Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
1955.05.17
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
A démonom
  2011-06-19 11:13:08, vasárnap
 
  Mihail Lermontov

A démonom

Szomjúhozik minden gonoszra.
Sötét felhők közt száll, a bajt,
a végzetes vészt áhitozza,
a tajték-táncot, tölgymorajt.
A zord éjt szereti, ha álnok
homályban sápadt hold remeg,
a keserű mosolyt, az álmot
s könnyet nem ismerő szemet.

Ha szóbeszédet hall, ha pletykát,
hitvány rágalmat, felfigyel —
jó szót hall, hívő lelkeket lát:
hideg kacajjal fordul el.
Szerelmet, szánalmat nem érez,
a földi étket kedveli,
a meleg vér gőzét, a véres
csaták füstjét mohón nyeli.

Ha új mártír születik, apja
szívét kétellyel gyötri meg,
vad dölyf van orcájára fagyva
és gúny, kegyetlen és rideg.
Ha szívszorongva készülődik,
várja valaki a halált,
végóráján mellé szegődik,
de lelkének vigaszt nem ád.

S a gőgös démon, míg csak élek,
nem tágít, itt marad velem,
sugarait csodás tüzének
elmémre szórja szüntelen.
Belém nyilall egy pillanatra
a teljesség igézete:
csak megvillantja, s elragadja,
és nem tesz boldoggá sose.

/Lator László ford./
 
 
0 komment , kategória:  Mihail J. Lermontov versei  
Angyal
  2011-06-18 12:25:17, szombat
 
  Lermontov

Angyal

Éjfélkor az égen a csendből elő
Angyal szállt, zengedező.
Felhőseregek, csillag-miriád,
A hold hallgatta dalát.

Mily boldog a lélek - ily szava kelt -
Amíg hona édeni kert.
Jóságos az Úr! - öntötte szelíd,
Hü szíve dicséreteit.

Csecsemő lelket vitt - átölelé -
A könnyek völgye felé.
Elszállhat a dalból a szó idelent:
A dallam, a hang sohasem!

Szennyezte, gyötörte soká a világ,
De emelte a lelket a vágy!
S nem adta az égi zenét, amíg élt,
A földi üres dolgokért.

(forditotta Illyés Gyula)
 
 
0 komment , kategória:  Mihail J. Lermontov versei  
Az ima
  2011-06-18 12:22:34, szombat
 
  Lermontov

Az ima

Mikor már nem bírom tovább
A gyötrelmeimet:
Hang csendül a gyászomon át,
Mennyei üzenet.

Szavai szentség és erő
És összhang és zene,
Az éggel összebékítő
Szépség költészete.

S a kétely sziklája nehéz
Szívemről legörög:
Hiszek, és majdnem sírok, és...
És úgy megkönnyebbülök!

Ford: Szabó Lőrinc
 
 
0 komment , kategória:  Mihail J. Lermontov versei  
Égitestek sűrűjén...
  2010-08-16 13:22:27, hétfő
 
  Mihail Lermontov

Égitestek sűrűjén...

Égitestek sűrűjén
A Hold ködös képe
Míly kerekded, míly fehér,
Tejfeles lepényke.

A Tejúton fényesen
Átlejt éjről-éjre,
Tán farsang van odafenn
És nincs sose vége.

(Weöres Sándor fordítása)
 
 
0 komment , kategória:  Mihail J. Lermontov versei  
Álom
  2010-07-26 18:09:03, hétfő
 
  Lermontov

ÁLOM

A dagesztáni déli nap tüzében
feküdtem némán, égetett a seb:
a mellemet golyó találta mélyen,
és lassan folyt a vérem, cseppre-csepp.

Feküdtem árván, perzselő fövényen,
vad katlanszirtek bámultak felém,
csúcsok ragyogtak sárgán fenn a fényben,
s halálos álomban feküdtem én.

S egy estélyt láttam, messze, fenn, hazámban:
víg társaság, a fény kápráztató,
virággal ékes ifjú nők - s vidáman
közöttük éppen rólam folyt a szó.

De a vidám beszédre nem figyelve,
közülük egyik eltünődve ül,
s az Isten tudja, hogy miért, a lelke
baljós álomlátásban elmerül.

Dagesztánt látja - völgye mély ölében
látása ismerős halotthoz ér,
a mellén mély sebszáj tátong sötéten
s hűlő sugárral csordogál a vér.

(Áprily Lajos)
 
 
0 komment , kategória:  Mihail J. Lermontov versei  
Így, ilyen forrón
  2010-07-26 18:08:06, hétfő
 
  Lermontov

ÍGY, ILYEN FORRÓN

Így, ilyen forrón, nem téged szeretlek,
szépséged énrám hiába ragyog;
elmúlt ifjúság, árnnyá hűlt napok:
régi sebeim sajdúlnak tebenned.

