én éppen az írók feladatáról írt, amikor agyvérzést kapott. Utolsó három leírt szava ez volt: "fő, hogy dolgozzanak." Leesett a székről, többé nem tért magához. A család tudta, hogy hamarosan vége. Mária megfogta a férje kezét, majd hirtelen felállt és kiment a házból. Néhány perc múlva visszatért, leült az ágy mellé.

"Édeseim" - mondta nyugodtan a gyermekeinek - "azt hiszem, most kifogytok belőlünk".

Rátámadtak. "Te valamit bevettél! Gyorsan hánytatót!".

Összeszorította a fogait, nem vett be semmit a 9 Veronál után. Megértették végül, hogy így akarták, s fordítva Elek is így tett volna. Elbúcsúzott a gyerekeitől, nem sokkal ezután elveszítette az eszméletét, és egy nappal később ő is meghalt. Egyszerre temették őket, ott volt az egész falu és sok író-barát.

Benedek Eleket a halálba is követte a felesége: együtt temették el őket. Elek apó sírfelirata az Újszövetséget idézi: " Jézus tanítványa voltam, /Gyermekekhez lehajoltam/ A szívemhez felemeltem, / Szeretetre úgy neveltem."

Felesége, Fischer Mária zsidó származású asszony, akit életre szóló szerelem kötött férjéhez, beváltotta ígéretét: "Sem élve, sem halva nem hagyjuk el egymást". Az ő sírfelirata az Ószövetségből, Ruth könyvéből való: "Oda megyek, ahová te mégy."

Szép, paraszti temetése volt az egykori nemes úrfinak és a zsidó
polgárlánynak, akik nem tudtak elválni egymástól.

 
 
0 komment , kategória:  Szép írások  
Szép levelet kaptam - Csné Ildikótól
  2017-10-14 13:02:06, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Szép írások  
A favágó esete
  2017-10-12 12:02:34, csütörtök
 
  A favágó tanulságos esete.....

​Egy nap a favágó egy a folyó fölé behajló ágat kezdett el levágni, de hirtelen a baltája beleesett a vízbe. A férfi keservesen sírva fakadt,mire megjelent előtte maga az Úristen.Megkérdezi a szegény embert, hogy mi az oka a reménytelenségének? A favágó elmeséli. Legnagyobb meglepetésére az Úristen belevetette magát a habokba, és amikor feljött, a kezében tartott egy színarany baltát.Ez volt a te baltád? - kérdezte.Nem - válaszolta a favágó.Az úristen visszaugrott a vízbe és visszatérve kezében tartott egy ezüst baltát. Ez volt a te baltád? A favágó megint azt válaszolta,hogy nem.Erre az Úristen ismét alámerült és felhozott egy acélbaltát. A favágó örömmel kiáltotta, hogy ez az ő baltája. Az Urat mélyen meghatotta a
becsületesség, és nekiadta mind a három baltát. A favágó határtalan
örömmel tért haza.

Néhány nappal később a folyón csónakázott a feleségével. Egyszer csak az asszony beleesett a vízbe és elmerült. A favágó keserves sírására megint megjelent az Úristen, és
belevetette magát a habokba. Hamarosan visszatért, kezében Jennifer Lopezzal.- Ő a feleséged?Mire a favágó: igen!
Na, az Úr nagyon dühös lett, de a favágó így rimánkodott:- Kérlek, bocsáss meg nekem! Mert ha azt mondom, hogy nem, akkor
legközelebb Catherina Zeta-Jonessal térsz vissza. És ha ismét nemet mondok, akkor visszatérsz az igazi feleségemmel és én igent mondok.Erre jutalmul nekem ajándékozod mindhárom asszonyt. De én egy szegény
ember vagyok, és hogyan is tarthatnék el három asszonyt.
Ez volt az egyetlen oka, hogy én a hazugság szégyenét vettem magamra.

Mi az erkölcsi tanulság?Ha a férfiak hazudnak, annak mindig tisztességes oka van és minden
esetben megmagyarázható.

