Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/25 oldal   Bejegyzések száma: 246 
Csók...
  2018-07-09 22:06:34, hétfő
 
 


Franz Grillparzer:

Csók...


Kezet csókol a tisztelet,
a barátság homlokot,
arcot az öröm, a tetszés,
szájat a boldog szerelem.

Csukott szemet az epedés,
tenyeret a remegő vágy,
kart, nyakat, a megkívánás;
minden mást az őrület!

Szabó Lőrinc fordítása





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - F*  
A legszebb...
  2018-06-28 19:00:04, csütörtök
 
 


Fülöp József:

A legszebb...


Elmerengtem gyakran a szabadban
Illatteljes, tiszta, nyári éjen,
Szemléltem a csillag-miriádot:
Fénytengert a mindenség űrében.
Versenyt fénylett fönn a csillagtábor
S mindenik a fényesség maga;
Ámde egy se' volt előttem oly szép,
- Mint - leányka - szemed csillaga!

Sokszor láttam ébredő tavaszszal
Hajnal-biborát a tiszta égnek
Egy csillag sem volt már fönn az égen,
Mégis mintha lángolna szövétnek.
A természet ünnepelni látszott
Langy zephir játszott a tereken, -
De mi e fény arczod biborához?
Annak pirja százszor-szebb nekem.

Láttam angyalt éjjel álmaimban;
Égi lénye - égiebb alakja,
Nem - nem angyal volt, hanem tevoltál,
Termetedet láttam én meg rajta.
Mint az angyal, nincs több olyan itten,
A hasonló is csupán magad;
Mert a legszebb lány te vagy szivemnek,
Te, ki néki édes álma vagy !






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - F*  
A sors ösvénye...
  2018-06-25 20:50:14, hétfő
 
 


Katja Fox:

A sors ösvénye...


Mosson tisztára a tenger, és változz,
Tápláljon a Föld, és növekedj,
A csillagok fénye süssön rád, és emlékezz,
Álmod töltsön föl erővel, és hajózz,
Táncolj a szellemmel, és légy a tudás,
A szeretet érintsen meg, és gyógyítson,
Őseid áldjanak, és járd az igazságát,
Annak aki vagy.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - F*  
Az élet szekere...
  2018-06-24 20:12:45, vasárnap
 
 


Farkas Anna:

Az élet szekere...


Az élet olykor bolyongós,
sokszor bizony borongós.
Gyakran olyan változó,
mint szerencse - forgandó.

Néhanapján jön a "pofon",
de azt se ne vedd zokon!
Borúra majd jön a derű,
ha a bánatod keserű.

Reánk zúdul élet-csapás,
sok a fájó eltávozás...
Így hullámvölgyben élünk,
de mindig remélünk.

Lesznek új és újabb életek,
születnek édes kisdedek.
Hoznak boldog, vidám éveket,
élvezzük, mint cseperednek.

Siet, pereg ez a rövid élet,
vegyük benne észre a szépet!
A felkelő, bíborvörös Napot,
ha horizontról reánk ragyog.

Csörgedező patak tükrét,
fényben úszó sima vizét.
Kis madarak vidám dalát,
a pacsirta zengő hangját.

Érkeznek majd új napok,
hol nincsenek panaszok.
Változatos boldog évek,
hoznak nekünk annyi szépet.

Ha bennünk él a hit-remény,
az élet sem olyan kemény.
A bajunk csak egy vele,
gyorsan szalad a szekere!
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - F*  
Napforduló...
  2018-06-24 15:16:54, vasárnap
 
 

Fodor András:

Napforduló...


Hát mégis van még ilyen éjszaka:
kövek közt duzzadón beszélget
velem a hullámok szava.
A víz szine fehérlő fémesen
derengve úgy ragyog,
mintha magába szívta volna
a rá süllyedt Napot.

Csillagjegyek közt fordul épp a Glóbus,
de nem vallja ki titkát.
Az elemek nyugalma úgy karol,
mintha mindaz, mi fáj,
mi elveszett mögöttem,
az égi-földi törvény
szövedékébe fogva,
tovább kisérne, élne valahol.

Lámpák aranybogáncsa
irdalja oldalát
a dombok, öblök téveteg ivét.
Pattogó jeleket tűzve a léttelenbe
testüket így keresik, tapogatják
a formálódó névtelen igék.

Romlás és működés közt
a végtelen üréből
türemlő élet és halál
alatt önnön fészkére szállva,
így költi újra eszméletünkből
az örök múlhatatlan
ígéretét a pirkadó madár.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - F*  
Találkozás...
  2018-06-07 20:40:37, csütörtök
 
 


Federico García Lorca:

Találkozás...


