Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 98 
Ősz-köszöntő...
  2017-10-23 21:15:45, hétfő
 
 


Jékely Zoltán:

Ősz-köszöntő...


Habár orcánk pirítja még a Nap,
gyerünk, az őszt hintsük már szerteszét,
az őszt, melyet mint anya gyermekét,
majd egy évig hordtunk szívünk alatt.

Látod, még élünk! Nem nyelt el a tó,
kígyó se mart meg, szikla sem ütött,
s a régi helyről halljuk: a tücsök
lelkéből szól a régi altató...

Vajjon Érted szeretem-é az őszt,
vagy téged is csak az őszért szeretlek,
téged, sok-sok ősz óta ismerőst?...

Benned évszakjaim elkeverednek,
vagy: hogy nyaram a téllel összekösd,
illatok ágya, sírja leheletnek!






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - J*  
Hogyan szeresselek?
  2017-10-17 21:13:44, kedd
 
 

Jeremy Jones:

Hogyan szeresselek?


Azt nem lehet megírni...
A betűk megtanulnak elevenen sírni,
a mondatok szétesnek, és nem tudom, hogy hol vagy.
Így minden reményem vak halomba hullhat.
Azt nem lehet megírni, azt nem lehet,
hogy hol vagy...

Azt nem lehet megírni, mert megírni kemény,
hogy szakadék szélén csüng a semmi-remény,
mely azt hiszi, felleli elrejtő otthonod...
De én nem találtam!
Én még nem voltam ott...

Azt nem lehet megírni, merre engedjelek,
hogy ne tépjék ruhádat tüskék és vasszegek,
csak jó és langyos szellők simogassák kezed...
Azt nem lehet megírni, hogyan szeresselek!








 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - J*  
Téged vártalak...
  2017-10-08 21:11:55, vasárnap
 
 


Jobbné Nyilas Ildikó (Nilda):

Téged vártalak...


Érezned kell, hogy szeretlek téged,
akkor is, ha épp nem vagyok veled,
lelkem minduntalan a nyomodban jár,
bárhol is vagy, követi lelkedet.

Öröktől fogva csak téged vártalak,
nem létezhetek már nélküled,
olyan vagy nékem, mint napfény a földnek,
magamba szívom minden szereteted.

Vágyaim mindig csak hozzád szállnak,
s ha elérnek enyém a Mennyország,
bőröd puha bársonyként öleli át testem,
illatod bódít, mint ezernyi virág.

Siess hát hozzám, ne sokáig várass,
mert lélegeznem is nehéz nélküled,
bújj hozzám, ölelj át, váltsd valóra álmom,
szerelem mámorában hadd fürödjek Veled!

Úgy szeress engem, mint ahogy én téged,
feledjük el közben, hogy milyen a Világ,
vesszünk el örökre egymás két szemében,
s ha ez csak álom, hát álmodjunk tovább!







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - J*  
Szeretlek...
  2017-10-03 20:22:21, kedd
 
 


Juhász László:

Szeretlek...


Szeretlek
Ez a szó melyet,
A füledbe súgnám,
Ha itt lennél velem,
Még ez a szó sem fejezi ki, amit én érzek,
Ez annál fényévekkel több,
Ilyet még nem éreztem,
Csak hittem, hogy tudom mi az igazi szerelem,
De megtévesztett,
Most már tudom mi a szerelem,
Ez az.

Pedig még nem is találkoztunk,
De a beszélgetések hangulata és mélysége,
Meggyőzött hogy beléd estem,
Gyönyörű arcodat nézem a képeken,
Folyamatosan,
Nem is hiszem el, hogy van ilyen csoda a világon,
Annyira szép vagy,
Örülnék, ha karjaidba zárnál,
És te is azt súgnád a fülembe, hogy

SZERETLEK!!!






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - J*  
Őszi nap csókja...
  2017-09-28 20:22:25, csütörtök
 
 


Jékely Zoltán:

Őszi nap csókja...


Csókolj meg jobbról,
csókolj meg balról,
még utoljára, vén őszi nap;
mint egyszer rég, haldokló nagyanyámnak,
feléd tartom sápadt orcáimat.

Csak fényed csókol,
csak sejtem a csókod;
hová enyészett tüzes meleged?
De így is ajándék, mennybeli jóság:
szerelemből finomult szeretet.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - J*  
Hinni szeretnék...
  2017-09-22 22:19:27, péntek
 
 


Jolie Taylor:

Hinni szeretnék...