 
 
0 komment , kategória:  Szép írások  
Szabó Magda 100 évvel ez előtt született
  2017-10-05 10:40:48, csütörtök
 
  10 lecke az életről, amit a 100 éve született Szabó Magda tanított nekünk
Bodnár Judit Lola

HYPEVADÁSZ. 2017. 10. 05. 07:00

100 éve, 1917. október 5-én született meg Szabó Magda - eddig a száraz életrajzi szöveg. Mert lehetne írni arról, hogy micsoda feledhetetlen, csodás nőalakokat köszönhetünk neki. Vagy lamentálni, hogy micsoda égbekiáltó igazságtalanság volt évekre mellőzni, csak mert nem volt elég kommün-kompatibilis a származása. Lehetne írni szülővárosa, Debrecen fontosságáról, óriási műveltségéről, varázsos szüleiről, akiknek műveltségét köszönhette, legendás nagy szerelmükről férjével, Szobotka Tiborral, az oly gazdag életmű lezáratlanságáról, és sok egyébről. De ha valaki megérdemli az élő, lüktető szöveget megemlékezésül, akkor az ő. És, mivel élőbben, lüktetőbben úgysem lehet megmutatni, ki is volt ő, itt van tíz szövegrész tőle magától.

KORÁBBAN A TÉMÁBAN:
Ismeretlen Budapest: Vajdahunyad vára mögött bújik meg Szabó Magda csodatevő Abigélje
Összeverte, majd csókkal engesztelte kutyáját
Szabó Magda könyve a New York Times szerint az év egyik legjobbja
A fantáziáról
Szabó Magda nem szült gyereket - mégis, Bárány Boldizsár, Tündér Lala és a többiek bizonyítják, hogy nagyon is értette a gyereklélek működését. Így például azt is, hogy miként működik a gyerek képzelete, amit csak elront, ha túl sok kész, csillogó-villogó játékot kap:

Mennyire lényegtelen bármilyen külsőséggel terhelni a fantáziát, a felfordított és égnek álló lábú asztal felső lapjára ülve igazán csak az eszement nem látja meg a viharzó tengert, mely odalent ringatózik.
(Ókút)
A művészetről
A Szabó családban nagyra értékelték a művészet valamennyi ágát, legyen az zene, irodalom, képzőművészet, házukban az író elmondása szerint mindenki és folyamatosan olvasott, és olyan helyeken is könyvek bukkantak fel, ahol normális esetben senki nem számított volna rá. Így aztán az sem meglepő, hogy a halál is olvasás közben érte Szabó Magdát. Hogy milyen hozzáállást javasolt a művészi produktumokhoz?

...nem szabad agyonelemezni az alkotást, hogy megölöm, ha szerteboncolom. Kell, hogy egy ponton, egy bizonyos ponton ne csak a munkatársa, de áldozata is legyek az alkotónak, hogy eldőljek előtte, mert eltalált, és úgy pusztuljak bele az általa kapott élménybe, hogy ne is sejtsem egész világosan, mi hát a fegyvere.
(Ókút)
Az írás varázsosságáról
2003-ban egy olvasó azt kérdezte tőle, hogyan dolgozik. Hidegrázós választ adott:

Nem tudok úgy könyvet írni, hogy ne tudjam, mi lesz az utolsó mondata. A meglepetés munka közben történik, amikor az általam kitalált figura egyszerűen ellenáll. Mondjuk, nem akar meghalni. Vagy nem ahhoz megy feleségül, akihez én szántam. Van az írásban egy olyan elem, ami tőlem független. Én ezt úgy szoktam fogalmazni, hogy ha nem érzem a Jóistent a hátam mögött, nem fog megszületni senki.
(Nők lapja 2017/20. lapszám idézi egy 2003-as webes kérdezz-feleleket)
A fájdalomokozásról
Az ajtó című klasszikus épp azért is klasszikus, mert olyan természetesen, minden hatásvadászat nélkül potyognak ki az oldalak közül az életbölcsességek, hogy az olvasó azt sem tudja, hogy jegyzetelje ki az erősebbnél erősebb gondolatokat. Például:

...attól, hogy kölcsönösen szeretjük egymást, még úgy meg tud döfni, hogy térdre esem. Éppen azért, mert én is szeretem. Csak az tud nekem fájdalmat okozni, akihez közöm van...
(Az ajtó)
A sérelmekről
A többi Szabó Magda-regény sem szegényebb e tekintetben egyébként. Lásd például az emberi kapcsolatok egyik alapszabályát:

...beszélni kell, mert a hallgatásnak egész fészekalja rút fekete kisgyereke születik: a félreértés, a sértődés, a megbántott önérzet, a kétely.
(Álarcosbál)
A szeretetről
Szintén a már említett kérdezz-felelekben kérdezték az írót arról, hogy honnan az örök derű, ami körbe lengi. Mire ő pontosított:

