Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/21 oldal   Bejegyzések száma: 201 
...fázom...
  2017-12-11 20:50:58, hétfő
 
 


Hegedűs Gábor:

...fázom...


fázom
ha a lelkem üres
vagy levegőt markol kezem
tétovázom a mozdulatban
és senki nincs velem

fázom
ha üres a gondolat
törött szilánkok álmaim
nem látom előre sorsomat
s az akarat nem segít

fázom
ha ujjad rám mutat
dorgáló hangod száll felém
s nem találom a kiutat
ringok az álmok tengerén

fázom
ha elbújik majd a nap
szél tallóz a lomb között
eső szitál vagy hó szakad
a remény elköltözött

fázom
de nem! nem adom mégsem
gondolatnyi szép álmaim
megvalósul és látni vélem
ott túl a vágyak lankáin

és lassan felenged majd a jég
rájövök: az élet rövid de csodaszép






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Advent alatt...
  2017-12-10 20:01:17, vasárnap
 
 


Hóbor Gyula:

Advent alatt...


A kívánság választ keressen...
S lépjen elő az árnyék mögül,
Mert a szeretet: fénynek örül.
S ez öröm látható lehessen...

A vágy is boldogan nevessen...
Hisz angyalként könnyedén röpül;
Mint a szellő a jászol körül.
S mindenkit gyengéden szeressen...

Mert csak várjuk áldott anyaként,
Hogy győz a megváltó gondolat.
Hisz zeng az angyalok dala rég,
S ez megkönnyíti a dolgokat.

Így mosolyt láthatunk eleget,
S higgyük, hogy eljön a szeretet!







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Karácsonyi álom...
  2017-12-09 19:55:27, szombat
 
 


Hajdú Levente:

Karácsonyi álom...


Most fehéren merengő
tájról álmodom,
mikor fény sziporkáz
a frissen hullt havon.
És a kéményekből
füst száll fel az égre,
s a mennyből alászáll
csendesen a béke.

Mikor ember az embert
testvérként ölel,
mikor a messzeség is
itt van oly közel.
Mikor a harangszó
a szívbe költözik,
és mikor a lelkünk is
díszbe öltözik.

Megbékél a tudat,
s belül semmi se fáj,
és a sivatag is
nekünk édeni táj.
S homlokunk redői
szépen kisimulnak,
mikor a szívünkben
boldog tüzek gyúlnak.

Mikor eljön hozzánk
a mennyből az angyal,
s énekli énekét
szépen csengő hanggal.
S hogy ez való legyen,
ne csak egy kábulat,
te most váltsd valóra
e furcsa álmomat...







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Jó volt...
  2017-12-09 19:10:39, szombat
 
 


Hatos Márta:

Jó volt...


Ahogy a vadász lép megóvva a csendet,
Úgy küldted felém néma sóhajod,
Hulló levél sem zizzent, csak a fény cikázott
Nem vártad, hogy érezzem - értsem bánatod.

Jó volt veled a perc,
jó volt érezni, hogy élek,
jó volt meghalni Benned,
jó volt titkokat megosztani véled.

Halkan suhanó árnyak, nesztelen léptek...
Hóban rejtőző lábnyomok...vad csaták...mámoros éjek...
Apró jelek, mik adnak és soha nem kérnek...
Szavaid vergődő szívemben égnek.

Jó volt veled a csend,
jó volt sok néma pillanat.
jó volt, hogy Múzsámul szegődtél,
jó volt mikor szívemre vontalak.

Árnyékba, fénybe hurcollak magammal,
Szorítom örömed, viszem - veszteném - terheid.
Könnyes szemed néz rám vöröslő alkonyokban,
Kék párával vonva be elfogyó napjaim.

Jó volt veled a Játék,
jó volt ahogy érintett kezed,
jó volt ostoba őrületbe esni,
jó volt...jó volt Veled.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Sóhaj...
  2017-12-08 19:58:25, péntek
 
 


Halmi Zsolt:

Sóhaj...


Mindenben benne van.
A tóban, a hóban,
A szóban, a jóban,
A holdban, a sorban,
A múltban, e korban,
a fájdalmas és boldog,
alvó és éber,
ártalmas és végzetes,
csókban a -múlt és jelen-
jövőt tápláló

Sóhaj...