Nézlek: szép vagy, gyönyörű szenvedély,
és szemem hosszan a szemedbe mélyed;
álmodozva, tudom, veled beszélek,
fájó lelkem mégse hozzád beszél:

egy lányhoz beszél, aki vesztve rég:
arcodban őt keresem - arca mását,
csókodban - egy elmaradt csók varázsát,
szemeidben - két kihúnyt szem tüzét.

(Szabó Lőrinc)
 
 
0 komment , kategória:  Mihail J. Lermontov versei  
Megegyezés
  2010-07-26 18:07:02, hétfő
 
  Lermontov

MEGEGYEZÉS

Kapcsolatunkért az erények
szolgái bárhogy marjanak,
és noha az előitélet
elveszi női rangodat,

térdem hajlását üres illem
s földi bálvány nem látta még:
mint neked, a harc kellemetlen,
de nyugalmam nem zúzza szét.

Világi ragyogásba veszve,
mint te, forgok a bálokon,
de bölccsel s bolonddal csevegve
csak saját szívemben lakom.

Minket földi mámor csak úntat,
nekünk az ember mind silány;
de mert nem csapjuk be magunkat,
nem csap be más sem ezután.

Amily gyorsan egymásra leltünk,
válásunk is gyors lesz: ha már
örömtelen volt a szerelmünk,
legalább majd búcsúnk se fáj.

(Szabó Lőrinc)
 
 
0 komment , kategória:  Mihail J. Lermontov versei  
A halott szerelme
  2010-07-26 18:05:46, hétfő
 
  Lermontov

A HALOTT SZERELME

A testem napról-napra porlad
a föld alatt,
de lelkem megtalálja, hol vagy,
s veled marad.
Szerelmem el nem oltja semmi,
tovább lobog
a síri éjben is, feledni
itt sem tudok.

Nem bántott végső perceimben
a félelem.
Örök lesz most a búcsu, hittem,
s emléktelen.
De íme, elfogott a bánat:
az égiek
között is vágy kínzott utánad,
s nem leltelek.

Mit ér az Isten fényhatalma,
mit ér a menny,
ha földi szenvedélyem álma
itt van velem?
Magamban itt is óva őrzöm
szünetlenül,
csak sírok egyre, mint a földön,
s féltés gyötör:

Tán bőröd más lehellet éri,
más száj becéz -
és árva lelkem nem kiméli
a szenvedés.
Vagy látlak szenderegni téged
más oldalán,
és forró, fojtott szavad éget
parázs gyanánt.

Nem, nem szerethetsz mást te mégsem,
te hű leszel,
magadat súlyos esküvéssel
jegyezted el.
- Miért a könny, a riadalmak,
ó, mondd, minek?
Hisz nélküled békét, nyugalmat
úgysem lelek.

(Lator László)
 
 
0 komment , kategória:  Mihail J. Lermontov versei  
Arckép
  2010-07-26 18:04:50, hétfő
 
  Lermontov

ARCKÉP

Fiúsan bodros haja röpdös,
maga hímes, mint lepke nyáron;
ha ő mondja, a nyers, a dölyfös
szó is kedvesség, úgy találom.

Kedvében járni, ó, be dőre,
a megszokottat ő utálja,
kézből kisiklik jóelőre
és elrepül, mint kismadárka.

Ború száll, alig, hogy derült még,
makrancos ifju homlokára,
a szeme nyájas, mint derült ég,
a szíve zord, mint tenger árja.

Olykor igazság szól belőle,
majd meg álnok lesz szóban-tettben,
érthetetlen minden szeszélye,
de nem szeretni - lehetetlen.

(Lányi Sarolta)
 
 
0 komment , kategória:  Mihail J. Lermontov versei  
Tekinteted
  2010-07-26 18:03:54, hétfő
 
  Lermontov

TEKINTETED

Tekinteted ragyog, akárcsak
a kékzománcos ég,
a hangod úgy olvasztja szájad,
mint gyöngéd csók ízét.

Ha hallgatom bűvös beszéded,
ha szemed rám tapad,
odadnám ezt a harci éket:
jó grúz acélomat.

Mert ennek is szép csillogása,
s ha édes hangja kél,
a lélek borzad össze fázva
s a szívben forr a vér.

De ádáz, veres harci élet,
már nem hív engemet,
mióta hallom lágy beszéded,
és rám tapad szemed.

(Fodor András)
 
 
0 komment , kategória:  Mihail J. Lermontov versei  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
2017.02 2017. Március 2017.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 201 db bejegyzés
e év: 456 db bejegyzés
Összes: 7115 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 973
  • e Hét: 11116
  • e Hónap: 53274
  • e Év: 142562
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.