Egész életemben mindenkit, aki hozzám tartozott, jobban tudtam szeretni önmagamnál. Ennyi a titok. Ez nem derű, ez a szeretet fegyvere. Szeretnék önöknek valami rettenetesen egyszerűt mondani, amit édesanyámtól tanultam annak idején. Mondjuk hétfő volt, és én megsemmisültem, ettől vagy attól. Anyám csak nézett, és azt mondta: ,,Kislányom, ma hétfő van, és jön a kedd. Csak nem képzeled, hogy a keddnek van valami köze a hétfőhöz? A szél is megfordul. Kicsit mindig lehetsz szomorú. Ha nem magad, más miatt. De bízzál az életben. Nem ok nélkül kaptad."
(Nők lapja 2017/20. lapszám idézi egy 2003-as webes kérdezz-feleleket)
A szerelemről
A teljes világirodalom fő témája természetesen Szabó Magdánál is megkapta a neki kijáró tiszteletet, és mielőtt, miközben, miután megírta a magyar szépirodalom néhány lángolóbb, szomorúbb, tragikus, feledhetetlen szerelmének történetét, ő maga is legendás szerelmet talált a szintén író Szobotka Tibor személyében. Szerelmüknek a Megmaradt Szobotkának című kötetében állított emléket:

Aki engem egyszer megkap, az megkap egészen, de azt el is veszem magamnak egészen én is, én nem vagyok se folytatás, se jóvátétel, nem tűrök se vetélytársat, sem emléket, sem álmot, egy árnyékot se tűrök el, jól vigyázzon, aki engem szeret, és akit én szeretek.
(Megmaradt Szobotkának)
A gyászról
Döntse el, aki tudja, hogy irigylésre méltó-e Szabó Magda, amiért ekkora szerelmet megélt, vagy sajnálatra, amiért el kellett veszítenie azt. Szobotka Tibor ugyanis 1982-ben meghalt, Szabó Magda pedig önkéntes apácasorban élt innentől kezdve haláláig, még huszonöt éven keresztül. Saját gyászából is kötet lett: naplója, melyet 1982. május 25-étől 1990. február 27-éig vezetett, és Liber Mortis (Halottaskönyv) címen jelent meg, borzongatóan pontosan ragadja meg a gyász lényegét:

Borzasztó, hogy folyton várlak. Borzasztó, hogy vagy én haltam meg, és Te élsz, vagy Te haltál meg és én élek, de folyton kergetjük egymás árnyékát.
(Liber Mortis)

Az öregedésről
Szabó Magda különleges kapcsolatot ápolt a Nők Lapjával, főként mert a lap egyik szerzője, a Szabó Magdáéhoz hasonlóan hatalmas műveltségű Nagy Emőke megtalálta hozzá a kapcsolódás módját, így több emlékezetes beszélgetésük is született. 2002-ben, az utolsó Nők Lapja-interjúban például az öregedés egy egészen izgalmas aspektusára világít rá:

Isten kegyelmi ajándékként azt adta nekem, ahogy az évek szálltak, riadalom nélkül vettem tudomásul: telik az idő. Sosem féltem az öregedéstől, a haláltól sem: ami megkezdődött, végződik is egyszer. Ami meglepett, az édes és simogató felismerés volt: nekem az öregedés csak ad. S hogy fejében beleszánt sima bőrömbe? Alig számít annak a derűs békének a birtokában, amellyel az ember a tükör helyett önmagával néz szembe, hajdani eseményeket mérlegel. (...) Nekem a múló idő csak dott. Bátorságot, erőt, emberi tartást, s ha ki is fosztott az ifjúság édes kelléktárából, nem erre lettem érzékeny, hanem az adományára, hogy végre értek mindent, világosan és elfogultság nélkül láthatom a családomat, saját idáig való fejlődésem történetét. Fiatal éveimben dehogy lett volna bátorságom megmutatni magamat olyannak, amilyen voltam.

A halálról
Szabó Magda sokáig és sokat élt, kilencven évesen halt meg. Teljes nyugalomban, könyvvel a kezében - de ezt már édesanyja megjósolta annak idején. Jablonczay Lenke szerint ugyanis létezik az ,,előhalál" intézménye: minden eget rengető szívtörés, összezuhanás, tragédia egy előhalál.

