Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 164 
Közel álmodlak-e vagy távol...
  2018-07-15 18:25:52, vasárnap
 
 


James Supervielle :

Közel álmodlak-e vagy távol...


Közel álmodlak-e vagy távol: egy nekem,
mindig határozott vagy és cáfolhatatlan,
szemem láttára lesz belőled zene, dallam,
s már lát a fülem is, épp úgy, mint a szemem.

Úgy élsz bennem, akár ha itt állnál előttem,
szíved oly dallamos, oly nyílt; és néhanap
hallom, amint dobogsz halántékom alatt,
mikor mélyeimen átsurransz eltűnőben.


Rónay György fordítása






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - J*  
A mindenség szerelme...
  2018-07-04 21:27:34, szerda
 
 


Juhász Ferenc:

A mindenség szerelme...


Kezdetben volt a csönd, és nem tudta még,
hogy mért kíván szeretni...

Kezdetben volt a hang, és nem tudta még,
hogy mért kíván szeretni...

Kezdetben volt a köd, és nem tudta még,
hogy mért kíván szeretni...

Kezdetben a vágy csak önmagara várt még...
lassan, tompán, mélyéböl remegve.

Kezdetben nem voltál Te sem,
csak a vágy volt, a csontváznélküli, reszkető,
lágy indulat, a szurok-sűrű fortyogó, forró akarat
világ-tűz, vízözön,
ismeretlen és titkos robbanások,
május-szagú álmok, test-nélküli vallomások...

Én nem kutattalak, mint csillagász az égen
egy új csillagot.
Matematikával, képlettel, logikával
számítva ki, hogy másutt sehol, csak ott lehetsz,
csak ott vagy, ott, az idők kezdetétől,
társak között, még láthatatlanul.

Mert kezdetben nem voltál Te sem,
csak a vágy volt...

És mégis éreztelek, és mégis tudtalak,
robbanva törni készültem feléd, ragyogva vártalak,
de még csak reszketés, sejtelem
voltál te is, voltam én is szívedben,
mégis tudtalak,
tündöklött bennem az eleve-bizonyosság,
hogy megszületsz gyöngéden s félelmetesen,
mert hiszem, hogy van eleve-elrendelés,
mert ehhez az értelem kevés,
és nem oly céltudatos a megismerés, az elhatározás,
mint az órával mérhető idő,
s az órával mérhető elektromosság.

És mégis tudtalak,
fölfogtalak és vártalak,
tudtalak léttelenül,
mert kezdetben közös volt minden elem,
mert kezdetben én is a csönd virága voltam,
mert kezdetben Te is a csönd virága voltál,
kezdetben csak a vágy volt,
ahonnan fölszabadultál...






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - J*  
Simogass csendesen...
  2018-07-01 21:35:23, vasárnap
 
 


Jolie Taylor:

Simogass csendesen...


Csak simogass csendesen
Hisz nélküled nem kell semmi sem
S ha egyszer majd elesem
Megköszönöm, hogy érted élhettem

Addig csak simogass csendesen
Mintha örökké élnénk kedvesem
Szép napok várnak még reánk
Ne szólj, hisz tudom mit mondanál

Te vagy a szikra, s én a szél
Lángra gyúlva, Te csak szeressél
A feledés fátylát ne terítsd rám
Csak simogass csendesen,
és soha meg ne bánd

Szeretlek, súgja a szél
S a szikra máris lángban ég
Bárhova mész, követ majd a szél
Mert nélküled nem élhetnék

Két szememmel kereslek csendesen
Földön s az Égen maradj mindig velem
Csak simogass kedvesem
Ölelő karod mindig szeressen.








 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - J*  
Július...
  2018-07-01 20:33:24, vasárnap
 
 


Jóni Barna:

Július...


Már július van, és szerelmes a nyári hajnal.
Buja gondolatok vetik le a lányok
lenge- könnyű lepleit, sóhajok szállnak, vagy
csak képzeletem mely megcsal?...

Milyen jó lenne ma szerelmet vallani,
ha lennél. De messze jársz, üres az ágy,
téged keres, kíván a párnám. Várja, hogy ölelj,
s érezze illatod. Az itt hagyott szalmaszín
hajad szálai, tekintetem, mint mágnest vonzzák...

Míg máskor oly bosszantó, azon most elmélázom.
Mert ujjaim között Te vagy, lényedet érzem,
s betölt a gondolat: Hozzád tartozom, s te hozzám...

Előjött, minden szép emlékem: ahogy kezeddel
elsimítottad a lepedő ráncait, hogy ne törjön az sem
mikor alszom. Annyi mindenre figyeltél, és
rosszkedvű leszel, ha rád haragszom, mert elfelejted néha
amit mondok, de Te mégsem, pedig vannak gondok...

Apró jeleket hagysz mindenütt, hogy tudjam, szeretsz.
Akkor nem mondom, hogy én is, s már nem nevetsz...
Szemed színe is belesápad a szürkületbe,
rideg a szó arcodra kiül, ha fáj, s bánattal borul be az este
Nem lázadsz, mert bántalak, nem tudom miért...

Most megsúgom, csak meg ne halld, hogy kellesz, amíg élsz
s az is, amit a szívedben rejtesz, el nekem... Szeretlek.
Érezd, hogy nagyon. Most elmondtam neked.
Mert kellett... egy szerelmes, júliusi hajnalon...






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - J*  
Tele a szívem boldogsággal!
  2018-06-24 15:47:10, vasárnap
 
 

Jeremy Jones:

Tele a szívem boldogsággal!