Se neked, se nekem
egymás felé nem szabad
lépni sem, nézni sem.
Tudod, tudod már, miért?
Oly nagy a szerelem.
Megy az ösvény, menj tovább!
Kezemen
szögek sebe
élesen
Nem látod, hogy
vérzem?
Ne nézz hátra, lépegess
csöndesen.
S imádkozz, akár csak én,
hogy legyen kegyelem,
mert se neked, se nekem
egymás felé nem szabad
lépni sem, nézni sem.


Illyés Gyula fordítása






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - F*  
Életed könyve...
  2018-06-05 21:19:48, kedd
 
 


Farkas Éva:

Életed könyve...


Van egy nagy, színes könyv valahol,
Melyet talán az angyalok vezetnek.
Tartalmat a te életed ad,
Minden oldalnak, minden fejezetnek.

Gyermekkorod színe a fehér,
Mert ártatlanul jöttél le a földre.
A szívedben meggyújtott gyertya,
Ragyog, fénylik, ott belül mindörökre.

Tarka és színes az ifjúság,
Sok piros betű a boldog szerelem.
Kék a jóság, arany az öröm,
Zöld a reménység, a béke, türelem.

A szenvedés betűje lila,
Komor és fekete színe a gyásznak.
Az üres lapok sorakoznak,
És mind-mind a te életedre várnak.

Lehetnek itt olyan oldalak,
Amelyeket szürke betűkkel írtak.
Mikor megbántottál másokat,
És ezért még az angyalok is sírtak.

A megbánás ezüstös fénye,
Minden szürke oldalon átragyog.
S a szeretet, mit adsz magadból,
Könyvedben a legfőbb, legnagyobb dolog.





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - F*  
Most érzem igazán...
  2018-06-02 19:37:38, szombat
 
 


Farkas Kitti:

Most érzem igazán...


Most érzem igazán,
Mennyire hiányzol,
Mikor fáradt lelkem
Már kicsit sem bátor.
A szívem félve dobban,
Rettegve a holnaptól.
Most érzem igazán,
Mennyire hiányzol.

Most érzem igazán,
Mennyire vágyom rád.
Ha kérnéd, örökké
Csókolnám a szád.
A pokol tüze éget,
Hát így várok én rád...
Most érzem igazán,
Mennyire vágyom rád.

Most érzem igazán,
Mennyire szeretlek,
Hiszen folyton téged
Kutatlak, kereslek.
Hiába akarom,
Egy percre sem feledlek.
Most érzem igazán,
Mennyire szeretlek.







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - F*  
Falak...
  2018-05-31 20:45:33, csütörtök
 
 


Földeáki-Horváth Anna:

Falak...


Falat emelsz emberséged köré
titkolni, mi van legbelül.
A falak állnak és szilárdak,
köztük ott vagy te, egyedül.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - F*  
Feleség...
  2018-05-30 21:25:25, szerda
 
 

Faludy György:

Feleség...


Szemedben kék az ifjú, könnyü árny még,
bár úgy követsz, mint régi-régi árnyék,
kopott szobák során a földi nyűgön
s zord avenűkön.

Mit vallhatok magamról néked itt már,
mindentudó lakótárs, néma titkár?
Úgy szoktalak meg, mint a napvilágot,
és e világot.

Megszoktalak, mint az eget s az árnyat
s a fényt, e metsző füszerét a nyárnak,
és mint a kékes hamvat ó palackon
és a barackon.

Elhívtalak, mondván: te légy, ki ápol,
ha éjjelente félek a haláltól,
s a lépcsőn, hol a Semmi gőze forr át,
légy te a korlát.

De most, ha alvó testeden melegszem,
fellebbentem már, míg hányódva fekszem
a messze multat, mint egy könnyü kendőt
és a jövendőt.

S elgondolom, hogy egykor s íly sötétben
kell majd hevernünk, künn az öröklétben
és igy hálunk, dirib-darabra törten
sárga gödörben.

Népek fognak felettünk elsuhanni
és nem lesz század s nem lesz ezredannyi
e pajtásálom hossza itt a földön
mint az a börtön.

Egykor hörögve sírtam, hogy gyalázat,
de most titokban elfog az alázat,
s míg lépteid zaját még egyre hallom
íme, bevallom,

hogy megszoktam melletted s megszerettem
e bús jövőt s éretted fia lettem
az éveknek, mik vénülőn találnak
és a halálnak.







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - F*  
     1/25 oldal   Bejegyzések száma: 246 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 23 db bejegyzés
e hónap: 143 db bejegyzés
e év: 3295 db bejegyzés
Összes: 14800 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1344
  • e Hét: 1344
  • e Hónap: 15324
  • e Év: 276775
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.