Semmi az, kicsim, minden előhalál hasznodra van, az utolsó már olyan könnyű lesz, hogy észre sem veszed. Csak a legelső olyan, hogy azt hiszed, belepusztulsz. (...)Szerencsére sok előhalál van a valódira való felkészülésig, az ember élete folyamán többször érzi, hogy se útja, se jövője, se erese nincs már, minden befejeződött, kész, igazán szép volt a jó Istentől, hogy ezt a módszeres szoktatást a nagy záráshoz kitalálta. A végleges, a záró meglepően könnyen lefolyik majd, mosolyogva halsz meg, kezet rázol az elmúlással, és az utolsó mozdulattal becsukod a könyvet. Akkorára már annyi katasztrófát átéltél, annyi vért vesztettél, annyit féltél, sírtál, próbálkoztál hiába, hogy alig marad szegény halálnak valamije, amit elrabolhat tőled, csak a bőrödet viheti, a csomagolópapírt, amibe Isten pakolt a születéssel, meg a spárgát, a csontjaidat.
(Für Elise)

+1: Esterházy Péter Szabó Magdáról
Többféle bevezetés ez, nem a szépirodalomba, nem is a múlt mélységesen mély ókútjába, az csupán díszlet, vagy az anyag. Hanem bevezetés a megismerésbe. Valaki mintha először nézne apjára, anyjára, városára, egy lóra. De legelőször is a szavakra. Bevezetés ez a nyelvbe is, beletanulás a nyelvbe, ahogy fogalmak lassan elnyerik jelentésüket, ahogy valaki a méltó büntetését, a nyelv mint világ, a világ mint nyelv, mint egyetlen megismerésre érdemes. Sartre legrokonszenvesebb könyve, A szavak juthat az eszünkbe, az az egészen elképesztő emlékezésprodukció. Szabó Magda jó emlékező, sőt, nagy, de hiányzik belőle mindenféle programosság, illetve nem hiányzik, nincs benne. Nyelve: természetesen pontos. Pontoson azt értem, hogy bonyolult helyzeteket, tárgyakat, ügyeket elképzelhetően ír le, természetesen meg azt, hogy nem figyelek föl arra, hogy ezt tudja. Könnyen mesél, de nem fecsegősen, nem akarnok, és nem is könnyelmű. Ismeri a nyelv birtoklásának nehézségeit, a buktatóit, nem naiv, de nehézség nélkül birtokolja a nyelvet (a birtoklás módjáról beszélek, nem a belefektetett munkáról; munkás nő). Vele kapcsolatban le lehet írni, ami amúgy gyanús dicséret: jótollú. (Ápoltan ír, akartam írni, arra célozva, hogy ápolja a nyelvet, de ez így meglehetősen kórházosan hangzanék.) Szórakoztatóan tud írni, jó ritmusban, váltani hogyan, mikor: tudja nagyon. Valahová, ide, beszúrni: Szókincs. Sok szót ismer. Talán így: Szabó Magda közel van a nyelvhez, a magyar nyelv nagy használója.
Esterházy Szabó Magdáról A szabadság nehéz mámora című esszékötetében
 
 
0 komment , kategória:  Szép írások  
Anettről
  2017-10-01 14:20:38, vasárnap
 
  Feladó: AnnetteHanshawThatsAll
2013.09.09. 13:12:57




Édesem!

Nem csodálatosak a tengerészek?
Különösen azok a harapások!
Várja meg a csókot!
Muah!
Szerelem mindig, Annette, "ez minden!"

Az 1929-es 11-es számon szerepel. Annette egyik legjobbja! A New Englanders-kel.
A zenés, "On with the Show". Ezt a nagy dalt
Ethel Waters eredetileg 1929- ben rögzítette, és azonnal hatalmas
eladónak bizonyult .
Annette Hanshaw - én vagyok kék? (1929)



Link
Itt meghallgatható Annette dala
 
 
0 komment , kategória:  Szép írások  
A boldog élet tíz titka - Ferenc pápa írása
  2017-09-29 11:08:26, péntek
 
  Ferenc pápa elárulta, szerinte mi a boldog élet tíz titka
Egy argentin hetilapban, a Vivában jelent meg egy interjú Ferenc pápával vasárnap, amiben a pápa felsorolta azt a tíz dolgot, ami nagyobb örömet hozhat egy ember életébe. Az világosan látszik, hogy az elődjeihez képest meglehetősen újféle politikát folytató egyházfő tanácsai nem csak a katolikusokhoz szólnak.

A tíz tanács:
Élj és engedj élni.
A pápa szerint mindenkit ez az alapelv kéne vezessen. Menjünk előre, és közben engedjük, hogy a többiek is ezt tegyék.

Add át magad másoknak
Az embereknek szüksége van arra, hogy nyitottak és nagylelkűek legyenek mások felé, mert ha magukba zárkózunk, azt kockáztatjuk, hogy egocentrikussá válunk.

Higgadtan, békésen vezessük életünket.
A pápa korábban középiskolában volt irodalomtanár, ide is egy irodalmi példát emelt át Ricardo Guiraldes egy regényéből.


