Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/18 oldal   Bejegyzések száma: 171 
Az élet...
  2017-07-09 18:34:07, vasárnap
 
 

Haneda:

Az élet...


Ha úgy érzed, ennél rosszabb már nem érhet,
lassan csukd le a szemed és nézd végig életed!
Hidd el, majd könnyek szöknek elő szemeidből,
mikor rájössz, nem ezt vártad az élettől...

Gyermekként azt suttogták füledbe,
soha-soha ne légy mások terhére.
Felnőttként, mikor a Világ baját is válladra vetted,
azt hitted boldog vagy, pedig szíved rettegett.
Sokszor fájt minden szó, mi füledbe jutott,
sokszor érezted úgy, az életed megbukott.
S ha néha egy kéz ölelte derekad,
mikor elment, szívedben a kés megmaradt.
A hegek lassan begyógyultak,
Te tovább éltél, de az évek csak múltak.
Arcod mély ráncok kezdték csúfítani,
hajad ősz szálak tarkítani.
És most, mikor a kórház fehér ágyán fekszel,
mikor semmit sem hallasz és nem érzel,
mikor egy gép pumpálja tüdőd levegővel,
mikor pár pirula dobogtatja szíved erővel,
mikor már tested nem mozdul többé, gondold végig életed,
és hagyd, hogy a párna törölje le magányos könnyedet.

 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Még tovább...
  2017-07-09 18:17:02, vasárnap
 
 


Horváth Csenge:

Még tovább...


Még létezik a világon varázslat,
Ahogy két kezed szorít, suttog a csend magának,
Kettőnkről szól, sóhajokkal elvegyül,
Ahogy szemeimben szép szemed elmerül.

Nincs félelem, itt érzem a csodákat,
Veled tisztább és valóbb, másképp üres homály csak.
Édes csókod álomképek csillaga,
Ölelj, s veled lehet torz lelkem önmaga.

Tudd, nem vagyok egy múló láng, akárhogy
Taszít vad vihar, veszély, itt leszek, majd meglátod.
Hallom szíved egyre tisztább ritmusát,
S enyém vele dobban, míg lehet, s még tovább...






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Mikor vagy...
  2017-06-11 20:00:02, vasárnap
 
 

Hámori István Péter :

Mikor vagy...


Mikor rám nézel beköszönnek
Otthonunkba a víg hegyek.

Mikor mosolyogsz szembejönnek
Mind, akik minket értenek.

Mikor beszélsz felcsilingelnek
Száncsengők rézharangjai,

Mikor szeretsz e néma jelnek
Megszólalnak a hangjai.

Mikor kacagsz, támadhat bárki,
Bennünk épülnek új falak.

Mikor hallgatsz, a palotái
Szavaknak, összeomlanak.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Az érzések mögött...
  2017-06-11 19:42:09, vasárnap
 
 

Horváth Zoltán:

Az érzések mögött...


A mosolyok mögött,
Emberek vannak.
Szívüknek mélyében,
Érzések laknak.

A könnyek előtt mindig,
Sértések vannak.
Amit a könnyezők mindig,
Másoktól kapnak.

Rossz időszak után,
Mindig jön a jó.
Többet nem is adhatna,
Mint egy kedves szó.

Mosolyok és könnyek,
Élnek és halnak.
Ezekkel a hozzáértők,
Mesterien csalnak.

A szélhámosok mindig,
Színészként játszanak.
Az életnek színpadán,
Embernek látszanak.

Ezért velük,
Nagyon vigyázz!
Az ő kedvükért,
Sose hibázz!
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Elveszve szemedben...
  2017-06-10 21:20:57, szombat
 
 


Hegedűs Attila:

Elveszve szemedben...


Fehéren csillan meg a tó vizén a napnak tört fénye,
Mint a szerelem csillaga, ha belenézek szemed tükrébe.
Ezernyi megálmodott kép válik lassan valóra.

