Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/30 oldal   Bejegyzések száma: 296 
Még mindig remélek...
  2018-06-15 21:41:58, péntek
 
 


Lévay László:

Még mindig remélek...


Minden nap egy másikat várok,
Hol kékebb az ég, pirosabb a hajnal.
Szebben süt a Nap, az emberek jobbak,
S nem kell küzdeni annyi búval, bajjal.

Minden nap egy másikat várok,
Okos napot, hol nincsen már talány.
Minden a helyén van, az ember ügyes,
S boldogulhat végre valahány.

Minden nap egy másikat várok.
Bolond fejemmel még mindig remélek.
És sétálok a szép ábrándok útján,
Mert hiszek az emberben, amíg csak élek.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - L*  
Búban virító titok...
  2018-06-09 22:14:59, szombat
 
 


Lányi Sarolta:

Búban virító titok...


Csak az én két vállam hordja sulyát
Csak az én mellem viselje búját -
Virúló szép titkomnak, hogy szeretlek.
Csak nekem dús, nagy ez a kis utca
És áldott százszor az aszfalt. Ki tudja,
Nem te jártál-e itt esetleg?

Egy órája tán itt voltál magad.
Ruhád surolt sok barna házfalat
S e nő, ki szembe jő velem,
Úgy mosolyog, mint aki téged látott,
(Nedves és nagyranyílt szemekkel.) Látod,
Pedig őt nem fűti szerelem.

Csak én hordozom arcod itt benn,
Csak nekem vagy te minden, minden
S tied vagyok mindennél jobban.
Az izzó, drága bélyeget,
Amit szemed rámégetett,
Hordom fájósan, boldogan, titokban...








 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - L*  
Csókolj még...
  2018-06-07 20:18:52, csütörtök
 
 


Louis Labé:

Csókolj még...


Csókolj még, csókolj, csókolj, egyre többet,
és öntsd csókodba minden ízedet,
és öntsd csókodba minden tüzedet,
és négyet kapsz, parázsnál égetőbbet.

Ó, panaszkodol? Nesze hát nyugodj meg,
tíz másikkal csordítom mézüket.
Törje ez a csókcserés élvezet
boldog útját a féktelen gyönyörnek.

Életünk így lesz kétszer kétszeres:
ki-ki maga s a maga párja lesz.
Hadd legyek, édes, őrült olykor-olykor:

émelyít, betegít a fegyelem
s nem örülök igazán sohasem,
csak ha valahogy kitörök magamból.


ford. : Szabó Lőrinc






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - L*  
Örökké várok rád...
  2018-06-05 21:23:11, kedd
 
 

Lyza :

Örökké várok rád...


Pirkad a reggel, az éj-árnyék fényre vált,
lombok között a rigó párjáért kiált.
Ébred lassan a kócos, álomittas táj,
szemében tűzcsóva vibrál, - hiányod fáj...

Halovány még a Nap, de sugara már éget,
mint szerelem, ha gyötrelemmel ér véget.
A sejtekben tűz lobog, s ott végigszalad;
forr a vér, lángja felcsap, s folyamként halad.

Ilyen az érzelem, ha elér, s tombol,
a feltámadt ár Etnaként - fájóan - rombol.
Az emlékek ködfátylán át arcodat látom,
ajkad édes vonalát szívembe zárom.

Magányos a reggel, szobám üresen kong,
a templomtorony szava lelkemben cseng-bong.
Mint kőszírt a parton: örökké várok rád,
s titkon szeretlek Téged. Egy életen át.








 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - L*  
Ölelésed...
  2018-06-03 21:13:21, vasárnap
 
 

Léria Dipán:

Ölelésed...


Hozzád bújva a világtól... megbújni benned...
mint tétova órában ahogy megbújnak a percek,
amikből néha egészen különös emlékek lesznek.

Csupán az ölelések érzése nem mehet tovább,
az...amikor az ember teljesen odaadta magát,
és nem kért az ölelésért cserébe semmit sem.

Ilyen öleléssel az idő percei ha tova is osonnak
itt hagynak mindig magukból valami fontosat...
hogy szerettek téged... és te is szeretni tudtál...
úgy, hogy felülmúltad a világot, és önmagad.







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - L*  
Csodálom...
  2018-06-03 21:06:02, vasárnap
 
 


Léria Dipán:

Csodálom...


Megcsodáltam már százszor és ezerszer az érzelmet ami hozzád köt.
Ami működik az örök harcok, és szép varázslatok között...
és ha a vihar táncát járja rajta, fényét és létét elvenni akkor sem hagyja.
Csupán mint tépázott virág az esőben, újra és újra kibontja szirmát,
hogy ringva megint a lágy szellőben, szétszórja csodálatos illatát.







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - L*  
Elviharzott május...
  2018-06-02 20:48:41, szombat
 
 


Lesznai Anna:

Elviharzott május...


Be jó, hogy már lehervadt
A gesztenye virága,
Kopár kocsány mered
A sűrű lomb között.

Viszi már az idő,
A fürge díszletes,
Virágos szőnyegét...
Május elköltözött.

Május, be jó, hogy elmulsz!
Gyötrelmes ünneped
Öröklétszomjazó,
Száguldó pillanat.

