Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/16 oldal   Bejegyzések száma: 150 
Eső...
  2017-07-22 21:42:32, szombat
 
 


Grósz Dávid:

Eső...


Megtisztítja a lelked,
Szíved mutatja hol a helyed,
Kopogásait az ablaküvegen jó hallani,
Mint éjszaka a csillagokat bámulni.

Eső, mely az égből ered,
Megtisztítja a lelked,
Eltávolít mindent, ami fáj,
S megjelenik a szivárvány.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - G*  
A legszebb asszony dalaiból...
  2017-07-09 17:52:08, vasárnap
 
 

Gróf Vay Sándor:

A legszebb asszony dalaiból...

I.

Néha úgy érzem, nem szeretlek,
Mintha emlékedet feledném -
Vagy mint álom tűn csak nekem fel
Elhagyott magányos estén.

Midőn csönd száll a mély vizekre
S megzendűl a hab lágy zenéje,
Az egész múlt... úgy tetszik hogy már
Mindörökre mindennek vége.

II.

Mintha többé soh' se látnálak . . .
És mégse fáj e gondolat
És szemem nem ejt egy könnyet sem
- Hullatott már elég sokat. -

S száraz szemmel és hideg szívvel
Úgy gondolnak vissza rád,
Mint egy eltűnt szép árnyra, melyet
A való vissza már nem ád.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - G*  
Ha sötét napok jönnek...
  2017-05-30 21:33:24, kedd
 
 


Gajdó Zoltán:

Ha sötét napok jönnek...


Van úgy, hogy sötét napok jönnek,
Van, hogy dolgok összetörnek.
Van, hogy nem látni az utat,
S minden arrafelé mutat,
Hogy fel kellene már adni.
De ha reményed nincs, nem vagy te senki!

Van, hogy bezárt ajtók előtt állsz,
Toporogsz előttük, vársz, s fel-alá járkálsz;
Van, hogy minden tű téged szúr meg,
S úgy érzed, hogy ez csak a legkevesebb:
Mert minden kóbor kutya téged ugat, s harap.
De remény nélkül, mégis, mondd csak meg, mid marad?

Mert minden hajnal előtt sötét az éj,
S mielőtt a napsugár bármit elér,
Az éjszaka akkor a leghidegebb,
Ha megjelenik a hajnalpír keleten,
S a melegség lassan átjárja a tested.
Addig meg a reménység tart tüzet benned!






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - G*  
Virágszüret...
  2017-05-24 18:53:33, szerda
 
 

Guilleume Apollinaire:

Virágszüret...


Kedves, virágokat szedni jöttünk a kertbe,
Tudod, mennyi virág, hány tearózsa, mely
Hajad díszíti, hány szerelmes rózsa kelyhe
Pusztul nyaranta el?

Szél támad, szárukat vadul tépi-cibálja.
A rózsák szirma az utak sarába hull.
Ó kedves, szedd le mind, hisz álmaink virága
Holnapra megfakul.

És tedd vázába mind: az ajtókat bezárjuk,
S gyászolva holt napunk, bágyadt-kegyetlenül
Nézzük majd kínjukat, míg szerelmi haláluk
Lassan beteljesül.

Szép önzőm, lám, a kert kopár, díszét leszedték.
Elszállt a pilleraj, más virágok után,
S ezután a szomorú kertbe éjjeli lepkék
Látogatnak csupán.

S profán szobánk ölén a sok virág kiszenved.
Rózsáink szirmukat elejtik csendesen.
Ó sírj!...Minden virág, amely elhervad, egy-egy
Elhaló szerelem!

/Ford.: Rónay György/








 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - G*  
Nélküled...
  2017-05-21 21:43:28, vasárnap
 
 



Gerencsér Andrea:

Nélküled...


Üres az otthonom,
üres a két karom,
üres most minden szó
remegő ajkamon.

Ordít a tenyerem,
ordít a vánkosom,
ordít a szememben
a vérző fájdalom.

Zokog a félhomály,
zokog a szerelem,
zokog a gyertyaláng
nélküled lelkemen.
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - G*  
Csak szeress...
  2017-05-12 22:07:21, péntek
 
 


Garai Katalin:

Csak szeress...