A főhős, amikor visszanéz életére, azt mondja, fiatal éveiben egy patak volt, ami köveket cipelt magával, felnőtt korában szaladó folyó lett, öregen pedig még mindig mozgott, de csak mint egy medencényi vízfelület. A pápa szereti ezt a medencés képet: a képességet arra, hogy jóindulattal és alázattal éljünk, nyugalomban az életünkkel.

Egészséges érzék a szabadidőhöz, pihenéshez
A művészetek, az irodalom élvezete mellett az egymással és a gyermekekkel folytatott játékot említette a pápa. Szerinte ezekből mára már kevesebb jut, ugyanis a fogyasztói társadalom szorongást és stresszt hozott az életünkben, az emberek pedig elveszítették ezt az egészséges érzéküket. Idejük felszívódik, és többet nem tudják megosztani egymással.

Még akkor is, ha sok szülő rengeteget dolgozik, muszáj időt teremteniük arra, hogy gyermekeikkel játsszanak. Sokszor nehéz ezt a munkaidő miatt megtenni, de muszáj, mondta erről. Hétköznapibb tanácsokat is adott az argentínoknak meg persze mindenki másnak is, például hogy vacsora közben kapcsolják ki a tévét, és beszélgessenek egymással.



A vasárnap szabadnap. A vasárnap a családokért van.
Keressünk új utakat arra, hogy a fiataloknak méltóságot adó munkákat teremtsünk.
A pápa szerint kreatív fiatalokra van szükségünk. De ha nincs semmi lehetőségük, a drogok felé sodródhatnak, és még sérülékenyebbé válhatnak, akár öngyilkosságot is elkövethetnek.

Nem elég, hogy ételt adunk nekik. A méltóság épp akkor ér el, ha ételt tudsz hazavinni a többieknek.
- mondta erről.

Tiszteljük és vigyázzunk a természetre.
A környezeti állapotok romlása az egyik legnagyobb kihívása ma az emberiségnek.

Azt gondolom, hogy van egy kérdés, amit nem teszünk fel magunknak: az emberiség nem követ-e el öngyilkosságot azzal, hogy gondolkodás nélkül, zsarnoki módon használja fel a természetet?
Ne legyünk negatívak
Ha másokról csak rosszakat tudunk mondani, az önértékelésbeli hibákra vall Ferenc pápa szerint. Nem másokat kéne lefele húzni, hanem magunkat felemelni. A negatív gondolatok elengedése pedig kifejezetten egészséges is.


Ne térítgessünk másokat, tiszteljük a másik hitét
Az rendben van és helyén való, ha másokat inspirálunk, azáltal, amit látnak tőlünk. De az nagyon ártalmas, ha valaki vallási kérdésben téríteni akar, ez ugyanis megbéníthatja a kommunikációt.

A pápa szerint minden párbeszéd két fél saját identitásából indul ki, és nem abból, hogy az egyik legyűrje a másikat.

Dolgozzunk a békéért
Sok háború korában élünk, ezért a békéért szóló hangot üvölteni kell. Néha úgy tűnhet, mintha a béke csenddel járna, de ez sosincs így, a béke sosem néma, mindig cselekvő, mondta még erről a pápa. - (via Catholic News, UChatolic)




 
 
0 komment , kategória:  Szép írások  
Addíg szép az életed......
  2017-09-27 11:04:08, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Szép írások  
Minden barátság......
  2017-09-26 13:10:19, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Szép írások  
Szeress, amennyire csak lehet.....
  2017-09-26 13:09:05, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Szép írások  
Egy kis zene-történet
  2017-09-25 14:47:56, hétfő
 
  Feladó: AnnetteHanshawThatsAll




Édesem!
Nem számít, mi történik mostantól, ott leszek érted ...

Muah!
Szerelem mindig, Annette, "ez minden!"

Lenyűgöző színmód-funkció 1928-ból -
A flapper képének köszönhetően a
női ruhákban és kalapokban sokkal kifinomultabb stílusok mentek keresztül , köztük a híres cloche-kalap, amelyet
az elmúlt években népszerűvé tett az Angelina Jolie. A
női szépség szép példái az 1920-as évektől származnak. A nők közül Corliss
Palmer, Rachel Torres, Laura la Plante és Ruth Elder szerepelnek.
Annette Hanshaw zenéje


Gyönyörű flapperek - 1920-as évek színes divatfilmje -

Zene - "Love Me Tonight" Annette Hanshaw-



Link

 
 
0 komment , kategória:  Szép írások  
     1/207 oldal   Bejegyzések száma: 2062 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 17 db bejegyzés
e hónap: 412 db bejegyzés
e év: 6022 db bejegyzés
Összes: 53536 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1524
  • e Hét: 10587
  • e Hónap: 53402
  • e Év: 749017
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.