Szeretném hinni, hogy valaki szeret
Szeretném, hogy valaki értem ejtsen könnyeket
Szeretném hinni, hogy jók az emberek,
hogy virágesővel hull ránk a szeretet

Léptemhez adjon erőt még a fény
Szeretnék a felhőkkel repülni még
Lelkem legyőzött már sok gyilkos szelet
Úgy felejteném már a könnycseppeket

A múlt kútját szeretném betemetni
Riasztó árnyékokat elhessegetni
Vajon meddig kell várnom még
A mosolyom meddig lesz színlelés

Hiszem, hogy vár még boldog ébredés
Hol a mosolyom nem lesz színlelés
A vágy mámorától szárnyam újra repül
S arcomra újra boldogság terül

Van úgy, hogy téli tájra gondolok
Olyankor szívm hangosan felzokog
Örülni akarok még sok tavasznak
Hinni szeretnék újra a szavaknak

Kérdőjelekbe zárt felkiáltójelek
Lehet, sosem lesz rá felelet
Éppen ezért amíg lehet
Életemben kihasználok minden perceket






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - J*  
Légy minden...
  2017-09-19 21:46:46, kedd
 
 


Jagos István Róbert:

Légy minden...


Légy a csend szavaim között.
Angyal, ki éjjel könnyel öntözött.
Sóhaj, páradús reggelen,
a csók elernyedt testemen.

Remény, ha keserű száj ontja szennyét;
otthon, mely a Mindenségtől megvéd.
Láz: forró, perzselő.
Nő, anya, tiltott szeretőm.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - J*  
Nyárvég...
  2017-09-01 22:20:46, péntek
 
 

John Drinkwater

Nyárvég...


Eredj, zöld nyár, eredj haza;
elküld már kedvesed, az ősz.
Vidám korod rőtfenyvei
kiégtek; tovább ne időzz!

Erdőd rozsdás; tócsád sötét;
kóród harmattól rothadoz;
és minden fecskéd elhagyott
és minden mákfejed poros.

A hervadás koszorúi
fojtják el dalod s fényedet;
s többet a nappal lelke már
nem marad esten át veled.

Férged melytől a rózsa félt,
éppúgy elhullt mint a virág;
loncod mint vénemberszakáll,
leng sárgán; bérleted lejárt.

Emléked drágább mint amit
megérsz már; múljon hát veled!
Óh tűnt nyár, így csügg még a szív
terajtad: sajnál és feled...
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - J*  
Te hogy mondanád el?
  2017-07-11 21:41:17, kedd
 
 

Juhász Albert:

Te hogy mondanád el?


Te hogy mondanád el, hogy sokat jelent neked,
Hogy nem telik el úgy nap, hogy ne gondolna Rá szíved,
Hogy nem telik el úgy éj, hogy ne kívánj szép álmokat,
Hogy ne szépítené meg arca az álmodat?

Te hogy mondanád el, hogy nem érdekel más,
Hogy számodra egy kezdet lett az elmúlás,
Hogy szíved még mindig csak érte dobog,
Hogy szerelmes lelked még mindig utána zokog?

Te hogy mondanád el, hogy még ma is visszavárod,
Hogy minden árnyékban alakját látod,
Hogy ablaknál állva az órádat nézed,
S tudod, hogy nem jön, hisz így teltek az évek.

Te hogy mondanád el neki, hogy még benned él,
Hogy szíved-hasztalan bár-még mindig remél...
A sors az idő kerekét könyörtelenül tekeri,
S így évek múltán mindezt, te hogy mondanád meg neki?







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - J*  
Te magad...
  2017-06-10 22:41:46, szombat
 
 


Jószay Magdolna:

Te magad...


Szólj, ha tévednék - de téged
elveszíteni már nem tudlak,
ha nem vagy itt mellettem, akkor is
magamban minden percben
csak téged hallgatlak.

Nézhetek bármerre, bármit és bárhol,
mellém suhan folyton a hangulat,
és az a hangulat nem más, mint
lélekatomokból álló te magad vagy.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - J*  
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 98 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 254 db bejegyzés
e év: 2232 db bejegyzés
Összes: 10686 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 164
  • e Hét: 3029
  • e Hónap: 31879
  • e Év: 345720
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.