A magányosságból nekem már elég,
amire vágyom: szíved szerelmével ölelj át,
halk szavaiddal néha kérdenéd:
"Mi kell édesem, mondd, mi fáj?"

Mint egykor boldogságunk tavaszán,
megfáradt kezed cirógatna csendesen,
fejemet az öledbe hajtanám,
s nem fájna már semmi sem.

Fejemet az öledbe hajtanám,
és nem kívánnék tőled semmi mást,
a csókjaidat már nem is óhajtanám,
csak a szerelmes cirógatást.

És ahogy álmos gyerekszáj dadog,
gügyögnék hozzád, mint egy kisgyerek:
Én mindig jó voltam... és jó vagyok...
mindig jó leszek... csak nagyon szeress!
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - G*  
Már érzem...
  2017-05-09 21:51:20, kedd
 
 

Grigo Zoltán:

Már érzem...


Már érzem bőröd bársonyát,
ma este nem gyújtok mécsest,
szememben még lobog a láng,
szemedben égnek a fények,
magamba szívom illatod,
érzem ízedet nyelvemen,
hajam borzolja sóhajod,
vállamon kicsit megpihen,
tenyerembe feszül tested,
ívben meghajlik mint a nád,
húrokat penget a kezem,
érzékeinknek dallamát,
lángot lehelünk egymásra,
vadul száguldó szeleket,
korbácsolunk vitorlákat,
fonódunk mint a kötelek,
száguld ereinkben a vér,
szerelmet markol tenyerünk,
amikor szívünk összeér,

végtelen időt ölelünk.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - G*  
Az élet sóhaja...
  2017-05-09 21:30:22, kedd
 
 


Grigo Zoltán:

Az élet sóhaja...


Voltam már láng, és voltam szélvihar,
most magányos kőbe zárt csend vagyok,
az idő koptat, de még élni hagy,
bár árnyéka már csendben rám hajolt.

A múló élet, mint egy porszemet,
felkap magával, és visz tovább,
lelkemben rezgő apró gyöngyszemek
hevernek végtelen út porán.

Medrében görget az életfolyó,
apró kaviccsá mossa szívemet,
egyre kisebb, de örök álmodó,
bár sötétben már néha megremeg.

Ha útja végén a mélybe csobban,
az égen egy újabb csillag kigyúl,
ha utoljára még egyet dobban,
mielőtt a víz felette elsimul.

Az örök csendben talán megértem,
minden elmúlik egyszer, tovaszáll,
de mégsem megyek el üres kézzel,
magammal viszem az élet sóhaját.


 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - G*  
Anyák napján...
  2017-05-08 20:55:14, hétfő
 
 

Gerzsenyi Sándor:

Anyák napján...


Nincs szebb a boldog asszony-arcnál,
Míg nézi gyermekét;
S ha rá ragyog a tiszta szempár,
Nem adná kincsekért...
Nincs jobb a hű édesanyánál!
Ha csöndes, halk fohásza felszáll,
Kitárul akkor fönn az Ég,
S a Menny a Földdel összeér,
Az égi üdv a Földre ér.

Ma néktek szól a boldog ének,
Ti, drága, jó anyák!
Minden zengjük áldó Istenünknek
A hála himnuszát!
Szent béke, boldogság kísérjen
Titeket itt e földi létben!
Megáldom lábatok nyomát...
Ma néktek nyílik a virág,
Ma rátok gondol a világ.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - G*  
Szín és illat...
  2017-04-09 17:16:56, vasárnap
 
 


Galla Ágnes:

Szín és illat...


Lennék ezernyi szín és illat,
hogy elvihess magaddal az útra,
virág lennék, hogy megszerethess
s a titkokat súgjam,
lennék a csöndhöz társad,
ha nem únnád,
nyári-kék zápor, hogy veled legyek,
s lennék térdrebukott angyal az éjben,
aki megbocsát miattam neked.

Amíg nem voltál? Már nem is emlékszem arra!






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - G*  
     1/16 oldal   Bejegyzések száma: 150 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 158 db bejegyzés
e év: 1569 db bejegyzés
Összes: 10070 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 588
  • e Hét: 5025
  • e Hónap: 34498
  • e Év: 236976
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.