Jaj! Tele a szívem boldogsággal!
Virággal, dallal, trillázással!
Fülön fogom a kék eget,
fütyörészve majd így megyek...

Jaj! Tele a szívem boldogsággal!
Illattal, fénnyel, égi mázzal!
Markomban szivárványt viszek,
arcomon csillanó színek...

Jaj! Tele a szívem boldogsággal!
Tavasszal, széllel, forró lázzal!
Vidáman port rúgok veled,
lóbálom széppé vált kezed...

Jaj! Tele a szívem boldogsággal!
Nem bírok el már ennyi vággyal!
Csókolj! Ölelj! Csak így lehet
érezni ezt az életet...







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - J*  
Itt vagy velem...
  2018-06-21 20:33:16, csütörtök
 
 


Jobbné Nyilas Ildikó :

Itt vagy velem...


Arcod most is itt van előttem,
szemed melegsége rabul ejt,
már csak csendben sír a lelkem érted,
könnyeim kristályként ülnek szívemen.

Megértettem, ilyen az élet,
hiába találtam meg lelkedet,
valami mégis elválaszt bennünket,
nem engedi, hogy megérintselek.

Hangod muzsikája itt cseng a fülemben,
vele alszom, s vele ébredek,
lágyan átkarolva ringat el esténként,
pirkadatkor suttogva ébreszti lelkemet.

Nincs oly perc, hogy ne lennél velem,
akaratlanul is szívembe zártalak,
ne félj, az ajtót nyitva hagytam,
Te döntöd el, mész-e, vagy maradsz.

Tudom, nem lehetsz az enyém,
de nekem elég, hogy létezel,
mikor már nem bírom fájdalmam,
képzeletben karodba bújva alszom el.

Álmodok egy világot magamnak,
hol bűn nélkül hozzád érhetek,
remegő karjaimat nyakad köré fonom,
s addig csókollak, míg fel nem ébredek.








 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - J*  
Őrizlek...
  2018-06-21 19:35:43, csütörtök
 
 

Juhasz Zsóka:


Őrizlek...


Őrizlek ,
Szívemben őrizlek ,
Oly kedves vagy nekem ,
Az én szívembe mindig
lesz helyed , Most távol
vagy tőlem ,Abban reménykedek ,
Eljön az idö hogy itt leszel ,
Itt leszel velem ,Többé már
nem engeded el kezem ,
Várom a percet mikor szemedbe
nézek , Szívedbe látok ,átölel
majd karod ,Becsukom most
szemem s úgy érzem itt vagy ,
Itt vagy mellettem kedvesem .







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - J*  
Te vagy, ki nekem rendeltetett...
  2018-06-18 19:56:31, hétfő
 
 

Jobbné Nyilas Ildikó (Nilda):

Te vagy, ki nekem rendeltetett...


Bújj ide hozzám, hadd érezzelek,
ne mondj semmit, csak tárd ki szívedet,
engedj be ajtaján, hisz erre vágyom,
mert a boldogságom tudom ott találom.

S ha újra a szívedben leszek,
begyűjtök onnan minden szeretetet,
elrejtem magamban, s féltve vigyázom,
legdrágább kincsem lesz a Világon.

Segít majd túlélni a nehéz napokat,
mikor el kell viselnem kínzó hiányodat,
ha csókodra vágyom majd előveszem,
s belőle táplálom szomjazó lelkemet.

Mert ahogy víz és fény nélkül élni nem lehet,
úgy én sem tudok létezni nélküled,
levegőt is csak melletted kapok,
ne hagyj hát magamra, mert megfulladok.

Hozzám nőttél, mint ághoz a levél,
elválnom tőled mindig olyan nehéz,
mikor nézem távolodó lépteidet,
a magány körbefonja elárvult lelkemet.

Mindegy, szívemben nyár van, avagy tél,
eső esik, Nap süt, vagy éppen fúj a szél,
vágyaim mindig hozzád hajtanak,
mert fájó nélküled minden pillanat.

Bármerre visz utad, a nyomodban járok,
lelkem követ téged, míg Rád nem találok,
mert Te vagy, ki nekem rendeltetett,
igazán boldog csak Veled lehetek.

 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - J*  
Arcod álmodta meg...
  2018-06-02 19:58:17, szombat
 
 


Jánosházy György:

Arcod álmodta meg...


Te kölcsönözted mosolyod a Napnak,
hogy olvadjon a bánat és harag;
a csillagok, virágok, madarak
ezüstcsengettyű-hangodon kacagnak.

Arcod álmodta meg karácsony éjjel
a képíró középkori barát,
hogy muzsikáló angyalok karát
élő mosolyra gyújtsa ecsetével.

Szívembe zárva hordom nevetésed,
az arcod és a mosolyod, a hangod,
nem zúgják túl sem ágyúk, sem harangok,

úgy szürcsölöm a neved, mint a mézet,
s ha szólit a világ szigorú rendje,
emlékedet viszem a végtelenbe.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - J*  
Vágyódás...
  2018-05-27 22:18:00, vasárnap
 
 

Juhász Magda:

Vágyódás...


Bús szívemnek éjszakáján,
lelkünk régi színes álmán,
eltűnődök kedvesem,
de már azt a régi vágyat
nélküled meg nem lelem.

Minden ajtó nyitva, tárva,
csak a szívem van bezárva,
nem nyithatja senki sem,
bús, magányos éjszakákon
rád gondolok, kedvesem.







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - J*  
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 164 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 183 db bejegyzés
e év: 3335 db bejegyzés
Összes: 14839 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 715
  • e Hét: 1794
  • e Hónap: 24454
  • e Év: 285905
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.