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Békesség...
  2017-12-07 20:22:44, csütörtök
 
 


H.Kohut Katalin:

Békesség...


Gyertyámat meggyújtom vasárnap,
szívemet küldöm héthatárnak,
szeretet szikráit szétszórom,
frissüljön fényekkel az ózon.

Hócsipke fedi a bérceket,
jeges csók adventi bélyeged,
trillázik az angyal-üzenet,
Békesség szívünkbe érkezett.
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Az első szál gyertya...
  2017-12-03 16:43:46, vasárnap
 
 

Hirth Éva:

Az első szál gyertya...


Ma felgyullad az első gyertya lángja,
eljött a reménykedés időszaka,
várakozunk, készülünk az ünnepekre,
lelkünk is ráhangolódik a szent időre.

Ma fontos dolog történik velünk,
egy angyal kék köpenyben itt jár köztünk,
át akarja ölelni lelkünket,
szólítgatja kedves hangján az embereket.

Sajnos kevés emberhez jut el a hangja,
túl sok gondunk van, de ki igazán akarja,
annak fülében a hárfa hangja felcsendül,
és érzi ,szívében ott van legbelül...

Az első gyertya lángjával elhozza a fényt,
elhozza a szeretetet, a reményt,
tárd ki lelked fogadd magadba,
engedd, hogy felemeljen,legyél te is, Isten fia.







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Kéretlen vallomás...
  2017-11-23 21:31:24, csütörtök
 
 



Hámori István Péter.

Kéretlen vallomás...


Azért szeretlek, mert szemedbe nézve
Kutathatom a rejtett bánatot,

Azért szeretlek, mert kezedhez érve,
Tapinthatom a furcsa áramot,

Azért szeretlek, mert ha átölellek,
Hallom, amint a szíved simogat,

Azért szeretlek, mert tudom, hogy kellek,
S elviselem a napi kínokat,

Azért szeretlek, mert arcodhoz érve
Ujjamon tiltott, áldott vágy süt át,

Azért szeretlek, mert melletted élve
Megszokhatom az öröm mámorát,

Azért szeretlek, mert lépted zajára
Zaklatott lelkem gyorsan megpihen,

Azért szeretlek, mert nem vagyok árva,
S tőled tudom: a szeretet ilyen,

Azért szeretlek, mert tehetem nyíltan,
Elmondatlan szó bennem nem reked,

Azért szeretlek, mert amit itt írtam,
Sosem kérted, hogy elmondjam Neked.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Miért?!
  2017-11-19 20:39:20, vasárnap
 
 


Hamar_Gergely_Róbert:

Miért?!


Miért válik köddé minden gyerekkori álom?
Miért ér a végéhez vonatunk egy állomáson?
Miért mondják mindig, hogy ne nézz vissza,
hogy tartsd a fejedet büszkén a magasba?
Ne kérdezd, hogy miért, mert az élet rövid;
S mire rájössz erre, a múló ősz hulló falevele
deres koronád egyetlen emléke.

Miért mondják mindig, nem bántam semmit?
Miért köszönjem meg a múlt vesztes kegyeit?
Miért várjuk a megoldást valaki más kezéből,
hogy a remény hozzon csodát a semmiből?
Ne kérdezd, hogy miért, mert az élet rövid;
A hazugságból az igazságot szövik s így
könnyen követjük a hitünk.

Miért esünk újra s újra a saját csapdánkba?
Miért foglaljuk az álszentek neveit imákba?
Miért követjük vakon a többség véleményét,
hogy az egyéniség elveszítse igaz értékét?
Ne kérdezd hát ,,miért?", mert az élet rövid;
Pillanatok alatt darabjaira törik, s a vége
olyan nehéz akár a kezdete.
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
Vallomás és semmi más...
  2017-11-18 20:54:24, szombat
 
 


Horváth István:

Vallomás és semmi más...


Te vagy az a rózsa,
Ki a tavaszt elhozta.
Gyöngy szemeidben,
A szó forrón libben.

A hajnali sóhajba
Harap vörös ajkad,
S csak bűvöl engem.
Lelkem el ne engedd!
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - H*  
     1/21 oldal   Bejegyzések száma: 201 
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 235 db bejegyzés
e év: 3094 db bejegyzés
Összes: 11506 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 77
  • e Hét: 2900
  • e Hónap: 15135
  • e Év: 420211
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.