Most tisztább lesz a menny,
Sötétebb lesz a lomb
Lassúbb a szívverés,
Az árnyas fák alatt.

Dús sátor a fasor már
Nem bűvösen lefoszló
Fátyol, melyen körösztül
Vakítón néz az ég.

Csalogánydal-átszőtte
Vergődő éjjeleknek,
Nem kell többé viselnem
Csalánszőr köntösét.

Melegség dől a napból
A magbavált világra,
Nem szitálnak szívemre
Szúró fénygyöngyszemek.

Gyors feslésű virágok
Nyomán nem kell sietnem
Kábult processzióban...
Békén pihenhetek.

Oly nehéz a tavasz,
Virággal és halállal -
Jöjj már foszlós egeddel,
Reszkető nyári dél.

Mikor megáll a nap,
S egy nagy szent pillanatban
Örök életre eszmél
Fűszál és falevél.

A légben mozdulatlan
Csügg pehelyszárnyú lepke,
Lelkem üvegharangján
Alélva csügg a lét.

Minden termékenyült már,
A vergődő világra
Reá teszi az Élet
Nyugtató nagy kezét.

Mintha szava eredne:
"Íme, minden megérett,
Íme, minden betellett,
S le még semmi se hullt.

A kéj most megfogamzott,
A dal most el nem hangzó,
S egymás mellett fakadnak
A jövő és a múlt."






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - L*  
A szemed...
  2018-05-31 21:19:38, csütörtök
 
 

Lakatos Zsuzsa:

A szemed...


Szeretek lágyan a szemedbe nézni,
Szeretem, mikor benne vágy lobog,
Mikor ajkad suttogva, félve kérdi: -
Ez a szerelem, vagy csak álmodom?

Szeretem, ahogy fut benne a derű,
Hogy sóváran árad a gondolat,
Majd terhétől részegen, némán megül,
Tükrözve az édes ábrándokat.

Szeretem, ahogy kutat mélységeket,
Majd szinte gyáván, riadtan rebben,
Aztán látva a reménytelenséget
Elborul, s a nap benne kesereg.

Szeretek lágyan a szemedbe nézni,
Érezni boldog órán a varázst,
Szeretem, hisz ilyenkor szinte égi,
S melegít, akár az izzó parázs.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - L*  
Fáj, hogy...
  2018-05-31 20:40:22, csütörtök
 
 


Lakatos Zsuzsa:

Fáj, hogy...


Fáj, hogy az évek gyorsan messze mennek...
Hogy az élet nem vár, gyorsan elsiet,
Fáj, hogy a percek búcsút énekelnek,
S mint a fények, tovaszállnak szelíden.

Fáj tudni, hogy lassan itt van már a vég,
S angyalok szárnya suhog majd felettem,
Fáj - hisz szállani, szárnyalni kéne még! -
Könnyeket, bút és bánatot feledve.

Fáj, hiszen élek, s még élni is vágyom,
Tűnt percek méze ölel álmaimban,
Fáj, hogy szép a lét... s míg hevít a mámor
Néma éjeken, arcod meg-megvillan.

Fáj, hogy az évek gyorsan messze mentek...
Régi álmok, régi versek - mind vakok,
S hogy ifjúságom búcsút énekelve,
Esti unalommal ül a falakon.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - L*  
Ma szép és jó vagyok...
  2018-05-29 20:55:02, kedd
 
 


Lakner Zoltán:

Ma szép és jó vagyok...


Ma szép, egyetemesen kék az ég,
Tavaszbíztatás van az irgalmatlan télben,
Már azt hittem, hogy leroskadok
Elhullatott éveim avarján
És szegény magamat
Megint a múlttal csalnám.

Azt hittem, hogy aztán vissza kell kódorognom
Egy rég múlt tavasz kihűlt tűzhelyéhez,
Hogy verejtékesen, vétkes hiszékenységgel
Kutassak a roskadt hamuk alatt
Eleven parázsra
És, hogy aztán a parázzsal
Életre szítsam a hűlt tavasz elnémult szívét
És, hogy az életrekelt szívben
Keressem a csókok meleg ásvány-forrásait
S e források mélyén a lányt,
Akit már meg se ismernék,
Pedig egykor csók-forrásokat fakasztott csodával
Életem sívó sivatagján . . .

. . . Ma nem kell még sem megkeresnem ezt a lányt,
Akinek neve mélyebben fekszik
A feledés vizeiben, mint a hitetlen személyben
Isten elárvult képe.

Ma szép, egyetemesen kék az ég,
Kék egyszerre minden,
Kék a gondolat, amely a jövő tavasza felé hintázik,
Kéken csilingelnek az álmok csengettyűi a lányról,
Aki jönni fog,
Akinek a neve olyan mélyen fekszik a jövőben,
Mint a köd-párával eltakart hold
Éjjel az óceán fenekén.
Egy roppant tenger-kékség az égtől az életem.
Olyan szépnek és jónak érzem magam, mint soha máskor,
Pedig a közelben a tél borzongat hideget
És a tavasz még olyan messze, távol.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - L*  
     1/30 oldal   Bejegyzések száma: 296 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 175 db bejegyzés
e év: 2992 db bejegyzés
Összes: 14506 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 232
  • e Hét: 3627
  • e Hónap: 23785
  • e Év: 250627
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.