Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 163 
A távozóhoz...
  2017-05-21 20:57:23, vasárnap
 
 


Harsányi Lajos:

A távozóhoz...


Szeressenek a madarak,
Kivált a vadgalambok.
Konduljanak meg - merre jársz
Az ünnepi harangok.

Szeressenek a csillagok,
Kivált az enyhekék hold,
Gyengéden tartsa sátorát
Fejed fölött az égbolt.

Szeressen a földgömb maga.
Az ég szeressen szintén:
Ha összefog a nagy világ,
Az sem szeret úgy, mint én.
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Légszomj...
  2017-05-21 17:11:26, vasárnap
 
 

Havas Éva:

Légszomj...


Hó alá temetett nyáridőn hiányod.
Ködbe csomagolta az egész világot.
Vakon tapogatok, nem lelem kezedet.
Szólongatlak fájva, de nem jön felelet.

Néha hajnal felé álmodom, hogy itt vagy.
Tévképednek nyoma szívemben csak kínt hagy.
Oxigénem voltál - a vég és a kezdet -
tudom, soha többé nem lélegezhetlek...





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Ajándék vagy ...
  2017-05-08 20:59:11, hétfő
 
 


Hámori István Péter:

Ajándék vagy ...


Nekem szép vagy. És kívül-belül tiszta,
felszikrázóan igaz, mint a fény.
Úgy hullsz reám a magasodból vissza,
akár betegre a gyógyító remény.

Nekem jó vagy. És simogató szellő
ömlik a légbe lépteid nyomán.
Szikes földszívem általad lesz termő,
véled telik meg elhagyott szobám.

Messze vagy még, ám én megérzem jöttöd,
kívánásom okosságoddal őrzöd,
Szuszog szívedben megszelídült szándék.

Ajkad nyílik, ezer csengője árad,
Magamhoz vonlak, megérintem állad,
Mert ünnepemhez te vagy az ajándék







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Tavaszi séta...
  2017-05-06 21:51:44, szombat
 
 

H.Valéria:

Tavaszi séta...


Sétálgatok a kerti úton,
egy virágos alagúton
ahol sorfalat állnak a fák
a ruhájuk csupa virág.

Tavasz van,
gyönyörű a világ!
Lelkemet átjárja a virág varázsa
lábam mintha nem a földön járna
hanem egy meseországba.

Tettenértem most a titkot
tündért látok a fák közt,itt-ott...
Lelkem emelkedik
mintha szárnya lenne,
gondolatom indul, száll
a végtelenbe.

Végtelen világban
magam azon kapom,
szép szerelmes dalt dúdolgatok.
Valami varázslat történt velem,
a tavasz varázsolt nekem.

Szirmokból font fehér koszorú
a fejemre borul
ajkamon a dal lassan elcsitul.
Csordultig lett szívem szeretettel,
lábam előtt a föld virágszőnyeggel.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Május van...
  2017-05-06 20:41:21, szombat
 
 


H.Valéria:

Május van...


Május van,nyílnak a virágok
gyönyörűnek látom a világot!
Gyönyörű a nappal, a hajnal s az éj is
a leggyönyörűbb az,hogy benne vagyok én is.

Fűszál ha rezzen, -mennyei zene -,
szívem kis harangja megkondul vele.
Virágoknak szirma nyílik-becsukódik
méhecskék rajának zümmögése hallik.

Hangyák indulnak hosszú-hosszú sorba
mennek előre a nagy vándorútra.
Tücsök rejtőzik egy levélernyő alatt,
Rázendít dalára ha leszáll a harmat.

Fü közt egy lepke ide-oda száll
virágok szirmán pihenőt talál.
Fecske szálldos fel az ég felé
még a szívem is megsajdul belé.

Fent a kék ég, lent a tengersok virág.
Az enyém, enyém e gyönyörű világ!
Hálám,hogy vagyok fogadd érte,
legyen itt a Földön mindörökké béke.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
E gyönyörű világban...
  2017-04-22 20:44:53, szombat
 
 

Hollósy Tóth Klára:

E gyönyörű világban...


,, Szeretném felverni lelkem dalával
...a világot!"
József Attila

Hogy halljanak, lássanak, vigasztalódjanak
kiknek elment az élettől a kedvük,
boldogok lehessenek, szeretni tudjanak,
mosolyogjon, ne zokogjon a lelkük!

Ha mondanák, szeretlek, melletted állok,
tán lassabban forogna e nagy kerék,
ha őszinte lenne az ember, nem álnok,
nem reszketne tétlenül a remény.