Életünk összefonódik, és felszállunk arra a hajóra,
Mely elvisz minket a kettőnk lakatlan szigetére,
Dús patakok, hatalmas pálmafák ligetébe.

Ott leszünk mi ketten, az örökkévalóságnak élve,
Elveszve egymásnak ki nem hunyó szeme fényében.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Vallomás...
  2017-06-07 20:56:32, szerda
 
 


Hajnal Éva:

Vallomás....


Ezernyi érzés dől belőlem,
mint özönvíz sok év után,
mint nyári napból dől a napfény,
szeretlek Téged, sután, ... bután,
mint virágillat, oly bódító,
minden részemnek része vagy,
mint menedék a szirtek ágán,
mint gondolat a szív alatt.

Olyan vagy, mintha mindig lennél,
mintha mindenben átölelnél,
mint pillanat az ég alatt,
mikor izzón ébred a nap...






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Szerelmes szonett...
  2017-06-07 20:49:22, szerda
 
 

Hajnal Éva:

Szerelmes szonett...


Minden porcikámban létezel, kedves,
vágyaimnak ezer játéka te vagy,
mind az égi vándor tehozzád repdes,
friss hajnal hangicsál kis hársunk alatt.

Moccanó reggelem tebenned eszmél,
színeit szerteszét szórja itt a tó,
langy esőcseppeknek vánkosa lettél,
muzsikáló estém tükrét ringató.

Selymeken suttogó szép éjszakákon
szerelmünk szomjazó virágokra hull,
illatos kertünk táncot jár a nászon.

Lelkünk eggyé forrott, el sosem avul,
kezem tenyeredben oltalmat talál,
minden szó, mit mondok, benned hazajár.







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Nesztelenül...
  2017-06-07 20:12:01, szerda
 
 

Hajnal Áva:

Nesztelenül...


Nesztelen lépdelnék a szóviharban,
titkokba rejtenék minden mondatot,
meghallgatnám a csendet mind a dalban,
lelkedben szövögetnék halk szólamot.

Ha elfogyna csended, szüntelen adnék,
az összes harsányságtól rejtenélek,
szívedben bársony üzenetet hagynék,
gyengéden elbujtatnám halk zenémet.

Hogyha múltad árnya nem zavarna már,
s lágyan szétfolynának benned csendjeim,
puhán lépegetnél lelkem dallamán,

lépteid lankáin merengéseim.
Csöndmadár szálldogál minden hang fölött,
bensődbe a nyugvás visszaköltözött.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
A távozóhoz...
  2017-05-21 20:57:23, vasárnap
 
 


Harsányi Lajos:

A távozóhoz...


Szeressenek a madarak,
Kivált a vadgalambok.
Konduljanak meg - merre jársz
Az ünnepi harangok.

Szeressenek a csillagok,
Kivált az enyhekék hold,
Gyengéden tartsa sátorát
Fejed fölött az égbolt.

Szeressen a földgömb maga.
Az ég szeressen szintén:
Ha összefog a nagy világ,
Az sem szeret úgy, mint én.
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Légszomj...
  2017-05-21 17:11:26, vasárnap
 
 

Havas Éva:

Légszomj...


Hó alá temetett nyáridőn hiányod.
Ködbe csomagolta az egész világot.
Vakon tapogatok, nem lelem kezedet.
Szólongatlak fájva, de nem jön felelet.

Néha hajnal felé álmodom, hogy itt vagy.
Tévképednek nyoma szívemben csak kínt hagy.
Oxigénem voltál - a vég és a kezdet -
tudom, soha többé nem lélegezhetlek...





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
     1/18 oldal   Bejegyzések száma: 171 
2017.07 2017. Augusztus 2017.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 62 db bejegyzés
e év: 1630 db bejegyzés
Összes: 10131 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1097
  • e Hét: 4651
  • e Hónap: 27036
  • e Év: 270936
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.