Az ember sokáig bekötött szemmel ül,
vár tétlenül, majd pattanásig feszül,
mikor rákövül a mindennapi gond.

Legyen mindenki otthon e hazában,
e dalommal felvert gyönyörű világban,
oly egyformán, mint az erdőben a falomb!








 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Mindig veled...
  2017-04-21 21:19:34, péntek
 
 

Hámori István:

Mindig veled...


Ott voltam már akkor is veled,
mikor távol voltunk ismeretlen,
útjaink még nem érintkezhettek,
a csillagok irányt sem mutatták,
és külön néztük fényeik sugarát.

Ott vagyok még most is veled,
már együtt vagyunk véglegen,
útjaink már régen eggyé lettek,
a csillagok egy irányt mutatván
fényeiket is mind nekünk adják.

Ott leszek majd akkor is veled,
mikor távolba kerülünk ismétlen,
s útjainkat már elhagyjuk, innen
a csillagokba végleg eltávozva
fényeink utat adnak utódoknak.



 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Holt vágány...
  2017-04-18 20:16:02, kedd
 
 


Hirth Éva:

Holt vágány...


Azon tűnődöm nap mint nap,
az életem holtvágányon miért maradt?
Csukott szemmel elképzelem,
mikor siklott ki az életem.

Talán még az elején? Nem lehet!
Ott még boldogan éltem az életet.
Annyit rohantam, észre sem vettem,
hogy a holtvágányon... legyökereztem...

Most már elindulni nem tudok.
Innen kijutni nehéz dolog,
a síneket benőtte a gyom,
jelenleg itt táborozom.

Majd ha a fejemig ér a sok aszat,
és már nem látok máshogy kiutat,
akkor biztos kitörök innen
segítség nélkül, vagy kettesben.

Most még jól elvagyok,
csak néha rosszak a napok,
ilyenkor arra gondolok,
indulok vagy maradok?

Még egyszer meg kéne próbálnom,
de ha nem sikerül, vajon kibírom?
A holtvágányt ha elhagyom,
újra lesz, ki bánt és elnyom.

Vállaljam föl, hogy elindulok?
Kockáztassam meg, hogy ne legyek nyugodt?
Vagy törődjek bele, hogy vannak rossz napok,
fogadjam el, hogy hidegek a hajnalok.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Úgy ölellek...
  2017-04-12 21:47:11, szerda
 
 


Horváth Piroska:

Úgy ölellek...


Ahogy a virágok szirmai simulnak,
kapaszkodnak egymásba - úgy ölellek át,
mint puha, bársonyos, meleg télikabát,
ha már a jégrózsák kristályként virulnak,

mint aprócska gyermek édesanyja nyakát,
rád fonom a csontos ujjaim kecsesen,
régen hamvasan, ma ezüstben - deresen,
együtt megoldjuk a világ ezer baját,

festmény vagy nekem, és én a képkereted,
akvarell valóság - attraktív csendélet,
közepén törékeny, viruló csepp-élet -
te vagy a tiszta szín, én a lét-ecseted,

ahogy a patak csókot ad a köveknek,
ahogy kristály-szívem fényét védi bordám,
hangjegy karol zenét és ritmust a kottán,
ősi-ösztönnel és oly forrón ölellek.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Reményünk lehet csak...
  2017-04-09 12:34:43, vasárnap
 
 


Hajdú Mária:

Reményünk lehet csak...


Élj úgy, mintha csak a mai nap lenne,
a szemedben mosollyal és nevetve.
Talán könnyebb az élet szeretve,
ha jó kedvvel nézel mindenre.

Búcsú nélkül soha ne indulj útra,
ha megérkezel, ölelj meg újra,
és ne gondolj, csak a mai napra,
reményünk lehet csak a holnapra!

Becsüld meg, hogy ránk süt a Nap,
minden ölelést és forró csókokat,
hogy tavaszi eső mossa arcodat,
csodáld meg a tarka virágokat!

Becsüld meg az emberi szeretetet,
és nagyon köszönd meg Istenednek,
hogy a mai napot megadta neked.
De a holnapit nem ígérte meg!






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 163 
2017.04 2017. Május 2017.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 6 db bejegyzés
e hónap: 196 db bejegyzés
e év: 1260 db bejegyzés
Összes: 9773 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1059
  • e Hét: 5124
  • e Hónap: 24900
  • e Év: 149452
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.